2005.

Voldemort hatalmas m�sz�rl�sa ut�n, melyet a buk�sa k�vetett, jelentõsen megnõtt a hal�loz�si ar�ny. Var�zsl�k t�mkeleg�t puszt�totta el az egykori Nagy�r, szolg�inak menek�lnie kellett.
Csak a sz�v�sabbak maradhattak �letben. Draco Malfoy szerencs�snek mondhatta mag�t, a Malfoy-k�ria titkos szob�iban v�rta a jobb napokat. Voldemort kegyetlen�l elb�nt sz�leivel, mindkettõt porig al�zta, majd v�gzett vel�k.
A h�r gyorsan terjedt, Draco pedig elhat�rozta, v�ltoztat az �let�n. Eladta a k�ri�t, elk�lt�z�tt onnan, k�lsej�t teljesen �tform�lta, �s nevet v�ltoztatott. K�ptelen lett volna sz�gyenben �s megal�zkodva �lni.
Roxmorts utc�it j�rta naphosszat, �r�ks�g�bõl bõven maradt p�nze, tal�n egy �letre. Von�sai megv�ltoztak, kisimultak, haj�t s�t�tbarn�ra festette be, �s nem j�rk�lt eleg�ns, m�rk�s ruh�kban. Az idõ m�l�s�val, minthogy m�r bet�lt�tte 25. �let�v�t, f�rfiass� v�lt, �s k�zkedveltt� v�lt a titokzatos fiatalember a nõk k�r�ben.
Draco ezen a napon is mag�nyosan k�borolt Roxmorts utc�in, amikor az egyik keresztezõd�sben hatalmas puffan�ssal nem ker�lt a f�ldre. Sikeresen nekiment egy fiatal, szõke haj� nõvel. L�tszott rajta, hogy sok r�teg alapoz�val pr�b�lta elfedni szeplõit. A nõ mellett egy fiola fek�dt �sszet�rve, õ azt b�multa, Draco pedig a nõt.
- H�napokig erre sp�roltam! - mondta f�lig d�h�sen, f�lig k�nnyekkel k�szk�dve.
Draco felpattant, �s h�nalj�n�l fogva felemelte a nõt.
- Sajn�lom. Mi ez? - k�rdezte, �s tekintet�t a r�zsasz�n sz�nû folyad�kra emelte.
- Egy balzsam, amolyan elix�r. El�g dr�ga, �desany�mnak vettem, hogy egy kicsit jobb kedvre der�tsem.
- Sajn�lom, k�rem ne haragudjon.
A nõ halkan szipogott egyet.
- R�ad�sul ezt nem lehet egy "Reparo"-val elint�zni.
- Mi�rt?
- Mert ez egy k�l�nleges szer.
- Veszek mag�nak egy m�sikat - aj�nlotta fel Draco.
- Nem kell.
- De, komolyan…
A nõ nem v�laszolt, nem is n�zett r�, var�zsolt egy t�lk�t, �s belebûv�lte a folyad�kot �s a t�r�tt fiol�t, majd k�sz�n�s n�lk�l t�vozott.
Dracot elbûv�lte ez a nõ, s onnant�l kezdve tudatosan j�rta Roxmortsot. L�tni akarta a nõt, csak m�g egyszer…
K�sõbb a fiol�t is beszerezte. A nõ nem hazudott, t�nyleg borsos �rat csengetett ki �rte a fiatal Draco. De ez �rdekelte õt a legkev�sb�.
Draco Malfoy, a nõk b�lv�nya egy ismeretlen nõ ut�n �csing�zott, akinek m�g a nev�t sem tudta, s csup�n egyszer tal�lkozott vele.
Sokan irigyelt�k volna a szõke d�mont, ha tudt�k volna, hogy Draco �rte van od�ig. Sokat gondolt a nõre, maga sem �rtette, hogy mi�rt keltett fel benne ekkora v�gyat.
