Draco a Nagy Teremben ült, a Griffendéles asztalt bámulva egy vöröshajút keresve. Emlékezett az előző estére, ahogy elhagyta a szobáját, hogy találkozzon Parkinson-nal az Asztronómia Toronynál, tompa zokogását hallott a sarok túloldaláról. Egy percig habozott, mielőtt folytatta volna az útját a Toronyba, mellőzve Ginny sírását. Most, a vörös fejét bámulta hátulról. Potter átkarolta őt, amitől Draconak felforrott az ereiben a vér. Nem tudta megmagyarázni miért. Csak azt tudta, hogy valahányszor meglátja Potter kezét Ginny-n, el tudná törni. Pansy-hoz fordult, aki a kezét az övére tette, ahogy a legújabb pletykákat mondta. Nem igazán figyelt, míg Ginny szóba nem jött.

-Mit mondtál?

-Azt mondtam, hogy Millicent Weasley-t bőgve találta az előcsarnokban, közel a szobádhoz. A pletyka szerint Potter-t rajtakapta, egy közeli teremben, amint egy Hollóhátas lánnyal, Lisa Turpin-nal csókolózik. Úgy volt, hogy Potterrel az Asztronómia Toronyban találkoznak. Véletlenül nyitott be és a lány … már majdnem sajnáltam a mugli-imádót. Nem értem hogy volt képes megbocsátani neki. – Pansy vágott egy gonosz mosolyt, míg Draco figyelme visszatért a hatodikos Griffendélesre.

Draco sóhajtott egyet. Azt hitte tudja, miért sír Ginny, de tudta, hogy nem Potter miatt. Tudta, hogy miatta. Szomorú is volt, mikor kiküldte őt a szobából, nem rémült. Ismét sóhajtott, és remélte, hogy a könnyei többek voltak, mint szimpla sértés okozata. Visszagondolt és próbált emlékezni, mikor Ginny sértett arccal visszanézett. Akkor volt, mikor azt mondta, hogy menjen, vagy akkor, mikor azt mondta, hogy Parkinsonnal találkozik? Nem szándékozta megemlíteni, csak akkor, mikor Ginny Harry-t említette meg. Akkor is ő hozta fel előbb. Tudhatta, hogy ő és Potter mennyire gyűlölik egymást úgyhogy be kellett volna fognia a száját. Magának köszönheti, hogy elküldte. Draco nem értette, miért aggódik. Egy gúnyos vigyor jelent meg az arcán, ahogy folytatta a bámulást.

*******************************************************************************************

Ginny a hátán érezte, hogy bámulják, mint mindig. Mindig érezte, ahogy nézi őt az étkezések alatt, de nem tudta elképzelni, miért és azt sem értette, miért aggasztja. Tegnap este tisztán a tudtára adta, hogy nincs köztük semmi és nem is lehet. Soha. Akármennyire is próbálta tagadni Ginny a szíve mélyén tudta, hogy kezd beleszeretni ebbe a kibirhatatlan szemét alakba. Ez egy kicsit megrémítette és teljesen megzavarodott az érzéseitől. Azt hitte, szereti Harry-t de akárhányszor Draco-val volt, átjárta egy érzés. Nem volt semmi szenvedély az ő és Harry csókjaiban. Nem tudta, meddig bírja még. Biztos volt benne, hogy Harry sejt valamit, de nem említette meg neki.

Ginny a triora mosolygott, majd felállt és felment a Griffendél Toronyba. El kellett menekülnie Draco vizsgálódásától. Lassan sétált az ajtók felé, néhány fej hátrafordult, mikor elment mellettük, de nem érdekelte. Már csak pár lépésnyire volt az ajtótól, mikor egy kezet érzett a vállán. Megfordult és egy sápadt, velős arcot látott, rajta gúnyos mosollyal, amely Draco Malfoy-já ált össze.

-Figyelj, Weasley. Holnaptól a különórákat lemondom. A Mardekárnak Kviddics-edzései vannak és túl fáradt leszek, hogy segítsek. Úgyhogy holnap helyett ma este lesz a korrepetálás az Asztronómia Toronyben.

-Miért ott? – Szokatlan hely a tanulásra. Az Asztronómia Torony közkedvelt smároló-hely az idősebbeknek.

-Mert be kell fejeznek az Asztonómia házimat. – Ez elég ok volt Ginny-nek, úgyhogy beleegyezett. Abba akarta hagyni a korrepetálátatást amilyen hamar csak lehetett, mert nem birta már tovább kettesben Draco-val.

