M�snap Hermione meglehet�sen kor�n kelt, �s legnagyobb meglepet�s�re Harry m�r lent volt.
-H�t te? - k�rdezte a fi�t.
-Csak felpattant a szemem, �s ut�na nem tudtam visszaaludni.
-Rosszakat �lmodsz?
-H�t – pirult el kicsit Harry – olyasmi.
-�rtem – mondta hat�rozottan Hermione.
Harry felkapta a fej�t. Olyan �rz�se volt, mintha tudta volna a l�ny, hogy � maga okoz neki �lmatlan �jszak�kat. Mi tagad�s, tudta.
-Mi t�rt�nt a kezeddel? – terelte el a sz�t Harry, �s egyre �rdekl�d�bben n�zte Hermione kezeit, amiken k�k-z�ld foltok, �s egy-k�t horzsol�s is �ktelenkedett.
-Elestem – mondta szenvtelen arccal.
Nem hazudott.
-J�l esett, hogy megv�rt�l tegnap.
-K�r, hogy elaludtam.
-Az nem baj. �bren sosem h�vt�l volna el egy b�lba.
Harry �lmaiban sem sz�m�tott volna egy ilyen v�laszra, �gy �rthet� volt a zavara. Mire reag�lni tudott volna, addigra a l�ny elt�nt a h�l�k�rlet�ben.

Hermione lassan l�pkedett az alagsorban a dupla B�jitaltan �r�ra. Els�nek �rt a terem el�, mivel kihagyta a reggelit. �bred�s �ta az el�z� este esem�nyei bomb�zt�k az elm�j�t, ami csup�n egy pillanatra szakadt meg, am�g Harryvel v�ltott p�r sz�t. Nem volt t�l sok kedve a Nagyteremben zsivajoz� t�meghez. Gy�t�rte annak tudata, hogy valami k�pes volt ennyire megr�m�teni. Hogy vesz�thette el a fej�t? „Ha Luna nem �v�lt r�m azon a folyos�n … bele se merek gondolni, mi t�rt�nhetett volna!”
Gondolatiban elm�lyedve t�masztotta a falat, �gy fel se t�nt neki, hogy valaki �t n�zi.

„Granger”-futott �t Draco agy�n, amikor megl�tta egyed�l a l�nyt, aki mereven b�multa a f�ldet. �szre sem vette a mardek�rost. „Egyed�l van. M�r megint. De …” - elm�lked�s�t egy l�cs�n lej�v� di�k zavarta meg. S�t, nem is lej�tt, szab�lyosan sz�kd�cselt. „Az a bolond holl�h�tas.” - S�hajtott halkan a fi�.
Luna odaugr�lt Hermion�hoz, figyelemre sem m�ltatva Malfoyt.
-Nem l�ttalak reggelin�l – mondta a holl�h�tas.
-Nem igaz�n voltam �hes.
-�n, ... sajn�lom a tegnap est�t. Nem kellett volna … - mondta kicsit b�nb�n�an Luna.
-Nem! �n sajn�lom. Ha te nem vagy ott … v�g�nk – az utols� sz�t m�r csak suttogta.
Luna mosolygott, majd el�vett egy kis csomagot �s a griffend�les kez�be nyomta.
-Messze m�g az eb�d. �s nem k�ne, hogy �sszeess – majd fogta mag�t, �s vid�man elment.
Hermione kibontotta a csomagot, amiben mazsol�s keksz �s puszedli volt. Megeresztett egy mosolyt, �s elkezdte eszegetni a s�tiket.
-Nocsak – csend�lt fel egy hang a griffend�les f�l�ben – m�r ennyire j�ban vagy bolond Lovegooddal? „A francba, nem megfogadtam, hogy nem sz�lok hozz�, ha egyed�l van?”- Futott �t a gondolat Draco fej�n.
-�, Malfoy, vette �szre �t a l�ny – hozz� l�tv�nyosan er�ltetett mosolyt vett fel – k�rsz s�tit?
Draco m�r szidta kor�bbi meggondolatlans�g�t, majd se sz� se besz�d h�tat ford�tott a l�nynak, �s olvasni kezdett.

