A Roxfortba �rv�n Hermione egyenesen a f�ldszinti titkos szob�j�ba vezette Lun�t. Fel�ltette az asztalra, leseg�tette a l�nyr�l a megviselt tal�rt, �s lefejtette a kez�r�l a pizsamafoszl�nyokat. A sebek nagyon cs�ny�k voltak. A holl�h�tas eg�sz karja belilult, a r�gt�nz�tt forraszt�sok pedig l�ktettek, l�tszott rajtuk, hogy nem sok�ig fognak tartani.
Hermione el�vett egy „Gy�gy�t� var�zsig�k” k�nyvet, �s fellapozta az �ltala keresett oldalt. Olvas�s k�zben h�mm�g�tt n�ha, majd nekikezdett a fert�tlen�t�snek. Miut�n v�gzett, a sebekre egyes�vel r�olvasott egy ig�t, ami rendesen �sszeh�zta �ket, �gy a v�r m�r nem sziv�rgott bel�l�k.
-Ezzel m�g kor�nt sincs v�ge. – Mondta Hermione komolyan.
-Azt valahogy sejtettem. - Egy darabig az elgondolkod� griffend�les fej�t figyelte Luna, majd �jra megsz�lalt. - Min t�prengsz?
-Rengeteg v�rt vesztett�l. Emellett a sebeid elfert�z�dhetnek. �ssze kell dobni egy V�rtiszt�t� �s D�s�t� sz�rumot.
-Honnan szerz�nk hozz�val�kat?
-Itt van hozz� minden. Az elm�lt hetekben sok id�t t�lt�ttem az �n kis titkos szob�mban, �s felk�sz�ltem a legrosszabbra is.
-A legrosszabbra is? - K�rdezett vissza �rdekl�dve Luna.
-Na j�, ez kicsit t�lz�s volt. - Mosolyodott el Hermione.
-�s Firenze? - A holl�h�tas l�ny hangja itt aggodalmas lett.
-Az � gy�gyul�s�hoz sz�ks�ges f�zetet is elk�sz�tj�k. B�r k�t dolog hi�nyzik hozz�, �gy azokat sajnos el kell lopni Piton term�b�l.
-Ezek ut�n nem hiszem hogy probl�m�t jelentene.
-H�t nem is tudom. A Szolg�k legal�bb nem vonnak folyton pontot a Griffend�lt�l. De ha a j� �reg b�jitalmester elkap …
-Nem fog. Szerintem m�r az igazak �lm�t alussza.
Ezen elmosolyodtak mindketten, majd Hermione elindult az ajt� fel�.

Az el�csarnok teljesen kihalt volt, de a l�ny szinte hallotta, ahogy az iskolat�rsai vid�m kacar�sz�s k�zepette rohang�lnak. M�g sosem �r�lt ennyire az �letnek.
M�r az alagsorban j�rt, amikor l�p�sek zaj�ra lett figyelmes. Visszafordulni nem volt ideje, �gy beugrott az �ppen mellette l�v� oszlop m�g�, p�lc�j�nak f�ny�t pedig egy pillanat alatt kioltotta. Egyre csak k�zeledett a l�ny rejtekhely�hez az illet�, p�lc�ja csak �gy ontotta mag�b�l a vil�goss�got. Hermione m�r biztos volt benne, hogy �szreveszi �t. L�legzet�t visszafojtva v�rta, mi fog t�rt�nni. Ekkor az illet� m�g az oszlop el�tt egy m�terrel meg�llt �s m�ly, d�rm�g� hangon megsz�lalt:
-Kovaszivacs!
N�h�ny m�sodperc ut�n ism�t:
-Kovaszivacs!
-Kovaszivacs! - Hangzott el most m�r d�h�sen.
"Ki ez a baromarc�, aki m�g a f�rd� jelszav�t se tudja megjegyezni?" - K�rdezte mag�ban Hermione. "Amilyen k�m�s, ak�r m�g el� is �llhatn�k, akkor sem venne �szre." Felb�torodva az elgondoltakon kicsit elengedte mag�t, �s kikukkantott az oszlop m�g�l.
A l�legzete is meg�llt egy pillanatra, amikor megl�tta ki az.
Draco Malfoy �llt egy falisz�nyeg el�tt, �s a f�ldet b�mulv�n t�rt k�t kez�vel tejf�l sz�ke haj�ba. A fi� egy hossz� nadr�got viselt, fel�l viszont nem volt rajta semmi. T�r�lk�z�j�t hanyagul a v�ll�ra vetette. Ahogy mez�tl�b toporgott a hideg k�v�n, Hermione valahogy megsajn�lta. Kedvesen elmosolyodott, majd ezt gondolta mag�ban:
"Szerencs�s csillagzat alatt sz�lett�l, mert most az egyszer kihagyom az �vsz�zad lehet�s�g�t."
Ezzel elsuttogott egy b�b�jt�r� ig�t, mire a falisz�nyeg f�ltekeredett �s a m�g�tte h�z�d� ajt� kiny�lt. A fi� f�lig csukott szemmel beslattyogott �s becsapta maga m�g�tt az ajt�t.
Hermione kil�pett az oszlop m�g�l, elmormolt egy Lumos-t �s tov�bb indult.
A f�rd� el�tt elhaladva gondolt csak bele, hogy is n�z ki. Ruh�j�t �s b�r�t a kosz �s v�r gusztustalan elegye bor�totta, test�n mindenhol z�z�d�sok voltak.
-Vajon mit sz�lt volna, ha �gy l�t meg? F�leg a Mardek�r H�z k�zel�ben az �jszaka k�zep�n. �h, kit �rdekel!

