- Ginny Weasley vagyok.
Ezzel az egy mondattal t�bb bajt okoztam, mint eddig eg�sz �letemben. Ugyanis a napl�mnak kinevezett k�nyv, amit ezzel a mondattal k�v�ntam kezdeni, vissza�rt.
- Szia, �n meg Tom Rowle Denem. De sz�l�ts csak Tomnak.
- Ki vagy Te? -k�rdeztem teljesen meglepõdve.
- Mikor ezt a napl�t megalkottam �t�d�ves tanul� voltam a Roxfort Boszork�ny- �s Var�zsl�k�pzõ Szakiskol�ban. Emellett prefi.
- �n is a Roxfortban vagyok most. Hogyhogy tudok besz�lgetni veled?
- Ebbe a napl�ba az eml�keimet rejtettem, hogy tud�somat megõrizzem.
- �s most ki vagy?
- A j�võmet nem tudhatom. Csak azt tudom, ami azelõtt t�rt�nt velem, hogy ezt a napl�t �sszehoztam. �s te hogy tal�lt�l r�m? Azaz a napl�mra.
- H�t, az �st�mben tal�ltam a tank�nyveim k�zt. �s napl�t akartam �rni bele... de akkor k�nytelen leszek keresni egy �j napl�nak val�t.
- Nem felt�tlen. Megengedem neked, hogy az �n napl�mat haszn�ld. M�g vissza is fogok �rni. :) Persze, csak ha t�ged nem zavar, hogy meg fogom tudni a titkaidat.
- Jaj, nagyon k�sz�n�m! Olyan aranyos vagy Tom!
- H�t akkor ez el van rendezve. Kezdheted a Napl�dat.
Ezzel az �rtalmatlan besz�lget�ssel hatalmas probl�m�kat z�d�tottam a magam �s m�sok nyak�ba. De akkor ezt m�g nem tudhattam... Tomnak mindent elmondhattam (�s el is mondtam), Õ pedig mindent meghallgatott. Ha kellett kedvesen vigasztalt, ha valami j� t�rt�nt velem egy�tt �r�lt�nk. Mes�ltem neki Roxfortr�l, Draco Malfoyr�l, legnagyobb ellens�gemrõl, a csal�domr�l, �s hogy mennyire ideges�t, hogy mindenbõl haszn�ltat kapok. Elmes�ltem neki nemannyira-titkos szerelmemet Harry Potter ir�nt, �s Tom k�l�n k�r�s�re besz�ltem neki Harry eddigi kalandjair�l (Ron b�ty�m r�v�n mindrõl elsõk�zbõl, biztos forr�sb�l �rtes�ltem) �s elmondtam neki, hogyan gyõzte le Õt, Akit Nem Nevez�nk Nev�n. Tomot (b�r ezt akkor nem vettem �szre) k�l�n�sen �rdekelte minden, ami Tudjukkivel volt kapcsolatos. Hosszas unszol�s�ra egyszer le is �rtam neki a m�gus val�di nev�t.
- Voldemort. Brrr... le�rtam, de t�bbet ne k�rd ezt tõlem!
- Voldemort, Voldemort -�zlelgette a nevet -Hmm, furcsa n�v... Nem tudod, honnan van?
- Nem, �s k�rlek elõttem ne emlegesd ezt a nevet!
- Mi�rt nem meritek nev�n nevezni Õt?
- Annyi gonoszs�got tett, �s f�l�nk, hogyha kimondjuk a nev�t, felbukkan �s folytatja azokat a borzalmakat, amiket Harry miatt f�lbehagyott. Igaz, m�r szervezkedik, de am�g nincs emberi teste nem jelent igazi vesz�lyt. Tess�k, mostm�r mindent tudsz R�la �s a hal�lfal�kr�l, m�skor ne besz�lj�nk errõl.
- Rendben -egyezett bele Tom, de Harryrõl val� �radoz�saim k�zben akaratlanul is sz�ba ker�lt n�ha Tudjukki. Ilyenkor Tom �g�rete ellen�re mindig �rdeklõd�tt felõle, �n pedig mindig elmondtam, amit tudtam.
