-         �g�rd meg, hogy nem fogsz leskel�dni! – hallottam Elijah hangj�t a h�tam m�g�l. Nem tudtam mire v�lni a mondatot, viszont megfordulni sem volt id�m. Elijah k�zelebb l�pet hozz�m, �s ujjaival gyeng�den befogta a szemem. �rzetem, hogy m�sik karj�t a derekamra kulcsolta, �gy m�g szorosabban mag�hoz h�zott.

-         Becs�letes vagy, mint mindig. Remek –mosolyodott el, a hangj�b�l �t�lve. �n is �gy tettem.  – Induljunk.

Egym�s�hoz igaz�tott l�ptekkel haladtunk a folyos�n, m�gnem �rr� lett rajtam a k�v�ncsis�g. Hat�rozottan j�l tettem, hogy a reggeli rosszull�tem ellen�re tal�lkoztam vele.

-         Hov� viszel, Elijah?

-         Meglepet�s – felelt a nevet�ssel k�zdve. – Ne t�relmetlenkedj, mindj�rt ott vagyunk…

P�r m�terrel k�s�bb csakugyan megtorpantunk, s Elijah mellkasa a h�tamnak �t�d�tt. Mosolyogva az ajkamba haraptam, �rezve, milyen izmos.

-         Bocs�ss meg – suttogta -, de musz�j k�r�ln�znem…

-         Szerencs�re nincs itt senki – folytatta. – Nem mintha sz�gyellen�lek, de gondolom, nem hi�nyzik neked a pletyka.

-         Nem bizony. B�r fogalmam sincs, hol vagyunk, �s ki pletyk�lhatna b�rmir�l is, ha csak engem l�t…

Ebben a pillanatban k�zvetlen�l mellett�nk megnyikordult valami, �s vas s�rolta a k�falat.

-         Vigy�zz a … - kezdte Elijah, azt�n megk�sz�r�lte a tork�t. Olyan hirtelen vette el a kez�t a szemem el�l, hogy p�r m�sodpercig csak pislogni tudtam. �vatosan k�r�ln�zem. Jobbra egy kis faajt�t l�ttam, vasveretekkel �s egy hatalmas retesszel, szemben pedig egy f�lig nyitott, �tlagos ajt�t… valakinek a szob�j�t. Balra azonban, f�lig el�tt�nk nem m�s �llt, mint Sir Nicholas…

-         �, j� est�t… egy kis s�ta?

Elijah meg sem b�rt sz�lalni, b�r t�bb hi�baval� k�s�rletet is tett r�. Az egykori nemes pillant�sa a derekamra siklott, pontosabban Elijah rajta nyugv� karj�ra. Mondanom sem kell, azonnal elengedett �s h�tral�pett valamennyit. Veszett fejsze nyele, gondoltam. Sir Nicholas Elijah mell� suhant.

-         Mondd csak, kedves Elijah, mikor besz�lt�l utolj�ra az igazgat� �rral?

Soha nem l�ttam m�g ilyen kisfi�s �br�zattal Elijahot, de a d�bbenet teljesen �trendezte az arcvon�sait. Eln�zegettem volna m�g egy darabig, de �reztem a szorul� hurkot a nyakunk k�r�l…

-         �n… nagyon r�g – felelte Elijah. Sir Nicholas sz�rakozott mosollyal egy t�voli ablak fel� n�zett. Olyan sz�rre�lis volt az a mosoly, hogy r�gt�n azon kezdtem gondolkozni, mi j�rhat a fej�ben…

-         Sir Nicholas, mi… nem… - kezdtem, de egyszerre intettek le.

-         Te ezt nem �rtheted – motyogta maga el� Elijah. Meglep� m�don mindketten ker�lt�k a tekintetemet.

-         Hagyd csak, gyermekem, hagyd csak – legyintett szinte j�t�kosan a szellem, majd megveregette Elijah v�ll�t – igaz, hogy a keze t�rsam derek�ig s�llyedt a semmiben. D�bbenten h�tr�lt egy l�p�st, majd t�vozott. Elijah l�tta rajtam, hogy magamt�l nem mozduln�k; megfogta a kezem, �s beh�zott maga ut�n az ajt�n.

-         Khm… �lj csak le – mutatott k�rbe a kis helys�gben. Hi�ba.

Megk�v�lten �lltam a k�sz�b�n, �gy a ajt� is nyitva maradt. Sz�l f�jt �t a kast�ly �s�reg k�vei k�z�tt; a huzat l�d�tott egyet a rozsd�s csukl�p�ntokon, �gy az ajt� nyikorogva csuk�dni kezdett T�tov�n beljebb l�ptem, pont azel�tt, hogy az ajt� a keret�be d�rrent volna. �jabb sz�lroham vetette mag�t a falnak, amit�l a v�kony, g�tikus ablak is megrezzent. V�kony cir�d�in bet�z�tt a lemen� nap v�rv�r�se, megvil�g�tva ezzel a szoba egyik fel�t bet�lt�, keskeny �gyat. A m�sik oldalon egy �don faasztal �llt, f�l�tte egy apr�, �veges k�nyvszekr�nyke, telis tele oszl�f�lben l�v� k�nyvekkel.

