Ginny kin�zett a kicsiny h�zik� ablak�n, �s Harryt figyelte a h�ts� kertben. Ha õ is odakint lenne vele, mint rendszerint, most egy�tt gyoml�ln�nak �s semmis�gekrõl fecsegn�nek. De ma nagyon maga alatt volt: f�radt volt �s a gyomra is h�borgott.

Nem csoda, hogy olyan pocs�kul �rezte mag�t. A tegnapi napnak boldognak kellett volna lennie, �s egy meglepet�ssel v�gzõdnie, amit Ginny tartogatott Harrynek. Harry annyira el�gedett lett volna. De az �nnepi este helyett Ginny eg�sz �jszaka a karj�ban ringatta Harryt �s k�ts�gbeesetten pr�b�lta felvid�tani, pr�b�lt vigaszt ny�jtani a f�jdalm�ra �s zavarodotts�g�ra. Megk�nnyebb�l�s volt most õt a kertben l�tni. J�, hogy ilyen k�nnyed�n vissza�llt a napi rutinja. Az elm�lt nap annyira felzaklatta.

A kert volt Harry kedvenc helye. Neville gyakran �tj�tt �s tan�tgatta, hogyan �polja a n�v�nyeket. Amikor bej�tt a hideg idõ, m�g akkor is gyakran elj�tt, hogy Harryvel egy�tt tervezgess�k, miket fognak �ltetni tavasszal, milyen �j padokat �s �sv�nyeket fognak kialak�tani. Neville kedves �s hûs�ges bar�t volt, nagyon szerencs�sek voltak, hogy ismerhett�k.

Hedvig k�nnyed�n r�pk�d�tt Harry mellett, s a mûv�szien elrendezett f�k �gain pihent meg. Szemmel tartotta a gazd�j�t, aki �tv�gott a r�zsa- �s hortenziabokrok k�z�tt. Ginny m�rhetetlen�l h�l�s volt az�rt a biztons�g�rt, amit Hedvig ny�jtott. Hedvig figyelmeztetni szokta Ginnyt, amikor Harry nagy ritk�n t�l messze barangolt az otthon biztons�g�t�l.

Harry vir�got kezdett szedni Ginnynek, �s nagy gonddal v�logatta a sz�lakat. A napnak ebben a szak�ban mindig ezt szokta csin�lni, k�zvetlen�l tea elõtt. Mindig olyan j� volt hozz�.

Csak egy kis fagyit szeretett volna. Ginny tudta, hogy nem lett volna szabad az Abszol �tra menni�k. Meg kellett volna k�rnie valakit, hogy seg�tsen bevinni Harryt a mugli Londonba. De a f�rfi annyira szeretett volna a var�zsvil�gba menni. �s Ginny azt szerette volna, ha az elõzõ nap k�l�nleges lesz a sz�m�ra. Ostoba var�zsm�dia! Mi�rt kellett õt megint Voldemortr�l k�rdezni�k? Ez csak �sszezavarta õt, �s õk ezt nagyon j�l tudt�k.

Ginny gondolatait f�lbeszak�totta egy vis�t�an magas hang. - Mrs. Harry Potter, asszonyom, l�togat�ja van.

Ginny megfordult, �s l�tta, hogy Dobby gy�szos arckifejez�ssel n�z r�. Kellemetlen l�togat� lehet, mert Dobby rendszerint mosolyogni szokott. Kedves, dr�ga Dobby! Mindig odafigyelt Harryre �s Ginnyre. Ragaszkodott hozz�, hogy nekik fog dolgozni, �s McGalagony professzornak nem volt ellenvet�se. Nagyon is j�l tudta, hogy Ginnynek mennyire kell a seg�ts�g.

- Ki az, Dobby? - k�rdezte Ginny.

- H�t, nos, Harry Potter V�zije �s az õ feles�ge, Mrs. Hermione. Bevezesse Dobby õket?

- Igen. K�sz�n�m, Dobby.

Ez azt�n v�gk�pp nem hi�nyzott arra a napra. De akkor is csal�dtagok voltak, �s Ginny valahogy sz�m�tott is r�, hogy aznap ben�znek. Valaki mindig ben�zett, amikor Harry neve felbukkant az �js�gokban.

Csaknem teaidõ volt. Ez volt a kedvenc napszakuk Harryvel. Ginny rem�lte, hogy Ron �s Hermione nem marad sok�ig. Tudta, hogy csak j�t akarnak, de egyszerûen nem tudt�k meg�rteni õt Harryvel kapcsolatban. Nem sok ember tudta.

