M�g most is megremegtem, amikor csak meghallottam a n�hai Voldemort Nagy�r nev�t. Legsz�vesebben elmenek�ltem volna a sz� el�l, hogy soha ne tal�ljon r�m. Voldemort neve egyet jelentett a teljes megsemmis�l�semmel. Hi�ba telt el hat hossz� �v, �n m�gsem tudtam megb�k�lni azzal, amiv� v�ltam. L�tni akartam a ny�l� r�zsabokrokat, a b�ty�mat, ahogy a kviddicstal�rj�ban fesz�t b�szk�n egy-egy gy�ztes meccs ut�n. Tudtam, hogy m�g mindig csak tartal�kos, de legal�bb m�r a hivat�sosok k�z�tt j�tszhatott. Eg�szs�ges volt, tulajdonk�ppen sikeres is, �s legf�k�ppen boldog. Eml�kszem r�, hogy milyen vid�m volt a hangja, mikor elmes�lte, hogy megk�rte Hermione kez�t. El sem tudtam k�pzelni, hogy valaha megteszi, de b�szke voltam r� nagyon. �t akartam �lelni, de hirtelen karlend�t�semmel csak azt �rtem el, hogy levertem anya egyik kedvenc v�z�j�t a kandall�p�rk�nyr�l, �s egy szil�nk el is v�gta a karom. Hermione persze k�szs�ggel megjav�totta egy egyszer� reparo-val a sz�tt�rt v�z�t, de egy cseppet sem lettem t�le boldogabb. Ron meg�lelt, �s �gy tett, mintha nem is lett volna sz�nalmas a pr�b�lkoz�som, de szinte l�ttam magam el�tt, ahogy sajn�lkozva mered r�m. Nem akartam, hogy sajn�ljanak �s azt sem szerettem volna, ha minden pillanatban a sarkamban van valaki �s seg�t elv�gezni napi teend�imet. El�g volt a tudat, hogy nem vehettem r�szt a v�gs� k�zdelemben, melyben rengeteg szerettem �let�t vesztette. Nem kellett m�g sz�nalom is.

Ron�k esk�v�j�n az a megtiszteltet�s �rt, hogy �n lehettem az, aki Hermione f�tyl�t fogta. K�nnyen tudtam ut�na haladni, majdnem teljes embernek �reztem magam. Harrynek h�la m�g az olt�r el�tt sem buktam orra, hanem sz�pen kecsesen arr�bb tudtam l�pni oda, ahov� �llnom kellett. B�r sajn�ltam egy kiss�, hogy nem l�thatom a nevezetes esem�nyt, megnyugtatott a tudat, hogy hallani az�rt m�g hallom, nem �gy, mint Charlie, vagy �pp apa. �k ketten ugyanis azon csoportba tartoztak, akik alulmaradtak a k�zdelemben, s b�r h�siesen haltak meg, hi�nyuk soha nem m�lt el teljesen. Gyakran hallottam �gy, hogy apa valami�rt engem sz�l�t, de minduntalan r� kellett j�nn�m, hogy csak �br�nd az eg�sz.

Mikor Ron is �s Hermione is kimondta a mindent eld�nt� “Igen”-t, �reztem, hogy k�nnyek moss�k arcomat. Azt ugyan nem vettem �szre, amikor elhom�lyosultak szemeim, l�v�n, hogy a teljes s�t�ts�gben tengettem napjaim, de azt hat�rozottan �r�mtelinek tal�ltam, hogy m�g mindig vannak k�nnyeim. Apa �s Charlie temet�s�n nem lehettem ott. Harry �s Hermione ottmaradtak velem az Od�ban, mialatt a csal�d t�bbi tagja a temet�ben vett v�gs� b�cs�t t�l�k. Otthon nem voltam k�pes s�rni. �gy �reztem, hogy t�ls�gosan ki�r�ltem ahhoz, hogy egyetlen k�nnycseppet is ejtsek. Saj�t magamat b�ntettem m�g ez�rt is �s az sem tudott kiz�kkenteni �nsajn�latomb�l, hogy Hermione finomabbn�l finomabb mugli csokol�d�kkal k�n�lgatott. Harry csak ritk�n sz�lt hozz�m, egy kicsit �gy �reztem, hogy nem tud mit mondani. Egy kicsit az � hib�ja volt az eg�sz, b�r soha senki nem r�tta fel neki, hisz tudtuk, hogy � mentett meg minket a teljes pusztul�st�l.