Lassan meg�rkeztek a t�bbiek is, majd Piton k�s�ret�ben bevonultak a terembe. A megszokott�l elt�r�en Malfoy a legh�ts� sorban telepedett le, Hermione pedig szok�s szerint az els�ben. A l�ny �gy d�nt�tt visszafog mag�b�l egy kicsit, elv�gre lass� v�z partot mos. „Sz�p lassan foglak az �r�letbe kergetni te kis f�reg!”
Piton morcos hangulatban volt, �s miel�tt b�rmit is fel�rt volna a t�bl�ra, elkezdett belek�rdezgetni a tavalyi anyagba. Term�szetesen csak a griffend�leseket terroriz�lta, �s borzaszt�an d�h�tette a t�ny, hogy m�g Neville Longbottom is tudta mindenre a v�laszt. Nem is sejtette a tan�r, hogy szeg�ny fi� az eg�sz nyar�t a B�jitaltan-k�nyvek bemagol�s�val t�lt�tte, csak ne tudjon �v�lteni vele. M�r-m�r k�ny�r�gnie kellett a nagymam�j�nak, hogy ne �rjon panaszlevelet Pitonnak. Okos t�nyked�s volt, mert bizony csak rontott volna a helyzet�n.
Mivel nem volt „eredm�nye” a tan�r k�rd�seinek, aljasabb m�dszert v�lasztott. A hatodikos anyagot kezdte el kik�rdezni, amit m�g persze senki sem ismert. Szerinte.

�ppen Neville-t k�nozta azzal, hogy mi kell a csontn�veszt�-sz�rumba, amikor furcsa �rz�s ker�tette hatalm�ba. Valami szokatlan �rz�s. K�r�ln�zett a teremben �s l�tta, hogy Granger fesztelen arccal figyeli �t. Arc�n se a d�h, se a sz�nalom jelei nem mutatkoztak meg, r�ad�sul nem is jelentkezett.
Kaj�n vigyorra h�zta a sz�j�t Piton, m�r meg is feledkezett Longbottomr�l. K�zel�tett a l�ny fel�, r�t�maszkodott az asztalra majd el�gedett vigyorral megsz�lalt:
-L�tom most nem olyan nagy a sz�ja Granger! Net�n nem tudja a v�laszt?
-De tudom. Csak t�lem nem k�rdezte meg.
A tan�r feje komorra v�ltott, �s inger�lten r�parancsolt:
-Akkor mondd! - Piton szinte �v�lt�tt, �gy gondolta hazudik a griffend�les. Hermion�b�l megint el�b�jt az a j�les� �rz�s amit akkor �rzett, ha Malfoy �let�t keser�thette meg.
Rezzen�stelen arccal, higgadt hangon sorolta fel a hozz�val�kat. A griffend�lesek alig b�rt�k visszafojtani a r�h�g�st.
A tan�r m�rgesen r�csapott p�lc�j�val a t�bl�ra, ahol megjelent a csontforraszt� elk�sz�t�si m�dja.
-Kezdj�k el! - �v�lt�tte, majd le�lt a tan�ri asztalhoz.
Neville egy h�l�s mosolyt k�ld�tt Hermion�nak, a t�bbi griffend�les pedig elismer�en biccentett egyet neki.
A mardek�rosokat nem hatotta meg a k�zj�t�k. Egy embert kiv�ve. Draco mellkas�ban megint ott volt az az �get� �rz�s. Tork�ban gomb�cot �rzett, kezei egy pillanatra megremegtek. „Fen�be veled, Granger!”

A r� k�vetkez� k�t napot nem lehetett esem�nyd�snak mondani. A p�nteki dupla B�jitaltan �r�n Piton beviharzott a terembe, a t�bl�ra var�zsolta az aktu�lis f�zet hozz�val�it �s elk�sz�t�s�t, majd eg�sz �r�n a di�kokra se n�zve olvasott valamit. Sz�rnyen bosszantotta a t�ny, hogy nem tudott levonni t�l�k egyetlen pontot sem! „Ha az eddig nem tanult anyag�rt vonn�k le, az botr�nyt sz�lne, Granger pedig megmakacsolta mag�t, �s nem hajland� k�tekedni!” - Ilyen gondolatok cik�ztak a fej�ben, miel�tt teljesen �tadta mag�t az unalmas k�nyvnek.

�r�k ut�n mindenki a parkba rohant. Legt�bben s�t�ltak, a t� partj�n �lve besz�lgettek vagy elfek�dtek a f�v�n �s t�volr�l n�zt�k a kviddicsez�ket. Hermione ezt a pillanatot v�rta, �s nem t�r�dv�n Ron kor�bbi megjegyz�s�vel - miszerint nagyon elhanyagolja bar�tait – ruh�st�l bed�lt az �gy�ba, �s elaludt. Este 9 k�r�l kelt fel, majd f�radtan let�molygott a klubhelys�gbe. T�rsai �nfeledten besz�lgettek, robban�s snapszert �s var�zsl�sakkot j�tszottak, vagy csak �pp kerget�ztek. B�r prefektus volt, most nem tartott semmi kifog�solni val�t abban, hogy az els�s�k a f�gg�nyre m�szva pr�b�lnak el�rhetetlenn� v�lni a fog� sz�m�ra.
Kihaszn�lva, hogy a t�bbiek nem figyelnek, kisomford�lt a lyukon, term�szetesen iskolai t�sk�j�val egy�tt.

