- Nem gondoltam volna, hogy ez a nap is elj�n egyszer…- s�hajtotta a h�feh�r ruh�s menyasszony. - Amikor �t�d�v v�g�n azt mondta Harry, hogy nem akar velem t�bbet tal�lkozni, mert f�lt Voldemortt�l, �s nem b�rn� elviselni, ha b�ntana, azt hittem �r�kre v�ge…B�r a lelkem m�ly�n mindig is rem�ltem, hogy Harry egyszer legyõzi Voldemortot. Voldemort…Igen. M�r nem f�lek kimondani a Nevet. K�tszer ker�ltem vele szembe, de mindk�tszer megmenek�ltem, �s az�ta kimondom. �s nem f�lek tõle. Az elsõ kalandom, m�g elsõ�vben, majdnem a hal�lommal v�gzõd�tt. Ha nem j�tt volna Harry, ki tudja, mi t�rt�nt volna? Milyen �rdekes…Harry, Harry…kereszt�lsz�vi a l�temet, ott volt �letem minden fontos esem�ny�n�l, annyi kalandban volt r�sz�nk egy�tt, �s ha nem �lt volna le Ron az õ f�lk�j�be aznap, ma nem lenn�k az aki vagyok. Megmentette az �letemet. Seg�tett, hogy val�ra v�lthassam az �lmaimat. De a v�gsõ csat�ban… T�rleszthettem egy kicsit. Ha Voldemort nem szegezte volna r�m a p�lc�j�t, Harry tal�n sosem tud elszakadni a csal�dja t�k�rk�p�tõl. De �gy, amint meghallotta, hogy a nev�t sik�tom, siker�lt kit�pnie a mag�t Edevis t�kr�nek fogs�g�b�l, �s kimondhatta az �tkot. Ami telibe tal�lta a k�gy�t. Azt�n lassan szembefordult Voldemorttal.

Sosem l�ttam m�g olyannak. �s rem�lem sosem fogom. Az arca halotts�padt volt. A sebhelye olyan �lesen rajzol�dott ki, mint m�g soha. Remegett tetõt�l talpig. Kiv�ve a jobb kez�t. P�lc�ja hegye meg sem rezd�lt. De arc�n ott izzott mind a tizenh�t �v gyûl�lete. A sz�lei. Sirius. Dumbledore. A Roxfort. Minden, amit Voldemort miatt vesztett el. Hirtelen olyan v�ltoz�son ment �t, amitõl Voldemort annyira megd�bbent, hogy meg sem b�rt mozdulni. Majd a fõnix dala csengett f�l�nkbe, �s z�ld f�ny vak�tott el. Voldemort teste, m�g mielõtt f�ldet �rt volna, apr� f�stk�gy�kra bomlott, amik kib�jtak a barlang reped�sein, ki a balzsamos j�niusi �jbe.

A sz�vemet hirtelen �r�m t�lt�tte el, de mielõtt teljesen �tj�rhatott volna a boldogs�g, megl�ttam Harryt. Tudtam, hogy nagyon nagy baj van. A f�ldre rogyott. Mereven b�mult maga el�. Motyogott valamit. B�ztam benne, hogy a t�bbiek elboldogulnak odakint egyed�l is. Odaszaladtam hozz�, �t�leltem �s azt suttogtam:
- V�ge! Gyõzt�l! Legyõzted! Szabadok vagyunk!

De erre keserves s�r�sba kezdett.
- Embert �ltem…Gyilkoltam…�n sem vagyok jobb n�la…

Hagytam, hadd zokogjon a v�llamon, de n�h�ny m�sodperc ut�n jobban magamhoz szor�tottam:
- Nem �lt�l embert. Ha ember lett volna, a sz�leid m�g mindig �ln�nek…Õ egy sz�rnyeteg volt, aki csak �lni tudott �s b�ntani. Helyesen cselekedt�l…Nem tudom, mit mondana most Dumbledore, ez�rt ink�bb csak hallgatok.
M�g szorosabban �lelt.

