Hermione �jra ott tal�lta mag�t, a szob�j�ban, gondolatokt�l zs�folt fejjel, a v�rakoz�s k�nz� �rz�s�vel a gyomr�ban. Ez�ttal egy m�sfajta k�ldet�srõl volt sz�.
Miut�n visszat�rt a kast�lyba, k�vette Malfoy uatas�t�sait, s elsõ �tja az igazgat�hoz vezetett. A f�rfi nyugodtan hallgatta v�gig, jel�t sem adta csal�dotts�gnak, vagy m�sfajta �rzelemnek. Megv�rta, m�g Hermione befejezi a mondand�j�t, b�lintott, s elk�ldte a l�nyt.

Ha nem is rem�nykedett e terv kivitelez�s�nek siker�ben, m�gis valahol szerette volna hinni, hogy a Longbottom fi� tal�n seg�thet. Ha �gy is volt, most m�r v�ge. A fi� tal�n m�r nem is �l.
Annyi fiatal veszett m�r oda ebben a v�gett nem �rõ harcban, annyi j� l�lek. Lassan m�r õ is kezdte �rezni, belef�radt a harcba. Nemzed�kek j�ttek s mentek, �s õ v�gig k�s�rte, �let�ket, l�tta õket sebezhetõ gyermekk�nt, s erõs �s hatalmas var�zsl�k�nt.

L�tta Tom Denemet fiatalon, tehets�ges di�kk�nt, �rezte a hatalomra val� szomjat az ifj� lelk�ben, m�gis õ bolondul rem�lte, hogy e v�gy sosem hatalmasodik majd el rajta. S tess�k, most e fi� f�rfiv� lett, s nemzeteket tipor le, s�t�ts�gbe bor�tva a haz�j�t. Azokban az idõkben is mag�t �tkozta, ami�rt ilyen vak volt a fi� ir�nt. Megfogadta, hogy soha t�bb� nem k�veti el ezt a hib�t. �s tess�k p�r �vtized, s �jra a saj�t vaks�g�nak �ldozata lett.

Megsz�letett Harry Potter, a fi�, aki a kulcs lehet a szabadul�shoz, a h�bor� v�g�hez. Ebben a fi�ban is felismerte az erõt, de õ benne nyoma sem volt hatalom v�gynak. Harry csak egyetlen dolgot szeretett volna, elfogad�st, �s meg�rt�st. Azt hitte effajta �rzelem nem fordulhat visz�j�ra, mekkor�t t�vedet... elk�vettet, egy hib�t. Hazudott. Hazudott a fi�nak, s ezzel elvesztette a bizalm�t. Elvesztette Harry Pottert.

�reg volt m�r, mint testben, mint l�lekben. �veken �t nyugodt volt, hitte, hogy Harryben megtal�lta az "ut�dj�t" aki k�pes lesz majd ir�ny�tani, ha õ m�r nem lesz. �m most, itt �ll, rem�ny �s seg�ts�g n�lk�l. Az egyetlen f�nysug�r ez a ma esti akci�. Ha sikerrel j�rnak, tal�n meggyeng�thetik az ellenfelet, s akkor tal�n...
Tal�n m�g van rem�ny, tal�n nincs, �m most csak az a fontos, hogy v�dj�k, ami megmaradt. Ha a t�bbiek m�g rem�lnek, akkor tal�n m�g siker�lhet.
F�l�llt s az aranyr�don �lõ fõnixhez s�t�lt. Megsimogatta a nyak�t, majd egy kis pergament adott a csõr�be, D. M. felirattal.
-Tal�n m�g siker�lhet...- d�nny�gte mag�ban.