Akkor, az esk�v�n Harry �t�lelt. Egyszer�en bar�tk�nt �s nem m�shogy, de m�gis �t�lelt. Az �n f�nyes �s elvesztett vil�gomban � �gy �lt, mint egy kapaszkod�, aki a legnehezebb id�ben n�h�ny h�tre elfeledtette velem, hogy mi v�r r�nk. Meg akart v�deni, ez�rt ell�k�tt mag�t�l. Tal�n jobb lett volna, ha hallgatok r�, de �n nem voltam k�pes �lbetett k�zzel n�zni, ahogy szembeszeg�l egy n�la sokkal hatalmasabb er�vel, oldal�n a b�ty�mmal, a legjobb bar�tn�mmel �s a Renddel, melynek tagjait csal�domk�nt szerettem. Valamit tennem kellett, s tettem is. Hogy helyes volt-e vagy sem, arr�l minden nap m�st gondolok. Van, hogy �gy �rzem butas�g volt bele�rtanom magam, hisz semmit nem �rtem el, de legt�bbsz�r m�gis �gy gondolom, hogy meg�rte a v�gs� gy�zelem ezt az apr�, de sz�momra ann�l nagyobb �ldozatot. A szemem vil�g�nak elveszt�s�t.

- Traumatikus vaks�g! - mondogatta az orvos �lland�an. Rossz�z� f�zeteket itattak velem egy ideig, majd mikor m�r semmi nem seg�tett, akkor kital�lt�k, hogy nincs is semmi bajom, csak akkora sokk �rt, hogy az agyam elfelejtette ir�ny�tani a szemeimet, de a probl�ma majd megold�dik mag�t�l, ha elm�lik a trauma hat�sa. Hatalmas butas�gnak t�nt az eg�sz m�r akkor is, de �vekkel k�s�bb, mikor m�g mindig semmit nem l�ttam, na akkor azt�n v�gk�pp �gy gondoltam, hogy egyszer� sz�d�t�sz�veg volt, amivel azt pr�b�lt�k leplezni, hogy mennyire nem tudnak semmit tenni velem.

Keresztl�nyom nevet�s�nek hangj�ra t�rtem vissza a val�s�gba. A kisl�ny - akit Hopenak neveztek el a jobb vil�gba vetett hit �s rem�ny jelk�pek�nt - vid�man mes�lt valamit sz�leinek, majd hirtelen elhallgatott. �reztem, ahogy r�mn�zett, �reztem a melegs�get, ami a kis, �rtetlen gyermek tekintet�b�l �radt fel�m, b�r nem lehettem biztos a dolgomban, eg�szen addig, am�g pillanatokon bel�l Hope az �lembe nem f�szkelte mag�t. A Grimmauld t�ren voltunk, a r�gi Black-h�zban, ahol az iskola elv�gz�se �ta Harry lakott. Ron �s Hermione az Od�t�l nem messze vettek maguknak h�zat egy Mailton nev� v�rosk�ban. Fred �s George m�g mindig az Abszol �ton b�relt �zlet�k f�l�tt laktak, az Od�ban pedig csak �n maradtam, �s anya.

- Hope Weasley! Ne cib�ld a hajamat! - dorg�ltam meg a kisl�nyt, mikor m�r tucatj�ra kapott bele copfomba. � s�rt�d�tten morgott egy sort, lehuppant az �lemb�l �s hangos “Anyaaa!” ki�lt�ssal Hermione karjaiba menek�lt. �gy �reztem, hogy menten megszakad a sz�vem. Nem akartam �n �t megb�ntani, egyszer�en csak s�r�n el�fordult, hogy ingerl�kenyebb voltam a kellet�n�l.

- Ne haragudj, man�cska! - motyogtam abba az ir�nyba, amerre az anya-l�nya p�rost sejtettem. - Tudod, hogy mennyire nem szeretem, ha valaki piszk�lja a hajam..

