- Pr�b�lj�tok ut�nozni a v�z csobog�s�t! - hangzott egy l�gy n�i hang egy h�feh�r ajt� m�g�l.
Ebben a teremben tartott�k a d�lel�tt�nk�nt esed�kes lant�r�kat, amelyek az igazgat�n� szerint az �vfolyam �sszetart�s�t �s harm�ni�j�t er�s�tett�k. Az �vfolyam elnevez�s kicsit er�s volt arra a nyolc fiatalra, akik a mesters�ges v�zes�s sz�l�n�l �ld�g�lve v�rt�k az ihletet. Legt�bbj�k francia volt, csak k�t roxfortos di�k �s egy mag�ntanul� volt k�zt�k. A d�lyf�s oktat� �szre sem vette a h�rom idegen l�nyt, �s t�rsaik sem foglalkoztak vel�k, de Ginnynek pont erre volt sz�ks�ge.
L�that�an k�t szobat�rs�t, Lun�t �s Asm�t sem r�zta meg a k�z�ny�s b�n�sm�d: a sz�ke, misztikus er�vel felruh�zott l�ny �tszellem�lt arccal koncentr�lt a zen�re, m�g Asma maga al� h�zott l�bakkal a vizet n�zte. Gondolatai - mint Ginnynek - m�shol j�rtak.
- L�gyabban, l�nyok! �rezz�tek �t a term�szet sz�ps�g�t!… Cheril, ne markold olyan g�rcs�sen azt a lantot!
Ginny lehunyt szemmel, kedvetlen�l v�rta az �ra v�g�t jelz� gongsz�t, mely csak nem akart j�nni. Mikor felharsant a hang, letette a hangszert, majd senkit �s semmit nem v�rva, t�sk�j�t felkapva kirohant a teremb�l.
Csak p�r perc m�lva vette �szre oldal�n gyorsan, m�gis eleg�nsan l�pked� fekete b�r� t�rsn�j�t. Asma ma is k�l�nlegesen szabott narancss�rga ruh�t viselt fittyet h�nyva a m�gusakad�mia �vsz�zados hagyom�nyaira. Ezen a reggelen Ginny sem tartotta mag�t a McGalagonynak tett �g�ret�hez, szok�sos k�k selyemegyenruh�ja helyett elny�zott griffend�les tal�rj�t v�lasztotta.
- Az�rt meg kell hagyni, brilli�ns ez a Madame Maxima! Tal�n nem annyira, mint a ti h�res Dumbledore professzorotok, de az, m�g ha r�nk nem is hatnak a tr�kkjei. – sz�lalt meg olyan k�nnyed�n Asma, mintha csak egy besz�lget�st folytatna. Ginny �gy �rezte mag�t, mint akinek k�st m�rtanak a sz�v�be, amikor a m�sik l�ny kiejtette halott igazgat�ja nev�t, de m�lyet l�legezve nem �llt meg.
- Milyen tr�kk�k?
- A pszichol�giai fort�lyok. Mit gondolsz, mi�rt pont a lant a Beauxbatons c�merhangszere? Ez a b�ke �s a m�v�szet jelk�pe a zene vil�g�ban. – magyar�zta a l�ny.
- Most �gy besz�lt�l, mint egy v�rbeli beauxbatonszos. – fintorodott el Ginny, barna szem�t Asm�ra villantva. A sz�l�tott nevetve cs�v�lta meg fej�t.
- Pont �n? Nem �rzem magam egy fajs�ly�nak ezekkel a lib�kkal.
�pp ekkor haladtak el n�gy francia l�ny mellett, akik csak iskol�juk nev�t hallhatt�k, �s nem tudhattak angolul, mert illedelmesen mosolyogva „Bon jour!”-ral k�sz�nt�tt�k a k�t l�nyt. Ginny �s Ama r�juk sem n�zve folyatt�k az eszmecser�t.
- �gy l�tom, te sem nagyon b�rod �ket… - mosolyodott el fens�bbs�gesen az afrikai l�ny, mikor Ginny nem reag�lt a k�sz�n�sre.
- Mindig az j�r a fejemben, hogy �k csak itt �lnek, �s zen�lnek, m�g a vil�g vesz�lyben van. Sz�tn�zt�l, h�ny 16-17-18 �ves l�ny van itt, akik ahelyett, hogy itt semmit sem tesznek, odakint harcolhatn�nak?