Elm�lt a november, s bek�sz�nt�tt a december. Draco biztosra vette, hogy a titokzatos nõ Roxmortsban fogja megv�s�rolni a kar�csonyi aj�nd�kokat. Nem is kellett csal�dnia.
M�r alkonyodott, amikor megl�tta a nõt, mikor kil�pett a Czikornyai �s Patza k�nyvesboltb�l egy hatalmas szatyorral.
- Seg�thetek? - l�pett oda Draco.
- �, maga az… - mondta a nõ. - K�sz�n�m, elboldogulok egyed�l is.
- Van a maga sz�m�ra valamim.
Draco elkezdett a zseb�ben kotor�szni, �s elõh�zta a r�zsasz�n fiol�t, ami k�zel k�t h�napig pihent a kab�tj�ban.
- Az �desanyja biztosan �r�lni fog neki.
A nõ halkat ny�g�tt, tal�n nem is lehetett annak nevezni, �s szomor�an n�zett Dracora.
- Meghalt a m�lt h�napban.
- Igaz�n sajn�lom, �n…
- Ne mondjon semmit. Most mennem kell. Boldog Kar�csonyt!
Draco elm�l�zva n�zett a nõ ut�n. H�t most sem ker�lt hozz� k�zelebb… R�ad�sul megb�ntotta.
A napok rekordsebess�ggel teltek Draco sz�m�ra, folyton a szõke ciklon suhant �t az agy�n, �s elhat�rozta, hogy legk�zelebbi tal�lkoz�sukkor legal�bb a nev�t kider�ti.
A tal�lkoz�sra nem is kellett sokat v�rni, �s teljesen spont�n t�rt�nt. Draco �ppen vacsor�t akart mag�nak venni. A nõ pedig a V�rosi Bagolyh�zb�l j�tt ki, amikor megpillantott�k egym�st.
- Komolyan, kezdem azt hinni, hogy ez sz�nd�kos - vigyorodott el Draco. - Sajn�lom a m�ltkorit.
- Semmi probl�ma. Hol t�lti a Szilvesztert?
- Otthon, egyed�l.
- Hogyhogy?
- Nincsen senkim. Gondolom maga a csal�dj�val �nnepli.
- Nem, a b�ty�m a feles�g�vel elutazik.
- M�s rokona nincs?
L�tszott, hogy a nõnek megint elszorul a torka, Draco �rezte, hogy �rz�keny pontra tapintott.
- Megint rosszat mondtam, ugye?
- Nem, nem - hebegte a nõ.
- Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Anthony Green vagyok.
- �r�l�k, Mr. Green - mosolyogta a szõkes�g. - Az �n nevem Ginny Weasley.
Mintha egy liter vizet �nt�ttek volna Draco nyak�ba. Ginny? Ginny Weasley? �r Isten! T�zetesebben megvizsg�lta a nõt, �s �szrevette, hogy az egykori Ginny eltûnt, helyette egy komor arc�, szõke nõ �llt elõtte, n�h�ny r�gi von�s�val.
- Valami baj van?
- Dehogy - b�kte ki Draco.
- Pedig azt hittem.
- Sz�p neve van.
- K�sz�n�m, Anthony.
Draco megborzongott. A von�sok… Hiszen õ is megv�ltozott, �s Ginny nem ismeri fel!
- Komolyan nem ismer fel? - gondolta Draco. R�n�zett Ginnyre. - Komolyan.
- Van kedve s�t�lni?
- Tulajdonk�ppen r��rek.
Draco �s Ginny egy�tt kezdtek el s�t�lgatni, az �gbõl pedig feh�r pih�csk�k kezdtek el sz�lling�zni.
- Mivel foglalkozik?
- Auror akartam lenni, csak a tanulm�nyi eredm�nyem nem volt el�g, hogy ezen a vonalon menjek tov�bb. A Szent Mungoban dolgozom, eny�m a Var�zstani Nyavaly�k Fõoszt�ly. �s maga?
- Nem dolgozom. �r�k�ltem, �gy kellemesen meg�lek. Csak unalmas az �letem. Lehet, hogy hamarosan munka ut�n n�zek.