- Iden, tudom! Ne hajadud Ginny n�ni, ami�jt elszaladtam t�led! - hangzott fel a v�lasz - feltehet�en Hermione unszol�s�ra. Megnyugodtam t�le valamennyire, de nem gy�z�tt meg el�gg� arr�l, hogy keresztl�nyom j�kat fog ezt�n is gondolni majd r�lam. Az este h�tral�v� r�sz�ben igen csendes voltam, amit Ron meg is jegyzett, mikor egy id�re kettesben maradtunk a h�z nappalij�ban. Nem tudtam neki mit mondani. � azt fejtegette, hogy utolj�ra akkor voltam ilyen csendben, amikor a baleset t�rt�nt. A baleset emleget�s�re m�rgesen csaptam �k�llel a sz�kkarf�ra. Ron eln�z�st k�rt, megsimogatta a karomat, majd m�sr�l kezdett el besz�lni. V�laszolgattam is neki, de nem nagyon eml�kszem m�r r�, hogy mir�l esett sz�. Ron �s Hermione lassan idej�t �rezt�k az indul�snak, Hope is f�radt volt m�r.

- Ron! Keresd meg any�t! Nek�nk is indulni kellene. Tudom, hogy nem szertek�s�n az utc�kon m�szk�lni. - k�rtem. Megcs�koltam Hope arc�t, mikor Hermione k�zelebb tartotta hozz�m, majd sut�n �s vigy�zva meg�leltem bar�tn�met is. V�rtam, hogy Ron t�voz� l�ptei �s “Anya! Ginny h�v!” ki�lt�sa felhangozzon, de nem t�rt�nt semmi. Hirtelen akkora csend t�madt, hogy att�l megr�m�ltem. Ijedten kapkodtam ide-oda a fejem �s k�zben egyre csak az j�rt a fejemben, hogy valami sz�rny�s�g t�rt�nhetett. Mikor m�r majdnem kiab�lni kezdtem, meg�reztem, hogy valaki megfogja a kezem.

- Nincs semmi baj, Ginny! Ron �s Hermione elmentek, �desany�ddal egy�tt.

Harry utols� mondata m�g idegesebb� tett. Anya n�lk�l nem juthatok haza!

- De n�lk�le nem tudok hazamenni! Tudod, hogy nem tanultam meg hoppan�lni.. Ugye csak viccelt�l? Ugye itt �ll az ajt�ban �s engem figyel? - �reztem, ahogy egyre jobban eluralkodik rajtam a k�ts�gbees�s. Nem gyakran fordult el� velem, de amikor m�gis, olyankor elemi er�vel t�rt fel bel�lem a p�nik. Harry nyugtat�lag megsimogatta a k�zfejem.

- �n k�rtem r�, hogy menjen haza. Csak szerettem volna, ha itt maradsz velem! El szeretn�k mondani valamit, amit Ron�k t�rsas�g�ban nem tudtam megtenni..

Valamennyire megnyugodtam, b�r nem �r�ltem annak, hogy idegen h�zban kell t�ltenem az �jszak�t. Tudtam, hogy rengeteg szoba van, �s ha v�letlen�l �jjel fel kell kelnem, s nem tal�lom meg a megfelel� ajt�t, akkor j�l elkeveredhetek.

- Mi lenne az? - k�rdeztem r�, s magam is meglep�dtem azon, hogy mennyire k�v�ncsi lettem. Nem l�thattam ugyan, de a felcsend�l� hangj�b�l tudtam, hogy mosolyog.

- Sajn�lom az elm�lt h�t �vet, Ginny! - kezdte. Nagyon halkan �s lassan besz�lt, mintha nem tudn� hogyan mondja el. - Akkor a t�parton azt hittem, hogy meg tudlak �vni mindatt�l, ami sz�rny�s�g k�vetkezett. �lmomban sem jutott volna eszembe, hogy ut�nunk j�ssz!

Megnevettetett a tudat, hogy Harry ennyire nem vette �szre, hogy mennyi makacss�g szorult bel�m. Nevetg�ltem egy keveset, de hamar elhallgattam �s hagytam, hogy folytassa.

- Sokszor n�ztelek, amikor aludt�l. M�rmint am�g Szent Mung�ban volt�l. Nem sz�ltam semmit, mert nem akartam, hogy tudd, ott vagyok. Att�l f�ltem, hogy haragudn�l r�m �s felhergeln�d magad.. Elv�gre miattam t�rt�nt minden.

- Soha nem haragudtam r�d. �s anya sem okol apa �s Charlie hal�la miatt! - el�ztem meg k�vetkez� mondat�t. Tudtam, hogy mardossa a b�ntudat az�rt a rengeteg �ldozat�rt, amit az � megseg�t�s�re hoztunk oly’ sokan.