- �s te? Te is 17 leszel nemsok�ra… - mondta halkan Asma. Ginny visszatartva kit�r�s�t v�laszolt.
- �n harcolni akarok. – v�laszolt Ginny, szemei kirobban� indulatr�l tan�skodtak. – �n…
Asma nem tudott reag�lni a kijelent�sre, mert ekkor egy �lmodoz�, nyugodt hang sz�lalt meg m�g�l�k:
- �n szeretek lanton j�tszani.
Ginny megtorpant, �s megenyh�lt arccal v�rta be a lassan fel�j�k s�t�l� Luna Lovegoodot, aki k�k tal�rt viselt �s haj�t k�l�nleges fonatokba tekerte fel. Luna szel�den bel�pett k�t bar�tn�je k�z�.
- Ezt m�r megbesz�lt�k, Gin. – h�zta fel az orr�t Asma, folytatva a besz�lget�st. – De ak�rhogy is van, azt elismerhetn�d, hogy Madame Maxime j� igazgat�n�.
V�gre ki�rtek a parkba, �s itt nyugodtan besz�lhettek, nem kellett att�l tartaniuk, hogy esetleg meghallja �ket valamelyik mag�t t�l fontosnak tart� beauxbatonszos.
- Ha olyan nagyszer� lenne, m�r r�g helyre�ll�totta volna a park k�ls� r�sz�t!
Asm�t meglepte a kifakad�s, de am�g el nem �rt�k a cikorny�s fafarag�sokkal d�sz�tett padokat, �s a padok gy�r�j�b�l kiemelked� sz�k�kutat – melynek t�kr�ben szer�ny �s kev�sb� szer�ny le�nyz�k vizsg�lgatt�k magukat -, nem sz�lalt meg.
- Az�rt nem tette meg, mert egyszer�en nem lehet. – vett m�ly l�legzetet az afrol�ny. Luna le�lt a sz�k�k�t m�rv�ny perem�re, �s �gyet sem vetett a vit�ra.
- Hogyhogy?
A k�t t�rsn�je �llva maradt. A turb�kol� galambok �s a susog� sz�l adta h�tt�rzajba egy dallamos hang sz�v�d�tt bele.
- Bon jour, Ginny! Bon jour, Luna �s Asma!
Ginny �jdons�lt rokona, a fiatal Gabrielle Delacour �llt el�tt�k, hirtelensz�ke haja laza csig�kban keretezte hamvas b�r�t, ez�st f�ny� szem�t m�g jobban kihangs�lyozta ez�st�s tal�rja.
- Olyan… �rdekesen n�ztek ki. – mondta mosolyogva, l�tszott rajta, hogy zavarban van, �s nem tudja mivel kezdeni mondanival�j�t.
- Ti is! – n�zett el Ginny Gabrielle mellett, utalva a l�ny h�rom bar�tn�j�nek csod�lkoz� arckifejez�s�re, majd hirtelen Asm�hoz fordult. – Teh�t?
Asma egyetlen pillant�ssal eln�m�totta.
- Most kaptam egy levelet Fleurt�l! – �js�golta boldogan Gaby. Bar�tn�i �sszes�gtak h�ta m�g�tt, �s b�r ezt �szrevette, cseppet sem zavartatta mag�t. Ginnynek vele ellent�tben hatalmas �nfegyelemre volt sz�ks�ge, hogy mosolyogjon, �s ne verje fej�t a nem messze �ll�, ez�stmetszetekkel d�sz�tett ion oszlopba. – Holnaput�n �rkezik!
Ginny arc�r�l egyszerre lehervadt a mosoly. Sz�lf�tta haj�t h�trasim�tva, f�radt arccal k�rdezte:
- Mi�rt?
- Madame Maxime h�vta valami fontos �gy miatt. – vont v�llat Gaby. Asma szemei el�rult�k, hogy elkezdett t�prengeni: lila sz�n�v� halv�nyodtak.
- Jaj, de j�! – pr�b�lt vid�m hangulatot er�ltetni mag�ra Ginny, de ez annyira nem ment neki, hogy nemcsak Gabrielle, de m�g Luna is �szrevette, hogy valami nincs rendben.