�pp indult volna a Sz�ks�g Szob�j�hoz, amikor valami sz�get �t�tt a fej�ben. „A DS edz�sek �ta nagyon n�pszer� lett az a terem, nem biztons�gos!” �gy elindult ink�bb a konyha fel�. A MAJOM akci�nak �s Dumbledore meg�rt�s�nek k�sz�nhet�en a Roxfortban egy ideje m�r minden man� szabad volt, �s fizet�s�rt dolgoztak. Eltartott egy darabig, mire mindegyik�k feldolgozta ezt, de eg�sz j�l belej�ttek, �s �jszak�nk�nt olt�ri bulikat csaptak a konyh�ban. Hermion�ra �gy n�ztek mint egy Istenn�re, �s b�r szabadok voltak – lelki b�k�j�k �s a megszok�s v�gett – m�gis �t tekintett�k els� sz�m� �s egyetlen gazd�juknak. A griffend�les nem tudta ezt az ostoba gondolatot kiverni a fej�kb�l, de r�j�tt, hogy m�g mindig jobb �gy, mintha egy Malfoy-f�le patk�nynak tartozn�nak engedelmess�ggel.
Amikor bel�pett a konyh�ba, a man�k nagyon meg�r�ltek, �s k�r� sereglettek, hogy miben seg�thetn�nek neki.
-El�sz�r is szeretn�k enni valamit, �taludtam a vacsor�t – ny�gte ki nagynehezen, mire a man�k m�r tuszkolt�k is az asztalhoz, �s ter�tettek neki.
P�r m�sodpercen bel�l el�tte termettek a legfinomabb �telek �s – Hermione nagy meglepet�s�re – egy kors� vajs�r.

Miut�n j�l lakott, odafordult az egyik h�zi man�hoz – nevezetesen Donniehoz – aki igen csak k�zel �llt a sz�v�hez. A teremtm�ny egy fejjel kisebb volt a t�bbi man�n�l �s k�tszer olyan mozg�kony. Fej�ben m�rhetetlen tud�s foglalt helyet, �s mindig nagy b�lcseleteket mondott.
-Donnie!
-Igen �rn�m?
-K�rlek ne h�vj �gy! Hermione a nevem!
-Bocs�ss meg, Hermione.
-Sz�ks�gem lenne egy helyre, ahol nyugodtan tudn�k olvasni. Egy olyan hely, ahol senki sem zavarhat meg. Ahol senki sem j�rt, tal�n �vtizedek �ta. Tudn�l seg�teni?
Donnie egy pillanatra elgondolkozott, majd felcsillant a szeme.
-Mi sem egyszer�bb – majd megfogta Hermione kez�t �s h�zni kezdte.
Persze a m�retbeli k�l�nbs�gek miatt nem sokra ment vele, de ahhoz �ppen el�g volt, hogy Hermione k�vesse �t.

Kil�ptek a konyh�b�l, majd elindultak lefel� a l�pcs�k�n. A f�ldszintre �rve Donnie balra fordult, �s r�mutatott egy fal mellett �ll� kis s�rk�nyszoborra, ami nem volt nagyobb 1 m�tern�l.
-Az 5 �v alatt egyszer sem vettem �szre ezt a szobrot!
-Mert csak az l�tja, aki keresi.
-�rtem.
Donnie odament a szoborhoz, megmozgatta az egyik t�sk�t a fark�n, �s kimondta a jelsz�t:
-Tekn�sb�ka! - A s�rk�ny szeme felizzott, majd mellette hirtelen megmozdult a fal, �s egy ajt� rajzol�dott ki a semmib�l. A man� benyitott, �s betess�kelte a l�nyt.
Egy el�g nagy szob�ban �lltak, amir�l ler�tt, hogy t�nyleg �vtizedek �ta nem j�rt ott senki. Ink�bb t�nt egy elhagyott k�nyvt�rnak, mint tanteremnek. A fal ment�n k�nyvespolcok tornyosultak, de k�nyv az nem volt rajtuk. A terem k�zep�n egyetlen asztal, �s egy sz�k �llt. Az asztalon volt penna, tinta, pergamen �s n�h�ny m�csestart�.
-Tudta, hogy j�ssz – mosolygott Donnie.
-Ki? - k�rdezte gyanakodva Hermione.
-H�t a szoba.
-Ez is aff�le sz�ks�g szoba?
-Igen, de ezt nem lehet ak�rmire haszn�lni. Csak annak jelenik meg, akir�l �gy �rzi, hogy meg�rdemli. �s ellenben a hetediken l�v� Sz�ks�g Szob�j�val, ez nem tud a semmib�l b�torokat vagy t�rgyakat el�var�zsolni, csup�n a megl�v�eket vari�lni.
-Donnie … - de miel�tt k�rdezhetett volna, a man� folytatta, ahol abbahagyta.
-A Roxfort nem csak egy egyszer� k�halom. �l, gondolkozik �s rengeteg titka van.
-�n tal�ltam egy k�nyvet – ny�gte ki Hermione – a k�nyvt�rban. Ami val�sz�n�leg a z�rolt r�szlegb�l van, de most ott volt a szabadon �s helyben olvashat� polcon.
-Ebben a kast�lyban mindennek akarata van. Az a k�nyv azt akarta, hogy megtal�ld. Ak�rcsak ez a szoba. Nem tudni mi�rt, de nem lehet figyelmen k�v�l hagyni – ezzel a man� megfordult �s elt�nt a s�t�ts�gben.
A l�ny zavarodottan n�zett maga el�, kicsit sok volt ez neki egyszerre. Becsukta az ajt�t, majd le�lt az asztalhoz, �s el�vette t�sk�j�b�l a kor�bban elcsent k�nyvet.

