|
1. fejezet: Elõhang
A 'Botrny a Roxfortban' s az 'Egy varzsl szgyene' folytatsa, a trilgia befejezõ rsze. Trelawney ismt szrnyû veszlyeket jsol Harrynek, Harry pedig szoksa szerint elereszti a fle mellett a jslatot. Ez egyszer azonban taln jobban tenn, ha hallgatna Sybillre...
A szerzõ elõszava: Na gyerekek, vgre itt a harmadik rsz! Ngy fordt ldozatos munkjba kerlt (mg n is fordtottam pr fejezetet), de vgre elkszlt :) A frissts azonban nem lesz olyan gyakori, mint az elõzõ kettõnl, mert a lektorls mg javban tart.
Mivel ez is a Fõnix rendje ELÕTT rdott, csak az elsõ ngy HP knyvre s a trilgia elsõ kt rszre alapoz, teht lesznek benne olyan elemek, amelyek ellent mondanak a Fõnixnek s a Flvr hercegnek.
Arra felhvnm becses figyelmeteket, hogy erre a trtnetre fokozottan igaz az, amely mr az elsõ kettõre is: FONTOSAK A RSZLETEK. Ezrt krlek, ha rdekel a sztori, akkor figyelmesen olvasstok.
Azoknak, akik nem olvastk a ’Botrny a Roxfortban’ s az ’Egy varzsl szgyene’ cmû sztorikat: amennyiben kvncsiak vagytok erre a ficre, akkor ajnlatos elolvasnotok az elsõ kettõt is, klnben ebbõl nem sokat fogtok rteni :)
Disclaimer: a HP szereplõk Rowling-. Ezen kvl a trtnetben szerepel nhny nv, melyeket klnbzõ filmsorozatokbl (mint Star Trek Voyager, az Elveszett ereklyk fosztogati vagy A farm, ahol lnk) vettem klcsn. Rowan Atkinson pedig egy sznsz, ennl fogva õt sem n talltam ki, csak mivel nagyon cspem õt (ljen Mr. Bean!), felhasznltam a nevt egy-kt jelenetben. John Nash szintn ltezõ ember volt, egy matematika zseni. John Williams pedig a kedvenc filmzene szerzõm.
A Legnagyobb Ellensg
rta: AgiVega
Fordtotta: Kathleen, Snitch, AgiVega s Blint
Elsõ fejezet
Elõhang
“… hzd kzelebb a szked
a szakadk szlhez
s elmondok egy trtnetet.”
/F. Scott Fitzgerald/
2011 nyara
A roxforti knyvtrban szmos szekci tallhat. Kln rszlege van a varzsl trtnelemnek, kln a nyelvtanulsnak (ebben a rszlegben tbbek kztt sellõ/angol, s kobold/angol sztrak is vannak); kln rszlege van a srknyoknak is. A haladk szmra rdott stt varzslatok kivdse knyvek megint csak egy msik szekciban tallhatk. Persze ott van zrolt rszleg is… s van egy olyan szekci, amelybe egy rva dik vagy tanr sem tette be a lbt vszzadok ta. Ez a rszleg a knyvtr legtvolabbi sarkban helyezkedik el, s teljesen elhagyatottnak tûnik, tekintve, hogy soha senki nem hasznlja. Hogy mirt? Azrt, mert ez a knyvtr legrgibb rsze, ahol olyan knyveket s pergameneket trolnak, amelyek mr kezdenek sztmllani.
Dumbledore a nyr elejn megbzta Madam Cvikkert, hogy nzze t ezt szekcit s selejtezze ki a hasznlhatatlansgig tnkrement kteteket.
A knyvtros nõ nem volt elragadtatva az tlettõl. – Munka, munka s megint csak munka! Mg a sznidõben is! – fstlgtt magban, amint belpett a legrgebbi rszlegbe. sszerzkdott s felnzett a magas polcokra. gy hsz lehetett belõlk, telezsfolva penszes, porlepte ktetekkel. – Taln egy vig is eltart, mire vgzek ezzel a munkval! – shajtotta lemondan.
A roxforti knyvtr mindig is don hangulatot rasztott, de ebben a rszlegben szinte tapinthat volt a mlt lehelete. Ezeket a kteteket vszzadok ta nem klcsnztk ki. Nem is katalogizltk õket - taln az elõzõ knyvtros attl tartott, hogy ha hozzjuk r, menten darabokra hullanak.
