- Nem ken�d�tt el a szemfest�kem? - k�rdezte Emma.
A miniszt�rium egyik n�i v�c�j�ben kuporogtunk. A helys�gben csak mi n�gyen voltunk, egy b�b�jjal lez�rtuk az ajt�t, �gy nem �rkezhettek v�ratlan vend�geink. Smink�nk �s ruh�nk igaz�t�ss�s�n �gyk�dt�nk teljes l�zban.
Nem, viszont �t perc m�lva kezd�s - jegyeztem meg. - Nem k�ne lassan indulnunk?
- Egy perc. - emelte fel szabad kez�t Jas. M�sikban el�nkr�zsasz�n sz�jf�nnyel egyens�lyozott. Mikor k�sz lett, elindultunk a d�szterem fel�. Minden f�rfi ut�nunk fordult, s nem egy halkan f�ttyentett vagy oldalba b�kte t�rs�t is. -
- Ha n�gyen egy�tt ilyen vonz�k vagyunk, mi lesz egyed�l? - s�gta f�lembe Nicol.
- H���t... - motyogtam, hogy csak � hallja. - Gyere, oszoljunk!
Nicol elengedte Emma karj�t, �gy kettes csoportokban helyezkedt�nk el az embert�megben. Az �sszes auror �s n�h�ny fels�bb miniszt�riumi ember fesz�tett bent, alkalmibbn�l alkalmibb ruh�ban. Nicol-lal az egyik asztal mell� �lltunk, j� szok�s szerint a f�rfiakat vizsg�lva. Egyszer csak Nicol meg�rintette a v�llam.

- Na kit l�tok, akit te nem? - f�ggesztette egy pontra tekintet�t.
- ��... igaz�b�l nem tudom. - kerestem a megold�st. - Nem seg�ten�l?
- De - fordult fel�m a bar�tn�m. - Bolondul �rted, fekete haja van, fekete ruh�i, �s t�ged fix�roz az eszm�letlen z�ld szem�vel.
- �risten. Nem fordulok meg.
- Dehogynem. N�zz oda �s mosolyogj. Gyer�nk, mi lesz m�r?

M�ly leveg�t vettem, �s olyan arcot v�gtam, mintha az el�bb vicceket mes�lt�nk volna Nicollal. L�bujjhegyre �lltam, mintha valakit keresn�k, jobbr�l balra haladtam, �gy pont f�l�ton szembe tal�ltam magam Harryvel. Uralkodnom kellett magamon, hogy ne essen le az �llam. Harry, fittyet h�nyva az �rott �s �ratlan szab�lyokra, fekete farmerban �s fekete ingben �rkezett, az elmaradhatatlan Martenssel persze. Mellette David Loveggod �llt, a sz�ke haj�, k�kszem� herceg, �s m�r l�ttam is Emma tekintet�t az �v�be kapcsol�dni. Ahogy Harry z�ld szemei is az eny�mbe m�lyedtek.
Nagyot nyeltem, de elford�tottam a fejem.
- T�nyleg... - suttogtam Nicolnak mozdulatlan sz�jjal. Nem figyelt r�m, az emelv�nyen s�rg�l�d� alakok fel� fordult. Lassan visszan�ztem Harryre. M�g mindig engem n�zett, szem�gyre vette fekete ruh�mat, h�t nem hi�ba v�lasztottam hozz� a sz�nt... R�mosolyogtam. Viszonozta a gesztust. Komisz mosoly�val egy pillanat alatt kocsony�v� v�ltoztatta a l�bam...

�m ebben a pillanatban megsz�lalt Dumbledore hangja. A teremben mindenki elhallgatott �s fel� fordult.
- K�sz�nt�k mindenkit ezen a mai napon. Mindenki �r�mmel �rkezett ma ide, hiszen v�gre nem csak a munka, csak a v�gtelennek l�tsz� k�zdelem a s�t�t oldal ellen... - Nicol megb�k�tt, szem�vel Emma fel� b�k�tt, � pedig alig �szrevehet�en Harry �s David fel� intett a fej�vel. A k�t f�rfi mintha „k� pap�r oll�”-t j�tszott volna a h�ts� sor rejtek�ben... Emm�val �szt�n�sen egym�sra mosolyogtunk, amolyan "n�zd m�r a kis �deseket" mosollyal.
- Hadd ne h�zzam a sz�t, tudom, mindenki izgatottan v�rja, hogy bemutassam az Auror Parancsnoks�g �j „vez�r�t”… de higgy�k el, � m�g jobban izgul, mint b�rki m�s. Hadd mutassam be �n�knek Daniel Werth-et!

Udvarias taps k�vetkezett, majd az emelv�ny oldal�n felt�nt az a f�rfi, akire, azt hiszem, eg�sz eddigi �letemben v�rtam.
�s ahogy mellettem Nicol fels�hajtott, biztosra vettem, hogy fogok is m�g r� v�rni egy darabig.

Eszm�letlen�l n�zett ki… s�t�tbarna haja egyenes volt �s rendezett, de egy-k�t elszabadult tincs j�t�kosan a szem�be l�gott – meg sem pr�b�lta elsim�tani. �lt�z�ke kifog�stalan fekete mugli �lt�ny �s hozz� ill� nadr�g, egyetlen sz�n rajta v�r�s nyakkend�je volt. Hanyagul zsebre dugott var�zsp�lc�j�nak kil�g� v�ge t�k�letesen id�zte szeme sz�n�t. Ami pont abban a pillanatban meg�llapodott rajtam…
D�bbenetemben leveg�t is elfelejtettem venni. Forogni kezdett k�r�l�ttem minden.
Szerencs�re ekkor Dumledore a kez�t ny�jtotta Danielnek, aki �gy elfordult fel�lem.
- Szervusz, Daniel.
- �dv�zl�m, Professzor �r. – selymes hangj�t elnyomta az eml�tett kacaja, azt�n elengedte a f�rfi kez�t.
- Lehet, hogy Daniel sosem fogja elfelejteni azt az egy h�napot, amikor kiseg�t�tan�rk�nt dolgoztam a Beauxbatonsban…

Daniel ragyog� mosoly�t�l minta egy pillanatra halv�nyabban �gtek volna a gyerty�k.
- …�n viszont nagyon b�szke vagyok egykori tan�tv�nyomra!
- Els�sorban mag�nak k�sz�nhetem, hogy ma itt vagyok. B�zom benne, hogy a kiv�l� aurorokkal egy�tt megalapozhatunk egy olyan rendszert, amivel harcolhatunk a s�t�t oldallal szemben. M�r most, els� pillant�sra sok szimpatikus munkat�rssal tal�lkoztam… - k�pzel�dtem, vagy t�nyleg fel�m siklott a tekintete? - … �s ne feledj�k: nem „vez�r” akarok lenni, hanem t�rs �s j� bar�t a harcban. Lesz m�g id�nk, hogy megismerj�k egym�st… - Dumbledore mintha csak erre a jelre v�rt volna.
- Ak�r m�r most az �ll�fogad�s alatt! – volt igazgat�m tapsolt egyet, mire a terem k�zep�n felt�nt egy hatalmas, szendvicsekkel �s s�tikkel megrakott asztal.

- J� �tv�gyat mindenkinek! – intett az asztal fel� Daniel. K�bultan n�ztem, ahogy a t�meg Nicollal egy�tt abba az ir�nyba indul…