Mire az ajt�hoz �rt, gondolatai �jra a k�t hi�nyz� hozz�val� k�r�l forogtak.
-Alohomora! - suttogta �s legnagyobb meglepet�s�re a terem ajtaja ezzel az egyszer� b�b�jjal is kiny�lt.
Bel�pett. Egyenesen a b�jitalos szekr�ny fel� vette az ir�nyt, �s mag�ban k�zben azon gondolkozott, mi lenne ha Piton most rajtakapn� a lop�son. J�hetn�nek a k�nos k�rd�sek, magyar�zkod�sok, a rosszindulat� megjegyz�sek �s nem utols� sorban b�mulni k�ne a tan�r �zig-v�rig mardek�ros vigyor�t. A szekr�nyt szint�n egy Alohomor�val felnyitotta, �s r�vid keresg�l�s ut�n a kez�be vett k�t �vegcs�t. Azokb�l egy keveset kit�lt�tt k�t m�sik fiol�ba, majd bez�rta a szekr�nyajt�t, �s elhagyta a tantermet. Visszafel� �ton v�gig azon j�rt az esze, mit nem adna most �rte, ha � mehetne a f�rd�be. Tal�n m�g Malfoy jelenl�te sem �rdekeln�.

F�l �r�val k�s�bb m�r mindk�t f�zet fortyogott az �stben. A l�nyok f�radtan figyelt�k a halv�ny r�zsasz�n g�zt, ami Firenze sz�ruma f�l�tt kavargott.
-M�g szerencse, hogy az elk�sz�t�se egyszer� - mondta Hermione.
-H�t azok ut�n, amit az Ez�stfolyam h�rom cseppj��rt �t kellett �ln�nk, ennyi igaz�n j�r.
-Plusz egy forr� f�rd�. Ami�ta vissza�rt�nk, err�l �lmodozom.
Az elk�vetkez� f�l �r�ban semmit sem csin�ltak azon k�v�l, hogy f�l�lomban d�l�ng�lve b�mult�k az �st�ket.

-K�sz! - Ki�ltott fel Hermione, �s a V�rtiszt�t� �s D�s�t� f�zet fel� ugrott. A l�ngot eloltotta, majd egy gyors h�t�s ut�n m�r ki is merte a sz�ks�ges adagot Lun�nak. Am�g holl�h�tas fintorogva elnyalogatta a sz�rumot, Hermione a marad�kot egy nagyobb �vegbe t�lt�tte.
-Ennek m�g haszn�t vessz�k! - Vigyorgott Lun�ra, aki most egy cseppet sem tudta d�jazni a humor�t.
Mire mindketten v�geztek, Firenze f�zete is elk�sz�lt. A k�t l�ny k�t oldalr�l megragadta a meglehet�sen m�retes �st�t, �s elindultak ki a szob�b�l.
-M�gis hol keress�k? - �rdekl�d�tt Hermione.
-A szob�ja k�zvetlen�l a Csillagvizsg�l�n�l van – Lihegte a holl�h�tas, l�tszott, hogy k�zd az �st �s a gravit�ci� ellen.
-Ez �gy nem fog menni! – Fortyant fel a griffend�les, majd letette az �st�t, miel�tt egy l�pcs�fokot is mentek volna felfel�. Elmotyogta a lebeg�s ig�j�t, �s k�nnyed�n felir�ny�totta maguk mellett a neh�z f�z�ed�nyt.