Irma Cvikkernek is voltak ktelyei afelõl, hogy srls nlkl ki tudja-e vlogatni a hasznlhat knyveket. Nagyot shajtott, s leemelte az elsõ knyvet a legkzelebbi polcrl - valahol csak el kellett kezdenie ugyebr…
A knyvnek valaha tûzpiros bortja volt, de az eltelt vek vastag porrteget hagytak rajta. A cme is majdnem olvashatatlan volt, Irma csak annyit tudott kivenni belõle, hogy “.edve .elesgem” Valsznûleg azt jelentette: “Kedves felesgem”, de a “k” s “f” betû hinyzott. A knyvtros-nõ belenzett a knyvbe. Kzzel rtk, mivel mg azelõtt ktttk, mielõtt az a Guttenberg nevû mugli feltallta a knyvnyomtatst. Az 1032-ben rdott knyv egy varzslrl szlt, akinek a felesgt mglyn gettk meg. Nem csoda, hogy a boszorkny meghalt, hiszen a hõhûtõ bûbjt csak vtizedekkel ksõbb talltk fel.
Madame Cvikker becsukta a knyvet, s letette az asztalra. Nemsokra jabb tekercsek s pergamenek csatlakoztak a “Kedves felesgem”-hez az asztalon. Nmelyiket idegen nyelven rtk, msok olyan rossz llapotban voltak, hogy Irma a “hasznlhatatlan” ktetek sszegyûjtshez hasznlatos kzikocsiba tette õket. Mr kszen volt a polccal, amikor rezte, hogy valami tsuhan rajta, mint egy hideg szlroham.
- Hborc! Te vagy az? – kiltotta mrgesen. A kopogszellem vihogva tûnt elõ a semmibõl.
- Lm lm, mit csinl a vn Cvikker? – krdezte, felkapva kt ktetet a kocsirl, s zsonglõrkdni kezdett velk. Amint jra s jra feldobta õket, hogy aztn megint elkapja, apr pergamendarabok zporoztak a padlra.
- Ebbõl elg, Hborc! Azonnal tedd vissza õket a kocsira! – kiltotta Irma felhborodva.
- , csak nem rontottam el a fradsgos munkdat, Cviki? – kacagott a kopogszellem, s felvett egy vastag RBF krnika cmû ktetet a legkzelebbi polcrl. A polc trtnetesen kiss labilis volt, gy megingott s eldõlt, nekiesett a kvetkezõnek, amelyik eltallta a harmadikat… s ez egszen addig folytatdott, mg az “õsrgi rszleg” sszes polca dominszerûen eldõlt, s tartalmuk szerteszt szrdott.
- Jaj, ne! – kapott a szvhez Irma. – Hogy fogom ezt mind rendbe rakni?
Tudta, hogy mg a legerõsebb Reparo bûbj sem tehet a helyre tbb ezer knyvet s pergament.
- Na, most mr biztosan eltart egy vig, ha nem kettõig! – rzta a fejt hitetlenkedve, mg szembe dhs knnyek gyûltek. – Meg kell krnem McGalagonyt, hogy segtsen rendbe hozni – motyogta, aztn eszbe jutott, hogy Minerva pillanatnyilag tvol van: õ s Aberforth Viktor Krumnl vendgeskedik Bulgriban.
Az igazgat, Dumbledore is elrhetetlen, mivel tvoli rokonainl az Egyeslt llamokban tlti a szabadsgt. Cvikker nem tudta, milyen rokonai vannak Albusnak az llamokban, de jelenleg nem is rdekelte.
Eltklten a sarokba ment, hogy megnzze, vajon az utols polc is a falnak dõlt-e. Hla az gnek nem, de a krltte lvõ katasztrfa sjtotta terlet gy is tl sok volt Irma szemnek. Mly shajjal megfordult, hogy visszaballagjon az elsõ polchoz, amikor a knyvkupac tetejn billegõ knyvecske lecsszott s ppen a lba el pottyant. A knyvtros-nõ lehajolt s felvette a vkony knyvet. Finom, zld bõrbe ktttk, de zldesszrkre sznezõdtt a penszrtegtõl, amely vastagon bortotta. Kznsges knyvnek tûnt volna, ha nincs kt nagy kezdõbetû rajta: MM.
A betûk kiss kidomborodtak, s kzelrõl nzve meg lehetett llaptani, hogy eredetileg ezst sznûek voltak. Most majdnem feketnek ltszottak, de Cvikker htn mgis vgigfutott tõlk a hideg.
Az asszony kinyitotta a knyvecskt, s olvasni kezdte a kzrst, amely nehezen kivehetõ volt, hiszen õsinek ltsz hurkolt betûkbõl llt. Ktsgtelenl frfikz rta.
Az r 1000. vben
Tegnap tltttem be vala tizenhatodik letvemet. Atym egy kardot ajndkozott nekem, desanym pedig ezt a naplt, mondvn, hogy ebbe rjam a velem trtnendõket. Atym gy vlte, szksgtelen dolog egy frfinak rni-olvasni tudni, de mi mst vrhatnk olyasvalakitõl, aki rstudatlan?
desanym kvnsgra tanultam meg az rs s olvass nemes tudomnyt. Õ ugyanis azt akarta, hogy magam az rnak szentelvn pap legyek. , igen, nmely varzslk buzg istenhvõk. Minden vasrnap meg kell jelennnk a templomban, megelõzendõ, hogy a kirly gyanakodni kezdjk. Neknk, mgikus npeknek, fenn kell tartanunk a muglisg ltszatt, ha el kvnjuk kerlni az ldztetst. Jmagam megvetem a muglikat, de a csaldom kedvrt hajland vagyok gy tenni, mintha egy lennk kzlk.