P�ld�ul �pp a m�lt h�ten ugrottak be a sz�lei �s k�rdezt�k, hogy nem szeretn�-e megl�togatni Charlie-t Rom�ni�ban, vagy nem v�s�rolgatna-e egy h�tig P�rizsban Fleur-rel. Az anyja term�szetesen felaj�nlotta, hogy õ majd addig "�polja" Harryt, am�g Ginny v�gre alaposan kipiheni mag�t. Mi�rt nem tudt�k meg�rteni, hogy Harry nem teher? �ld�s volt õ Ginnynek, folyamatos eml�keztetõje annak, hogy val�j�ban mi is a szerelem. Ginnynek soha nem jutna esz�be nyaralni menni n�lk�le.

Ginny mosolyogva �dv�z�lte Ront �s Hermion�t, �s intett nekik, hogy foglaljanak helyet. A b�tyja �s annak feles�ge is aggodalmas arcot v�gtak. Ginny belet�rõdve fels�hajtott.

A besz�lget�st Hermione kezdte, vigasztal� hangnemben. - Ginny, hogy vagy ma?

- �n j�l, �s te, Hermione? - k�rdezett vissza Ginny, tudv�n, milyen ir�nyba vezet ez a besz�lget�s, �s egy�ltal�n nem sz�vesen n�zett el�be.

Hermione kedvesen v�laszolt. - Igaz�n, Ginny, vel�nk elengedheted magad. V�g�l is egy csal�d vagyunk. Ronnal tudunk a tegnapi incidensrõl, meg�rt�k az �js�gok, �s…

Ginny gondolatai akarva-akaratlanul elkalandoztak. Tudta, hogy Ron �s Hermione csak seg�teni akar Harrynek. De õk csak megcsonkult h�jnak l�tt�k r�gi bar�tjukat. Sajnos k�ptelenek voltak a felsz�n al� n�zni �s nem l�tt�k, hogy Harry milyen gyeng�d, t�rõdõ ember.

Szerencs�re azonban voltak, akik megl�tt�k. Luna �r�kig csevegett Harryvel a leg�jabb m�gikus l�nyekrõl, amik megjelentek a H�rverõben. Nagyon t�relmes volt vele, �s Harry mindig majd kib�jt a bõr�bõl, amikor megl�tta. N�ha, amikor Luna megl�togatta õket, Ginny kimozdulhatott egy kis idõre, hogy ut�naj�rjon az elint�znival�knak, mert Harry t�k�letesen megb�zott a fura, szõke l�nyban.

Fred �s George is gyakran ben�ztek, �s megmutatt�k neki leg�jabb tal�lm�nyaikat. Term�szetesen sohasem pr�b�lt�k ki Harryn, mert kezdettõl fogva �rtett�k, hogy Harry t�l t�r�keny lenne az ilyesf�le viccekhez. Ehelyett ink�bb v�gan k�s�rleteztek �nmagukon, Harry nagy mulats�g�ra.

Azt�n ott voltak Lupin�k. Tonks mindig el tudta sz�rakoztatni Harry metamorf�gusi k�pess�geivel. Remus, vagy ahogy Harry h�vni szerette, Holds�p b�csi gyakran �tj�tt, hogy sakkozzon vele. Idõnk�nt, amikor Harry �sszezavarodott, Tapmancsnak, Sz�riusznak, sõt, ap�nak is sz�l�totta Lupint. Ginny j�l l�tta Remus szem�ben mekkora f�jdalmat okoztak ezek a visszaes�sek. Lupin azonban tudta, hogy õ az, aki Harry szem�ben a legk�zelebb �ll a sz�lõ fogalm�hoz, �s soha nem pr�b�lta volna meg kijav�tani Harryt.

Ginny tudta, hogy Harry gyakran k�r tan�csot Remust�l arra vonatkoz�lag, hogy hogyan viselkedjen a feles�g�vel. Harry elmondta a b�csik�j�nak: szeretne biztos lenni benne, hogy Ginny boldog, �s sohasem fogja elhagyni õt. Amikor Harry r�j�tt, hogy õ valahogy m�s, nagyon agg�dott, hogy elvesz�theti a feles�g�t. K�sõ �jjel n�ha els�rta mag�t �s azt k�rdezgette, hogy õ mi�rt nem lehet norm�lis. Ginny ilyenkor szorosan �t�lelte �s azt mondta neki, hogy õ t�l k�l�nleges ahhoz, hogy norm�lis legyen, �s hogy a norm�lis emberek nem olyan kedvesek �s hûs�gesek, mint õ. Ezut�n pedig el szokta mondani neki, hogyan mentette meg a vil�got, kihagyva persze a f�lelmetes r�szeket.

