A gy�gy�t� a villan�s ut�n mozdulatlanul �llt a gy�gyszeres szekr�ny el�tt. Egyik kez�ben m�g mindig egy �vegcs�t tartott, a m�sikkal a szekr�nyajt�ba kapaszkodott. Feje �ttetsz�v� v�lt, majd hull�mozni kezdett. Egyik pillanatr�l a m�sikra kopony�ja egy k�nyvv� alakult, ami �gy n�zett ki, mintha egy szellem k�nyvespolc�r�l emelt�k volna le. A k�t l�ny gondolkod�s n�lk�l odal�pett hozz�, �s Hemione felnyitotta k�z�pt�jon a lexikont. �gy lapozgatott Madam Pomfrey eml�kei �s gondolatai k�zt, mintha a Reggeli Pr�f�t�t forgatn�. Figyelmesen b�ng�szte az oldalakat, majd a legutols� �rott lapon el kezdte hangosan olvasni alulr�l f�lfel� a bekezd�seket.
-November 12. szerda: Crack nyugtat�t k�r, Pansy Parkinsonba t�m�m a nyugtat�t ... - A griffend�les itt mosolyra h�zta a sz�j�t, majd kicsit f�ljebb haladt a k�nyvben.
-November 11. kedd: esti vajs�r�z�s Bimb�val, Finnigan fejs�r�l�se, McGalagony h�tf�j�sa, Piton megint undok barom, Sue le�nti a ruh�mat s�skany�llal, Dumbledore v�szhelyzethez h�vat – itt meg�llt Hermione. - Ez lesz az! P�lc�j�val meg�rintette a bejegyz�st, mire a k�nyv elkezdett n�ni, p�r m�sodpercen bel�l akkora lett, mint a gy�gyszeres szekr�ny, majd megjelent rajta egy kilincs. Luna agy�n �tfutott a gondolat, hogy hov� t�nt a vaj�kos n� test�nek t�bbi r�sze, de amikor Hermione lenyomta a kilincset, minden ilyesmi elsz�llt a fej�b�l. A k�nyv m�r ajt�k�nt funkcion�lt, �s a kilincs �rint�se ut�n mag�t�l ny�lt ki. A k�t l�ny gondolkod�s n�lk�l l�pett be rajta. Egy mocsaras l�pvid�ken tal�lt�k magukat, mindent z�ld k�d bor�tott.

B�r gyakorolt�k a „Gondolatfelolvas�s” var�zslatot a f�rd�ben - ami tulajdonk�ppen a legilimencia egy t�gabban �rtelmezett v�ltozata - de egym�son csak a k�nyv el�h�v�s�ig jutottak, nem akartak a m�sik gondolataiban, eml�keiben turk�lni. �gy v�lt�k, ezt a r�sz�t majd tesztelik egy mardek�roson.

Most kicsit �rtetlen�l n�ztek k�r�l, nem tudtak mihez kezdeni a helyzettel. Ekkor Luna fej�ben sz�get �t�tt valami.
-V�d�var�zslat!
-Mi? - Ny�gte r� Hermione. K�r�ln�zett jobban, �s igazat kellett adjon Lun�nak. - Dumbledore mindenre gondolt – jelentette ki keser�en.
-Nem mindenre! – V�gta r� Luna, �s a griffend�lest kir�ntotta az ajt�n.
Megint ott �lltak Madam Pomfrey k�nyvfeje el�tt. Luna szem�vel kutatni kezdett az oldalon, majd p�lc�j�val r�p�ck�lt az egyik bejegyz�sre.
-H�t persze, csapott a fej�re Hermione, majd az �jonnan megjelent ajt�n bel�pett a holl�h�tas ut�n.

Ez a k�p most teljesen m�sk�nt n�zett ki. Egy kis szoba volt, tele �rdekesebbn�l �rdekesebb kin�zet� n�v�nyekkel. Az egyik bozontos n�v�ny m�g�l sutyorg�st hallottak. K�zelebb l�ptek �s l�tt�k, ahogy Bimba �s Madam Pomfrey egy kors� vajs�r mellett csever�szik.
-�s mi�rt h�vatott az igazgat�? - �rdekl�d�tt Bimba.
-H�t, el�g komoly dolog – hajtotta le a fej�t a vaj�kos. - Firenze professzorr�l van sz�. Beteg.
L�tni lehetett az aggodalmat a n� arc�n.
-M�gis mi baja?
-Egy ritka kentaur betegs�g. Egyik pillanatr�l a m�sikra bele lehet esni, �s …
-�s nem k�nny� gy�gy�tani – fejezte be Bimba.
-Ennyire nem egyszer� – mondta akadoz� hangon a gy�gy�t�.
-Mir�l besz�lsz?
-Nem lehet gy�gy�tani. Firenze professzor p�r napon bel�l …

Luna szeme kikerekedett, �s �rtetlen�l n�zte a k�t n�t.
-Az nem lehet – suttogta.