Teht, istenflõ anym meggyõzte vala atymat, hogy legalbb egyik fit szentelje az rnak, s atym vgl beleegyezst adta. Akkortjt mg lt Sergius fivrem, gy õ volt a csaldi vagyon vromnyosa. Sergius egy ve halt meg egy fertelmes mugli betegsgben (pestisben, vagy hogyan is nevezik?). Akkor atym visszahvott engem a teolgiai kollgiumbl s oktatni kezdett a lovagok s varzslk letmdjra. Mostanra jmagam vagyok a hatalmas Mardekr vagyon egyedli rkse.
Madam Cvikker lapozott nhnyat s tovbb olvasta a naplt. Mardekr Malazr napljt.
Az r 1011. vben
Az r kegyelmbõl atym tven esztendõs lett. Szletsnapja megnneplse alkalmbl varzsl lovagi tornt rendeztnk a Mardekr birtokon. desanym valdi ltnok, s kedvt leli a kristlygmb kmlelsben. Igen szrakoztatnak tartja a jvõ szemllst. Egyszer egy mugli lovagi torna jelent meg lelki szemei elõtt. Ez a lovagi torna nevû idõtlts gy egy vszzad mlva nagyon npszerû lesz a muglik krben, de anym mr most tudja, pontosan milyen is lesz: lndzss lovagok lnek lhton, s iparkodnak egymst lelkni a lovakrl. Atym szletsnapi nnepsgnek megszervezsekor anym azzal az tlettel llt elõ, hogy rendezznk ilyesfle tornt, varzsl mdra.
tven “varzsl-lovag” nevezett be a tusra, s sors-hzs tjn dntttk el, melyikk melyikkel hivatott megvvni. A tusa hrom napig tartott. Az elsõ nap vgn a legderekabb lovag kivlasztotta a Szpsg s Szerelem Kirlynõjt, egy kis virgkoszort advn nki. A legderekabb lovagnak trtnetesen legjobb bartom, Griffendl Godrik bizonyult, s Lady Hedviget, az n jegyesemet vlasztotta kirlynõjnek. Az igazat megvallva rem trt a fltkenysg, amint a hlgy fejre helyezte a koszort, hiszen nekem magamnak kellett volna ezt tennem, amire atym kegyesen figyelmeztetett is.
Hugrabug Henrik lovag srtõdttnek tûnt, hogy nem az õ lenyt Helgt vlasztottk a Szpsg s Szerelem Kirlynõjnek. Napjaink angolhonjban Helgt tartjk a legszebb boszorknynak, de jmagam meg vagyok gyõzõdve rla, hogy Hedvig csinosabb s bizonyosan eszesebb is.
Hedvignek, a “kirlynõ”-nek a tiszte megkoronzni a gyõztes lovagot a tusa harmadik napjn.
A msodik napon kerlt sor az elõdntõre. Az elõdntõben Hollhti Hektor lovaggal, drga Hedvigem fivrvel vvtam meg, Godrik pedig Archibald Dumbledore-ral, Lady Helga jegyesvel prbajozott.
A harmadik nap volt a legizgalmasabb: a dntõ megmrettets Godrik s jmagam kztt. A hagyomny szerint egyiknk hallig kellett volna folytatnunk a kzdelmet, de megegyeztnk, hogy a prbaj mindssze elsõ vrig tartson. Seprûkn lovagolva kezdtk vala a csatt (a seprûk voltak hivatottak a muglik lovait helyettesteni) varzsplcinkkal prblvn lelkni egymst a fldre. Godrik igen gyesnek bizonyult, de n is jl tartottam magam, ekkppen mindjrt az elejn sikerlt letkoznunk egymst a seprûinkrõl. A fldn folytattuk ht a prbajt. Hugrabug Helga szerint a mink volt a legltvnyosabb varzsl-prbaj. Õszintn el volt bûvlve a teljestmnynktõl. Az n Hedvigem azonban csak akkor vala elbûvlve, amikor Godriknak egy jl irnyzott tokkal sikerlt megbntania engem. Teht Griffendl lovag gyõzedelmeskedett a tusban, s jegyesem ragyogott. Taln õt szereti s nem engem? gy gondolom, krdõre kell vonnom.
