Ding-dong, sz�lalt meg iszony� hanger�vel az ajt�cseng�. K�ts�gbeesett k�s�rletet tettem arra, hogy a p�rna al� g�mb�ly�dhessek. Nem siker�lt.
Diiing-dooong, fek�dt r� valaki a gombra. Aj��desanyj�t, gondoltam, de azt�n az ajkamba haraptam. Ez annyira Harrys volt…

Kiugrottam az �gyb�l, b�r szerintem ink�bb egy futni pr�b�l� nyugd�jashoz hasonl�tottam… azt�n az ajt�hoz battyogtam, hogy a d�bbent Nicol szeme k�z� n�zhessek. Szokatlanul volt sminkelve, �s nem tudtam mire v�lni a t�le megd�bbent� szoknya – fekete neccharisnya fel�ll�st sem.
- Jaj, Gin, bocs… nem tudtam, hogy alszol.
- Mmmmhh… - ny�gtem, ami annyit jelentett, hogy mi m�st csin�ln�k ekkora �letkedv-indexszel…
- Szerintem elfejtetted, hogy milyen nap van ma. – jelentette ki, mik�zben a szob�mba ment. N�m�n k�vettem.
- Te t�kfej, buli van! – villantott fel�m egy ragyog� mosolyt, imm�r a ruh�sszekr�nyemb�l h�trahajolva.
- Nicol, �ruld el… mit csin�lsz? – k�rdeztem m�g mindig rekedten.
- Tess�k, itt egy szoknya… fekete, bord�s harisnya, illik a hangulatodhoz… �s ez a f�ls�, remek, kapd f�l gyorsan!

Engedelmesen t�rtem, hogy a ruh�kkal a kezemben lenyomjon az �gyamra. Csak meredtem csillog� szem�be, de nem sz�ltam.
- Na nem, j�ssz, �s k�sz. – jelentette ki szem�ld�kr�ncolva, ahogy �szrevette t�tlens�gem.
- Na NEM, �n is ezt mondom. Semmi kedvem, Nic.
- De Ginny, �pp ez kell neked. Egy j� kis r�h�gcs�l�s, pasist�r�l�s este. Csak gyer�nk, h�zd m�r fel azt a harisny�t!!




Negyed �ra m�lva m�r egy utca es�mosta betonj�n l�pkedtem. Egy pocsoly�ban megl�ttam a t�k�rk�pem. Csod�lattal ad�zom Nicolnak, hogy b� k�t perc alatt, egyetlen kis sminkesdobozka seg�ts�g�vel elt�ntette az �lom �s a r�m�lomszer� d�lel�tt minden nyom�t az arcomr�l. Azt�n m�r egy villog� f�nyf�z�rekkel d�sz�tett ajt�ban �llva tal�ltam magam.

Hangos zeneork�n s�v�tett el mellett�nk, ahogy bel�pt�nk. Bent is �l�nk volt a vil�g�t�s, �s �r�lt hangosan sz�lt a rock. Nem t�r�dtem azzal, hogy deja vu-sen �sszer�ndult a gyomrom. A kedvenc sz�rakoz�hely�nk arr�l h�res, hogy minden este m�sf�le zen�t j�tszottak – �s �gy t�nt, ma ez is Harryre fog eml�keztetni…
A foglalt asztalunkhoz s�t�ltunk, �s le�lt�nk Emm��kkal szemben. Az italrendel�ssel voltunk elfoglalva, amikor k�r�ln�ztem, kikkel van tele a terem.
�s megl�ttam valakit, akinek fekete ruh�j�t nem v�ltoztatta neonsz�n�re a magasban t�ncol� reflektorok egyike sem. Jas �pp a kezembe nyomta a Bloody Marym, mikor a f�rfi feln�zett smaragdsz�n� ital�b�l. A szeme pont ugyanolyan volt, mint az ital…

A poharam a f�ld�n landolt, a cip�mre fr�csk�lve tartalm�t. Fel�lltam, �s majdnem futva a kij�rat fel� indultam. Felr�ntottam az ajt�t, �s a falnak d�ltem. Nem t�r�dtem a lust�n r�m cs�p�g� es�vel. Csak azon er�lk�dtem, hogy ne ugorjon ki a sz�vem a torkomon.
Mi van akkor, ha tudt�k, hogy Harry �s a t�bbiek itt lesznek?
Reszkettem a h�v�s �szi es�ben. L�legzetem gyorsan elsz�llt a t�voli k�dbe. Ut�lom a novembert…! F�l perc m�lva azt mondtam, �llj. El�g a sir�nkoz�sb�l!