Ginny �gy d�nt�tt, hogy odafigyel egy kicsit Hermione fecseg�s�re, hogy ne tûnj�n olyan udvariatlannak.

- …a Szent Mung� nem az egyetlen hely, tudod. A muglik nagy eredm�nyeket �rtek el…

Ginny k�zbev�gott. - Harry nem szereti a mugli orvosokat, Hermione. Ezt te is tudod. M�r voltunk n�luk. Semmi sem seg�t.

Ron �gy d�nt�tt, elj�tt az õ ideje. - Olvasd el, mit �r a Pr�f�ta, Ginny. Nem mondhatod, hogy t�ged nem nyugtalan�t. Legsz�vesebben bemenn�k a Pr�f�t�ba �s alaposan meg�tkozn�m azt az ostoba riportert. Persze azt�n ez is beker�lne az �js�gokba, �s azt�n, nos…

Ron sz�netet tartott, �s �gy emelte fel az �js�got, hogy j�l el lehessen olvasni. - �gy �rtem, n�zd meg a fõc�met. "A fi�, aki megbuggyant". Hallgasd ezt. " Harry Potter (25) ma felbukkant az Abszol �ton feles�ge, Ginevra (24) t�rsas�g�ban, �pp j�gkr�met nyalogattak. Amikor a rajong�k megk�zel�tett�k õket, a var�zsvil�g egykori hõse irracion�lisan kezdett viselkedni, �s �rtatlan j�r�kelõket kezdett dob�lni. K�rdezhetn�nk, hogy Mrs. Potter mi�rt nem keres egy v�gleges, z�rt int�zm�nyt nyilv�nval�an m�lyen felkavart f�rj�nek."

Ginny felhorkant. - Mit �rdekel ez engem? Õk nem �rtenek semmit. �s ne hozd m�g egyszer ide azt a szemetet. Mi van, ha Harry megl�tja? Csak felzaklatn�. Arra egy�ltal�n nincs sz�ks�ge.

De Ron folytatta. - De neked sem. Ez t�l nagy teher neked. Jobbat �rdemelsz. N�zd, õ a legjobb haverom, �s mindig is az lesz. Pokolian d�h�s vagyok, hogy ez t�rt�nt vele �s veled. Ginny, te annyira fiatal vagy. M�g mindig befejezhetn�d az iskol�t, lehetne karriered, �s Harrynek, nos… sz�val m�dos�thatn�k a mem�ri�j�t, hogy ne eml�kezzen, �s…

Ginny k�zbev�gott. - Te t�nyleg azt hiszed, hogy megengedn�m b�rkinek, hogy �gy belekotorjon Harry elm�j�be? Tudod, mi vagy te? Õr�lt. Teljesen õr�lt!

Ginny szem�t majdnem elbor�tott�k a k�nnyek, de visszafojtotta õket. - Mindannyiunkat megmentett - folytatta. - Nem lenne otthonotok, gyermekeitek, sem �letetek! Senkinek sem lenne. �s hogyan k�sz�nik meg Harrynek, hogy nem kevesebb, mint �t Avada Kedavra �tkot sz�rtak r� aznap este, �s hogy meg�lte a valaha �lt leggonoszabb var�zsl�t? Az a mocskos miniszt�rium m�gikusan besz�m�thatatlannak nyilv�n�tja, elt�ri a p�lc�j�t, �s egy rongyos pap�rdarabbal nevets�g t�rgy�v� teszik? H�l�tlan gazemberek!

- De Ginny - kezdte �jra Hermione. - Ha Harry tudn�, ha val�ban tudn�, min m�sz kereszt�l, nem akarn�, hogy ilyen sokat szenvedj.

- Szenvedni? Csak az�rt szenvedek, mert senki sem hagy minket b�k�n - v�gott vissza Ginny. Ism�t kipillantott az ablakon, �s elszorult a torka. Hov� tûnt Harry? Hedvig, hol van Hedvig? �, Merlin!

De mielõtt teljesen elbor�totta volna a p�nik, Harry ber�p�lt a konyh�ba r�gi Tûzvill�m�n. Flitwick professzor volt olyan kedves �s megbûv�lte a seprût, hogy az ne hagyhassa el a birtokot, ne lebeghessen egy m�tern�l magasabban a talaj felett, �s csak lassan rep�lhessen.