Szksgtelen megemltenem, milyen szrnyen reztem magam, amikor Godrik letrdelt Lady Hedvig elõtt, hogy tvegye arany babrkoszorjt. Abban a pillanatban gyûlltem õt – igen, a legjobb bartomat! Szgyelltem magam s megrmltem a gondolattl, de Mardekr lvn, flelmemet nem ismerhettem be. Az let megy tovbb, s legkzelebb jmagam gyõzedelmeskedem majd Godrik fltt s nyerem el a trfet.
Ezen esemnyek utn hangulatom nyomott vala, de gratulltam bartomnak s meghvtam egy italra. A storba vezetõ utunk sorn tbb alkalommal meglltunk megzlelni a csods tortkat, melyeket a boszorknyok ksztettek az aznapi stõ-versenyre, s meghallgattuk a kobzosok gynyrû histris nekeit. Ksõbb Hedvig Helgval egytt csatlakozott hozznk, s Helga ragaszkodott hozz, hogy fizessen a glns vesztesnek (jmagamnak) egy vajsrt. Hogyan utasthattam volna vissza a nemes hlgy ajnlatt? Amg vajsrnket fogyasztottuk, elbeszlgettnk. Leginkbb a boszorknyldzsrõl folyt a sz, s a bosszant knyszerûsgrõl, hogy muglinak mutassuk magunkat, mintha kedvelnõk õket.
Hedvig elbeszlt egy esetet egy tizenhrom ves lnyrl, kinek szlei vekkel korbban elhaltak. A bcsikja, egy mogorva s zsmbes varzsl nevelte fl, aki nem fordtott gondot arra, hogy megtantsa unokahgt, hogy tartsa kordban a varzserejt. A leny vletlenl felrobbantotta a helyi templom oltrt, s a muglik nyomban lefogtk. Addig knoztk, mg beismerte, hogy boszorkny. A lenyt mglyn gettk meg.
Hallvn ezt a histrit Godrik nagyon haragos lett s olyan jelzõkkel illette a muglikat, melyeket nem br el papr s tnta. Soha nem hallottam tõle ilyen szavakat. Helga hanyagul vllat vont s megjegyezte: - Kellene egy iskola a boszorknyoknak s varzslknak, ahol elsajtthatnk, hogyan kell varzsolni s megtanulhatnk kordban tartani varzserejket.
Arckifejezsbõl tlve nem is sejtette, mily blcs dolgot mondott. Csak akkor bredt r, hogy valami szokatlant mondhatott, amikor Hedvig, Godrik (s taln jmagam is) tgra nylt szemmel bmultunk re.
- Mi az? – pislogott, s idegesen igazgatta benfekete hajfrtjeit (llandan ezt teszi, amikor zavarban van, a hajt csavargatja - roppant idegestõ szoks) – Valami rosszat mondtam?
- ppen ellenkezõleg, drgm! – Hedvig tlelte õt. – Zsenilis vagy!
No most mr Helga is meglepõdtt. – Azt gondolod, j tlet? Egy varzsl iskola?
- A legjobb idea, amelyet vek ta hallottam – jelentette ki Godrik igen komolyan, de komolysga ellenre szeme ragyogott az izgalomtl.
Mire elvltunk aznap este, eltkltk, hogy alaptunk egy iskolt a varzsl ifjaknak. Helga kedvenc, Roxy nevû varacskos disznaja utn Roxfortnak neveztk el.
Madame Cvikker ttott szjjal nzett fl a knyvecskbõl.
- Ez a napl bizonyra azta van itt, hogy az iskolt alaptottk! – mormogta. – Hogyhogy soha nem tallta meg senki? – Nyilvnval volt, hogyha a kopogszellem nem zavarja meg Irmt, most sem tallt volna r a naplra, hanem valsznûleg csak a hnapokig tart rendszerezõ munka vgn kerl a kezbe…
Mr ppen be akarta csukni a knyvecskt, hogy asztala egyik Hborc-biztos fikjba zrja, amikor egy kis pergamen-darab hullott ki belõle. Az asszony lehajolt, felvette s ltta, hogy tbbszrsen sszehajtogattk.
Sztnyitotta s rgtn ltta, hogy egyltaln nem kicsi, hanem nagyon is nagy pergamenrõl van sz, melyet gondosan kidolgozott, szpen formlt betûkkel rtak. gy nzett ki, mintha kdexmsol szerzetesek ksztettk volna.
Mgsem lehetett mugli szerzetesek mûve, mivel az rs arany tintval kszlt s ngy cmerpajzs volt rajta. A pajzsokon lvõ figurk (oroszln, kgy, sas s borz) mozogni ltszottak.
Amikor Irma rjtt, mifle iratot tallt, majdnem elejtette meglepetsben.
- Albusnak ltnia kell ezt! – kiltott fel, s t perc mlva egy srgsbarna bagoly kelt tra Amerikba, Madame Cvikker srgõs zenetvel.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
