Kil�t�stalan helyzet�k f�lelemmel t�lt�tte el �ket. Nem tudt�k hogy fognak visszajutni �s nem tudt�k egy�ltal�n t�l�lik-e ezt a "kalandot".
Felt�p�szkodtak a padl�r�l, majd csod�lattal �s egyben sz�rny�lk�dve n�ztek v�gig a Roxforton, ami most az utols� k�ig ez�stsz�nben csillogott. T�tov�zva elindultak a l�pcs� fel�. Elk�pzel�s�k sem volt r�la merre kezdj�k, de egy dolgot biztosra vettek: m�g ha n�veln� is a t�l�l�si es�lyeiket, akkor sem v�llnak sz�t.

F�lelmetes volt a csend. �ress�g t�lt�tte be a sz�v�ket, mintha a vil�g megsemmis�lt volna, �s �k csak bolyongan�nak a nagy semmiben. Jeges fuvallatok has�tott�k keresztbe az el�csarnokot, �s fenyeget�en suhantak el a l�nyok f�le mellett. Mintha minden tiltakozna az ellen, hogy �k ak�r csak egy l�p�ssel is t�bbet tegyenek a kast�lyban.
-Vajon Fejn�lk�li Nickkel fogunk tal�lkozni? - Elm�lkedett a griffend�les.
-Rem�lem nem. - Mondta cseppet sem biztat� hangon Luna.
-Nem kedveled �t? - K�rdezte Hermione, rem�nykedve, hogy nem valami komolyabbr�l van sz�.
-Ebben a vil�gban minden teremtm�ny a veszt�nket akarja. �s az �rny�kkast�lyban �l�kre ez k�l�n�sen igaz.
-� biztos nem! - M�ltatlankodott a l�ny.
-Ne felejtsd el hol vagyunk. Olyan helyen, ahol a szellemek elakadtak, mert f�ltek szemben�zni a hal�llal �s a t�lvil�ggal. Irigyek, mert mi m�g �l�nk. �s ilyenkor nem �rdekli �ket, hogy mi oda�t kedvelj�k egym�st vagy sem. Nekik az csak egy k�pi vil�g, ahov� visszav�gynak. Ez az � val�s�guk.
Esz�be jutott a griffend�lesnek, amit bar�tn�je m�g kor�bban mondott. Itt meg tudn� �rinteni a szellemeket. Beleborzongott a gondolatba, hogy mi t�rt�nhetne vel�k. Hirtelen a biztons�gosnak t�n� ez�stpalota vad�szmez�v� v�ltozott. Csak rem�nykedett, hogy nem tal�lkoznak senkivel �s semmivel. Luna el�g nyugodtnak t�nt, �gy � is pr�b�lt k�ldet�s�k c�lj�ra koncentr�lni.

Hermione megint elgondolkozott, majd tov�bb elm�lkedett.
-Ha innen ny�lik egy �tj�r� az �letbe, akkor a Hal�lba is kell vezessen egy.
-Ahogy mondod. De miel�tt b�rmi meggondolatlans�g jutna az eszedbe ne felejtsd, a hal�lb�l nincs vissza�t! Erre nincs semmilyen b�b�j vagy s�t�t var�zslat!
-Vagyis ha mi �tl�pj�k a Hal�l kapuj�t ...
-Akkor soha t�bb� nem tudunk visszaj�nni!. - Fejezte be a megkezdett mondatot Luna.
-Az �si sz�vegben az �letb�l az �rny�kvil�gba vezet� �tj�r�r�l is az �llt, hogy "ember ki odamegy, m�r nem fordulhat vissza ".
-Ne vedd sz� szerint. Hiszen mi m�r egyszer visszat�rt�nk.
-Nagy nehezen. - Fintorgott a griffend�les.
-Ezt ink�bb �tvitt �rtelemben kell venni. Azt jelenti, hogy innent�l kezdve egyre gyorsabban sodr�dunk a v�gzet�nk fel�. Olyan v�gzet fel�, ami eddig nem volt a Sorsunkba �rva. - Itt vett egy m�ly leveg�t a holl�h�tas, majd folytatta. - M�r semmi sem olyan mint r�gen. V�ltozunk. A vil�g is v�ltozik. �s akkor �jjel, amikor egy�tt bel�pt�nk ide, a Sorsunk is megv�ltozott!
-V�rj csak! - Torpant meg Hermione. - Sz�val te el�tte m�g sosem j�rt�l itt?
-A thesztr�lokat j� p�rszor megl�togattam azel�tt is, de a kapun sosem l�ptem �t.
-Mindig tudsz �jat mondani.
Luna erre elmosolyodott.
A k�t l�ny m�r a l�pcs�k�n j�rt. �vatosan szedt�k a fokokat, �s visszafojtott l�legzettel m�ricsk�lt�k a festm�nyeket. Ugyan�gy mozgol�dtak, mint az � sz�nes vil�gukban, de valahogy m�gis m�sok voltak. Ijeszt�nek t�ntek.
A hatalmas csend szinte fejbe v�gta Hermion�t. Csak most jutott esz�be, hogy amikor Luna a Szolg�ra csapta az ajt�t, az meg sem pr�b�lta �tt�rni. Vajon elment? Feladta? Vagy csak lesben �ll �s v�rja, hogy kil�pjenek az ajt�n? Tal�n jobb bele sem gondolni a folytat�sba.