De ezen k�v�l semmi szem�lyes t�rgy. Pedig Elijah szob�j�ban voltam.

Sir Nicholas� biztos sokkal zs�foltabb. Igen, mintha l�ttam is volna valami ilyesmit, p�r perccel ezel�tt a folyos�n. F�s�lk�d�asztal, rajta giccses, gombolyagot kerget� porcel�n kismacsk�k, �s legyez�k sz�tter�tve; d�szes szekr�nysor, az �gy egyik sark�n k�t cicom�s ruha… tal�n a Sz�rke H�lgy� lehet? Biztosan. De akkor Elijah …?

Furcs�n sz�d�lni kezdtem, a hal�nt�komat pedig mintha jeges t�kkel szurk�lt�k volna. Elijah is �szrevehetett valamit, mert halkan megsz�l�tott:

-         Violet…?

-         Tess�k – suttogtam v�laszul. Mell�m l�pett.

-         Mi t�rt�nt?

-         Itt laksz – k�z�ltem vele, mintha nem tudn� m�g n�lam is jobban.

-         Igen. Mellettem Sir Nicholas, szemben a Sz�rke H�lgy, hogy eleget b�jologhassanak egym�ssal.

Ez �rdekelt a legkev�sb�. Elijah – egy ilyen kietlen, sz�rke �s egyhang� szob�ban… t�rsas�ga Sir Nicholas �s a t�bbi �reg szellem… hogy �lt, vagyis, hogy halt, miel�tt engem megismert volna?!

Megborzongtam, �s �sszefontam a karjaimat magam k�r�l. �szre sem vettem, hogy a szemem sark�b�l kig�rd�lt egy t�zszer�en forr� k�nnycsepp… Elijah egy pillanattal k�s�bb m�r mellettem �llt, kez�ben egy �sszehajtogatott ruhadarabbal. �tkarolt, �s a kezembe adta a fels�t.

-         Ne haragudj. Megb�ntottalak valamivel? – suttogta egyenesen a f�lembe. Megp�rd�ltem, �s sz� szerint a nyak�ba vetettem magam. � is szorosabban �lelt, ahogy a v�ll�ba f�rtam az arcom. Lassan simogatni kezdte a h�tam, �s lassan megnyugodtam, de a reszket�sem nem m�lt el. Felemeltem a fejem, �s Elijah gy�ny�r�, barna szem�be n�ztem. Halv�nyan elmosolyodott, azt�n… homlokon cs�kolt. Gyeng�den a b�r�mh�z szor�totta azokat a hihetetlen�l b�rsonyos ajkait, s ebbe az �vatoss�gba beleborzongtam. Elijah elh�z�dott, nyelt egyet, azt�n halkan megjegyezte:

-         Forr� a homlokod, Violet…

-         E-el�g rosszul v-v-vagyok – dadogtam. N�m�n seg�tett beleb�jni az inge, azt�n hagyta, hogy reszketve a tal�rj�ba kapaszkodjam. V�gigsim�tott a hajamon.

-         Nem k�ne a gyeng�lked�re menned? Ne �rts f�lre, nem zavarsz…

-         H�nyingerem van… - motyogtam v�laszul.

-         Sajn�lom, hogy kibor�tottalak.

-         Nem, dehogyis… Nem te tehetsz r�la.

-         Felk�s�rjelek?

-         Nem, k�sz�n�m, nem kell…

Utolj�ra meg�leltem, majd kibotork�ltam a szob�b�l. Bizsergett a homlokom, ahol Elijah megcs�kolt… �gy d�nt�ttem, nem kell a gyeng�lked�re mennem, pont megfelel a h�l� is. Cs�b�t� volt a gondolat, hogy Elijah-n�l t�ltsem az �jszak�t – de csak nem t�rhetek r�! Viszont � is �tj�tt m�r, s�t tal�n nem is egyszer… V�g�l az �res h�l�ba t�velyegtem, �s ruh�stul az �gyamba zuhantam.

F�l�lomban j�ttem r�, hogy m�g mindig rajtam van Elijah inge. Neh�z fejjel k�ny�k�ltem fel, hogy jobban megvizsg�lhassam. Lenv�szonb�l k�sz�lt, a haszn�latt�l kellemesen puh�ra kopott. A mellkasi r�sz�n l�v� zsinegb�l meg�llap�tottam, Elijah ezt hordta a tal�rja alatt… csak a b�r�n… Visszahajtottam a fejem a p�rn�ra, �s reszketve �t�leltem magam, hogy az ing min�l szorosabban a k�zfejemre �s a tenyerembe simuljon. A remeg�sem sz�p lassan bizserg�ss� v�ltozott, s �n Elijah �vatos cs�kj�nak eml�k�vel mer�ltem l�z�lomba…