***
Hermione benn �llt a f�rdõszob�ban, a csapnak t�maszkodott, s tekintet�t a t�k�rre szegezte. Egy f�radt szemp�r n�zett vissza r�. Haj�t k�c�san h�tra tûzte, arca s�padt �s piszkosnak tetszett a hajnal dereng�s�ben. A tekintete egy halv�ny karcol�sra siklott az arc�n. Egy pillanatra mintha felizzodt volna, de lehet, hogy csak a k�pzelete j�tszott vele. behunyta a szem�t, �s pr�b�lta kiûzni fej�bõl a gondolatokat.
Ell�pett a t�k�rtõl.


M�rf�ldekkel arr�bb Harry hanyatt fek�dt az �gy�n, kez�ben egy kis arany g�mb�t tartott. Alig l�that�an elmosolyodott, mikor a g�mben egy alak tûnt fel, egy l�ny.
N�zte, ahogy odal�p a k�dhoz, s elcsavarja a csapott, a zuhany megindul, s forr� v�z z�dult ki belõle. A l�ny nem t�tov�zott ruh�st�l bem�szott a k�dba, egy mozdulattal kiengedte a haj�t. A s�t�t f�rt�k v�gig szaladtak a h�t�n, a derek�ig. Bel�pett a v�z al�, a v�kony kis ruha pillanatokon bel�l �t�zodt, s alatta elõt�nt a l�ny bõre. A haj�b�l cs�p�g�tt a v�z. Az arc�n mintha cseppenk�nt folyt volna v�gig a v�z, k�vetve annak minden k�rvonal�t. Le a homlok�n, v�gig az orra vonal�n, le a f�lsõ ajk�n, v�gig az az als�n, majd az �lla ment�n, a nyak�n. �m hamar a v�z cseppekhez k�nnyek is csatlakoztak, a l�ny neki t�masztotta a homlok�t a hideg csemp�nek.
A fi� v�gig k�vette a tekintet�vel, s valami l�ngra lobbant a sz�v�ben. Ami a r�gi Longbottom h�zban is, egy �rz�s, amit m�r rengetegszer �rzett, de nem ilyen intenz�ven õr�tõen. De ami a legfontosabb nem Hermion�val kapcsolatban.
Az agy�ban lassan kezdett megfogalmaz�dni egy �tlet, egy kegyetlen �tlet.

Eleinte hitte, a legsz�rnyûbb bûntet�s valaki sz�m�ra, a hal�l, de saj�t k�r�n megtanulta, a test pusztul�s�n�l is k�nz�bb, �s f�jdalmasabb lehet, a l�lek szenved�se �p testbe z�rva. Akkor megfogadta, hogy azok, kik f�jdalmat okoztak neki, sokszoros�t kapj�k majd vissza, ahogy el�g erõs lesz.
S h�rom ember volt, azok, aki a legnagyobb f�jdalmat okozta neki, egy bar�t, az elsõ ember, akit bar�tj�nak tartott. Egy l�ny, akit sosem tudott sehov� besorolni, mert az õ szerepe az �let�ben k�l�nleges volt, bet�lthetetlen. Tal�n õ okozta a legnagyobb sebet, m�g egy �ru� �reg embern�l is k�pes volt nagyobb szenved�st okozni. �gy õ fog gy�trõddni a legjobban, a leghosszabban, a legkegyetlenebb b�n�s m�dban fog r�szes�lni. S az õ eset�ben a bossz� igen �des lesz.