Nézte őt, ahogy lement a pincébe a Mardekár Klubbhelység felé. Sóhajtott, ahogy haladt tovább a hálója felé. Már kezd javulni Bájitaltanból, úgyhogy nemsokára amúgy is abbamaradtak volna az órák. Ez okból örült. Mihelyst vége, végre visszatérhet a normális életébe és többé nem fog beleszeretni az Iskola Elsőbe. Draco egyszer és mindenkorra eltűnik az életéből és akkor többé nem érez iránta majd semmit. Ő és Harry végre boldog párocska lehetnek, amit mindig is akart. El akarta hinni, hogy már nem szerelmes Draco-ba, bár tudta, hogy még mindig.

-Hey,Gin – Harry megszólította, hogy utolérje. Ginny mosolygott rá, ahogy közelített. – Mivel tegnap este nem jött össze a randi, mit szólnál, ha ma „megtartanánk”?

-Benne lennék, de ma is korrepátálásom van. Most tudtam meg az időpontot, mert… a korrepetátoromnak nem jó a holnap.

Harry kételkedően nézett Ginny-re.

-Biztos, hogy jól vagy? Az utóbbi időben mindig kitalálsz valamit és miért nem mondod meg ki a korrepetál?

-Csak mert nem hinném, hogy olyan fontos … Úgy értem, ez csak egy kis különóra, semmi több. Nem történik semmi köztem és közte. Nem lesz már szükségem korrepetálásra, ha nem bukok meg a Kviddics edzések miatt. Nem a te hibád. Az enyém. Mert lust voltam dolgozni vele, mikor lett volna időm. Mindig inkább veled lógtam, vagy a barátaimmal. Tanulnom kellett volna, de én nem tanultam. Magamtól jutottam ide. De a különóráknak vége. Piton meg volt elégedve ma az Összezsugorító Bájitalommal úgyhogy vége. – Harry egyetértően bólintott, ahogy folytatták a sétát a folyosón. - Nem akarom elmondani, hogy ki segít nekem, mert ez egy lehetetlen alak és nem akarom, hogy aggódj értem. Esküszöm, hogy nem történt semmi mióta járunk.

Harry megált egy pillanatra és Ginny-re nézett.

-Hogy érted azt, hogy ’mióta járunk’? Valami történt előtte?

-Hát… olyasmi … Megcsókolt, de semmi több. Ha bármi lett volna, most vele lennék, nemde? – Ginny az ajkába harapott. Remélte, hogy elhiszi. Megnyugvására Harry rábólintott és ment tovább.

-És holnap? – kérdezte reménykedve.

-Nos, ha kész leszek az Átváltoztatástan házimmal 8-ra, akkor elmehetünk holnap este az Asztronómia Toronyba.

Harry vigyorgott, ahogy egy puszit nyomott az arcára. Ginny kedvesen mosolygott, ahogy Harry megfogta a kezét és együtt rótták tovább a folyosókat. Valami nem volt rendben. Ez minden, amiről csak álmodni tudott, és semmi különöset nem érez. Kicsit megrázta a fejét, próbálta felismerni, hogy is szokott ez lenni. Ginny rápillantott az órájára és sóhajtott. Egy óra múlva találkozni kell Draco-val. Összeszedte a dolgait, amire szüksége volt és úgy döntött, nekikezd a házinak, mielőtt elkezdenék.

-Harry most elmegyek a találkozási pontra, elkezdem megírni a házit úgyhogy lehet, hogy korábban végzek. – Egy gyors viszlát-puszit adott Harry-nek mielőtt elindult volna az Asztronómia Torony felé.

Draco átkozta magát, amiért olyan kedves volt a legkisebb Weasly-patkánnyal. Minden alkalommal megfontolta, hogy a sírásig gyötörje őt az előző éjszaka, de mikor rá nézett, nem tudott megszólalni és az első szavakat kimondta, amik eszébe jutottak. A Mardekár Klubbhelységében ült a feje a fotel tetején pihent. Várta, hogy az óra 8-at üssön. Megváratja őt egy kicsit.

A diákok jöttek és mentek a klubbhelységben ahogy Draco ült és várt 8-ig. Abban a pillanatban, mikor az óra elütötte a 8-at elindult az Asztronómia Toronyba. Elképzelte a mérges arcot maga előtt, mikor gúnyos mosollyal az arcán belép.

Belépett a terembe, és látta, hogy Ginny a földön hasalt és a „Mágikus Főzetek és Bájitalok”-at olvasta Arsenius Jigger. Valamire koncentrált, míg észre nem vette, hogy ott áll. Ginny felállt, leporolta magát és az órájára nézett.

-Késtél. – Draco csak nézett, míg Ginny felvette a könyveit. Draco karbatett kézzel nekidőlt a falnak és az ajkát fogta. Berakta a tankönyvét a táskába és közelebb lépett hozzá szintén karba tett kézzel próbálva a legkevésbé megfélemlítettnek kinézni. Ez soha nem működik.