Harry lesz�llt a seprûrõl �s �tny�jtotta Ginnynek a csokrot, amit neki k�sz�tett. Ginny kuncogni kezdett, �s k�sz�netk�pp arcon cs�kolta Harryt, aki elv�r�s�d�tt a b�szkes�gtõl.

Ekkor megsz�lalt Hermione. - Ginny, nem szabadna b�tor�tanod ezt a viselked�st. Harrynek nem szabadna seprûn rep�lnie. Igaz�n, m�g k�rt tehet mag�ban!

Amikor Harry megpillantotta Ront �s Hermion�t, h�tr�lni kezdett �s neki�tk�z�tt a falnak. - K�rlek, ne - motyogta. - Nem akarok elmenni. K�rlek, ne vigyetek el. Nem mehetek, itt kell maradnom…

Ron odament hozz�. - Szia, Harry pajt�s - mondta kiss� t�l vid�man. - Mit sz�ln�l egy parti sakkhoz?

De ahelyett, hogy v�laszolt volna Ronnak, Harry a fal ment�n lecs�szott a f�ldre. K�ts�gbeesetten hadarni kezdett. - Ginny, sajn�lom azt a fagyit tegnap. Nem akartam eldobni. Csak megijesztett, amikor arr�l a… arr�l a rossz emberrõl besz�lt. K�rlek, ne hagyd, hogy elvigyenek.

- Harry - mondta Hermione any�skodva. - Senki sem fog elvinni. Mi ez a nagy felhajt�s?

Harry �sszekuporodott a f�ld�n, �s megpr�b�lt elk�szni Ron �s Hermione elõl. Ez m�r t�bb volt, mint amit Ginny el tudott viselni. Hirtelen elbor�totta a h�nyinger, �s csendesen s�rni kezdett.

Harry magatart�sa egy szempillant�s alatt megv�ltozott. Fel�llt �s hirtelen Ginny mellet termett, �rdes, k�rges tenyer�vel let�r�lte a k�nnyeit. Az �r�k megmentõ, az �r�k�s hõs.

- Ginny, j�l vagy? Megint valami rosszat csin�ltam? Visszaj�tt a rossz ember? - k�rdezte Harry habozva, �s bûnb�n� szemekkel n�zett r�.

- Nem, Harry. A rossz ember nem j�tt vissza. Te elt�ntetted, �s m�r soha t�bb� nem j�n vissza. Semmi rosszat sem tett�l, szerelmem - felelte Ginny gyeng�den, �s megfogta a kez�t.

Harry elmosolyodott az �rint�s�re, �s megvid�modott a hangja. - Majdnem teaidõ van, nem? Nem te�zhatn�nk a kertben? Ehetn�nk szirupos gy�m�lcslep�nyt?

- Igen, a tea a kertben remek�l hangzik, Harry. Tudod, mit? Mi lenne, ha kivinn�d a lep�nyt az asztalra, �n pedig p�r perc m�lva viszem a te�t?

- Rendben, de nem tart sok�ig, ugye? - k�rdezte Harry, amint gyanakodva Ronra �s Hermion�ra n�zett.

- Nem, azonnal ott leszek - �g�rte meg Ginny.

Harry sug�rz�an r�mosolygott, majd felkapta a gy�m�lcslep�nyt �s kibotladozott az ajt�n, mik�zben halkan egy dalt d�dolt mag�ban, ami valahonnan az agya legm�ly�bõl bukkant fel.

- Most pedig, ha v�geztetek, nekem randev�m van a kertben - mondta Ginny.

- De Ginny, m�r azt sem tudja, hogy kik vagyunk. Ez egyre csak rosszabb lesz - kezdte �jra Ron.

- �, de igen, nagyon is j�l tudja, kik vagytok - felelte Ginny keserûen, �s alig b�rta visszafogni mag�t. - J�l eml�kszik r�, amikor elj�ttetek azokkal a gy�gy�t�kkal, �s csokib�k�kkal meg Minden�zû Drazs�val igyekeztetek õt r�venni, hogy menjen el vel�k. Meglep, hogy egy�ltal�n a szem�be… a szem�nkbe tudsz n�zni egy ilyen h�z�s ut�n.

- De Ginny, nagyon j�l tudod, hogy mindketten szeret�nk. Valahol m�lyen ezt Harry is tudja - jelentette ki Ron atyai hangon, nyilv�nval�an azzal pr�b�lkozva, hogy megnyugtassa a h�g�t.