Ginny �s Draco hossz� ideig besz�lgettek, b�r a t�vols�gtart�s az�rt �rezhetõ volt. Draco, hogy m�r tudta, hogy titokzatos szerelme Ginny Weasley, kiss� visszafogta mag�t. Rengeteget gondolkozott a besz�lget�s alatt, �s r�j�tt, hogy Ginny egy�ltal�n nem v�szes, sõt j�fej, de semmi p�nz�rt nem szerelmes.
- Lassan mennem kellene. F�zom is - motyogta Ginny.
- �n is. Menj�nk - b�lintott Draco.
Roxmorts utc�i n�ptelenn� v�ltak, csup�n k�t alak s�t�lgatott a h�es�sben. Nem sz�ltak egym�shoz, csak n�m�n baktattak, amikor Draco egyszerre Ginny el� �llt, �s kez�t gyeng�den a nõ v�ll�ra tette.
- Maga nem �rzi?
- Mit?
- Megkedveltem mag�t. Nagyon is.
- �n is, Anthony. Maga j� ember.
B�r alapj�raton Draco k�telkedett volna ebben, hogy õ j�, most nem �rdekelte. M�lyen Ginny szem�be n�zett, kez�t a nõ arc�ra tette, �s szenved�lyesen megcs�kolta.
- Mit csin�l? - tolta el mag�t�l Ginny.
- �n…�n… Megcs�koltam.
Ginny egy pillant�st sem vetett Dracora, felkapta az idõ k�zben f�ldre esett zacsk�j�t, �s sz�tlanul otthagyta a f�rfit. Draco hossz� ideig �csorgott a h�es�sben, a roxmortsi fõutc�n, majd egyszer csak a f�ldre t�rdelt, �s fej�t a kez�be temette, majd v�gigh�zta haj�n.
Ginny sem felejtette el a cs�kot, haza�ton p�rszor meg�rintette a sz�j�t, �s mosolyogva gondolt a f�rfira.
Draco �gy d�nt�tt, nem hagyja annyiban a dolgot. M�snap d�lut�n �lt�zk�dni kezdett, tekintete az ablak�ban �ll� n�v�nyre esett. M�g �desanyj�t�l kapta az �gynevezett havasi gyop�rt. Most leemelte a p�rk�nyr�l, egy halv�ny mosolyt eleresztett, �s hoppan�lt.
Az Od� ugyanolyan szeg�nyesen n�zett ki, mint r�gen. Egy dolog volt m�s: egyed�l lakott ott Ginny Weasley.
Draco bizonytalanul bekopogott, �s p�r pillanattal k�sõbb Ginny legnagyobb megd�bben�s�re bebocs�t�st k�rt.
- Maga? Honnan tudja, hol lakom? - k�rdezte nagy szemekkel.
- Kider�tettem. Nem veszekedni j�ttem. Hoztam valamit.
Draco a h�ta m�g�l elõvette a gondosan bebugyol�lt n�v�nyk�t.
- Havasi gyop�r. Nagyon fontos a sz�momra. Mag�nak adom.
Ginny szemei felragyogtak, kiss� remegõ k�zzel ny�lt az aj�nd�ka ut�n.
- J�jj�n be.
Nem kellett k�tszer mondani. Leporolta cipõje talp�r�l a havat, �s bel�pett.
- Egyed�l lakik?
- Igen - felelte keserûen a nõ. - K�r valamit?
- Nem, k�sz�n�m.
Az elõt�rben egy pillanat alatt megdermedtek. Draco lassan k�zeledett Ginny fel�, �s megcs�kolta. Hagyta. Egyre szenved�lyesebb� v�ltak a cs�kjaik, amikor a nõ egyszerre eltolta mag�t�l.
- �n nem vagyok olyan.
- Tudom - suttogta Draco. - M�smilyen vagy…���…
- Ha m�r �gy alakult, tegezõdj�nk - mosolygott Ginny.
