A zöld villanás ereje néhány másodperc után alább hagyott. Egy barna bozontos hajzuhatag, élettelen test zuhant a porba, és nem mozdult többet. Ginny megremegett, majd egyre jobban kezdett el rángani, ahogy Hermione Granger porban fekvő testét bámulta. Nem bírta tartóztatni magát, a pálcájáért nyújt, és szüntelen zokogással lépett elő a Tiltott Rengeteg fái közül.
Ginny, mint egy szellem, úgy kúszott ki a fák árnyékából. Pálcáját mereven előretartva közeledett a csuklyás alak felé. Időként Hermione élettelen testére nézett, és vad gyűlölet szállta meg ilyenkor.
- Ginny! – kiáltott fel Harry. – Menj el innen! Menj!
Ginny azonban meg se rezzent, hitetlenkedve bámulta a halálfalót, aki kioltotta legjobb barátnője életét.
- Ginny menj vissza a kastélyba! – mondta Ron, aki szintén könnyekkel küszködött. – Takarodj!
Ginnyre ezek a szavak sem hatottak. Nem érdekelte, hogyha meghal, az legalább nem fáj. De Hermione? Miért kellett pont neki meghalnia? Feleslegesnek érezte magát… Mi lesz, ha Ron és Harry is meghal? Értelmetlen lesz az élete. Így is darabjaira hullott a családja. Fleurt elrabolták a halálfalók három hónappal ezelőtt, azóta semmi hír nincs róla. Bill végül mégiscsak vérfarkassá vált, és nem hitte el, hogy a családja valóban szereti őt, így elmenekült. Percyt meggyilkolta Avery… Fred és George Percy halála óta nem nevettek, bezárták a Weasley Varázsvicc Vállalatot, és éhbérért kezdek dolgozni a Czikornyai & Patzában. Anyja, Molly teljesen belebetegedett fia halálába, a nincstelenségbe, a fájdalomba. Apjának, Arthurnak kellett bevinnie a Szent Mungo-ba, amikor végezni akart magával. Egyedül apja volt képes tartani magát, Ronért és őérte, Ginnyért.
Ginny belegondolt, hogy értelmetlen az élete. Szenvedés, halál, fájdalom… Csupán ezek uralják az életét. De most mindennek vége. Vagy így, vagy úgy.

- De bátor vagy, Weasley! – mondta egy fagyos hang, és a férfi óvatosan leemelte fejéről a csuklyát.
Ott állt Lucius Malfoy teljes valójában. Szőke hajzuhatagát igazgatta, gúnyos és lealázó vigyorral tekintett a legifjabb Weasleyre.
- Szeretnéd, ha a bátyád is követné a sárvérűt? – kérdezte, de ez inkább kijelentés volt. Lucius Malfoy Ron felé fordult. Ron éppen egy nagydarab halálfalóval vívott ádáz küzdelmet. – Crucio!
Ron felüvöltött a fájdalomtól, torkaszakadtából üvöltött továbbra is. A másik halálfaló is rászegezte a pálcát, mire Ron elkezdett felemelkedni a földtől. Ron életébe került volna, ha Ginny nem cselekedik azonnal.
- Stupor! Obstructo! – a két átok csak annyira hatott, hogy megszakadt a kapcsolat, és Ron egy hangos puffanással a földre került.
A puffanáshoz egy nagy reccsenés is társult, Ron bokája szilánkosra tört. Ginnynek nem volt ideje bátyjával többet foglalkozni, mivel Lucius Malfoy közeledett felé.
- Látom szereted a bátyádat – suttogta. – És Potter is. De Potter valakit jobban szeret. Téged.
Ginny érezte, hogy most mi fog következni. Halál… Malfoy meg akarja őt ölni.
- Rohadék – suttogta Ginny. – Crucio!
Ginny sutba dobta minden eddigi feltételezését a jóról és a rosszról. Nem érdekelte többet semmi, csak, hogy élve jusson ki innen. Voldemort már halott volt, ez nem is volt számára kétséges, bár a test eltűnt. A halálfalók pedig itt maradtak, hogy elégtételt nyerjenek uruk halála miatt. Ginny jól tudta, hogy nem ő, hanem Harry életét akarják megkeseríteni, és a végén megölni őt.