Azt�n Halloween est�j�tõl furcsa dolgok t�rt�ntek az iskol�ban. �s velem is. Az eml�keimben feh�r foltok jelentek meg, �s n�ha tiltott helyeken tal�ltam magam fest�kesen vagy �ppen kakastollakkal tark�tott tal�rban. Nem tudtam visszaeml�kezni, hogy ker�ltem oda �s mit csin�ltam ott. Ilyenkor mindig t�rt�nt egy �jabb mer�nylet vagy megjelent egy-egy �jabb falfelirat. Valaki m�dszeresen irtani kezdte a di�kokat. Pontosabban a s�rv�rûeket. Szerencs�re hal�leset nem t�rt�nt, viszont egyre t�bb ember fek�dt megdermedve a gyeng�lkedõn. Mardek�r Malaz�r titkos kamr�j�t kinyitott�k, a sz�rny kiszabadult - mindenhol ezekrõl lehetett hallani. �s mikor a p�rbajszakk�r�n kider�lt, hogy Harry p�rszasz�j�, a majdnemgyilkoss�gokkal õt kezdt�k gyan�s�tani. Hiszen Mardek�r kamr�j�t ki m�s nyithatn� ki, mint egy p�rszasz�j�? Malfoy akkor m�r val�sz�nûbb -nyugtatott meg ilyenkor Tom.
�r�kon egyre jobban hi�nyoltam Tom t�rsas�g�t, �s sz�netekben rohantam fel a h�l�term�nkbe "besz�lgetni" vele. Lassan el sem tudtam k�pzelni, hogy �lhettem eddig Tom n�lk�l, �s hogy �lhetn�k most n�lk�le.
Azt�n r�j�ttem, hogy a feh�r foltok az eml�keimben mind olyan idõszakokra vonatkoznak, mikor mer�nylet t�rt�nt, Tom pedig mindig pr�b�l megnyugtatni, hogy biztos nem �n voltam. �s v�gre valah�ra el kezdtem gondolkodni. Mi van, ha �N k�vetem el a mer�nyleteket? Esetleg Tom hat�s�ra?
K�ts�gbe estem �s meg akartam szabadulni a Napl�t�l. Hisztis Myrtle v�c�j�be dobtam, tudv�n, hogy oda �gysem j�r senki. B�r t�vedtem (Harry�k ebben az idõben Myrtle mosd�j�ban k�sz�tett�k a Sz�zfûl�-fõzetet), kor�bbi agg�d�som elm�lt, megint kiegyens�lyozott �s norm�lis �letet kezdtem �lni.
�m egy nap ennek is v�geszakadt. Malfoy balh�zott a folyos�n, kiszak�totta Harry t�sk�j�t. Mikor k�zelebb mentem, megl�ttam a Napl�t. Harry Potter t�sk�j�b�l esett ki! Megr�m�ltem. Mi van, ha a fi� r�j�n a Napl� titk�ra? -k�rdeztem magamt�l- Tom pedig elmond neki mindent, amit tõlem hallott...
S�rgõsen tennem kellett valamit, ez�rt egy este, mikor senki nem figyelt, fellop�ztam a fi�h�l�ba �s megkerestem a Napl�t. Csak mikor �jra a l�d�m m�ly�n tudtam nyugodtam meg.
A mer�nyletek eddig sz�neteltek, �m ahogy �jra n�lam volt a Napl�, megint elkezdõdtek. Mikor Hermione is �ldozatul esett a sz�rnynek a kviddicsmeccseket betiltott�k, az esti kij�r�st megtiltott�k, a folyos�n tan�rok kezdtek j�rõr�zni est�nk�nt. Eml�keimben pedig megint megjelent egy feh�r folt.
Ezzel p�rhuzamosan Tom elengedhetetlen r�szemm� v�lt, m�r minden tettemrõl besz�moltam neki, minden titkomat elmondtam. Nem tudtam semmit tenni an�lk�l, hogy ne k�rtem volna ki a v�lem�ny�t.
Azt�n egy nap erõt vettem magamon, �s mikor reggelin�l csak Harry, Ron �s az ikrek �ltek az asztaln�l, odamentem. Megpr�b�ltam elmondani nekik a gyan�mat - hogy �n vagyok Mardek�r Malaz�r lesz�rmazottja, �n nyitottam ki a Kamr�t- �m ekkor Percy odaj�tt, elõtte pedig nem mertem ezt sz�bahozni.
Felmentem a szob�mba �s mindent bevallottam Tomnak a reggeli incidenssel kapcsolatban. Egyszer csak minden elhom�lyosult elõttem... majd mindent �jra �lesen l�ttam. De m�r �reztem, hogy nem vagyok ura tetteimnek, nem �n parancsolok a testemnek - hanem Tom. Meg�ratta velem a b�cs�levelem, majd levitt a Kamr�ba. Harryt akarta lecsalogatni, hogy meg�lje. S�rtam �s k�ny�r�gtem neki, hogy ne tegye, de nem haszn�lt. M�r nem a kedves, napl�beli sr�c volt, hanem egy kegyetlen, testet �lt�tt eml�k. Elsz�vta az �leterõm, az energi�m, ahogy �n gyeng�ltem az Õ k�rvonalai �gy �lesedtek. Belõlem t�pl�lkozott. Tudtam, hogy m�r nem tartok ki sok�ig. El�jultam.