-Meghalnál, ha időben ideérnél? Van más dolgom is ezen kívül. Már majdnem fél 9 és és valószínűleg nem leszünk készen még … -Ginny előadását puha ajkak fejezték be, amik szorosan az övéhez simultak. A kezét a Draco mellkasára szorította, hogy eltolja magától míg nem érez intimitást ahhoz, hogy átölelje őt. De késő volt...
Keze engedetlenül felcsúszott, s Draco nyaka köré fonódott. Ahogy a csók erősödött, mind jobban szorította. Draco kezei leljebb cirógatták őt mielőtt felmentek volna talár csatjáig. A csókjai leljebb csúsztak a lány nyakára, amíg kigombolta a talárt és lelökte a válláról. Mindketten azon kapták magukat, hogy ösztönösen az érzéseik vezérlik őket, nem az okozattól való félelem. Ginny és Draco lassan bementek a szoba egyik sötét sarkába, úgy, hogy Ginny háta a falnak volt támasztva.

Draco ajkai ismét megtaláltak az övéit, amíg ő elkezdte megszabadítani a Mardekáros az iskolai köpenytől. Eldobta így a fiú teste szabad volt. Szenvedély pusztította őket, ahogy egymásra olvadtak és lefeküdtek a földre. Bár a föld kényelmetlen volt, nem érdekelte őket. Ginny Draco erős teste alatt feküdt, mikor ajkait ismét az övéhez szorította. Ginny lenyúlt a Draco derekához a pulóveréét és lassan felhúzta a felsőtestén, a kezei végigcsúszott izmos felsőtestén és a mellkasán. Kibújtatta a fejétbelőle míg a csókjaik szüneteltek. A szürke szemeibe nézett és elveszett bennük egy percre, mielőtt érezte ajkait. Nőtt a hév köztük ahogy a szenvedély is. Draco hagyta, hogy a kezei lágyan körbeutazzanak a lányon a térdétől, combjáig. Ginny nyöszörgött, ahogy Draco csókjai visszatértek a csókjai a nyakához. Draco keze tovább mozgott fel a combján, a szoknyája alá aztán megállt éppen a csípője alatt. Ginny megborzongott ettől az udvarias gesztustól. Hirtelen felült, lelökve Draco-t magáról. Biztos volt benne, hogy hallott valami zajt. Mintha valaki bejött volna.

-Hallottál valamit? – Ginny körülnézett a szobában, keresve a hang eredetét ami megijesztette. Draco gyengéden magára húzta így rajta feküdt.

-Biztos csak Hóborc… - Draco ajka ismét megtalálta Ginny-ét várva, hogy érezze ajkait az övén minden egyes idegével. De Ginny ellökte magától és felkelt a földről. Odasietett, ahol a talárja volt és visszavette.

-Nem tehetem ezt, Draco. Harry-vel vagyok. Te is tudod. - Míg beszélt összeszedte a cuccait. El kellett menni mielőtt újból kísértésbe esik. Draco felkelt és odament hozzá. Maga felé fordította Ginny-t.

-Szóval ez már csak így lesz? Azt csinálod, amit akarsz VELEM aztán Potterrel rohangálsz? Nem vagyok játékod. – Érezte, ahogy Ginny megremegett ijedségében. Félt tőle és hogy mit tehet vele. Draco elforult tőle.

-A korrepetáló órák befejeződtek. Nincs többé szükséged rá, kicsi Vízli úgyhogy menj. Menj vissza a te drága Potteredhez!

Ginny közelebb ment, hogy megfogja vállát, de elrántotta a kezét, mielőtt megtette volna. Megfordult és kiment a toronyból. Draco megbántotta, bár ő ezt nem mutatta ki. Ahogy sétált a Griffendél Torony felé, hallotta, ahogy az ajtó becsapódik. Látta, hogy Draco az ellenkező irányba ment. Fájdalmat érzett a szívében, ahogy nézte őt. Nem birta tovább. Átvágtatott a folyosókon hogy amilyen hamar csak lehet a sietett a Griffendél Toronyba.

Az Asztronómia tanteremben 2 figura jött ki az árnyékból, ahol bújkáltak tág szemekkel és megrázva. A barna lány a vörösesszőke hajú fiúra bámult, aki mögötte állt skarlátvörös és arany színű sál volt a nyakuk körül.

-Nem hittem volna, hogy ezt teszi Harry-vel… - A barna lány a barátjára nézett még mindig remegett attól, amit látott.

-És Malfoy-jal.. –Seamus maga előtt terelte Lavandert ki a toronyból, útban vissza a Griffendél Toronyba. – El kell mondanunk Harry-nek mit csinál a barátnője a háta mögött.