De Ginnyt nem lehetett ezzel megnyugtatni. - Tudja, hogy be akarj�tok z�rni, mint ahogy mindenki m�s is. De nem ezt �rdemli, azt �rdemli, hogy boldog legyen.

Hermione ism�t megpr�b�lt �sz�rvekkel hatni Ginnyre. - De a te k�rodra? Amikor hozz�ment�l, �gy tûnt, hogy fel fog �p�lni. Mindenki azt mondta. De ez nem fog megt�rt�nni. Mindenki l�tja, hogy sosem lesz r�szed norm�lis h�zass�gban, vagy… - habozott egy pillanatig, mielõtt rekedt suttog�ssal hozz�tette: - Norm�lis, val�di h�zas�letben. Megismerkedhetn�l valakivel, tal�n egy-k�t gyereked is lehetne. Tudom, ez mind egy kicsit hidegnek tûnik a sz�modra. Meg�rtem. De senki sem v�dolna t�ged, ha �gy d�nten�l, hogy a saj�t boldogs�godra is gondolsz.

Ginnynek elege lett ebbõl a besz�lget�sbõl. Harryvel norm�lis h�zass�gban �ltek, bele�rtve a h�zas�letet is. Harry figyelmes �s odaad� szeretõ volt. Nem mintha Ginny megosztan� ezt az inform�ci�t ezzel a kettõvel itt. - �n boldog vagyok; boldogabb, mint k�pzeln�tek. K�rlek, most menjetek el. Teaidõ van, �s nem akarom tov�bb v�ratni Harryt.

Ron �s Hermione belet�rõdõ s�hajjal v�gre elment. Nem mintha Ginny nem �rt�kelte volna az erõfesz�t�seiket. Tudta, hogy csak a legjobbat akarj�k neki. Mi�rt nem tudj�k kinyitni a szem�ket �s megl�tni, mi a legjobb neki �s Harrynek?

Ginny kivitte a te�st�lc�t, amit Dobby elõk�sz�tett, a kertbe, ahol Harry v�rt r�. Harry felugrott �s elvette tõle a t�lc�t, hogy az asztalra tegye, de kicsit hevesen. Az egyik cs�sze leesett az asztalr�l, �s nagy csattan�ssal a f�ldre esett.

Harry azonnal szabadkozni kezdett. - Sajn�lom, Ginny! Annyira haszn�lhatatlan vagyok. M�r megint elrontottam, igaz?

Ginny mag�hoz �lelte, �s megnyugtat�n a f�l�be suttogta: - Nem, Harry. Semmi rosszat nem tett�l, szerelmem. Mellesleg rendbe tudod hozni azt a cs�sz�t. Eml�kszel, hogy megmutattam neked? Tess�k, itt a p�lc�m.

Harry �h�tatosan elvette tõle a p�lc�t, �s Ginnyre n�zett j�v�hagy�s�rt. Ginny b�lintott. Harry felemelte a p�lc�t, a cs�sz�re mutatott, �s azt mondta: - Reparo!

A cs�sze azonnal �sszeforrt. Harry �r�m�ben felkacagott, �s visszaadta Ginnynek a p�lc�t. - A nyel�vel ny�jtani, �s sose mutasson r�d a p�lca, igaz, Ginny?

- Igaz - felelte a nõ.

Harry felvette a megjav�tott te�scs�sz�t, �s �vatosan az asztalra tette. Azt�n egy nagy gesztussal kih�zta Ginny sz�m�ra a sz�ket, majd mindkettej�knek t�lt�tt te�t. Ginny megk�sz�nte, majd koccintott vele.

Harry sz�gyenlõsen a nõre pillantott. - Ginny, te annyira gy�ny�rû vagy. �s mindig olyan kedves vagy velem. Gondoskodsz r�lam, �s �n is gondoskodni akarok r�lad. Tudod, nekem sok p�nzem van. Hozz�m j�ssz?

Ron �s Hermione l�togat�sa �s az elõzõ napi Abszol �ti kiruccan�s nyilv�nval�an jobban felzaklatta Harryt, mint ahogy õ azt sejteni engedte. Rendszerint nem szokott olyan fontos dolgokat elfelejteni, mint a h�zass�guk. �s csakugyan, Harry im�dta az esk�või f�nyk�peket n�zegetni, szinte minden nap megn�zte. De nem sz�m�t. Majd k�sõbb esz�be jut.

Ginny elmosolyodott, amikor az �rtatlan, rem�nnyel teli z�ld szemekbe n�zett. - Harry, mi m�r h�zasok vagyunk.

