Roxfortban tél uralkodik. Mindenki jó kedvre derül az udvaron. Mindenhol mosolyok villanak. Olyan mosolyok, amik akár a hóemberekével is versenyezhetne. Luna és Hermione hógolyóval dobálták az undok Pansyt. Draco a testőreivel egy alsós gyereket kergetett, aki a kapucniját tele pakolta hóval. Ezt persze a szőke mardekáros nem hagyhatja! Neville és Ron a klubhelységben sakkoztak. Na és hol lehet Ginny? A vörös hajú lány az anyja által kötött sapkájában egy nagy fa alatt üldögélt. Átázik a nadrágja? Őt ezt nem érdekelte. A szerelmével itt beszélt meg egy találkozót. Harry szeretne valamit közölni vele.
"Olyan hihetetlenül boldog vagyok! Már fél éve járunk, ölelgetjük egymást. Mégis aggódom. Mit szeretne velem közölni Harry?" - gondolkozott a lány. A fiú közeledett felé a kastélyból. Rá mosolygott félénken a lányra. Ginny lesöpörte a lábairól a havat és felkellt. Harryt tarkón találta egy hógolyó. Ginny nevetve tartotta szája elé a kezeit.
- Hermione, kinyírlak! - szólt oda a barátjához Harry.
- Bocs, nem te vagy a célpont! - mondta Hermione egy kemény hógolyót gyúrva.
- Ez a Pansy soha sem tudna minket eltalálni az tuti! - nevetett Luna.
Harry oda ért Ginnyhez. A lány szíve nagyot dobbant. Átölelte a szerelmét.
- Mond bátran miért hívtál. - kérte a vörös a fiút. Harry lesütötte a szemeit.
"Valaki meghalt?" - gondolta a lány. Harry Ginnyre nézett.
- Ginny, szakítok veled. Mást szeretek.
A lány először fel sem fogta mit mondott neki a fiú. Már egy perce álltak egy helyben és némán, amikor a szája tátva maradt és ijedten húnyta le a szemeit.
- Megtudhatom ki az? - kérdezte a lány suttogva és még mindig csukott szemekkel. Harry bár nem láttam a lány szemei fehérjét, megpróbált bele nézni.
- Hermione. - válaszolta a srác. Ginny lassan kinyitotta a szemeit.
- Bele szerettél Ron barátnőjébe? - fakadt ki Ginny.
- Nem a barátnője. - mondta hűvösen Harry.
"Mint villám a szívben úgy fáj most nekem" - gondolta a lány.
- Kérlek, menj el! - szólt a fiúra dühösen a lány. Amikor Harry megfordult és útját a kastély felé vette,Ginny mérgében hógolyót gyúrt és a hátának dobta. Az áldozat úgy gondolta ismét Hermione volt az. Rá nézett a barna hajú lányra, majd tovább sétált. Ginny lassan lekuporodott a hóba. Dühöt, szomorúságot és csalódottságot érzett. Elmerült a gondolataiban, egyre jobban kínozta ami vele történt. Nem gondolt arra, hogy másokkal is előfordul ilyen. Az sem jutott eszébe, hogy ha Hermionéval szerepet cserélnének, akkor a barátnője milyen állapotban lenne. A barátnője volt még Hermione?
Észre sem vette, hogy mennyire szalad az idő. Rajta, a három mardekároson kívül és a kisgyereken kívül már senki sem volt kint. Nem, nem tanulás miatt, hiszen hétvége volt. Egyre fagyosabb szél jött, ez volt az ok. A lány erősen felállt és határozott léptekkel elindult. A kastély fele menet neki ment a gyerkőcnek, de amaz nem is törődve vele menekült még mindig Dracoék elől.
Felment a klub helységbe. Nevillék már nem voltak ott. Ledobta a kabátját és sapkáját, majd lement a nagy terembe.
Hermione az asztalnál kakót ivott. Ron és Harry haladt el a lány mellett. A szemüveges fiú ösztönösen megsimította a haját. Nem álhatott meg, hiszen Ronnal McGalagonyhoz siettek. Hermione szerelmesen elmosolyodott. A griffendélesek asztal másik oldalán Ginny közeledett.
- Szia Mione! - köszönt a lány mintha nem érezne fájdalmat. Hangján hallatszott azonban, hogy valami nem tetszik neki. Leült Hermionéval szembe.
- Ginny.. tudom fáj neked amit érzel, de remélem maradhatunk továbbra is barátnők. - mondta Hermione.
- Mégis honnan tudnád? Könyvekből?
Hermione-t belül remegés fogta el.
- Onnan, hogy nekem is vannak érzéseim.
- El tudom képzelni! - emelte fel a hangját a vörös. Néhányan feléjük néztek. Ginny olyan ideges volt az indulattól, hogy elkezdett az asztalról pakolgatni. Eltette a kanalakat, késeket, villákat. Így foglalta le magát, nehogy áthajoljon az asztal felett és olyat tegyen amit még megbánhat. Úgy határozott, lopás helyett inkább visszavonul. Felállt a helyéről, eltette valakinek a tábla csokiját ("Megint lopkodsz Ginny"- gondolta) és felment a lány helységbe.