Luna k�rd�n n�zett a griffend�lesre az els� emeleten, mire � magabiztosan biccentett a k�vetkez� l�pcs� fel�. M�r tudta hova mennek. Volt egy olyan meg�rz�se, hogy mivel Dumbledore val�j�ban tudta mi a megold�s, el�sz�r az � irod�j�t kell megn�zi. Az �reg az a fajta var�zsl� volt, aki az utols� m�sodpercig hitt a j� �s az igazs�g gy�zelm�ben. Hermione biztosra vette, hogy a felesleges �s egyben vesz�lyes bolyong�s helyett n�la kell el�sz�r keresni�k a t�gelyt.
F�lfel� haladva egy �rthetetlen �rz�s kezdett motoszk�lni a fej�ben. Ellen�llhatatlan v�gyat �rzett arra, hogy ben�zzen a Griffend�l H�zba. Agya kikapcsolt, szeme kimerevedett �s a l�bai lassan elindultak a m�sik ir�nyba, mint amerre Luna tartott. A holl�h�tas �szrevette, hogy bar�tn�je elengedi a kez�t, ez�rt ut�na kapott, �s megh�zta a haj�t. Hermione feljajdult. Kicsit �rtetlen�l n�zett maga el�, majd mintha misem t�rt�nt volna indult tov�bb az igazgat� irod�ja fel�.

A megfelel� folyos�ra �rve viszont megtorpantak.
-Mi lehet a jelsz�? - Gondolkozott hangosan Hermione, mire kisebb cs�r�mp�l�s k�s�ret�ben megjelent el�tt�k a f�lfel� csavarod� csigal�pcs�.
„Most nem mag�t�l mozog.”- Futott �t a griffend�les agy�n. De k�zben m�r elindult a l�pcs�n Lun�val a sark�ban. Fel�rv�n egy k�nnyed mozdulattal bel�kte az ajt�t, �s egyenesen az asztal fel� n�zett mintha azt v�rta volna, hogy Dumbledore ez�st m�sa fog visszamosolyogni r�.
A szoba ugyan�gy volt berendezve mint eredetileg. Lun�nak r�gt�n szemet sz�rt, hogy valami kil�g az �sszk�pb�l. Valami, ami nem volt ez�stsz�n�. Egyik kez�t Hermione v�ll�ra tette, a m�sikkal pedig mutatta a l�nynak hova n�zzen. Az egyik festm�nyre mutatott, ahol egy f�rfi kalapj�nak cs�cs�n k�l�n�s fekete kulcs volt elhelyezve.
A griffend�les �rdekl�dve indult a k�p fel�, ami morcosan n�zett r� �s k�nyelmetlen�l mocorogni kezdett. A l�nyt cseppet sem zavarta a dolog, �s minden gond n�lk�l a kulcs�rt ny�lt. Miut�n levette �s jobban szemrev�telezte, egy apr� sz�veget vett �szre a kulcsa v�sve.
-Mindig ott, ahol sz�ks�g van r�m – olvasta Luna, majd kivette Hermione kez�b�l �s forgatni kezdte a szeme ell�tt.
-Gyer�nk a Sz�ks�gszob�ba. – Jelentette ki teljes magabiztoss�ggal a griffend�les.