- Tudom, Ginny! De nem tehetek arr�l, ahogy �rzek.. De most nem err�l szeretn�k besz�lni veled. Sokkal fontosabb az, hogy nagyon sokszor gondoltam r�d. Az �g a tud�ja, hogy h�nyszor akartalak magamhoz �lelni, elmondani, hogy mindent megb�ntam, �s el�lr�l kezdeni veled. De minden alkalommal meggy�ztem magam arr�l, hogy nem lenne j� �tlet bolygatni a m�ltat. Amit kimondtam, azt vissza nem vonhatom, s nem hiszem, hogy ennyi �v ut�n te m�g mindig �rezn�l valamit ir�ntam. De m�gis el akartam mondani, hogy tudd. Ez�rt k�rtem meg Ront, hogy k�s�rj�k haza �desany�dat, s hagyjanak itt velem. Igazs�g szerint.. - enn�l a pontn�l r�viden felnevetett. - el�g bugyut�n �rzem magam, hogy err�l besz�lek, amikor lehet, hogy hal�losan unod m�r..

Hirtelen olyan melegs�g t�lt�tte el sz�vemet, amilyet utolj�ra Ron �s Hermione esk�v�j�n �reztem. Harry fel� ny�ltam, kitapogattam v�ll�t �s kiss� el�rehajolva meg�leltem �t. �, ha tudn�d, hogy mennyire rosszul gondolod!

Mikor elengedtem, ism�t h�trad�ltem a sz�kben. � nem fogta meg �jra a kezem, de tudtam, hogy m�g mindig ugyanott t�rdel el�ttem, ahol az el�bb. Most rajtam volt a sor, hogy v�laszoljak neki. H�t �v val�ban sok id�.

- Tizenegy �ves korom �ta nem sok minden v�ltozott bennem veled kapcsolatban. �t�dikes koromban csod�latos n�h�ny hetet kaptam t�led, �s nem volt jogom a szemedre vetni, hogy v�get vetett�l a kapcsolatunknak, hisz csak engem akart�l v�deni.. Soha t�bb� nem besz�ltem a veled kapcsolatos �rz�seimr�l senkinek, de magamban mindig..

Folytattam volna, de � egy hirtelen mondattal bel�mfojtotta a sz�t.

- Ezek szerint m�g vannak �rz�seid ir�nyomban? Pozit�v �rz�seid?

Meglep�dtem a szavain. Mi�rt gondolja, hogy negat�van �rezn�k ir�nta? Nem feleltem azonnal, csak b�lintottam egyet. Nem tudtam, hogy ki merjem e mondani. S�r� cs�nd nehezedett r�nk, s �n nagy leveg�t vettem, hogy belekezdhessek mondand�m folytat�s�ba, de Harry �jb�l megel�z�tt engem.

Meglep� volt, amit tett, de cseppet sem idegen. Arcomat el�nt�tte a forr�s�g, mikor ajkaival az eny�imhez tapadt. Hagytam, hogy mag�hoz �leljen, hogy olyan szorosan tartson, amilyen szorosan csak akar. V�g�l magam sem tudom mi�rt, de els�rtam magam. Akkor m�r v�ll�ra hajtott fejjel �ltem az �l�ben, s � a hajammal j�tszadozott. Hossz� ideig zokogtam v�llg�dr�be hajtott fejjel, s nem tudtam eld�nteni, hogy ezek csup�n a felszabadul�s �r�mk�nnyei, vagy �ppen az elm�lt hat, s�t�t �v f�jdalm�nak k�nnyei e. Mikor v�gre kiss� megnyugodtam, Harry az �llam al� tette mutat�ujj�t �s felemelte fejemet, hogy r�n�zhessek. Tudta, hogy nem l�tok, de egy cseppet sem t�r�d�tt vele.

