Legvégső megoldásként Harry ebéd után meglátogatta kunyhójában Hagridet.
- Szia Hagrid! –köszöntötte barátját.
- Szervusz Harry! Gyere beljebb! Hogyhogy egyedül jöttél? Kérsz egy kis süteményt? Magam sütöttem! –ömlöttek a kérdések Hagridből.
Harry a legfontosabbal kezdte:
- Nem, kösz nem kérek sütit, épp most ebédeltem, Hermione és Ron még a nagyteremben vannak.
- Hagrid, hogy lehet az, hogy te minden állatot szeretsz? –kerülgette a témát Harry.
- Hát tudod, mindenben meg kell látni a szépet és a jót, az állat pedig meghálálja a szeretetet és ’kezesbárány’ lesz –válaszolta Hagrid. Harry ugyan erősen kételkedett, hogy a szurcsókokban van bármi szép és jó, de ezt nem tette szóvá.
- És szerinted ez az embereknél is működik? Hogy csak meg kell ismerni és megszereted? –kérdezte Harry.
- Persze, embereknél is –dünnyögte Hagrid- de most mennem kell Gróphoz. Nem jössz? Már nagyon hiányol titeket!
- Öhm, bocs de nem, Pitontól kaptunk 4 tekercs házit –füllentette Harry.
- Értem. Na szia!