***
Hermione bõr�t m�r szinte �gette a forr� v�z, m�gsem volt k�pes kisz�llni al�la, �gy �rezte a piszokkal egy�tt, a gondjait is elmossa.
A vizes tincsek az arc�ba hullottak. A p�ra lassan kezdett �thatolhatalann� v�lni, a szob�t ellepte a tejfeh�r k�d... Hagyta, hogy az agy�t elbor�tsa az a j�lesõ k�d.
Kop,kop,kop.
Valaki kopogott az ajt�n, de õ �gy tett, mintha nem hallotta volna, csak �llt mozdulatlanul De a l�togat� nem adta fel, h�t elz�rta a csapott, s kik�sz�lodott a k�db�l. Ajt�t nyitott, s szembe tal�lta mag�t Ginnyvel. A v�r�shaj� l�ny megd�bbenve meredt r�.
-Jesszusom, veled meg mi t�rt�nt?- k�rdezte nagy szemeket meresztve.
-Oh...!- ki�ltott fel Hermione, s gyorsan keresett egy t�r�lk�z�t. -Csak zuhanyoztam.
-Ruh�stul?
Hermione nem v�laszolt. Ginny lehuppant az �gy�ra, s �gy n�zte bar�tnõj�t. A l�ny a szekr�ny�hez l�pett, s kivette belõle az iskolai egyenruh�j�t, oda dobta az �gyra. Ginny m�r felvette a saj�tj�t. A k�telezõ feh�r ing, fekete szoknya, t�rdig �rõ zokni, s az elmaradthatatlan nyakkendõ. Fel�lt�z�tt. A t�k�r el� �llt s hozz� l�tott a nyakkendõj�hez. Errõl esz�be jutott h�nyszor kellett megk�t�tnie Ron �s Harry nyakkendõj�t, m�g annak idej�n. K�n szenved�s volt megtan�tani õket. Elmosolyodott, de m�gis a szem�bõl k�nnyek hulltak al�. A k�vetkezõ percben k�t p�r kar fond�dott v�lla k�r�, v�gasztal� �lel�sben egyes�lve.
-Tudom, hogy neh�z, de erõsnek kell lenn�nk. A t�bbiek�rt.- suttogta Ginny.
-Tudom.- motyogta. Visszapillantott a t�k�rbe, s �szre vette a l�ny ingj�n csillog� pillang�t. Finoman kiv�lt az �lel�sbõl, s az �jjeli szekr�ny�hez l�pett. Kez�be vette az ott heverõ nyakl�ncot �s felcsatolta. A f�m rideg �rint�s�tõl, v�gig futott a hideg a h�t�n. Szedd �ssze magad, parancsolta mag�nak. Megr�zta mag�t, Ginnyvel egy�tt kil�pett a szob�b�l.
***

Ez�st sz�n l�ngok lobogtak a kandall�ban, s�padt f�nyt ontva szerte a szob�ban. A l�ngokkal szemben egy magas t�ml�j� sz�k �llt, valaki �lt benne. Egy tejfeh�r bõrû, csontsov�ny f�rfi, k�gy� szemeivel �ntudatosan b�mult a l�ngokba. Gondolatait az ajt� nyikordul�sa zavarta meg.
Egy alacsony, s meglehetõsen patk�nyk�pû f�fi l�pett be a szob�ba. Bizonytalanul, f�ld�n k�szva k�zel�tette meg a sz�ket, s remegõ hangon �gy sz�lt:
-Nagys�gos Uram, h�vatt�l.
-Igen , F�regfark- sziszegte a sz�kben ûlõ. - Nem sokkal ezelõtt leghûs�gesebb csatl�som igencsak �r�mteli h�rrel szolg�lt.- F�regfark arca megr�ndult egy cs�ppet, a "leghûs�gesebb csatl�s" hallat�n. -V�gre sikkerrel j�rt hajt�vad�szatunk, s megszerezt�k nekem a Longbottom fi�t.
-Ohh... ez nagyszeeerûû..val�ban nagyszerû.- dadogta a f�rfi.
-Ahogy mondod. Ha nem t�vedek ezekben a percekben �r v�get a fi� hitv�ny �lete. S ezzel, nem csak r�termets�g�t, de elhivatots�g�t is bizony�totta leg�jjabb hal�lfal�m. Ezt nagyra becs�l�m, �gy h�t �gy d�nt�ttem, meglepem õt, s csapat�t eme jeles alkalomb�l. Lakom�t �l�nk, a tisztelet�kre.
- �rtem..., �s milyen feladatot sz�nt�l nekem, � Nagyuram
-Az ifjabbik Malfoy seg�ts�g�vel, k�t legyet �t�nk egy csap�sra. K�l�nleges meglepet�sem van sz�mukra. S ezt a meglepet�st te fogod beszerezni nekem. .
***

