H�v�s novemberi este volt, a Roxfort magas tornyai szinte elvesztek a s�r� sz�rke felh�k k�z�tt. Ginny egyed�l �ld�g�lt a klubhelys�g egy f�lrees� fotelj�ben �s �res tekintettel b�mult ki az ablakon. Szeretett volna belefeledkezni a hold ez�st�s csillog�s�ba, ahogy azt sokszor tette az ut�bbi id�ben, hold h�j�n azonban ez elk�pzelhetetlen volt.

Mag�nyosnak �rezte mag�t, lassan elfogytak mell�le a bar�tok, vagy ink�bb � �zte el �ket… Hi�ba gy�zk�dte mag�t, hogy neki t�k�letesen megfelel az egyed�ll�t is, k�zben pontosan tudta, hogy sz�ks�ge van t�rsas�gra, t�maszra.

Lavender Brown �j�lag felt�n�en sokat id�z�tt a holl�h�tasokkal, k�z�l�k is legink�bb Anthony Goldsteinnel, �gy a nem is r�g m�g „oly kedves bar�tn�j�vel” legink�bb csak akkor besz�lt, mikor m�r v�gk�pp nem tudta mag�ban tartani a legfrissebb pletyk�kat. B�r Ginny nem is igaz�n hi�nyolta a l�nyt, �s a legkev�sb� sem �r�lt volna, ha Lavender egyszer v�letlen�l beker�lt volna a csal�dj�ba, szerencs�j�re erre m�r nem is volt es�ly. Lavender szenved�lyesen l�ngol� �rz�sei Ron ir�nt egyszer csak kialudtak, Ginny sejt�sei szerint ehhez k�ze volt Anthony Goldstein Lavender ir�nt val� er�s hajland�s�g�nak…

S b�r a sz�p rem�ny� bar�ts�g kett�szakadt Ginny �s Lavender k�z�tt, Ginny tov�bbra is egy szob�ban lakott a l�nnyal. Ki is akart volna cser�lni vele? Pansy neh�zkesen toler�lhat� magatart�s�nak h�re hamar k�rbej�rta Roxfortot, term�szetesen Lavendernek k�sz�nhet�en, akinek a kedvenc t�m�inak egyike volt a mardek�ros l�ny szid�sa. Olykor Ginny is sz�vesen panaszkodott volna Pansyra, aki egyszer k�l�nf�le megjegyz�sekkel illette �t, p�ld�ul, hogy egyre s�padtabb lesz, vagy lassan elvesz�ti a form�j�t, ha tov�bbra sem kviddicsezik. M�skor pedig Ginnyb�l meglehet�sen agressz�v indulatokat kiv�lt� eszm�it ecsetelte a l�nynak.

– Ha egy kicsit is sz�p vagy, m�g ha nincs se rangod, se p�nzed, m�g k�nnyed�n seg�thetsz magadon. Mindig akad egy-egy sz�nalomra m�lt� arisztokrata, aki �r�mmel bes�t�l az ilyen b�jos l�nyk�k csapd�j�ba! Ut�na pedig, ti�d a p�lya! – k�z�lte egyik este kioktat�an, mire Ginny csak fintorgott.
– Igaz�n �rt�kelhetn�d, hogy pr�b�lok bel�d verni n�h�ny fontos szab�lyt, amik az �letre k�sz�tenek fel – hangzott el t�bbsz�r a mardek�ros l�ny sz�j�b�l. Az ehhez hasonl� kijelent�sek ut�n Ginny rendszerint mag�b�l kikelve ordib�lni kezdett Pansyval, hogy a legkev�sb� sem �rdeklik az eszm�i, vagy l�tv�nyosan, az ajt�t maga ut�n bev�gva kivonult a h�l�teremb�l.

Ginnynek fogalma sem volt r�la, hogy Pansy vajon mi�rt �t szemelte ki „tan�tv�ny�nak”. Tal�n ez is egyfajta hi�s�gi k�rd�s volt r�sz�r�l, kit�zte, hogy csak az�rt is beleneveli a mardek�ros n�zeteit Ginnybe… �m a k�v�nt hat�st nem igaz�n siker�lt el�rnie, Ginny b�r felett�bb t�j�kozott lett a mardek�rosok gondolkod�sm�dj�t illet�en, egy cseppet sem �rezte mag�t k�zelebb hozz�juk. B�r egy pillanatra m�g az az �tlet is felmer�lt benne, hogy Pansy c�lja esetleg bevonni �t a k�reikbe, �m ezt gyorsan el is vetette.