A szoba el�tt �llva m�g egyszer jelent�s�gteljesen egym�sra n�ztek, majd bel�ptek. Nem kellett p�lc�t gy�jtani, mert a b�v�lt plafonr�l a Hold �s a csillagok f�nye megvil�g�totta a hatalmas szob�t. Olyan volt, mintha egy r�ten �lln�nak. A fal ment�n f�k h�z�dtak v�gig. Firenze egy szomor� f�z t�v�ben pihent, alatta a f� sokkal d�sabb �s magasabb volt, mint a t�bbi helyen. A tan�ron nem l�tszott, hogy beteg lenne, de Luna �rezte. Balj�s aura lengte �t k�r�l, �s a hal�l szele id�r�l id�re belekapott a kentaur sz�ke haj�ba.
Odasiettek, Luna let�rdelt az alv� mell�, �s lassan elkezdte lemosni �t a f�zettel sz�vt�j�kon, a nyak�n �s az arc�n. Szemein�l mozdulatai �vatosabbak lettek, nehogy f�jdalmat okozzon neki ak�r csak �lm�ban is. Mik�zben a kentaurt �polta, szeme r�t�vedt saj�t s�r�lt karj�ra, �s elborzadt mag�n. Egy f�l pillanattal k�s�bb csak ennyi jutott esz�be:
-Meg�rte!
Ujja hegy�t belem�rtotta a f�zetbe, �s most Firenze ajkait is v�gigsim�totta azzal.
-Rendbe fogsz j�nni! M�g nem teljes�tetted be a V�gzeted!
-�s mi lenne az � v�gzete? - K�rdezte Hermione, mik�zben odaguggolt holl�h�tas bar�tn�je mell�.
-�n. - Jelentette ki hat�rozottan, majd kicsit bizonytalanul folytatta - Rem�lem haszn�lni fog. Vajon mennyi id� kell a f�zetnek, hogy hasson? Err�l persze nem �rt semmit a sz�veg.
A griffend�les kedvesen megsimogatta Luna haj�t, �s csendben n�zte, ahogy bar�tn�je �polja a kentaurt.
M�sf�l �r�val k�s�bb m�r a prefektusi f�rd�ben �ztatt�k magukat. El�tte mindketten besurrantak a saj�t h�l�k�rlet�kbe tiszta ruh��rt, �s most pr�b�ltak ellazulni a forr� v�zben. A piszkot �s a v�rt ugyan lemost�k, de test�ket mindenhol v�ral�fut�sok, duzzanatok, horzsol�sok �s kisebb-nagyobb sebek bor�tott�k. Luna s�r�lt keze nagyon cs�ny�n festett, �s biztos volt benne, hogy Hermione sz�ruma n�lk�l nem maradt volna sok�ig �letben. A griffend�les a f�rd�ben r�olvasott a kez�re m�g n�h�ny forraszt� b�b�jt, biztos ami biztos alapon.
-Tal�n nem a legszebb munka, ez�rt bocs�natot k�rek. De �gy legal�bb biztos nem ny�lnak fel a sebek. - Szabadkozott Hermione.
-Szerintem pedig t�k�letes munka! - Mondta elt�k�lten Luna.
F�l m�sodperc m�lva m�r k�nnybel�bad� szemekkel �lelt�k �t egym�st.
-K�sz�n�m, hogy seg�tett�l! Ha te nem vagy … - szipogta a holl�h�tas l�ny.
-Te is megmentetted az �letem. V�gig hely�n volt az eszed �s a sz�ved!
-Azt hiszem, ez csak egy�tt siker�lhetett. K�l�n-k�l�n elbuktunk volna.
-Nagy csapat vagyunk – Somolygott a griffend�les, majd finoman kim�szott bar�tn�je �lel�s�b�l, �s elmer�lt a v�zben.
-Ez volt �letem leghosszabb �jszak�ja – s�hajtott Luna, majd � is belemer�lt az illatos habtengerbe.