- H�t… igaz�n nem gondoltam, hogy… ennyire fogsz �r�lni… - Gaby egyik l�b�r�l a m�sikra �llt, Ginnynek pedig egyszerre lelkiismeret-furdal�sa lett, l�tva tan�cstalan arc�t. „Nem tehet r�la, hogy � Fleur h�ga… Az esk�v�n is igyekezett mindent �gy csin�lni, hogy tetsszen nek�nk.”
- �r�l�k, Gaby, csak… f�radt vagyok. Ennek semmi k�ze nincs a n�v�redhez. Azt hiszem, felmegyek �s lefekszem. – jelentette ki, �s hirtelen t�nyleg felfordult a gyomra.
- A k�vetkez� �r�nk s�tem�nyvar�zs. – figyelmeztette bar�tn�j�t Asma, de Ginny csak intett. M�r �gy is el�gg� h�nyingere volt, most v�gk�pp nem akart hallani kaj�kr�l.
- L�gy sz�ves, Luna, sz�lj, hogy ezt most kihagyom.
A l�ny maga el� meredve b�lintott, nem k�rdez�sk�d�tt.
- Majd azt mondom, hogy Flitwick professzor s�rg�sen besz�lni akar veled.
Ginny f�jdalmasan b�lintott, �s megszor�totta Luna kez�t. Kett�j�k�n �s Madame Maximen k�v�l senki sem tudta a Beauxbatonszban, hogy a Roxfort kiv�l� b�b�jtan professzor�t is meggyilkolt�k a hal�lfal�k.
A l�ny m�ris indulni akart, de Gabrielle keze meg�ll�totta.
- V�rj, Ginny! Odaadom neked Fleur level�t, j�? Neked is �rt benne, �s azt mondta, hogy n�lad jobb helyen van. – hadarta el, �s m�ris vette ki t�sk�j�b�l a levelet. A vil�gosk�k bor�t�kon ez�sttint�val a Delacour csal�d c�mere d�szelgett.
Ginny elvette a levelet, majd biccentve elk�sz�nt a t�bbiekt�l. M�g a palota fel� tartott, megpr�b�lta teljesen elz�rni elm�j�t a gondolatok �radat�t�l, de a Liliomok term�be �rve �jra hatalm�ba ker�tette egy nyugtalan�t� �rz�s. El�bb az az �jjeli t�mad�, azt�n most Fleur neki is �r levelet…
Mikor v�gre fel�rt a h�l�szob�ba, nem a megszokott k�p fogadta: huzat dagasztotta a f�gg�ny�ket, Luna jegyzetei rep�ltek �t Asma kedvenc ruh�j�n, mely �sszegy�r�dve hevert a f�ld�n. Ginny pupill�ja kit�gult a f�lelemt�l, el�kapta p�lc�j�t, �s hevesen dobog� sz�vvel, nesztelen�l bel�pett a kis el�szob�b�l a t�gas t�rbe.
Gyorsan k�r�ln�zett, szem�lyh�v� ig�zettel kereste az illet�ktelen behatol�t, de nem tal�lt senkit. Tov�bbra is nyugtalanul, nagy leveg�t v�ve, �sszeszor�tott fogakkal l�pett ki az erk�lyre. Suhog�st hallott, de m�gis… sehol senki.
- L�thatatlann� t�v� k�p�nyegben vagy? – k�rdezte b�tran, kez�t ide-oda kapva. A suhog�s nem maradt abba, m�gsem �rzett senkit. Sietve visszament a szob�ba, �s egyik fi�kj�b�l el�h�zott egy mal�ciamutat�t, k�rbep�szt�zta a szob�t, majd az erk�lyt is, de nem vett �szre semmi k�l�n�set. A bizarr suhog�s is elt�nt, �s Ginny s�hajtva tette vissza hely�re a var�zskell�ket.
„Hogy ez eddig nem jutott eszembe.” Csal�dottam megborzongott, mik�zben bez�rta az erk�lyajt�t, �s a k�t ablakot. Miut�n gyorsan rendet tett a szob�ban, egy pillanatra sem lankadt tekintete, mint ahogy azt r�gen Mordon professzorn�l tanult�k… „De az a professzor sem igazi auror volt, hanem hal�lfal�. Mindenestre j� tan�csot adott.”
Mikor hi�ba v�rt, semmi szokatlan nem t�rt�nt, el�kapta a levelet, �s - p�lc�j�n tartva egyik kez�t - kinyitotta.