- Harry szeretlek…

Addig d�delgettem, am�g lassan �lomba nem mer�lt. Ekkor �lembe fektettem, �s alaposan szem�gyre vettem arc�t. A sebhelye m�r nem vil�g�tott arany f�nnyel, mint amikor kimondta a hal�los �tkot. Teljesen h�tk�znapinak tûnt. Az arca m�g mindig s�padt volt, de m�r nem �szott verejt�kben. L�gz�se is kezdett egyenletess� v�lni. Pillant�som lejjebb k�szott. Igen az m�r egy f�rfias mellkas volt. M�g lejjebb. A jobb karja keresztezte a has�t. A p�lc�ja…�n m�g olyat sosem l�ttam. Ron p�lc�ja a F�riafûzzel val� tal�lkoz�s ut�n vadonat�jnak tûnt, ehhez k�pest. A finom Ollivander remekmû hossz�ban hasadt sz�t szil�nkjaira. A fõnixtoll bar�ts�gosan f�nylett a fakupac k�zep�n. Meg�rintettem. Szorosan behunytam a szemem.

- Fawkes! Ha �lsz m�g valahol, k�rlek gyere ide. Fawkes, sz�ks�gem van r�d! Jelenj meg k�rlek…K�ny�rg�k…Seg�tened kell…

�s amint az utols� szavakat kiejtettem, valami nagy �s meleg s�ly�t �reztem a v�llamon. Kinyitottam a szemem, �s ott �lt a v�llamon, teljes �letnagys�gban, Fawkes. Dumbledore fõnixe.

- K�rlek Fawkes, vigy�zz r�…A t�bbieknek kell seg�tenem…Ne hagyd elmenni…Szeretem…K�rlek…-suttogtam k�nnyeimen kereszt�l. Meg�rtette. Csod�s fekete szem�nek egy csillan�s�val jelezte. Kit�rta sz�rny�t, �s dalra fakadt, amitõl a sz�vemet melegs�g j�rta �t, elt�lt�tt a rem�ny. Ettõl tettre k�sznek �reztem magam, ez�rt kisiettem a barlangb�l.

T�vedtem. A t�bbieknek m�r nem volt sz�ks�g�k r�m. Legal�bbis a Hal�lfal�k elleni harcban nem. Amint Voldemort teste elp�rolgott, az �sszes Hal�lfal� �jultan esett �ssze a sz�rnyû f�jdalomt�l, amit a bal alkarj�ban �rzett. Ezt egy�bk�nt k�sõbb Pitont�l tudtam meg. Nemegy k�z�l�k nem �rte meg a t�rgyal�sa napj�t…Mint p�ld�ul Malfoy…Keservesen megbûnhõdte azt, hogy pokoll� tette az elsõ roxforti �vemet…Amint ki�rtem a barlangb�l, m�r csak a holttestek, �s a sebes�ltek �sszeszed�s�ben tudtam seg�teni a Rendnek.

Abban t�nyleg sz�ks�g�k volt seg�ts�gre. �letem legborzaszt�bb �s legnehezebb �jszak�ja volt az. M�r felkelt a nap, mire az �sszes sebes�ltet ell�ttuk, �s a halottakat �sszegyûjt�tt�k… Any�nak igaza volt. K�sz csoda lett volna, ha az eg�sz csal�dunk s�rtetlen�l meg�szik mindent, amikor a f�l fam�lia benne volt a Rendben.
Percy. H�t igen. B�r õt m�r nem tekintettem csal�dtagnak, csup�n egy r�gi ismerõsnek, hal�la akkor is megr�zott. �s Charlie…N�la jobb testv�rt elk�pzelni sem lehetett volna…M�g szerencse, hogy Fleur befogadta a kisfi�t, k�l�nben nem tudom mi t�rt�nt volna szerencs�tlennell. Apja, anyja meghalt, a csal�dja t�bbi tagja f�ld�nfut� lett…

Anya �s apa k�z�s szob�t kaptak a Mung�ban. H�la istennek, f�l �v alatt rendbej�ttek. McGalagony m�r nem volt ilyen szerencs�s. A roxforti temetõ k�t �v leforg�sa alatt k�t igazgat� s�rj�val is bõv�lt…Kingsley… Sz�rnyû volt. Szeg�ny Lupint alig tudt�k �sszeforrasztani. De a gy�gy�t�knak h�la, ism�t eg�szs�ges.