-�s biztos nincs r� gy�gym�d?
-�n nem tudok. �s a kentaurok sem. Hagrid m�r j�rt n�luk.
-�s Dumbledore? Neki mindig van mindenre �tlete!
-Erre is. De azt mondta, hogy mi sajnos k�ptelenek vagyunk seg�teni.
-Mir�l besz�lsz m�r megint? Ki vele! Mit mondott az �reg?
-Csak egy �si sz�veget adott, amiben egy f�zet le�r�sa van. Tulajdonk�ppen a kentaurok k�ldt�k, de senki sem k�pes elk�sz�teni. Olyan hozz�val� van benne, amit senki sem ismer.
-Vagy legal�bbis senki sem k�pes megszerezni – fejezte be a m�sik.
-Pontosan, majd el�vett egy pap�rfecnit, �s megmutatta Bimb�nak.
Luna odaugrott, kir�ntott a zseb�b�l egy rongyzsebkend�t �s suhintott egyet a p�lc�j�val. A fecnin l�v� sz�veg egy az egyben r�ker�lt a zsebkend�re is.
-Nincs vesztegetni val� id�nk – sz�lalt meg m�g�le Hermione, majd a k�t l�ny sietve t�vozott az ajt�n.
A gyeng�lked� ajtaj�b�l egy ig�t odab�k�tt Hermione a m�g mindig �tl�tsz�, k�nyvfej� gy�gy�t� fel�.
-Expergiscor!
Erre a n� mag�hoz t�rt, feje ism�t a saj�tja lett �s gyan�tlanul pakol�szta tov�bb az �vegcs�ket.

A k�t l�ny fut�l�p�sben haladt v�gig a folyos�kon, �s a griffend�les ir�ny�t�s�val a konyh�ra mentek.
-Itt biztos nem zavar meg senki – mondta, �s bel�pett a g�z�lg� helys�gbe.
-�h, �rn�m!
-Donnie!- Csattant fel Hermione, de ink�bb nem folytatta. Most nem volt se kedve, se energi�ja kioktatni �t a megsz�l�t�s�val kapcsolatban.
-F�radj be, �dv�zl�m a bar�tod is!
-H�tra tudunk kicsit menni a kamr�hoz? Fontos dolgot kell megbesz�ln�nk, �s nappal ez t�nik a legbiztons�gosabb helynek.
-Neked mindent �rn�m!
Hermione meg sem pr�b�lt m�r ellenkezni. Kezdte feladni. A man� elindult a konyha v�g�ben �ll� faajt� fel�, majd betess�kelte �ket. Egy kisebb k�falakkal k�r�lvett helys�gbe l�ptek, aminek a k�zep�n egy nagy faasztal volt, k�r�l�tte n�h�ny sz�kkel.
-Ez az el�t�r. Megfelel, vagy szeretn�tek beljebb menni? - Azzal biccentett a k�vetkez� ajt� fel�.
-T�k�letes lesz!
Donnie hajb�kolva t�vozott. Hermione l�tta Luna szem�ben a k�rd�sek t�mkeleg�t, de ink�bb nem akart belemenni ebbe a t�m�ba.
-N�zz�k azt az �si sz�veget – mondta hat�rozottan, mire a holl�h�tas kiter�tette a zsebkend�t az asztalra.

A l�nyok elm�ly�lten tanulm�nyozt�k a hozz�val�kat �s a hozz�juk tartoz� r�vid ismertet�ket. R� kellett j�nni�k, hogy csup�n egyetlen hozz�val� van, amit nem tudtak azonos�tani: az Ez�stfolyam 3 cseppje.
-Val�sz�n�leg ez okozott probl�m�t a tan�roknak is – mondta homlok�t r�ncolva Hermione.
-N�zz�k a le�r�s�t! – V�gta r� Luna.
Ehhez az elemhez m�g egy k�l�n megjegyz�s is volt:
„Pokolfajzat, ki �hezi a lelkeket, adhat vele �jra �letet.”
-Az �rny�kvil�g sz�ntelen f�ldj�n lelhet� fel, de ember ki odamegy, m�r nem fordulhat vissza. Felfogni csak a 4 var�zsl� ez�stt�gely�vel lehet, ami az �rny�kkast�lyban van elrejtve – olvasta hangosan a holl�h�tas.