Szinte rohantak a folyos�kon, megfeledkezv�n az �ket fenyeget� milli� vesz�lyr�l. A Sz�ks�gszob�hoz �rv�n, amikor megjelent az ajt�, szab�lyosan berontottak. Egy teljesen �res terem t�rulkozott el�j�k. Bel�ptek, az ajt� pedig mag�t�l becsuk�dott m�g�tt�k. Csak j�rk�ltak k�rbe-k�rbe, keresv�n valami nyomot. Minden oldala a szob�nak egyforma volt, mintha egy ez�st kocka belsej�ben lenn�nek. 5 perc m�lva m�r keservesen n�ztek egym�sra, a pillanatnyi rem�ny ami felcsillant el�tt�k, most szerte foszlott. F�radtan d�ltek neki egyszerre a falnak, mire valami nagyon furcsa t�rt�nt. Egyik pillanatban m�g �llva t�masztott�k a falat, a m�sikban m�r fek�dtek a padl�n, pedig meg sem mozdultak. Az ajt� helyzet�b�l �t�lve r� kellett j�nni�k hogy nem a padl�n, hanem a falon fekhettek. Fel�lltak, �s most a �gy s�t�ltak az ez�st tap�t�n, mint Ron nyolcl�b� kedvencei.
-Ez a fizika t�rv�nyeivel teljesen ellenszeg�l – m�ltatlankodott Hermione, de �nmag�t t�lmagyar�zva folytatta – persze a kviddics is. �s minden m�s, ami a var�zsl�vil�gban t�rt�nik. Ezzel letudta a monol�got, �s �jra k�r�ln�zett a teremben. L�tta, hogy Luna m�r a plafonon s�t�l, �s �s integet neki. Megpr�b�lt �tbillenni a plafonra, �s legnagyobb meglepet�s�re siker�lt. Most m�r fejjel lefel� voltak az ajt�hoz k�pest.
Szem�vel �jra keresni kezdett valamit, ami a seg�ts�g�kre lehet a t�gelyhez vezet� �ton. Amikor a l�ba el� n�zett, megl�tott egy halv�ny kulcslyukat, amit feh�r kr�t�val rajzolhattak fel.
-Megvan! - Ki�ltott fel diadalmasan Hermione.
Luna odarohant, el�vette a kulcsot, �s k�zel�teni kezdett vele a kulcslyukhoz. Az neki�llt feh�r f�nyben vill�dzani, �s egy z�r emelkedett ki a plafonb�l. A holl�h�tas gondolkod�s n�lk�l beleillesztette a kulcsot �s elford�totta. A z�r most tov�bb emelkedett �s alatta egy kis doboz jelent meg. Ajtaja felpattant, �s megl�tt�k az ez�stt�gelyt.
Mindketten elmosolyodtak, Luna kikapta a kis gy�jt�ed�nyt �s elindultak a kij�rathoz.
-Hogy m�sszunk le a plafonr�l? - K�rdezte a holl�h�tas.
-Szerintem el�g, ha elrugaszkodunk a padl� fel�! - Magyar�zta a griffend�les.
A k�t l�ny ugrott egyet helyben, mire becsap�dtak az alattuk l�v� padl�ba. F�jdalmas arckifejez�ssel d�rzs�lgett�k megz�z�dott v�gtagjaikat �s a fenek�ket.
-Tal�n m�giscsak a kij�rt utat kellett volna v�lasztani. - Ny�sz�rg�tt Luna.
-Majd legk�zelebb.
Ezen a kijelent�sen kuncogtak egy j�t, ut�na fel�lltak �s elindultak kifel�.