De Harry…ism�t egy m�s eset volt. A csata m�snapj�n visszavonszoltam magam a barlangba, ahol Fawkes gondos fel�gyelete alatt m�r erõre kapott annyira, hogy haza tudjak vele hoppan�lni. K�t h�t m�lva fel�bredt. Egy h�napig csak b�mult maga el�. A gy�gy�t�k azt mondt�k, hogy idõre van sz�ks�ge. Megadtuk neki. �n mindennap felmentem a szob�j�ba, �s besz�ltem hozz�. �n voltam az egyetlen, akit megtûrt maga mellett. Azt�n a sz�let�snapj�n felkelt, �s mindenki legnagyobb megd�bben�s�re kijelentette, hogy visszat�r a Roxfortba, p�tolni az elmulasztott �vet, amit a horcruxok elpuszt�t�s�val t�lt�tt. Att�l a napt�l fogva majdnem minden ugyanolyan volt mint r�g. Nevett�nk. Azon az est�n, amikor Harry tizennyolc lett, nevett�nk. Hossz� idõ �ta elõsz�r. Sz�vbõl. Rem�lt�k, hogy jobb j�võ v�r r�nk.

Visszat�rt�nk a Roxfortba. Egy�tt v�gezt�nk. Harry , Ron, Hermione �s �n. Hermione �s Ron a b�cs�b�l �jszak�j�n eljegyezt�k egym�st. Harry �s �n egy�tt ment�nk az aurork�pzõbe. Szerelemrõl eg�szen addig nem esett sz� kettõnk k�z�tt. Azt�n egy este, az utols� �r�nk ut�n hullaf�radtan vonszoltuk ki magunkat a terembõl, amikor Harry megk�rdezett, hogy tudom-e , hogy m�g mindig szerelmes bel�m, sõt,egyre jobban, �s t�bb� nem szeretne n�lk�lem �lni. Erre a v�laszom a f�raszt� �r�k ellen�re egy hossz�, szenved�lyes cs�k volt. Most pedig…- v�gign�zett t�k�rk�p�n. Finoman elmosolyodott. Kopogtak

-Ki az?

-Oh, gyehre m�r, mindenki r�d v�r!- dugta be a fej�t az ajt�n egy ez�stszõke bakfis.- Sinos v�gy! Ol � ti�ra?

-J�, hogy sz�lsz, majdnem elfelejtettem!- sikkantott Ginny izgatottan, majd az asztalhoz l�pett. Egy gy�ny�rû ez�st diad�m, a kobold �tv�s�k b�szkes�ge fek�dt ott egy selyemp�rn�n.

- Ûlj l�, majd �n f�hlteszem! M�g a v�g�n �sszek�szolod a kontyod, p�dig �r�kat szenvedtem vele. S�ss! - b�k�tt a sz�kre Gabrielle kicsit er�lyesebben. �vatosan helyezte a gy�ny�rû �kszert Ginny selymes, s�t�tv�r�s konty�ra. Finom redõkbe rendezte a habos csipkef�tylat, majd el�gedetten �sszed�rzs�lte a tenyer�t, �s az ajt�ra mutatott.

Ginny lassan l�pkedett a m�rv�ny l�pcsõn, Mr Weasley karj�n. Csodasz�p volt. A lemenõ nap sugarai sz�nes �rnyakat var�zsoltak �ttetszõ bõr�re, s�t�tv�r�s haja arany f�nyben csillogott, gesztenyesz�nû szemei kiss� megilletõd�tten pislogtak a p�kh�l�finoms�g�, h�feh�r f�tyol al�l. Be�rtek a Nagyterembe. Jobbr�l �s balr�l is bar�ti arcok mosolyogtak r�. Tonks, Lupin �s a baba, Fleur, Bill �s a t�rp�k, Hermione �s Ron, Slughorn professzor, �s a terem v�g�n ott �llt Õ. R�mosolygott. Karj�t ny�jtotta. Mr Weasley lehajolt, �s homlokon cs�kolta, majd �tadta Harrynek. Az b�tor�t�an r�mosolygott, mire v�laszk�nt egy szerelmes pillant�st kapott.

- Harry James Potter, akarod-e az itt jelenl�võ Ginevra Molly Weasleyt hites feles�ged�l?

- Igen, akarom.- zend�lt Harry m�ly hangja.

- �s te Ginevra Molly Weasley, akarod-e az itt jelenl�võ Harry James Pottert hites f�rjed�l?

- Igen, akarom - csend�lt egy �des hang

-Megcs�kolhatod a menyasszonyt!

Szembefordultak. Harry felemelte a finom f�tylat, ami al� elõtûnt feles�ge b�jos arca, majd egy r�g�ta v�gyott �des, f�ld�nt�li cs�kban forrtak �ssze.