-Hiszen enn�l mi sem egyszer�bb – mondta Luna. - Ez a Szolg�kr�l sz�l. A Szolg�k v�re kell hozz� �s m�g valami, ami k�pes azt felfogni. Valami, ami a kast�lyban tal�lhat�! - Olyan nyugalommal jelentette ezt ki, mintha fel sem fogta volna mir�l besz�l.
-Pontosabban, az �let �s Hal�l mezsgy�j�n �ll� kast�lyban – ny�gte ki f�lelemmel �titatott hangon a griffend�les. V�gre a holl�h�tasnak is leesett, mivel kell szemben�zni�k.
Mindketten fagyos tekintettel n�ztek maguk el�.
-�n megyek – csapott az asztalra Luna. - Nem hagyhatom, hogy meghaljon! - Szemei elsz�ntan csillogtak.
-De csak velem egy�tt – f�zte hozz� halkan, m�gis hat�rozottan Hermione.
Luna kez�t r�tette a griffend�les kez�re.
-K�sz�n�m.
-Nem kell. J� �gy�rt tessz�k.
-A 4 var�zsl� ez�stt�gelye. Nyilv�n a Roxfort alap�t�ir�l van sz� – elm�lkedett Luna.
-Nagyon vesz�lyes lehet a v�r�k, ha csak egy ilyen k�l�nleges eszk�zzel lehet felfogni – mondta fojtott hangon a griffend�les.
Egy pillanatra elgondolkodott.
-Nem �rtem, hogy Dumbledore mi�rt nem tudta megszerezni. Hiszen hatalmas var�zsl� – folytatta a l�ny.
-Lehet, de egy valamit tudnod kell ehhez. Az �tj�r�t nem mindenki l�tja.
Hermione �rdekl�dve n�zett Lun�ra.
-Dumbledore val�sz�n�leg csak egy lerobbant kis visk�t tal�lna a Rengetegben, ami bel�lr�l romosabb, mit k�v�lr�l. Mint mindenki m�s. Keveseknek adatik meg, hogy azt l�ss�k, amit mi. Tal�n t�zezer var�zsl�b�l egynek. Kiv�lts�gos helyzetben vagyunk.
-Az biztos – mondta savany�an a griffend�les.
-Tudnak a Szolg�k l�tez�s�r�l, te magad is hallottad – folytatta Luna. - De nem tudj�k honnan bukkannak el�. Nem tudj�k, hogy hol az �tj�r�. �s ha tudn�k se l�tn�k az ajt�t.
P�r m�sodperc cs�nd ut�n Hermione sz�lalt meg:
-Ma �jjel kimegy�nk. �s megszerezz�k, ami kell. Ha t�rik, ha szakad!

N�h�ny �r�val k�s�bb Hermione elsz�ntan m�szott ki a griffend�les portr�n. Lerohant a l�pcs�n az el�csarnokba, ahol Luna m�r v�rt r�. Ahogy kil�ptek a kapun, fagyos sz�l csapta meg az arcukat. A parkot k�nos csend uralta. Mintha minden �ket figyelte volna. Lass� l�ptekkel k�zel�tettek a v�gzet�k fel�, �s senki sem tudhatta, mi lesz a v�gkifejlet.
Olyan elsz�nts�ggal l�ptek be a Rengetegbe, mint m�s a meleg zuhany al�. Egym�s kez�t szorosan fogva osontak v�gig a s�t�ts�gbe burkol�zott term�szeten. A fah�zhoz �rve Luna m�g egyszer feln�zett az �gre.
-Tal�n utolj�ra l�tom – mondta �h�tattal teljes hangon.
Szem�vel a Firenze �ltal mutatott Sors �s Akart csillagk�pet kereste, ami ma valahogy f�nyesebben ragyogott az el�z� k�t naphoz k�pest. Vagy csak a t�bbi csillag volt holts�padt. R�n�zett Hermion�ra, aki elsz�ntan b�lintott, majd bel�kt�k az ajt�t.

-Nitor! - Sz�lalt meg Luna, mire a hossz� folyos� ez�st�s f�nyben kezdett �szni. A t�nd�rszer� l�nyek is �bredeztek, �s apr� p�lc�jukkal k�kes szikr�kat k�ldtek sz�t mindenfel�. Lassan felt�ntek a thesztr�lok is, de furcsa m�don, most egyt�l egyik �bren voltak. Fej�kkel a k�t l�ny minden mozdulat�t k�vett�k, akik �vatosan l�pkedve vonultak v�gig a folyos�n.
-Itt vagyunk – suttogta Luna.
-Igen, itt vagyunk.
Most sokkal hidegebb volt, mint az elm�lt alkalommal, a l�nyok pedig nem vitt�k t�lz�sba az �lt�zk�d�st. Mindketten pizsam�t �s tal�rt viseltek. Ez november v�ge fel� meglehet�sen lenge viseletnek sz�m�tott, f�leg a thesztr�lok mellett.