Draco viszont tov�bbra is maximum csak egy lekezel�, g�nyos mosollyal tisztelte meg Ginnyt, arra hogy egy sz�t sz�ljon hozz�, p�rbajra h�vja vagy legal�bb megbesz�lj�k f�lbemaradt �gy�ket, nem m�ltatta. S�t, m�g arra sem, hogy egy gonoszkod� megjegyz�st tegyen r�. Tal�n n�mas�gi fogadalmat tett? Erre persze r�c�folt a t�ny, hogy csak Ginnyhez nem volt hajland� sz�lni. A l�ny hi�ba provok�lta, csak�gy, mint az omin�zus est�n:
– Nem tudom, Malfoy eml�kszel-e, olyan inform�ci�k vannak a birtokomban, amik esetleg kompromitt�l�ak lehetnek a sz�modra… – Draco azonban erre sem gurult d�hbe, csak egy v�llr�nd�t�ssal hagyta mag�ra a griffend�les l�nyt. Ezut�n Ginny v�glegesen meggy�z�d�tt r�la, hogy Draco �t semmibe veszi �s minden bizonnyal al�becs�li a k�pess�geit is. Noha t�bbsz�r k�sztet�st �rzett r�, hogy bebizony�tsa a fi�nak, van oka t�le f�lni, az ut�bbi id�ben elhatalmasodott melankolikus hangulata miatt nem �rezte el�g er�snek mag�t a cselekv�shez.

Ginny nem szabadulhatott a mardek�ros tri� harmadik tagj�t�l sem, b�r Blaise nem akarta sem kioktatni �s nem is vette semmibe, m�gis tal�n � ideges�tette a legjobban a l�nyt. A folyos�n rendszerint �nel�g�lt k�ppel megb�multa, de ennek ellen�re egy �rva sz�t sem sz�lt hozz�, �gy Ginny sem tehetett egyebet mint, hogy len�z� pillant�sokkal illesse.

A legjobban m�gis az b�ntotta a griffend�les l�nyt, hogy �rezte, nem csak a v�letlen m�ve a mag�nya, hanem � is er�sen k�zrej�tszott ebben. Egyszer sem l�pett oda Nevillehez, hacsak nem volt valami mulaszthatatlan mondand�ja a fi�nak. Lun�val is esetleg csak az �r�k k�zti sz�netben besz�lt n�h�ny percet. Igaz�b�l meg�rtette, hogy Luna �s Neville nem hi�nyolj�k, hiszen soha sem r�szes�tette �ket k�l�n�sebb kit�ntet� figyelemben, b�r abban is biztos volt, hogy mindketten sz�vesen fogadn�k a t�rsas�g�t.

Ahogy ezen az est�n is, az otthonr�l j�tt h�rek mindig lehangolt�k. Harry, Ron �s Hermione m�g mindig nem t�rtek vissza, b�r Ron bizonyos id�k�z�nk�nt tudatta a csal�dj�val, hogy j�l vannak, m�s egyebet azonban nem �rt. Ginny ahogy a s�t�ts�gbe b�mult megpr�b�lta elk�pzelni milyen is lenne Harryt seg�teni �s vele lenni a helyett, hogy az �res falakat, vagy �ppen a hideg �szi t�jat b�mulja est�nk�nt…

Ekkor lass�, kellemes dallamok z�kkentett�k ki a mereng�s�b�l. Ahogy a hang ir�ny�ba fordult l�tta, hogy az els�- �s m�sod�vesek sikeresen be�zemeltek egy m�gikus gramofont. A fi�k zavartan t�bl�boltak, m�g a l�nyok kuncogva pislogtak fel�j�k. Azt�n az egyik kisfi� hat�rozottan el�rel�pett megfogta egy sz�ke l�nyka kez�t, aki mosolyogva fonta karj�t a fi� nyaka k�r� �s esetlen�l jobbra-ballra billegve, lassan t�ncolni kezdtek. Ez felb�tor�tott a t�bbi kis di�kot is �s k�vett�k t�rsaik mint�j�t. Ginnyt akaratlanul is nevet�sre k�sztette a l�tv�ny, val�sz�n�leg � is ilyen lehetett n�h�ny �vvel ez el�tt… Tal�n k�nnyebb volt akkor, b�r els��ves kor�ban sem k�m�lte a sors, jelenlegi helyzete sokkal ki�br�nd�t�bbnak t�nt, hiszen ami volt, elm�lt �s j�l v�gz�d�tt, viszont azt nem sejthette, milyen lesz a j�v�je…

Hirtelen egy magas alak l�pett oda Ginnyhez, akaratlanul is kiss� megijesztve �t. A l�ny, ahogy felemelte a fej�t tekintete Blais�vel tal�lkozott. A fi� valahol h�trahagyta az el�gedett �br�zat�t, szeme tiszt�n csillogott, karj�t pedig Ginny fel� ny�jtotta. A l�ny nem t�tov�zott, megragadta Blaise kez�t, a kezet ami tal�n seg�thet neki kijutni a k�nz� mag�nyb�l.

