1. fejezet
Ginny s Denem naplja - vajon hogy lett Tom Ginny minden titknak tudja? letem msodik trtnete, szal ha lehet rjatok kritikt!
- Ginny Weasley vagyok. Ezzel az egy mondattal tbb bajt okoztam, mint eddig egsz letemben. Ugyanis a naplmnak kinevezett knyv, amit ezzel a mondattal kvntam kezdeni, visszart. - Szia, n meg Tom Rowle Denem. De szlts csak Tomnak. - Ki vagy Te? -krdeztem teljesen meglepõdve. - Mikor ezt a naplt megalkottam tdves tanul voltam a Roxfort Boszorkny- s Varzslkpzõ Szakiskolban. Emellett prefi. - n is a Roxfortban vagyok most. Hogyhogy tudok beszlgetni veled? - Ebbe a naplba az emlkeimet rejtettem, hogy tudsomat megõrizzem. - s most ki vagy? - A jvõmet nem tudhatom. Csak azt tudom, ami azelõtt trtnt velem, hogy ezt a naplt sszehoztam. s te hogy talltl rm? Azaz a naplmra. - Ht, az stmben talltam a tanknyveim kzt. s naplt akartam rni bele... de akkor knytelen leszek keresni egy j naplnak valt. - Nem felttlen. Megengedem neked, hogy az n naplmat hasznld. Mg vissza is fogok rni. :) Persze, csak ha tged nem zavar, hogy meg fogom tudni a titkaidat. - Jaj, nagyon ksznm! Olyan aranyos vagy Tom! - Ht akkor ez el van rendezve. Kezdheted a Napldat. Ezzel az rtalmatlan beszlgetssel hatalmas problmkat zdtottam a magam s msok nyakba. De akkor ezt mg nem tudhattam... Tomnak mindent elmondhattam (s el is mondtam), Õ pedig mindent meghallgatott. Ha kellett kedvesen vigasztalt, ha valami j trtnt velem egytt rltnk. Mesltem neki Roxfortrl, Draco Malfoyrl, legnagyobb ellensgemrõl, a csaldomrl, s hogy mennyire idegest, hogy mindenbõl hasznltat kapok. Elmesltem neki nemannyira-titkos szerelmemet Harry Potter irnt, s Tom kln krsre beszltem neki Harry eddigi kalandjairl (Ron btym rvn mindrõl elsõkzbõl, biztos forrsbl rtesltem) s elmondtam neki, hogyan gyõzte le Õt, Akit Nem Neveznk Nevn. Tomot (br ezt akkor nem vettem szre) klnsen rdekelte minden, ami Tudjukkivel volt kapcsolatos. Hosszas unszolsra egyszer le is rtam neki a mgus valdi nevt. - Voldemort. Brrr... lertam, de tbbet ne krd ezt tõlem! - Voldemort, Voldemort -zlelgette a nevet -Hmm, furcsa nv... Nem tudod, honnan van? - Nem, s krlek elõttem ne emlegesd ezt a nevet! - Mirt nem meritek nevn nevezni Õt? - Annyi gonoszsgot tett, s flnk, hogyha kimondjuk a nevt, felbukkan s folytatja azokat a borzalmakat, amiket Harry miatt flbehagyott. Igaz, mr szervezkedik, de amg nincs emberi teste nem jelent igazi veszlyt. Tessk, mostmr mindent tudsz Rla s a hallfalkrl, mskor ne beszljnk errõl. - Rendben -egyezett bele Tom, de Harryrõl val radozsaim kzben akaratlanul is szba kerlt nha Tudjukki. Ilyenkor Tom grete ellenre mindig rdeklõdtt felõle, n pedig mindig elmondtam, amit tudtam. Aztn Halloween estjtõl furcsa dolgok trtntek az iskolban. s velem is. Az emlkeimben fehr foltok jelentek meg, s nha tiltott helyeken talltam magam festkesen vagy ppen kakastollakkal tarktott talrban. Nem tudtam visszaemlkezni, hogy kerltem oda s mit csinltam ott. Ilyenkor mindig trtnt egy jabb mernylet vagy megjelent