- Gyenge vagy ehhez – nevetett fel Malfoy. – Megmutatom, hogy kell – Crucio!
Hatalmas női sikoly töltötte be a kis tisztást. Harry nyomban abbahagyta a hadakozást az egyik halálfalóval, és próbált segíteni egyetlen szerelmének. Lucius Malfoy kacagva kínozta Ginnyt. Ron rémült arckifejezéssel bámulta az eseményeket, bokáját fogva vergődött a földön.
Harry talán maga sem tudta, hogy mit csinál. Elrugaszkodott a földtől és Malfoyra vetődött. Mindketten elvágódtak a földön, de Lucius kapcsolt előbb, megragadta Harry kissé ernyedt testét, magához ragadta, átkarolta, és a nyakához szorította a pálcát. Ginny magához tért a kábulatból, pálcáját Malfoyra szegezve próbált koncentrálni.
- Így is jó. Előbb Pottert ölöm meg.
- NE! – kiáltott fel Ginny. – Öljön meg engem, de Harryt ne bántsa!
- Nincs alku, Weasley! Ne aggódj, utána te következel! – mondta kacagva.
- Ginny, menj! Menj innen! – üvöltötte zihálva Harry.
- Nem! Nem megyek innen sehova! – kiabált Ginny.
- Szeretlek Ginny! – mondta félhangosan Harry.
- Milyen megható! – mondta nyávogó hangon Lucius. – Csak sajnos most véget kell, hogy vessek ennek! Adava Kedavra!
Harry Potter izmai elernyedtek, mire a zöld villanás véget ért. Ginny a porba roskadt, Lucius pedig elégetetten vette tudomásul, hogy fájdalmat okozott a lánynak. Még utoljára belerúgott egyet Harry testébe, majd odébbállt, hogy végezzen a lánnyal is.

Ginny laposkúszásban húzta magát Harryhez. Óvatosan megbökte a testet, nem mozdult. Megragadta Harry vállát, és finoman, majd erőteljesebben rángatni kezdte. Semmi.
- Harry – suttogta. – Ne csináld, Harry! Nem vicces! Kelj fel!
Nem történt semmi. Ginnynek nemcsak a belseje zihált, hanem külső jelek is mutatták, hogy kezd összeroppanni.
- Harry! Harry, most már elég lesz. Kelj fel! Kérlek, Harry… - Ginny könnyeket árasztott, és lassan ráborult Harry Potter halott testére. Néhány másodpercig tartott mindez. Megpillantotta a velük szemben álló Lucius Malfoy elégedett vigyorát.
- Megfizetsz – Ginnynek alig volt ereje a száját mozdítani, de valahogy mégiscsak kipréselte a szavakat.
Pálcát rántott, és lassan felállt. Forgott körülötte a világ, úgy érezte, mintha részeg lenne, és nem tudná, hol van. A pálcáját nem vette le Malfoyról, szemei kínzó fájdalmat tükröztek.
- Crucio! – harsogta Ginny.
Malfoy felszisszent a fájdalomtól, jó néhány másodpercig nem tudott magáról, majd megrázta a fejét, és vigyorogva nézte a szenvedő Weasley-lányt.
- Ez már határozottan jobb volt, Weasley! De ez ellenem még mindig kevés.
Ginny szemei szikrákat szórt. Fájdalom volt benne, a legmélyebb fájdalom. Semmi nem lesz olyan, mint régen. Harry halott… Még mindig nem bírta felfogni. Hermione halott… Egyre felfokozottabb lelkiállapotba került. Fleurt elrabolták, anyja a Szent Mungoban van… Ron sebesülten fekszik, Bill vérfarkas… Percy halott…Dumbledore, Sirius, Cedric...
Mintha egy robbanás töltötte volna be Ginny Weasley lelki világát. Csak két szót mondott ki:
- Adava Kedavra!