Olyan gyorsan vacsor�ztam, mint m�g soha, azt�n m�r rohantam volna a k�nyvt�rba. Sietnem kellett, ha k�sz akartam lenni a rengeteg leck�vel. �s term�szetesen, sz�ks�gem volt Elijahra is, hogy l�thassam engem vizsg�l� tekintet�t, hogy hallhassam kedves hangj�t…
Az id� mintha rep�lt volna. �s nem �r�ltem neki. Id�nk�nt az ablak fel� pislantottam, �s d�bbenten figyeltem az egyre s�t�ted� eget. Majd sebesen �rni kezdtem, �s arra eszm�ltem, hogy Madam Cvikker gyerty�t gy�jt nekem az asztal mellett. A t�sk�mba ny�ltam a list�m�rt, hogy elolvassam, mi maradt m�g. Halkan felny�gtem.
Az egy m�teres dolgozat b�b�jtanb�l… pont holnapra…

Vagyis ma nem l�thatom Elijahot.
Elkeseredve fogtam ism�t kezembe a penn�t, �s csak j� k�t �r�val k�s�bb tehettem le. �t centit �gy is csaltam, de Flitwick �gyis �j m�g, nem hinn�m, hogy sz�v� teszi.
Elnyomtam egy �s�t�st, �s szedel�zk�dni kezdtem. Biccentettem Madam Cvikkernek, �s a griffend�l torony fel� indultam.

Az els� teljes nap Elijah n�lk�l, gondoltam s�hajtva, majd beb�jtam a meleg takar� al�. Arra sz�m�tottam, perceken bel�l aludni fogok, mint mindenki m�s a szob�ban, de nem �gy t�rt�nt. A sz�vem olyan hangosan dobogott, hogy att�l f�ltem, felkelti a t�bbieket, �s egy percig sem tudtam egyhelyben fek�dni. �jra meg �jra kipattant a szemem, �gy azt�n a plafonra meredve gondolkozni kezdtem, mi lehet velem.

A falon l�g�, kis t�k�rbe n�ztem. Barn�sfekete hajam laza fonatban l�gott a h�tamra, s a sok mozgol�d�st�l n�h�ny tincs s�padt arcom el� hullt, a szemem pedig olyan l�zasan csillogott, hogy m�r �benfeket�nek t�nt. Mi lehet a gond? Nem ittam tal�n? Vagy a gyomrom korog? Nem. De akkor mi hi�nyozhat…?

Elijah.

Elmosolyodtam saj�t gondolataimon. Utolj�ra fordultam egyet, �gy szok�som szerint az �gy sz�l�n �sszekuporodva fek�dtem, arccal az elf�gg�ny�z�tt ablak fel�. Azt�n – ut�lag nekem is nagyon furcsa – �lmodozva lehunytam a szemem. Nem szoktam �lmodozni, f�leg nem…
De akkor nem ezen t�rtem a fejem. Lez�rt szemh�jam m�g�tt egyetlen k�p villogott, amit annyira ismertem �s szerettem…

Kicsit kiny�jtottam a karom, mutat�ujjam egy l�thatatlan pont fel� �gaskodott. Szemem m�g mindig csukva volt… �s akkor neki�lltam magam mell� rajzolni, s�t tal�n ink�bb var�zsolni a k�pzeletet…
El�sz�r egy l�gy, m�gis komoly von�s� arc�l, majd egy finom vonal� �ll…azt�n a hossz�, sz�k�s tincsek… egy komor, barna szemp�r, k�r�l�tte a szinte n�iesen sz�p, fekete szempill�k… Pisze orr, rajta a lehet� leghalv�nyabb kis szepl�k, amiket valaha l�ttam, majd egy keskeny, �despiros sz�j, amit legsz�vesebben…
Egy v�ratlan zaj magamhoz t�r�tett k�pzelg�semb�l. Tal�n valamelyik l�ny mozdult meg, nem k�l�n�sebben �rdekelt. Bossz�s voltam, hogy megzavartak, de �r�ltem is, hogy gy�va �nemnek nem kellett kimondania azt az utols� mondatot…