Olyan csod�lattal n�zte a cir�d�s vonalakat a fekete sz�rk�t�sen, mint a gyerek az els� elef�ntot, amit �let�ben l�t. Rem�lte, hogy valamelyik �ltala ismert var�zslattal siker�l majd felnyitnia a lakatot, ez�rt el�vette a p�lc�j�t �s nekil�tott. V�gig sorolta az �sszes nyit�var�zslatot, amit ismert, de egyik sem m�k�d�tt. Gondterhelten s�hajtott egyet, fej�t r�hajtotta a k�nyvre, �s csal�dottan meg�rintette a lakatot. Ebben a pillanatban mintha egy fuvallat haladt volna el az arca mellett, �s a f�gg�z�r lepattant mag�t�l. A l�ny felkapta a fej�t, majd gondolkod�s n�lk�l felnyitotta a bor�t�t.
-Amit Sehol Sem Tan�tanak – olvasta hangosan.
-S�t�t Var�zslatok �s Esetleges Kiv�d�s�k – folytatta az alatta l�v� sorral.
-�rta: Harvolus Handolus. H�t ez meg ki a sz�sz? - Tette fel a k�lt�i k�rd�st, majd lapozott egyet.
A tartalomjegyz�ket olvasv�n teljesen el�mult.
-M�g sosem hallottam ilyen var�zslatokr�l, h�r�kben sem.
Hevesen lapozott m�g egyet, �s olvasni kezdte. Az �r�k csak rep�ltek, a l�ny pedig falta a k�nyv szavait. Egyetlen var�zslatr�l sem hallott eddig a le�rtakb�l. Az ill�zi�kelt�s m�v�szete, legilimencia m�sk�pp, az okklumencia legy�z�se, a f�jdalomk�sz�b t�ll�p�se, �s m�g sok-sok var�zslat, amik egyre csavartabbak, egyre furfangosabbak, egyre gonoszabbak voltak. Felt�nt neki, hogy egyes ig�k m�g a f�ben j�r� �tkokn�l is durv�bbak.
Kicsit elbizonytalanodott a k�nyv haszn�lat�t �s annak helyess�g�t illet�en, de be kellett l�tnia, hogy �gy is ki fogja pr�b�lni az olvasottakat, �s mivel nem szeret f�lmunk�t v�gezni, akkor m�r rendesen be is gyakorolja.

Lassan indulnia kellett, mert m�g azel�tt szeretett volna a h�l�k�rletbe �rni, miel�tt b�rki f�lkelne. Elrakta a k�nyvet, kil�pett az ajt�n �s h�tra se n�zve siet�sen elindult a Griffend�l H�zba.
Hajnal 4 k�r�l j�rhatott az id�, amikor fel�rt. Senkinek sem t�nt fel, hogy kimaradt �jszaka, m�g a szobat�rsainak sem. Szerencs�re nem �rdekelte �ket Hermione, elt�n�seit csal�di trag�di�j�nak tudt�k be, �s b�r sajn�lt�k �t, ezzel egy�tt unalmasnak is tartott�k. Lefekv�s el�tt m�g olyan gondolatok j�rtak a fej�ben, hogy valamin gyakorolni k�ne az elsaj�t�tott var�zslatokat. „Tal�n megk�rem Donnie-t, hogy szerezzen be nekem egy mumust.” Ezekkel a gondolatokkal l�pett �t az �lmok vil�g�ba.