12 alak s�t�lt kereszt�l a Roxmortsi utc�n, mind ugyanabban az egyenruh�ban fesz�tettek. M�g a vak is l�thatta, hogy Roxforti di�kok, n�melyik�k bizonytalanul l�pkedett, s mind hangosan besz�lt, vagy �pp vihogott valamin, hangjuk viszhangzott a kihalt sik�torban. Ezekben az idõkben ez volt a legnagyobb ostobas�g, amit csak elk�vethettek. Felelõtlen�l j�rk�lni felnõttek n�lk�l, c�lt�bl�t tûzve a mell�kre, a Roxfort c�mere k�p�ben.
V�ratlanul kialudtak a l�mp�k, s minden �js�t�t lett.
�m a kis csapat �gy s�t�ltak, fenhangon csevegve egym�ssal, mintha semmit sem vettek volna �szre a hirtelen t�madt s�t�tbõl.
Azt�n egy hang has�tott kereszt�l a dermedt levegõn, egy magas s�pol� hang, s egy alacsony, k�v�rk�s f�rfi tûnt fel a s�t�tbõl.
Az elõl halad� k�t l�ny megtorpant.
-Ki...- sz�lalt meg az egyik, �m m�r nem tudta befejezni a mondatot. Minden els�t�t�lt.


***

Mikor Ginny mag�hoz t�rt, az elsõ dolog, amit megpillantott, az a szembe l�võ faln�l elhelyezkedõ m�regz�ld b�rsony d�v�ny, s a rajta fekvõ l�ny, Hermione.
Bar�tnõje s�pattabb volt mint valaha, szemei csukva voltak, s semmi jel�t nem adta �letnek. Ginny f�lpattant, s gyors l�ptekkel megk�zel�tette õt. Lehajolt �s finoman magr�zta a v�ll�t. Hermione szemei megrebbentek, majd a l�ny fel� ford�totta a fej�t.
-Hol vagyunk?- k�rdezte reketten, mik�zben megpr�b�lt fel�lni.
A sszob�ban k�r�l n�zve l�tta, hogy a t�bbi l�ny is ott tartozkodott a szob�ban, ki-ki egy sz�kben vagy �ppen a padl�n hevert. S �gy tûnt, ak�rmilyen �tkot is sz�rtak r�juk, az kezdte elveszteni hat�s�t, mert a t�bbi is mozgol�dni kezdet. Lassan magukhoz t�rtek s felt�p�szkodtak hely�krõl, hogy megk�rdezz�k Hermion�t a k�vetkezõ l�p�srõl.
Hab�r nem õ volt a legidõsebb, sõt, m�gis õt tekintett�k vezetõj�knek. Mind ismert�k õt, m�g a Roxfortos �vekbõl, �gy tudt�k, tal�l�konys�ga, s esze m�r sokszor mentet �leteket, kalandjai sor�n. S a t�ny, hogy r�gi bar�tj�t j�tt ma meg�lni ide, tiszteletre m�lt� volt. Fõk�nt az�rt, mert, ha kudarcot vallana, a hal�ln�l is rosszabb v�r r�, ebben biztos lehetet. Hallottak Potter tev�kenys�g�rõl, s eskû�rõl, miszerint hossz� szenved�s v�r azokra, kik el�rult�k, �s azokra, akik egy oldalon harcolnak vel�k. B�rki legyen is az.