Ahogy haladtak az el�csarnok fel�, egyre ink�bb kezdt�k elvesz�teni a sz�n�ket. Az els� �s m�sodik emelet k�z�tti l�pcs�n m�r hal�ls�padtan n�ztek egym�sra. Tiszt�ban voltak vele mi k�vetkezik.
Egyszerre h�rd�ltek fel, amikor megl�tt�k, hogy a kapu t�rva-nyitva van. Egy g�nyos kacaj futott v�gig a leveg�ben.
-Szellemek – sziszegte Luna.
-Most mi lesz? - K�rdezte Hermione, de a v�laszra m�r nem volt id�.
D�h�s �v�lt�s has�tott a csarnokba, amit�l mindk�t l�ny v�re megfagyott. Az �p�letben volt. Arra sem jutott az idej�kb�l hogy magukhoz t�rjenek, mire j�tt a k�vetkez� sokk. A falon itt-ott izz� v�r�s pontok jelentek meg az � magass�gukban. A l�nyok zavarodottan kapkodt�k a fej�ket egyik oldalr�l a m�sikra.
-Fut�s – �v�lt�tte Luna, mire �r�lt m�dj�ra kezdtek rohanni lefel�.
Ekkor a falon izz� pontok k�r�l kezdett valami kirajzol�dni. M�sodpercek teltek csak el, �s ott kapaszkodtak a Szolg�k, akik eddig a falba olvadva v�rt�k, hogy �ldozataik el�ker�ljenek a fentebbi emeletekr�l. M�ly vicsorg�s t�lt�tt be mindent. A l�nyok eszeveszett rohan�sa hasztalannak t�nt. �pp hogy r�fordultak az utols� l�pcs�re, Hermione sikolt�st hallott. H�trakapta a fej�t, �s Luna m�r nem volt m�g�tte. Az egyik oszlopba csimpaszkod� Szolga karmai belegabalyodtak a holl�h�tas haj�ba, �s �gy l�gott le r�la a l�ny, mint egy rongybaba. A griffend�les el�kapta a p�lc�j�t, �s r�szegezte a sz�rnyre.
-Stupor! - Erre az lemerevedett a k�b�t�var�zslatt�l, �s Luna kics�szott a mark�b�l. Miel�tt f�ldet �rt volna a l�ny, Hermione elki�ltotta a lebeg�s ig�j�t, �s sz�p lassan letette a f�ldre. A falr�l meredez� Szolg�k most mind a griffend�les fel� vetett�k magukat. � pedig m�st nem tudv�n tenni levettette mag�t a l�pcs�r�l, egyenesen Luna fel�. Egy lebeg� ige ut�n � is f�ldet �rt �s most rem�nyt vesztve figyelte a t�mad�kat, akik m�r teljesen k�r�lvett�k �ket. �gy hatan lehettek, szem�kben �hes v�gy csillogott.

Luna kezdett mag�hoz t�rni �s csak most tudatosult benne �jra, hogy mi t�rt�nik vel�k. Elkezdett a p�lc�ja ut�n kotor�szni. Mire felemelte a kez�t, Hermione m�r k�t Szolga mark�ban volt, akik ny�lukat csorgatva szagl�szt�k �t. B�r oda�t nem �rezt�k a szagokat, itt az � vil�gukban m�s volt a helyzet. Gy�zelemittasan sz�vt�k be a l�ny lelk�nek illat�t, aki sz� n�lk�l �llta ezt, k�zben szem�vel a kez�b�l kivert p�lc�j�t kereste. Ekkor meghallotta Luna hangj�t:
-Petrificus Totalus! - Ki�ltotta el mag�t, majd ism�telve az ig�t a m�sikra is kimondta a var�zslatot.
A k�t Szolga s�b�lv�nny� dermedve meredt Hermion�ra, aki nagy nehezen kiszedte mag�t a szor�t� karmokb�l, majd p�lc�ja ut�n kutatva rogyott a f�ldre.
Lun�t ekkor valami �get� �rz�s j�rta �t. Kiny�jtott kez�be – amiben a var�zsp�lca is volt – az egyik Szolga teljes er�vel belem�lyesztette a fogait. A l�ny f�jdalmasan fel�v�lt�tt, hangja belehas�tott az �jszak�ba. Hermione ijedten kapta oda a fej�t, �s l�tv�n mi t�rt�nik bar�tn�j�vel oda akart rohanni hozz�. A t�bbi Szolga viszont �tj�t �llta, �s egy hatalmasat lekeverv�n neki l�kt�k keresztbe az el�csarnokon.
Luna kez�b�l lassan csordog�lt a v�r. A Szolga egy pillanatra elengedte a kez�t, de csak az�rt, hogy agyarait a felkarj�ba is belem�lyeszthesse. Ezt a harap�st m�r csak egy halk sikkant�ssal tudta lereag�lni Luna. Ereje kezdte elhagyni a test�t, m�r k�ptelen volt k�zdeni. Kez�ben m�g mindig p�lc�j�t szorongatta, de megsz�lalni �s koncentr�lni egy var�zsig�hez m�r v�gk�pp nem tudott.