A h�rom oldalas lev�l szimpla, Fleur-szer� csacsog�ssal kezd�d�tt, term�szetesen franci�ul, amelynek els� r�sz�ben az id�sebb Delacour-testv�r arra k�rte h�g�t, hogy vigy�zzon a csal�d h�rnev�re. Ginny szemeit forgatva lapozott, eg�szen az utols� oldalig, amelyen a sz�veg harmad�t�l Fleur �tv�ltott angolra, �s a l�ny felismerte a kicifr�zott bet�kkel le�rt nev�t.

„ Ginny!
Tudom, hogy furcs�nak fogod tartani ezt a levelet, tal�n �r�ltnek is fogod gondolni Gabriellet, mikor odaadja neked ezt a bor�t�kot. Sajn�lom, de nincs id�m, hogy sz�p szavakkal k�r�l�rjam neked a t�nyeket. �ppen p�r perccel ezel�tt tudtam meg, hogy Billt �s Charliet egy �j k�ldet�ssel l�tta el Alastor Mordon.”

Ginny akaratlanul is �sszer�zk�dott. Fel�lt, �s m�g egyszer sz�tn�zett a szob�ban, mely most ism�t bar�ts�gos l�gk�r� volt.

„ �n nem b�rok itt arra v�rni, hogy mi t�rt�nhet Bill-lel, �s � vil�gosan megmondta, hogy ez a k�ldet�s csak r� �s a testv�r�re vonatkozik. Ez�rt fogadtam el Madame Maxime javaslat�t, hogy seg�tsek neki ott. L�gy sz�ves ne �ruld el Gabriellenek, hogy mi�rt megyek.. Ezeket a sorokat megig�ztem, csak az olvashatja el �ket, akinek �r�dtak. �gy a h�gom nem tud semmir�l. Az a helyzet, hogy baj van a v�l�kkal, akik nem messze a palot�t�l �lnek. F�l�, hogy Tudodki kisz�m�thatatlan term�szet�ket kihaszn�lva �ket is t�rbe ejti. Az �n feladatom lesz, hogy �jjelenk�nt felkeressem �ket, �s megpr�b�ljak hatni r�juk. Madame Maxime velem fog tartani.
Mindezt az�rt kell, hogy tudd, mert nem akarok semmif�le szem�lyes �s �ltal�nos ellens�gesked�st sem k�zt�nk, sem k�zted �s az iskola m�s tanul�i k�z�tt. Jegyezd meg, hogy csak akkor seg�thetsz nek�nk, ha �sszehozod a k�l�nb�z� embereket, ha megb�k�ted az ellens�gesked�ket. Holnaput�n �rkezek, �s akkor m�g tov�bbi inform�ci�kat is el�rulok.
Hermione �tadott nekem egy levelet meg�rz�sre m�g egy h�nappal ezel�tt. Neked sz�l, de nem k�ldhettem el, mert eg�szen biztosan elfogt�k volna, �s sokat �rt, nem tudtam megig�zni. Nemsok�ra ezt is megkapod.
Vigy�zz magadra: Fleur”

Ginnynek m�sodszor is el kellett olvasnia a levelet, hogy felfogja a szavak jelent�s�t.
- A b�ty�im! – ki�ltott fel akaratlanul, �s �jraolvasta a levelet. K�nnyek �gett�k a szem�t. – Mi�rt csak saj�t mag�r�l �r? Mi�rt nem �r egy kicsit sem Billr�l �s Charlier�l?
G�rcs�sen belekapaszkodott az �gy t�ml�j�ba, �s fel�llt. M�r cseppet sem f�lt, nem agg�dott �nmag��rt, az sem �rdekelte volna, ha a szoba tele van l�thatatlan hal�lfal�kkal, csak a csal�dja �s a bar�tai �lete foglalkoztatta.
M�lyet l�legezve betette a levelet a mal�ciamutat�, a Harryt�l kapott zsebgyanuszk�p �s a k�l�nleges b�jitalok mell�, majd egy �si, nagyon er�s v�d�b�b�jt vont a szekr�ny k�r�. „Megint sz�lnom kell majd Lun�nak �s Asm�nak, hogy csak akkor menjenek k�zel az �jjeliszekr�nyemhez, ha meg akarnak tanulni rep�lni.”
Odas�t�lt az erk�lyhez, �s szomork�san figyelte a k�kl� eget, mely tal�n �j rem�nyeket rejtett.