Hermione fel�llt �s k�rbe s�t�lt. P�r l�p�s ut�n azonban megtorpant. Halk csilingel�s hallatszott, s k�rbe a szob�ban 12 m�regz�ld doboz tûnt fel, ez�st szallaggal �zl�sesen �tk�tve. Hermione odalpett az egyikhez. A kupac tetej�n egy kis c�dula d�szelgett, melyen hosz�k�s betûkkel ez �llt:
Hermione Granger.
T�tov�zva leemelte r�la a tetej�t. A doboz belsej�ben fekete selyem pap�rba csomagolva egy text�l csom� fek�dt, tal�n egy ruha. A l�ny kiemelte a dobozb�l, val�ban egy ruha volt, m�ghozz� egy est�lyi ruha.

M�regz�ld volt, fekete csipk�vel, az anyag tapint�sa finom �s l�gies. A t�bbiek k�r� gy�ltek s onnan n�zt�k. Am�g Ginny meg nem sz�lalt.
-Mindenkinek k�ldtek egyet- mutatott a dobozokra. P�r perc m�lva m�r mindenki a kez�ben tartotta a neki sz�nt darabot. Mind hatalmas szemet meresztett a finom anyagra, ak�rhogy is legyen, valahol m�llyen, mind v�gytak a gazdags�gra, amit mostani �let�k nem adhatott meg.
-Mit tegy�nk?- k�rdezte Liza, egy szõke hugrabugos. Hermione r�n�zett.
-Ez az elsõ pr�ba, k�v�ncsiak, vajon el tud e cs�b�tani minket a gazdags�g �s a pompa.- mutat� ujj�val a ruh�kra b�k�tt.- A legb�lcsebb, ha visszarakjuk õket a hely�kre.
A t�bbiek csal�dottnak tûntek, de �rezt�k, hogy Hermion�nak igaza van. Letett�k h�t a ruh�kat, s vissza �ltek a hely�kre, a szob�ra n�ma csend ereszkedett, amit, hamarosan �jabb, m�r ismerõs csilingel�s t�rt meg. Ez�ttal ez�st t�lc�k jelenntek meg, roskad�sig megpakolva, a leg�zletesebb fog�sokkal, s ez�st veretes �veg serlegek, sz�n�ltig m�z�des borral. A szõke hugrabugos l�ny megindult a t�lak fel�, mikor Hermione kiny�jtott karj�ba �tk�z�tt. Mind k�rdõn n�ztek r�.
-Nem biztos, hogy b�lcs lenne hozz�ny�lni. Lehet, hogy Veritas�rum van benne.- mondta gyanakv� hangon, odal�pett, s v�gig h�zta az egyik ujj�t a serleg sz�ja ment�n, majd k�zelebb emelte az arc�hoz.
Az orr�t csak hamar megcsapta a Veritaserumra oly jellemzõ keserny�s szag.
-Ne vegyetek semmibõl mindet Veritaserum bor�tja.
Ginny vetett m�g egy utol� v�gyakoz� pillant�st, az egyik s�tem�nyre majd minden akarat erej�t latba vetve, elford�totta a fej�t, de a t�bbi l�nynak m�r nem ment ilyen k�nnyen. Õk m�g mind�g szem�ket az �telre szegezve �lltak, s fej�kben, most elõsz�r fogalmazodott meg a k�rd�s: Mi van, ha Granger t�ved? Ottt hagyn�k ezeket a remek fog�sokat, veszni hagyn�k ezt a sok �telt. De utolj�ra m�g a j�zanesz�k kerekedett fel�l. H�t megpr�b�lt�k figyelmen k�v�l hagyni a hivogat� illatokat.
Azonban m�g 10 perc se telt bele, az ajt� kiny�lt �s bes�t�lt rajta egy f�rfi. Ugyan az, aki a sik�torban is feltûnt, mielõtt el�jult. S most k�zelrõl Hermione m�r felismerte a patk�ny szerû arcot s a vienyõs szemeket, F�regfark volt az. A f�rfi r�gt�n kisz�rta õt a t�megbõl, s k�r�rvendõ vigyort eresztet meg fel�, mondad�j�t is neki int�zte, figyelmen k�v�l hagyva a t�bbieket.
- Mi�rt nem �lt�ztetek m�g �t?- k�rdezte k�rbe j�rtatva a tekintet�t.
-Nem k�v�nunk csics�s g�nc�kben par�d�zni mielõtt meg�lt�k minket!- mondta hat�rozottan, a t�bbiek hallgattak.
-A S�t�t Nagy�r tudta, hogy nem fogadj�tok el- mosolyogta- S l�tom az �telekbõl sem ettetek. -n�zettt v�gig a t�lc�kon- �n mondtam neki, hogy agyaf�rt vagy.
Hermione megvetõnn n�zett a hal�lfal�ra. Az odas�t�lt el� �s mag�hoz r�ntotta. A l�ny az arc�n �rezte a f�rfi bûz�s lehellet�t.
-Tudta elõre, hogy ellen fogtok �llni.- s�rg�s fogai elõtûntek, ahogy ajkai mosolyra h�z�dtak.- �s azt mondta, ha nem engedelmeskedtek, azt nagyon meg fogj�tok b�nni.
-Mit �rthat m�g t�bbet a te urad?.
-Ohh, higyj nekem, a Nagy�rnak remek eszk�zei vannak...- eleresztete a l�nyt, s az ajt� fel� vette az ir�nyt.
Amint elhagyta a termet, Ginny r�gvest Hermion�hoz fordult.
-Most mi legyen? Nem hiszem, hogy j� �tlet kock�ztatani. Tegy�k, amit akar, az a biztos.- tudta, hogy tal�n gy�v�n hangzik, amit mond, de hitte, hogy igaza van. Nem �rt annyit az eg�sz, hogy megkock�ztass�k, Voldemort feld�hit�s�t, s net�n a m�gus azonnal meg�lesse õket.