egy-egy jabb falfelirat. Valaki mdszeresen irtani kezdte a dikokat. Pontosabban a srvrûeket. Szerencsre halleset nem trtnt, viszont egyre tbb ember fekdt megdermedve a gyenglkedõn. Mardekr Malazr titkos kamrjt kinyitottk, a szrny kiszabadult - mindenhol ezekrõl lehetett hallani. s mikor a prbajszakkrn kiderlt, hogy Harry prszaszj, a majdnemgyilkossgokkal õt kezdtk gyanstani. Hiszen Mardekr kamrjt ki ms nyithatn ki, mint egy prszaszj? Malfoy akkor mr valsznûbb -nyugtatott meg ilyenkor Tom. rkon egyre jobban hinyoltam Tom trsasgt, s sznetekben rohantam fel a hltermnkbe "beszlgetni" vele. Lassan el sem tudtam kpzelni, hogy lhettem eddig Tom nlkl, s hogy lhetnk most nlkle. Aztn rjttem, hogy a fehr foltok az emlkeimben mind olyan idõszakokra vonatkoznak, mikor mernylet trtnt, Tom pedig mindig prbl megnyugtatni, hogy biztos nem n voltam. s vgre valahra el kezdtem gondolkodni. Mi van, ha N kvetem el a mernyleteket? Esetleg Tom hatsra? Ktsgbe estem s meg akartam szabadulni a Napltl. Hisztis Myrtle vcjbe dobtam, tudvn, hogy oda gysem jr senki. Br tvedtem (Harryk ebben az idõben Myrtle mosdjban ksztettk a Szzfûl-fõzetet), korbbi aggdsom elmlt, megint kiegyenslyozott s normlis letet kezdtem lni. m egy nap ennek is vgeszakadt. Malfoy balhzott a folyosn, kiszaktotta Harry tskjt. Mikor kzelebb mentem, meglttam a Naplt. Harry Potter tskjbl esett ki! Megrmltem. Mi van, ha a fi rjn a Napl titkra? -krdeztem magamtl- Tom pedig elmond neki mindent, amit tõlem hallott... Srgõsen tennem kellett valamit, ezrt egy este, mikor senki nem figyelt, fellopztam a fihlba s megkerestem a Naplt. Csak mikor jra a ldm mlyn tudtam nyugodtam meg. A mernyletek eddig szneteltek, m ahogy jra nlam volt a Napl, megint elkezdõdtek. Mikor Hermione is ldozatul esett a szrnynek a kviddicsmeccseket betiltottk, az esti kijrst megtiltottk, a folyosn tanrok kezdtek jrõrzni estnknt. Emlkeimben pedig megint megjelent egy fehr folt. Ezzel prhuzamosan Tom elengedhetetlen rszemm vlt, mr minden tettemrõl beszmoltam neki, minden titkomat elmondtam. Nem tudtam semmit tenni anlkl, hogy ne krtem volna ki a vlemnyt. Aztn egy nap erõt vettem magamon, s mikor reggelinl csak Harry, Ron s az ikrek ltek az asztalnl, odamentem. Megprbltam elmondani nekik a gyanmat - hogy n vagyok Mardekr Malazr leszrmazottja, n nyitottam ki a Kamrt- m ekkor Percy odajtt, elõtte pedig nem mertem ezt szbahozni. Felmentem a szobmba s mindent bevallottam Tomnak a reggeli incidenssel kapcsolatban. Egyszer csak minden elhomlyosult elõttem... majd mindent jra lesen lttam. De mr reztem, hogy nem vagyok ura tetteimnek, nem n parancsolok a testemnek - hanem Tom. Megratta velem a bcslevelem, majd levitt a Kamrba. Harryt akarta lecsalogatni, hogy meglje. Srtam s knyrgtem neki, hogy ne tegye, de nem hasznlt. Mr nem a kedves, naplbeli src volt, hanem egy kegyetlen, testet lttt emlk. Elszvta az leterõm, az energim, ahogy n gyengltem az Õ krvonalai gy lesedtek. Belõlem tpllkozott. Tudtam, hogy mr nem tartok ki sokig. Eljultam.
|