M�r nem is tudom, ki mondta: a f�rfiak t�zpercenk�nt j�nnek, bab�m… mint a villamos… H�t akkor meg mi�rt sz�rjam el az est�met egy ilyen alak miatt? Na ugye! Sarkon fordultam, �s visszamentem az asztalunkhoz. Csak azt sajn�ltam, hogy se cigire, se v�ratlan telefonra nem foghattam az �gyet, tekintve, hogy ut�lom a cigarett�t, �s nincs is mobilom. De nagyon rendesek voltak, rendeltek nekem egy �j adag V�res Marit, amit f�l perc alatt el is t�ntettem.
- Ginny, nek�nk m�g nem is mes�lted, mi van Harryvel…
T�nyleg nem. �gy azt�n belev�gtam…

- De h�t mi�rt besz�led meg vele valamikor? – Reag�lt Emma. Aha, sz�val nem tudj�k, hogy itt vannak. Hmm…
- Az�rt nem, mert tiltja a … - a sz� megakadt a torkomban. Tiltja a b�szkes�g? Rendben, legy�nk b�szk�k. De tisztess�gesek csak ann�l kev�sb�…!!
- Igazad van, Em!
Azzal fel�lltam, �s a terem m�sik v�ge fel� indultam. Egyik�k sem k�vetett. H�t j�, ezt a csat�t �gyis egyed�l kell megnyernem…

- Sziasztok, h�t m�r nem is k�sz�nt�k az ismer�s l�nyoknak?
- Ginny? Te j� �g, szia… - mosolyodott el Daniel. Az udvarias gesztust egy sz�d�t� pillant�ssal honor�ltam.
- Ezek szerint m�r j�l vagy? – fordult fel�m David. T�nyleg sz�d�letesen k�k a szeme…

- Aha, k�szi, m�r minden ok�. Holnap nem menek�lt�k t�lem… - kacsintottam fel�j�k.
- �s a t�bbiek hol maradnak? – r�ncolta �ssze a homlok�t Daniel.
- Hm, valahol arrafel�. – fordultam h�tra. A l�nyok egym�son �thajolva leskel�dtek, de ahogy r�juk n�zt�nk, elpirultak �s integettek a fi�knak. David kisfi�s mosolyt villantott fel�j�k.
- Csak gondoltam, megk�sz�n�m, hogy elengedt�l, Daniel…
- Mi�rt, mit csin�lt�l vele, hogy mennie kellett, Dan?! – nevetett fel David. Daaaan?!?
- F�lt�keny vagy, Dave? – kerek�tettem el a szememet �l-d�bbenten. – De most m�r ideje visszamennem a l�nyokhoz. Azt hiszem, t�volr�l sem b�rj�k a l�tv�nyotokat… - �jra a l�nyok fel� fordultam. A t�bbiek is r�juk n�ztek, mire mindh�rman imit�ltak egy „nagyonr�g�tabesz�l�nk-�-odasefigyelt�nk” arckifejez�st.
- H�t, igen… na, sziasztok! – ezzel elindultam visszafel�.

- V�rj. – sz�lalt meg teljesen v�ratlanul �s megjelen�sem �ta el�sz�r Harry. Megmerevedtem, �s h�trafordultam.
- Tess�k. – vontam fel a szem�ld�k�m.
- Besz�ln�nk k�ne. Kettesben.
- Mi�rt? – szegeztem neki a k�rd�st. Lelkem gonosz �s bossz��rt sikolt� fele el�gedetten buzd�tott �jabb csap�sra.
- Kerestelek d�lut�n, de sehol nem tal�ltalak.
- �, csak rosszul lettem. Daniel pedig nagyon el�z�kenyen megengedte, hogy hazamenjek…
- Igen, mivel majdnem el�jult�l, �s s�padtabb volt�l, mint a fal.
Egyik�nk sem t�r�d�tt Daniel k�zbesz�l�s�val.

- Mi�rt nem sz�lt�l? Elk�s�rtelek volna. Nem volt t�l j� �tlet egyed�l cs�szk�lnod.
Hahhha, ez kicsit sem volt �tl�tsz�, Harry dr�ga… �s �me, a csod�latos feketeleves… dacosan felvetett fej, h�v�s hang…
- Ja? �gy l�ttam, el�gg� el volt�l foglalva e n�lk�l is…
„Dan” �rtetlenkedve b�mult minket, mintha David t�k�rk�p�v� v�ltozott volna. Majdnem f�l percig �lltam Harry tekintet�t, azt�n � n�zett f�lre. Pontosabban pislogott. Csak a vil�g�t�s tette… vagy t�nyleg d�bbentnek t�nt? Akkor is. �lszent, b�d�s big�mista.

M�g mindig engem n�zett.

Sarkon fordultam, �s visszamentem a l�nyokhoz.