Hermione felt�p�szkodott a f�ldr�l, �s d�h�sen n�zte a fel� k�zeled� Szolg�kat. Hirtelen mag�hoz t�rt, mintha egy m�ly �lomb�l �bredt volna fel. Sz�ja torz form�t vett fel a haragt�l, �s szinte villog� szemekkel mondta ki a var�zsig�t:
-Ictus fulminis!
A teremben vill�mok kezdtek cik�zni �s k�rbet�ncolt�k a Lun�t agyarai k�zt tart� sz�rnyet. Az ijedten elengedte a l�nyt, �s ny�sz�tve lapult a f�ldre. De a vill�m nem kegyelmezett. Sz�nn� perzselte a Szolg�t, aki �lt�ben utolj�ra m�g egyszer fel�v�lt�tt. A t�bbi l�ny most mind Hermion�t figyelte. Kim�rt szuszog�suk arra engedett k�vetkeztetni, hogy r�m�lts�g helyett ink�bb bossz� izzott benn�k.
-Ictus fulminis! - �v�lt�tte torka szakadt�b�l Hermione, �s p�lc�j�val v�gigmutatott az �t figyel� h�rom sz�rnyetegen. A vill�mok most nem cik�ztak �ssze-vissza, hanem egyetlen csap�ssal les�jtottak a Pokol Szolg�ira.
Amikor eld�ltek, � gondolkod�s n�lk�l odarohant bar�tn�j�hez, �s megpr�b�lta fel�ltetni. Elborzadva n�zte sz�tmarcangolt karj�t, �s – b�r tiszt�ban volt vele, hogy ideiglenes megold�s – r�olvasott a kez�re egy b�b�jt, amit�l a sebek valamennyire �sszeh�z�dtak, �gy a v�r csak sziv�rgott itt-ott.
-Addig tal�n tart a var�zs, am�g kijutunk innen – mondta mag�t meggy�zve Hermione.
Felseg�tette a f�lig k�bult Lun�t �s hagyta, hogy a l�ny r�nehezedjen.
-V�rj! - ny�gte, �s az egyik s�b�lv�nny� meredt Szolga fel� mutatott.
A griffend�les �szbe kapott, �s elindultak fel�. Ennyi vesz�lyt v�llalni, �s a v�g�n itt hagyni ami�rt j�ttek, nem lett volna t�l sz�vder�t� gondolat.
Menet k�zben a holl�h�tas s�r�lt kez�vel az egyik kiter�lt sz�rnyeteg fel� ny�lt, �s minden erej�t �sszeszedve a sz�t�gett sz�jb�l az egyik agyart kit�pte.
A s�b�lv�nyhoz �rve belev�gta azt a sz�v�be, mire a r�gt�nz�tt fegyver ment�n sziv�rogni kezdett az ez�st sz�n� folyad�k. Ahogy a f�ldre csurgott, azt r�gt�n elkezdte kimarni, hatalmas lyukat hagyv�n a hely�n. Luna felnyitotta a t�gelyt, �s a v�rfolyam al� tartotta. Amikor megtelt lez�rta, �s elrakta a zseb�be.
-Mehet�nk – mondta.
-Menj�nk – v�laszolta Hermione.
A kast�lyb�l kil�pv�n tudatosult benn�k, hogy m�g mindig az �rny�kvil�gban vannak. Var�zsig�k helyett most im�kat mormolva tartottak az �tj�r� fel�.

M�r a kapun�l j�rtak, amikor megint meghallott�k a jellegzetes �v�lt�st. F�sultan �s rem�nyt vesztve n�ztek egym�sra.
-Ut�nunk fognak j�nni. - Jelentette ki Luna.
-Igen.
-Vagy tal�n … - kapta fel a fej�t a holl�h�tas, b�r l�tszott, hogy m�g ez a mozdulat is nehez�re esik.
-Hermione! Gyorsan! Egy patr�nus b�b�jt!
-Mit? Hogy patr�nus b�b�jt? H�t persze! - Kapott �szbe a l�ny! - Hiszen tiszta pozit�v energia!
-�letenergia! - Eg�sz�tette ki Luna.
-Expecto Patronum! - A megjelen� vidra mintha tudta volna a dolg�t. Gondolkod�s n�lk�l indult el az ez�sterd� m�ly�re, hogy teljes�tse feladat�t.
-Ez eltereli a figyelm�ket – mondta diadalittas hangon a holl�h�tas, majd Hermion�val �tl�ptek az �letbe vezet� kapun.