Luna �s Hermione egy emberk�nt fesz�lt az ajt�nak, ami k�nnyed�n felpattant. �tl�pv�n a k�sz�b�t el�j�k t�rult az ez�stben j�tsz� �rny�kvil�g �s a Roxfort maga.
-El�bb szerezz�k meg a t�gelyt – suttogta Hermione.
Luna b�lintott. Elindultak a kast�ly fel�. A f� hangosan ropogott alattuk, mintha �vegszil�nkokon l�pkedn�nek. Szorosan kapaszkodtak egym�sba, szabad kez�kben pedig p�lc�jukat markolt�k. Halk zizeg�st hallottak maguk m�g�l,de mikor h�tran�ztek nem volt ott semmi. A zizeg�s abbamaradt, �s balj�s csend �lt a t�jra. A kast�ly fel� haladva mindketten pr�b�ltak higgadtak maradni. Egyszerre l�ptek, egyszerre sz�vt�k be �s f�jt�k ki a j�ghideg leveg�t. M�r csak sz�z m�terre lehettek a kaput�l.
-Eddig sim�n megy a dolog – mondta mosolyogva Hermione, ezzel egy kis �letet lehelv�n Luna s�padt tekintet�be is. Bizakodva folytatt�k �tjukat az �p�let fel�. Nem akartak arra gondolni, hogy akkor is tal�lkozniuk kell a Szolg�kkal, ha nem akarnak. �s ha nem j�nnek el�, nekik kell majd keresi �ket. B�r ez nem t�nt neh�z feladatnak.

Hermion�nak azon j�rt az agya, hogy Harry �s Ron vajon alszanak-e m�r … �s Malfoy? ... Arra lett figyelmes, hogy Luna megtorpant �s er�sen megszor�totta a kez�t. Minden eddigi gondolata elsz�llt, �s k�v� dermedve hallgatta, a m�g�tte alig p�r m�terre �ll� Szolga liheg�s�t. A holl�h�tas egyre g�rcs�sebben markolta Hermione kez�t, akinek m�r komoly f�jdalmat okozott a l�ny szor�t�sa. A p�nik kezdte felt�lteni az ereit, amikor megsz�lalt benne a j�zan �sz, �s visszar�ntotta a val�s�gba.
„Ezzel nem seg�tek magunkon.” Egyetlen gyors mozdulattal megfordult �s kimondta az ig�t a Szolg�ra.
-Stupor!
Lun�nak m�g felfogni sem volt ideje a dolgot, de Hermione m�r r�ntotta is mag�val a kast�ly bej�rata fel�. Bukd�csolva rohantak a kapu ir�ny�ba, amikor Luna kiny�gte:
-Ez nem tartja sok�ig vissza �ket, csup�n n�h�ny m�sodpercre elk�b�tja!
-Az pont el�g is nek�nk!
A kapu mag�t�l kiny�lt el�tt�k, �s a k�t l�ny kifulladva esett be rajta. A padl�n fekve kapkodtak leveg� ut�n. H�trafordulv�n l�tt�k a Szolg�t, ahogy k�v�lyogva megindul fel�j�k.

Most el�sz�r n�zhett�k meg teljes �letnagys�gban. �gy eg�szben m�g f�lelmetesebb volt, mint amilyennek el�sz�r gondolt�k. Legal�bb 3 m�teres lehetett. Eg�sz test�t sz�rk�sbarna sz�r bor�totta, ami itt-ott kikopott, �gy kivillantak az alatta l�v� f�mes csillog�s� pikkelyek. Feje legink�bb egy farkas�hoz hasonl�tott lesz�m�tva azt, hogy hatalmas agyarak l�gtak ki a pof�j�b�l. Szemei v�r�sen izzottak, orra nedvess�gt�l csillogott. A gerincvonalon t�sk�k vonultak v�gig, amik balj�san mozgol�dtak, mintha �n�ll� �letet �ln�nek. Kez�n �s a l�b�n hossz� er�s karmok meredeztek v�rv�n, hogy tulajdonosuk belem�lyessze �ket az �ldozat meleg h�s�ba, mik�zben kisz�vja bel�le az �letet.

Am�g a l�nyok a Szolg�t m�ricsk�lt�k, fel sem t�nt nekik, hogy az m�r mag�hoz t�rt. Teljes sebess�ggel indult a kapu fel�, mire Luna p�lc�j�t a bej�ratra szegezve elki�ltotta mag�t:
-Clauditur! - Erre a hatalmas ajt� egy pillanat alatt becsap�dott, a z�rat pedig sejtelmes lila f�ny vette k�r�l.
-Addig tal�n el�g, am�g megtal�ljuk, amit keres�nk.
-Remek! De mi lesz ut�na? - K�rdezte cinikusan Hermione, de nem v�rt v�laszt. Egyik�k sem tudta, mi fog t�rt�nni.