Dumbledor m�g aznap elmondta nekik a terv t�bbi r�sz�t, amit az elsõ megbesz�l�sen kihagyott.
Megtudt�k, hogy van egy be�p�tett ember a hal�lfal�k k�zt, akinek az �tletet k�sz�nhetik. Õ tan�csolta Voldemortnak, hogy ejtsenek fogjul p�r roxforti di�kl�nyt. S aj�nd�koz�k meg vel�k a hal�lfal�kat, s egy�ttal vesztes�get okoznak Dumbledornak is. A Nagy�r erre az emberre b�zta a fogjul ejt�s terv�nek ki�tl�s�t, s F�regfarkra a kiv�telez�s�t. Meghagyta, hogy a l�nyok feltûnõ ruh�ban, v�dtelen�l s�t�ljanak egy kihalt helyen, hogy F�regfark, k�nnyed�n elkaphassa õket. �gy bejuthatnak a kast�lyba, s ha elv�gezt�k a feladatukat, pontban �jf�lkor tal�lkoznak megadott helyen, ez a be�p�tett ember megmutatja nekik a titkos alagutat, amely kivezet a kast�lyb�l. �m azt is tudt�k, hogy aki nem �r oda �jf�lre az ott marad. Senkire sem v�rnak.
-Rendben -mondta v�g�l Hermione.- Ti �lt�zzetek fel, biztos, ami biztos.
Neki l�ttak h�t. Nehezen siker�lt csak titkolniuk lelkesed�s�ket a ruh�k ir�nt. F�l�r�n bel�l m�r mindenki teljes pomp�j�ban t�nd�k�lt kiv�ve Hermion�t. Ginny szem�ld�kr�ncolva n�zett r�.
-Mi�rt nem �lt�zk�dsz?
Hermione r�n�zett. �m abban a pillanatban ny�lt az ajt� s F�regfark l�pett be rajta, szem�vel r�gt�n Hermione ut�n kutatott. �jra elvigyorodott a l�ny l�tv�ny�t�l.