A fi� pedig egyenesen a t�ncol�k k�z� vezette, �s lassan a h�t�ra cs�sztatta a kez�t, mire Ginny kiss� megremegett. Mit is tesz tulajdonk�ppen? Semmi rosszat… Ahogy a fi� s�t�t szemeibe n�zett sz�m�zte agy�b�l az el�bb t�madt k�ts�geit, s karj�t Blaise nyaka k�r� fonta. Nem mert k�zeledni a fi�hoz… Az m�r t�l sok lenne! Blaise azonban finoman simogatni kezdte a h�t�t �s hat�rozottan, de m�gsem durv�n mag�hoz h�zta, �gy test�k szorosan simult egym�shoz. Ginny �gy �rezte nem kap leveg�t, m�r szinte zil�lt, reszket� k�zzel markolta meg Blaise tal�rj�t.
– Nyugodj meg – suttogta f�l�be a fi�.
Igaza van! Hiszen �, Ginny szabad! Nem tesz semmi rosszat! M�g szorosabbra fonta a karj�t Blaise nyaka k�r�l, fej�t pedig a fi� v�ll�ra hajtotta �s m�g mindig szorosan markolva annak tal�rj�t behunyt szemmel ringat�ztak tov�bb a zene dallam�ra. Blaise l�gyan j�tszani kezdett Ginny v�r�s tincseivel, a l�ny szinte eg�szen elveszett a pillanatban, m�lyen besz�vta Blaise illat�t, ami legink�bb valamilyen k�l�nleges f�szerre eml�keztette. Hirtelen zavarodottan nyitotta ki szem�t �s emelte fel fej�t a fi� v�ll�r�l. Nem Blaisenek kellene a karjaiban tartani �t! Valaki m�snak, aki nagyon t�vol van…

Hamarosan elhangzottak a sz�m utols� taktusai is �s Blaise egy �szinte mosollyal b�cs�zott a zavart l�nyt�l, aki gyors l�ptekkel a h�l�term�k fel� menek�lt. Berontva az �res helyis�gbe elkeseredetten roskadt az �gy�ra. Mit tett? Semmi rosszat! Csak egy t�nc volt, ezzel nem s�rti senkinek �s semminek az eml�k�t. Hogy lehet egy�ltal�n egy eml�ket megs�rteni? � egy szabad l�ny, azt tesz, mait j�nak l�t. Ginny hi�ba �rezte a t�k�letes, harmonikus biztons�got Blaise karjaiban, ellenszenve ism�t feler�s�d�tt a fi� ir�nt. Hogy mer�szelt egy�ltal�n hozz��rni? A l�ny k�nytelen volt bevallani mag�nak, hogy az �rint�sek igenis j�l estek neki… M�gis az alig p�r pillanattal az el�tti vonz�d�sa gy�l�lett� csapott �t. �gy �rezte minden a fi� hib�ja, ha � nem k�ri fel t�ncolni nincs lelkiismeret furdal�s, nincsenek k�ts�gek…

Ginny �k�lbe szor�totta a kez�t, m�rgesen kir�zta arc�b�l a haj�t �s elsz�nt kifejez�ssel az arc�n meredt maga el�. A k�zte �s Blaise k�zt t�rt�nteket semmisnek veszi. Hiszen nem is t�rt�nt semmi! Marad minden a r�giben, sz�pen elker�li az eg�sz mardek�ros band�t �s legf�k�ppen Blaiset. M�r nevets�gesnek tartotta, hogy hirtelen ilyen er�s fell�ngol�st v�ltott ki bel�le a fi�, hiszen eg�szen addig Blaiset mag�t is nevets�gesnek tartotta! Ginny elt�k�lte, az este sz�m�ra semmit sem jelent �s meg volt gy�z�dve r�la, hogy Blaise is hasonl�an �rez.

Kit�rul a h�l�terem ajtaja Ginny pedig, alv�st sz�nlelve gyorsan mag�ra r�ntotta a takar�j�t. A k�v�lr�l be�raml� f�ny megvil�g�totta bel�p� Pansy arc�t, aki felvont szem�ld�kkel n�zett r�. Ginny megk�nnyebb�lhetett, mivel Pansy nem sz�lt hozz�, teh�t val�sz�n�leg bed�lt a sz�nlelt �lomnak. A griffend�les l�ny el�gedet lehetett a helyzettel, kiss� tartott Pansy esteleges megjegyz�seit�l a k�zte �s Blaise k�z�tt t�rt�nt �r�lts�gr�l, ahogy minden egy�bt�l, ami az estre eml�keztette.