- Ha �gy kibor�t a k�zels�gem, akkor meg�g�rem, hogy soha t�bb� nem j�v�k h�rom m�teres k�rzetedbe! - jegyezte meg tr�f�san. H�l�s voltam neki, ami�rt viccel�dik velem. M�rgesen �sszevontam szem�ld�k�m �s k�z�ltem vele, hogyha ak�r egyszer is megpr�b�l elt�nni a k�zelemb�l, akkor r�usz�tom Fred �s George �sszes t�rpegolym�kj�t. Ezen mindketten j��z�en nevett�nk, majd levitt a konyh�ba, ahol egy-egy cs�sze tea mellett besz�lgett�nk tov�bb. K�s�bb felk�s�rt a szob�ba, amit haszn�lhattam h�l�szobak�nt. Le�lt mell�m az �gyra, meg�g�rte, hogy velem marad, am�g el nem alszom. Csakugyan f�l�lomban voltam m�r, amikor hallottam, hogy megnyikordul a padl�, s � elindul kifel�. Fel�ltem, hogy �ld�h�sen r�parancsoljak, hogy maradjon, de csak egy sz�nalmas ny�sz�rg�sre futotta. Val�ban megr�m�ltem att�l, hogy egyed�l akar hagyni egy szob�ban, ahol addig soha nem voltam. � vissza�lt mell�m az �gy sz�l�re, majd nem sokkal k�s�bb leheveredett, s �n a mellkas�ra hajtott fejjel, mosolyogva mer�ltem �lomba.

M�snap k�s� d�lel�tt kezdtem �bredezni. Macskam�d ny�jt�zkodtam egyet, fel�ltem az �gyon, de nem nyitottam ki azonnal a szemem. Harry ut�n tapogat�ztam, de � nem volt sehol. Hallottam, hogy a konyh�ban sz�szm�g valamit, ez�rt visszad�ltem a p�rn�mra, hogy er�t vegyek magamon �s lebotork�ljak hozz�. V�g�l ism�t fel�ltem, de akkor meghallottam, hogy ny�lik a szoba ajtaja.

- J� reggelt, �lomszusz�k! - k�sz�nt vid�man. Hangja hallat�n v�gre felnyitottam szemh�jaim. Nem, mintha arra sz�m�tottam volna, hogy elm�lik a s�t�ts�g, csak a l�tszatot fent kellett tartanom magam sz�m�ra. Amikor egyed�l voltam, mindig lehunyt szemmel j�rtam, hogy senki ne l�ssa �zenettelen z�ld �riszeimet, de ha t�rsas�g volt k�r�l�ttem, akkor szerettem �gy tenni, mintha minden rendben lenne, s eljutna agyamig az a sok k�p, amit szemeim v�szna felfogott.

K�tszer is �jra be kellett csuknom, majd megint fel kellett nyitnom szemh�jaimat. Azt hittem, hogy csak a k�pzeletem j�tszik velem. Harryt l�ttam, ahogy mosolyogva �l az �gy sz�l�n, k�k farmerban �s fekete p�l�ban, s egy t�lc�t tart kez�ben, amin k�t cs�sze tea �s p�r szelet sonk�s-vajas keny�r tal�lhat�.

- Mondd, Harry! Milyen ruha van rajtad? - k�rdeztem izgatottan. Arra v�rtam, hogy majd elmes�li, hogy z�ld inget �s fekete v�szonnadr�got visel, de ehelyett azt hallottam, amit l�ttam is. - �s a t�lc�ra k�t cs�sze te�t �s n�h�ny szendvicset halmozt�l?

Mosolyogva n�ztem r�, � elh�lve b�lintott, majd szok�s szerint sz�ban is hozz�tette: - Igen. De.. m�gis honnan j�tt�l r�?

Tan�cstalanul n�zett r�m, mire �n m�r �llapotom teljes tudat�ban kikaptam kez�b�l a t�lc�t, arr�bb tettem az �gyon �s meg�leltem �t. L�ttam! T�nyleg l�ttam mindent, ami k�r�l�ttem volt, s ett�l olyan bldog voltam, hogy nem �rdekelt volna ha akkor �s ott, azonnal meghalok. Traumatikus vaks�g. H�t m�gis igazuk volt! Hat �v kellett hozz�, �s egy r�gi-�j szerelem, de ism�t minden a r�gi volt velem.

- M�g mindig nem tudsz rendesen megf�s�lk�dni! - borzoltam �ssze a haj�t. Tan�cstalans�ga lassan f�ktelen �r�mbe ment �t, felkapott az �gyr�l, k�rbefordult velem a szob�n, majd ujjong�sok k�zepette �ssze-vissza cs�kolta sz�mat �s arcomat.

- Ha ezt tudom, m�r a Szent Mung�ban megvallom az igazat! - nevetett fel, s �n vele nevettem. � volt a gy�gyszerem.. Az egyetlen, aki m�g a s�t�tet is vil�goss� v�ltoztatta sz�momra. Harry Potter szeretete visszaadta a szemem vil�g�t. Enn�l h�l�sabb m�r nem is lehettem neki..