4. fejezet: jabb csaps (De kinek rosszabb?)
"Beszlnnk kell. Most mr tnyleg.
- Igen, n is gy rzem. - blintottam, de azonnal folytattam. - Ha egy kisbaba sr, akkor hrom lehetõsge van: hes, lmos, koszos."
- Igyekeznl egy kicsit? - igazgatta meg sljt mellettem Jas. n a csizmmba prbltam beletuszkolni a lbam. - Egy pillanat… nem ltod… hogy kszkdk? - lihegtem vlaszul. Jas lenzett rm, aztn elnevette magt. - Te j g, mi ez a Harry-style? - Fogd be. - nygtem. - Mi a Harrys…a fekete gumicsizmban?! - Nem tudom. Ahogy gy beletûrd a nadrgod, kicsit bakancsos… - Elment az eszed. - jelentettem ki, majd fellltam. Kint az utcn egymsba karoltunk, s megkezdtk vgtelen lavrozsunkat a pocsolyk kztt, persze csak aztn, hogy leszereltem Jas gnyoldsait a sttkk "horgszsapkm"-mal szemben. - Addig ok, hogy n Adam-mel tallkozom, de te hov msz? - Ksz, hogy az arcomba vgtad egy frfi hinyt mellõlem. Kedves vagy. - hztam el a szmat. - Jaj, Ginny, tudod hogy nem gy gondoltam. - Ok, ok. Sellyhez megyek. - Õ nem Harrynek a rokona…?! - De. Csak ppen vek ta ismerem, s hetekkel ezelõtt megbeszltk, hogy ma tallkozunk. - Hmm, gy mr ms. Selt igazbl nagy jindulattal lehet Harry rokonnak nevezni. Ha nagyon akarom, a "nagynni" jelzõt rragaszthatom, de nincs olyan idõs, s nem is illik r. gy hrom vvel ezelõtt ment frjhez, s kt tndri csemett tudhat tven szzalkban a magnak: a hromves Jamie-t s a pr hnapos Marusel-t. tdikes korom ta ismerem, gy ht nem csoda, hogy ksõbb, egy hopponls utn a kszbkn lltam.
Megnyomtam a csengõt, s vrtam. s jra vrtam. Aztn egy ingerlt frfihang ttte meg a flem. - Ne, Jamie, AZT NEE! Dbbenten lptem htra. Felismertem, ki szlt, de nem Peter. Remltem, hogy tvedek. Aztn bent felsrt egy kisbaba. Marusel! - Ne, kicsim, te ne most… - Marusel mg nagyobb hangerõre kapcsolt, egy pillanattal ksõbb valami csrmplve fldet rt, s vg kisfihang kezdett megszeppent kacagsba. - Jamie, most aztn elg!! Dntttem. Lenyomtam a kilincset, s belptem a hzba. tvgtam az elõszobn, s fldbe gykeredzett gumicsizmkkal meglltam a nappali ajtajban. Egyik oldalamon az ijedt Jamie llt, maszatos kzzel, egy halom vegdarabka mellett, mg a msikon, a picivel a karjn…Harry!!
Mind a hrman rmnztek, Jamie pedig mosolyogva ksznt. - Dzsini nni… - hagytam, hogy a hasamba szaladjon, s ragacsos kis kezeivel tleljen. Beleborzoltam szõksbarna tincseibe. Szemem sarkbl azonban az engem bmul Harryt lestem. - Szia, James. Harry fekete pljn tbb fehr folt csordoglt, ahogy prblta egyenslyban tartani a sr babt s a cumisveget. Zld szeme egyszerre tkrztt dbbenetet s kimerltsget, br mindkettõt prblta titkolni.
- Azt hiszem, itt az ideje a pancsinak… - indult el a frdõ fel a kisfi, testvre sivalkodsa s a trtt trgy miatti bntets elõl meneklve. - Mg ne! - kiltottunk r Harryvel egyszerre. Megllt, s tekintett fesztelenl jratni kezdte kztnk. Harry nem szlt, gy n folytattam. - n elveszem a hgodat Harrytõl, s majd egytt mentek pancsolni, rendben? - Harry mell lptem, s tvettem tõle Maruselt s az veget. Jamie megfogta Harry kezt, aki viszont rm nzett. - Ksz. - blintott, majd eltûntek az ajtban.
- Ltod, csak egy nõ kellett ide. - suttogtam Maruselnek, aki hlsan szvta a tejet az vegbõl. Leltem a kanapra, s figyeltem, ahogy eltnteti majdnem az egszet. - Fj, Harry bcsi heztetett tged? -mosolyodtam el, õ pedig kinyjtzott a karomban, s stott egy hatalmasat. - Ksz, drgm, hogy kint maradhattam… na j, hagylak aludni. - s htradõlve ringatni kezdtem. Fl perccel ksõbb mr szuszogva durmolt is. Az asztalra raktam az veget, s ebben a pillanatban belpett Harry s Jamie, elõbbi immr vizes plban, utbbi kcos hajjal, s des, kk pizsamban. Mellnk stlt, s apr ujjaival vatosan megsimogatta hga buksijt. Aztn rm mosolyogott. - J jszakt, majd leteszem a vendgszobba egy macim, mint Harrynek… - suttogta a kisfi. Szavai hatsra Harryvel versenyt pirultunk. - Nem, Jamie, n nem alszom itt. - Azrt odarakom, j? - billentette oldalra a fejt elszontyolodva. Blintottam, s nztem, ahogy Harryvel flmasroznak a szobba.
A frfi egy perc mlva ismt lejtt, egy fekete halommal a kezben. Lerogyott velem szemben a fotelbe, majd minden ttovzs nlkl lekapta nedves pljt. - Ez a legjabb szmod, Harry? Fedetlen - s be kell valljam, igencsak izmos - mellkassal nzett rm. - Hm? Nem, csak ltzm. - Helyes, mr azt hittem, el akarsz csbtani. A tiszta felsõ egy pillanatra megllt a levegõben Harry arca elõtt, aztn a tulajdonosa thzta a fejn, s krdõn rm nzett. - Tessk? - Csak a tnyeket kzltem. - szavaim hatsra kihzta magt, s kzlte:
- Beszlnnk kell. Most mr tnyleg. - Igen, n is gy rzem. - blintottam, de azonnal folytattam. - Ha egy kisbaba sr, akkor hrom lehetõsge van: hes, lmos, koszos. Ha felbred, akkor meg kell etetni a cumisvegbõl - de nem ebbõl, hanem a konyhaibl, amiben mg van valami. Utna valsznûleg ismt aludni akar, mert mg nagyon kicsi. Remlem, menni fog. - lltam fl. A dbbenet jelzõlmpa szerûen vilgtott az arcrl. Mell sltam, s tadtam neki Maruselt. Aztn elindultam kifele.
- Ginny… - suttogta, mire felvont szemldkkel megfordultam. - Krlek, hallgass meg. - Tnyleg bocs, de mennem kell. Szia! Azzal tnyleg el is mentem. Prbltam nem nagyon hangosan bevgni az ajtt, de a hangra Marusel srni kezdett, Jamie lptei dbrgtek a lpcsõn, Harry pedig valami nagyon csnyt mondott. Elindultam az utcn. Megkocogtattam az ablakot, gy Harry felm nzett.
- Kicsik elõtt ilyet nem illik mondani! - ttogtam, majd egy utols intssel tvoztam. Percek mlva dbbentem r, hogy furdal a lelkiismeretem. De mirt?? Vllat vontam s szmûztem gondolataimat Harry felõl…
|