- Igaz�n? Ejha, akkor t�nyleg szerencs�s vagyok, nem? - mondta Harry j�kedvûen.

- Nem - felelte Ginny kicsit remegõ hangon. - �n vagyok a szerencs�s.

Harry �s Ginny kint maradtak a kertben, iszogatt�k a te�t �s �lvezt�k egym�s t�rsas�g�t. Tov�bb maradtak kint, mint szoktak. Harrynek t�bb idõre volt sz�ks�ge odakint a szok�sosn�l, hogy rendbe j�jj�n az elm�lt napok esem�nyei ut�n. Dobby cs�ndesen �s k�teless�gtud�an leszedte az asztalt, majd k�nnyû vacsor�t szolg�lt fel a lemenõ nap f�ny�ben.

Amikor befejezt�k a vacsor�t, Potter�k k�z a k�zben s�t�lni indultak, majd le�ltek egy padra, amit Harry �vekkel azelõtt a saj�t kez�vel k�sz�tett Ginnynek sz�let�snapi aj�nd�kul. Vagyis Harry �tlete volt. Gyeng�d f�l�ri�s bar�tjuk, Hagrid sz�mtalan �r�t t�lt�tt azzal, hogy megtan�tsa Harryt, hogyan k�sz�tse el a padot. �s amikor Harry figyelme elkalandozott, Hagrid le�lt Ginnyvel �s n�zt�k, hogyan hanc�roznak Agyarral a kertben.

Ginny arra gondolt, hogy Harry sorsa mindenki m�sn�l m�lyebben �rintette Hagridot. Csakugyan, voltak idõk, amikor Hagrid k�nnyei zokog�sba fordultak �s �tkozta mag�t, ami�rt Dursley-�kn�l hagyta Harryt annyi �vvel azelõtt. Ginny ilyenkor megpr�b�lta megnyugtatni, hogy Dumbledore utas�t�s�t k�vetve Hagrid �letben tartotta Harryt, hogy azt�n k�sõbb legyõzhesse Voldemortot.

Harry �s Ginny sz�tlanul b�mult�k a csillagos eget. Amikor Ginny megborzongott egy hûv�s �jszakai szellõ hat�s�ra, Harry v�delmezõn �tkarolta �s mag�hoz �lelte, hogy felmeleg�tse. Ginny k�zelebb kucorodott hozz�, �s teljesen elmer�lt Harry egyedi fûszeres illat�ban.

- Ginny?

- Igen, Harry?

- Most m�r eml�kszem az esk�võre. Sajn�lom, hogy kor�bban elfelejtettem. Nem haragszol r�m, ugye? - k�rdezte Harry cs�ndesen.

- H�t persze, hogy nem, Harry. Idõnk�nt mindenki elfelejt dolgokat - felelte a nõ.

- De te sosem felejtesz el semmit. Mindig eml�kszel, hogyan szeretem a te�mat �s hogyan nevettess meg, �s hogy szeretem a szirupos gy�m�lcslep�nyt, �s hogy hogyan vid�ts fel, amikor szomor� vagyok. Te sose pr�b�lsz elk�ldeni - mondta Harry, Ginny haj�t simogatva.

- Sose k�lden�lek el, Harry. Nem tudok n�lk�led �lni, szerelmem - felelte Ginny, �s �rezte, hogy a szem�t megint elbor�tj�k a k�nnyek. De ezek ez�ttal az �r�m k�nnyei voltak, �s hagyta, hadd folyjanak szabadon.

Harry j�l �rezte, hogy Ginny nem szomor�, �s megcs�kolta a feles�g�t. Ginny v�laszolt, �s a szenved�ly hamarosan elbor�totta õket. Szeretkeztek a moh�s talajon, egy hatalmas almafa t�v�ben, ami a kert k�zep�n �llt. Azt�n Ginny elõvar�zsolt egy hatalmas h�l�zs�kot, �s meleg�tõ bûb�jt sz�rt r�.

Mielõtt Ginny Harry karj�ban elaludt, arra a meglepet�sre gondolt, amit m�g nem osztott meg a kedves�vel. Harry gyakran besz�lt errõl, s minden m�sn�l jobban v�gyott r�. Lehet, hogy v�rnia kellene vele egy-k�t napot; Ginny �gy d�nt�tt, ad m�g egy kis idõt Harrynek, hogy helyrej�jj�n. Mert hihetetlen�l izgatott lesz. Ginny az elsõ gyermek�ket v�rta.