A neszre kinyitottam a szemem, �s ut�lag csod�lom magam, hogy nem ki�ltottam fel. A sz�les ablakp�rk�nyon Elijah �lt, �s t�n�dve n�zett r�m. Azt�n halv�nyan elpirult, �s zavartan dadogni kezdett.
- Violet, �n…. nem… a… csak…azt hittem, m�r aludni fogsz… nem akartalak meglesni…
- Semmi baj. – csak lehelni mertem a sz�t, nehogy felkeljenek a t�bbiek. Elijah, Elijah itt! �s tal�n nem is el�sz�r…
-
Fel�lltam, �s mez�tl�basan-h�l�ingesen az ez�stserleghez s�t�ltam. �gy szinte Elijah mellet �lltam. Ittam p�r kortyot, azt�n Elijahra n�ztem. Az arca m�g pirosabbnak t�nt, mint azel�tt, �s hat�rozottan az volt az �rz�sem, hogy megpr�b�l nem b�mulni…
Ott �lltam alig egy m�terre t�le, azt�n suttogva megsz�laltam.
- Nagyon f�zom, visszamegyek, j�?
- Persze, m�r indulok is…
- Nem kell. Elijah…k�rlek, maradj.
- Mi? – pislantott egyet, mintha nem �rten� a k�r�st. – Maradjak itt?
Az �gyamba b�jtam, hogy azt�n k�zelebb inthessem. Let�rdelt az �gy mellett, fekete-ez�st tal�rja sz�tter�lt k�r�l�tte, ak�rcsak sz�ke haja a v�ll�n… az arcunk pont egy magass�gban volt.

- �gy nem furcs�llj�k, ha suttogok.
- �rtem. – ekkor d�bbentem csak r�, hogy � is motyog, pedig az �v�lt�s�t sem hallan� senki. Elmosolyodtam, azt�n magyar�zkodni kezdtem.
- Eg�sz d�lut�n a k�nyvt�rban voltam, ne haragudj, de m�r nem halaszthattam tov�bb…
- Tudom… az egym�teres essze Binnsnek?
- Honnan…? Egy�bk�nt is, �t centi h�j�n egy m�ter…
- Az semmi. – vont v�llat. – Hogy honnan? L�ttalak.
- De mi�rt nem sz�lt�l?
- Nem akartalak zavarni, meg h�t t�l… - megr�zta a fej�t, �s nem folytatta.
- T�l mi? Vesz�lyes lett volna?
- Nem, dehogy. Hagyjuk. – �szrevettem az arc�n az �jkelet� p�rt, �gy h�t nem faggattam tov�bb.
Egy percig csendben n�zt�k a m�sikat, azt�n � sz�lalt meg.
- Mit csin�lt�l az el�bb, A kezeddel a leveg�ben…
- �… - most �n mutattam be, milyen j�l tudom ut�nozni egy m�lna sz�n�t az arcommal. – �hm… el�rulom, ha te is azt, hogy mi�rt nem sz�lt�l nekem a k�nyvt�rban.

N�m�n az ajk�ba harapott, �n pedig egyszer�en nem tudtam r�la levenni a szemem…
- J�. De akkor te kezded.
B�lintottam, majd egy kis szor�t�ssal a torkom t�j�n kib�ktem:
- Az arcodat rajzoltam magam mell�. … Hi�nyozt�l.
Csak n�zt�k egym�st, �s hallgattunk. Fogalmam sincs, mennyi id�t t�lt�ttem elveszve a tekintet�ben.
- Te j�ssz… - motyogtam azt�n.

- Az�rt nem mentem oda hozz�d… mert… t�l sz�p volt�l, ahogy ott �rt�l, �s…- bocs�natk�r�en megr�ntotta a v�ll�t. Les�t�tte a szem�t, de �n b�multam sz�ke f�rtjeit tov�bbra is.
- Elijah… - szinte csak t�togtam a sz�t, m�gis fel�m fordult. – Mi�rt j�tt�l most ide?
A hangomon hallatsz�dhatott, nem b�nom, hogy itt van, mert pirosan b�r, de v�laszolt.
- Elfelejtetem j� �jszak�t k�v�nni… - suttogta, majd egy cs�kot lehelt az arcomra.

- Most mennem kell… - mondta zavartan. Fel�llt, �s h�tra sem n�zve elsietett. Hosszan n�zem ut�na, k�v� dermedve, mintha megbabon�zott volna.

S ha nem is akarta… k�ts�gk�v�l siker�lt neki…