- Erre m�r v�rtam, Ginny. Tudom, hogy nem vagy olyan.
- Honnan? - pislogott.
- �rzem.
Ginny ell�gyult, Draco �jra megcs�kolta, s õ ism�telten hagyta. Felhev�lt fiatal test�k, �s lassan, de biztosan mentek fel az egyik szob�ba. Draco finoman r�d�nt�tte a nõt az �gyra. Cs�kjaik egyre hevesebb� v�ltak, Ginny elkezdte kigombolni Draco nadr�gj�t, majd v�gleg megszabad�totta tõle. Draco se volt rest, kigombolta Ginny ingj�t, �s felt�rult elõtte felsõ teste. Ginny �vatosan b�jtatta ki a f�rfi fej�t p�l�j�b�l. Draco szenved�lyesen t�rt bele a nõ haj�ba, �s belenyalt a f�l�be. Ginny hatalmasan s�hajtott, s feljebb torn�zt�k magukat az �gyon. A gyeng�d simogat�sok ut�n leker�lt Ginnyrõl a melltart�, majd a bugyi is, �s felt�rult Draco legf�ltettebb testr�sze is.
Ginny a h�t�ra fek�dt, Draco izgat�an cs�kolt a nyak�ba, majd mindketten felszisszentek. Egy�tt mozogtak, egy ritmusra, �gy �rezt�k, �v�k ez a perc, csak a gy�ny�rnek kell �lni�k, nem akart�k, hogy v�ge legyen…
Ginny fel�lre ker�lt, h�vvel voltak telve, kecses ujjait Draco csukl�j�ra helyezte, majd �sszefon�dtak ujjaik. A s�hajt�sok egyre csak erõs�dtek, s a kiel�g�l�s ut�n b�gyadtan fek�dtek egym�s mell�. Draco Ginny has�t cir�gatta, aki a fej�t a f�rfi v�ll�ra tette.
Hirtelen azonban Draco fel�lt, bizony�ra r�eszm�lt, hogy mit is tett.
- Mi a baj? - k�rdezte b�gyadtan Ginny.
Draco azonban nem v�laszolt, csup�n kipattant az �gyb�l, �s az eldob�lt holmijait kezdte keresni.
- Anthony - �lt fel Ginny. - Mi a baj?
Ism�t cs�nd k�vetkezett. Draco rekordsebess�ggel r�ncig�lta fel mag�ra a ruhadarabokat.
- Mond m�r el, hogy a fasz bajod van! - fakadt ki a nõ.
Draco f�lmeztelen�l �llt elõtte, most n�zett r� elõsz�r.
- Hazudtam neked, Ginny.
Ginny nyelt egy nagyot, m�ly levegõt vett.
- Nõs vagy?
- Nem.
- �lett�rsad van?
- Neeeeeeeem.
- Akkor mi van?
- K�t sz�.
- Ne sz�rakozz m�r!
- Draco Malfoy.
- Te… te buzi vagy? - k�rdezte elk�pedve Ginny.
- NEEEEEM! Ginny, n�zz r�m!
Ginny �rtetlen�l n�zte a f�rfit. Nem vette �szre. Draco �sszer�ncolta a szem�ld�k�t, �s a nõ a sz�ja el� tette a kez�t. Ismerõs volt neki ez az arcvon�s.
- Hazudt�l! A francba, hazudt�l!
- Nem hazudtam. A nevem m�r t�nyleg Anthony Green. Nem akartam, hogy t�kre tegye a nevem a kettõnk k�zti kapcsolatot.
- Malfoy! H�zz innen!
- Az lesz!
M�r �ppen nyitotta ki az ajt�t, amikor visszan�zett.
- Elmegyek. �r�kre. Sajn�lom, Ginny!
Becsapta az ajt�t, Ginny, pedig odav�gta a keze �gy�be ker�lõ kisp�rn�t.
- Rohadj meg!

Soha t�bb� nem l�tt�k egym�st, de n�ha a egym�son pihentek a gondolataik.