Tudta elõre, hogy õ l�zadni fog, s nem lesz hajland� engedelmeskedni, ak�rmivel fenyegetõzik is. K�zelebb l�pett az egyik l�nyhoz s elkezdte ellenõrizni, nincs e n�la fegyver. A p�lc�jukat ugyan alapb�l elvett�k, �m lehet, hogy eldugtak egy k�st, vagy egy vill�t a szokny�juk al� rejtve.

Ezt kihaszn�lva Hermione Ginnyhez fordult.
-Azt akarom, hogy felfigyeljen r�m. Min�l felt�nõbb leszek nekem ann�l jobb. �s k�l�nben sem akarok megal�zkodni elõtte. Soha t�bbet.
-Megõr�lt�l? Mi van ha azonnal meg�l, mert szemb.....
-Nem fog. Ismerem Harryt, nem tesz sz�vess�get nekem, jobbat tartogat sz�momra, a gyors �s f�jdalom mentes hal�ln�l.
F�regfark oda �rt el�j�k. �tkutata Ginnyt, majd fel� fordult.
-L�tom, nem fogadtad meg a tan�csomat.- hirtelen megragadta a l�ny csukl�j�t, s r�ngatni kezdte �t egy kisebbik terembe, a szûk folyos� m�sik v�g�n.
Felt�pte az ajt�t, odament a polcokhoz, amin megannyi tiszt�t�szer �llt, s levett r�la egy piszkos sz�rke rongycsom�t. Hozz� v�gta Hermion�hoz.
-�lt�zz!- parancsolta. A l�ny hitetlenkedve meredt r�. -Nem akartad a d�szes ruh�t, akkor itt vannak a rongyok. �gy is az val� a fajt�dnak, s�rv�rû.
-Mibõl gondolod, hogy f�l veszem.?
-Vagy ebben j�sz, vagy semmiben.- vigyorogta, szemtelen�l v�gig j�rtatva a l�nyon a tekintet�t.
-Nem k�nyszer�thetsz.
-Oh dehogy is nem, ha nem kezdesz hozz� most azonnal, a Nagy�r felhatalmazott r�, hogy azt tehetek veled, amit akarok.
Herminone d�h�s kipirult arccal neki l�tot az inge kigombol�s�hoz.

Ezalatt a t�bbiek aggodalmas arccal v�rt�k, hogy a a f�rfi �s Hermione visszat�rjenek, m�r ha vissza t�rnek egy�ltal�n.
Azt�n megk�nnyebb�l�s�kre, ny�lt az ajt� s bes�t�lt rajta Hermione. Lesestt az �lluk, ahogy megpillantott�k õt.
A l�ny egy koszos megt�p�zott inget viselt, amely t�bb sz�mmal nagyobb volt, s sz�les hasad�sok szelt�k kereszt�l a megviselt anyagot, a ruha v�ll r�sz�n, s a h�t�n. Az ing alja valahol Hermione t�rde f�l�tt volt, neh�z volt meg�llap�tani hol is van igaz�b�l, mert az anyagb�l eg�sz darabok hi�nyoztak. Volt rajta m�g egy hasonl� �llapotban leledzõ szokny�nak cs�folt szakadt rongydarab, a cs�põj�re k�tve. De ami a legmegd�bbentõbb volt, az, hogy csak ez volt rajta. Semmi m�s, se zokni, se cipõ. A haja k�cosan hullott az arc�ba, s a szeme csillogott a d�h t�z�tõl.
A t�bbi l�ny mellett m�g borzalmasabban festett. M�g Ginny ott fesz�tett mellette egy �jfekete selyem ruha k�ltem�nyben, eleg�nsan feltûz�tt hajjal, addig õ a rongyos ingj�ben, k�sza haj�val, egyenesen sz�nalmasan festett. De mit tehetett. Hagyta, hogy F�regfark kir�ngassa a szob�b�l õt �s a t�rsait.