Egész nap nem csinált mást, csak az ágyán fekve szomorkodott, miközben csokival vígasztalta magát. Este fél nyolc körül mindenki kezdett vissza térni a hálójába. Hallotta Parvati és barátnői eszme cseréjét egy Hugrabugos fiúról, jelen volt, amikor Hermione álmodozó tekintettel egy piros könyvet olvasgatott és figyelte, ahogyan a többiek próbálnak aludni-e mozgalmas napjuk után.
Későeste nehezen jött álom a vörös hajú lány szemeire. Arról álmodott, hogy Harry egy tó melletti hintában Hermionét lökte nevetgélve. Hajnali kettőkor végül felébredt duzzadt szemekkel. Mindenki csöndben szunyókált. Gondolta, lemegy a klubhelységbe, kezd magával valamit. Felvette a nadrágját és a pulcsiját amiben egész nap volt és elhagyta a hálót. A klub helységben egy apró lángocskát látott. Hermione az asztalnál olvasott egy könyvet. Hihetetlenül boldognak tűnt a lány. Ginny szívét ismét düh lepte el. A vörös lány úgy gondolta, barátnője Harryre gondol. Hermione aki észre vette, hogy figyelik felé pillantott. Köszönni azonban nem mert.
- Semmi megbánást nem érzel? - kérdezte Ginny suttogva. A vörös Hermione felé lépdelt.
- Ginny, kérlek szállj már le rólam! Ahelyett, hogy örülnél a boldogságomnak, te bántasz engem!
- Micsoda? Hiszen elszeretted tőlem a szerelmem!
- Harry nem volt beléd szerelmes! Mindvégig engem szeretett, csak ő úgy gondolta Ront szeretem. - mondta el az igazságot Hermione. Ginny szemei szikráztak. Pofon csapta Hermionét. Hermione felpattant és a földre lökte Ginnyt. A vörös lány a zsebébe nyúlt, majd Hermionéra rontott. Mione lélegzete egy pillanatra megállt, amikor Ginny eltávolodott tőle. A vörös is rémült volna. Hermione hasából az a kés állt ki, amit Ginny eltett a nagyteremben. Hermione fájdalmas szemekkel nézte őt. Az sebzett lány letérdelt. Ginny az arcát a kezeibe temette. Nem akarta elhinni, hogy képes volt erre. Leült barátnője mellé, és Mione fejét az ölébe hajtotta.
- Bocsáss meg! - fakadt sírva Ginny.
- Nem haragszom. Hiszen barátnők vagyunk. - köhögte Hermione a szavakat. Szemében őszinteség és szomorúság csillogott. Ginny látta a lány szemeiben a fájdalmat. De ez a fájdalom nem a késtől volt.
- Nem gondoltam, hogy bűn szerelmesnek lennem. - mondta Hermione. Ez volt az utolsó mondata. Ginny hang nélkül zokogott, kezeiben tartva barátnője fejét. Testében már nem volt élet. Csókot nyomott Hermione homlokára és elengedte a lányt. Lélekben és szó szerint is.
Ginny sírva hagyta el a klubhelységet. Nem adott ki hangot, kezeit a szájára tapasztotta. Ha meghalják őt… Ginny rettegett, hogy most már mi lesz vele. Ebben a sötétben semmit sem látott, de tovább ment. Az iskola folyosóján Lumos-t mormolt. Meglepetésére Draco Malfoy neki ment a vállának.
- Ginny! - szólt meglepetten Draco.
- Draco, te mit keresel itt? - kérdezte szipogva a vörös. A mardekáros megfogta a lány állát és bele nézett az arcába. A lány gyönyörű és kisírt szemeit nézte. Tudta, hogy mit tett a lány.
- Menekülnöm kell Roxfortból. És ahogy látom neked is. - mondta Draco.
- Hová mész? - kérdezte Ginny.
- Még én sem tudom, de nem maradhatok. Veszélyben vagyok.
- Tehát igaz, hogy Halálfaló vagy! - mondta Ginny rémülten.
- Igen. De nem gondoltam, hogy felkell majd áldoznom magamat a Potter féle tervben. - morogta a srác. Megfogta Ginny kezét.
- Gyere velem! Nem fognak ránk találni. - mondta Draco. Ginny másik kezével egybe fogta Draco és a saját kezét. Nem bízott meg teljesen a srácban. Hiszen, mi van akkor, ha ez csapda? De őt ekkor ez már nem érdekelte.
Egy hét elteltével egy éjfekete hajú fiú ült egy sírkő szélén. Ha a sírkő felírat papírból lenne, akkor Harry könnyei biztosan eláztatták volna.
"Hogy tehetett ilyet Ginny? Hogy ölhette meg a szerelmemet és a barátnőjét? És miért tűnt el együtt Malfoyyal?" - tűnődött a srác. A temetőben csak ő volt. A srác ennek nagyon örült. Kettesben szeretett volna lenni Hermioneval. Ron nem volt vele, mert a barátja mély depresszióba zuhant a húga viselkedésétől és barátja elvesztésétől. Lépteket hallott a távolból, és úgy érezte, mintha egyenesen feléje közeledne. Luna Lovegood volt az. Szőke haját az arcába fújta a havas szél. Letérdelt Harry mellé és egy virágcsokrot tett a sírkőre. Nem nézett a fiúra. Felállt és elindult. Mielőtt azonban nagyon távolodott volna, fejét Harry felé fordította. Nem mondott semmit, de Harry tudta, hogy ugyanúgy érez, mint ő és Ginny is. Mint villám a szívben.