Ginny napokig nem mozdult ki a szob�j�b�l. Mag�t okolta Luna hal�l��rt. Mint minden t�l�l�. Negyednap r�vette mag�t, hogy elmenjen Luna apj�hoz. Hosszasan �llt az ajt� el�tt, m�g v�g�l, szinte nem is a maga erej�b�l, becs�ngetett. Egy j�k�p�, �m m�r korosod�, mosolyg�s f�rfi nyitott ajt�t.
- �, Miss Weasley! A l�nyom sokat mes�lt mag�r�l! J�jj�n csak be, k�rem! Hol van Luna? - tess�kelte be Mr Lovegood. Ginny beljebb ment, eg�szen a nappaliba. Helyet foglalt, vele szemben bar�tn�je apja.
- Mr Lovegood, a l�ny�r�l van sz�. Az a helyzet, hogy szilveszterkor, mint tudja, bulit rendezt�nk az Od�ban. �m... hal�lfal�k jelentek meg - mondta k�nnyes szemmel a l�ny.
- De ugye nem s�r�lt meg? - kerekedett el Mr Lovegood szeme. Ginny arc�n lecsorgott az els� k�nnycsepp.
- Sajn�lom, uram... Luna derekasan k�zd�tt, mint egy igazi h�s... de az Adava Kedavra ellen nincs v�dekez�s... - zokogta a l�ny. Mr. Lovegood fel�llt �s az ablakhoz s�t�lt. Ginny elfojtott s�r�st v�lt hallani.
- Tudod, kisl�nyom - fordult vissza az apa, k�nny�ztatta arccal. - Luna anyuk�ja is �gy halt meg. Harc k�zben. �... rendk�v�li teremt�s volt. Luna teljes hasonm�sa volt. �s most... �r�kk�, mindkett�j�ket elvesztettem - zokogott fel Lovegood.
- Egy helyen vannak, uram - Ginny ennyit b�rt kiny�gni, majd elment. Nem b�rta azt a t�m�ny sajn�latot, ami a h�zban volt. Mik�zben hoppan�lt, elsz�gyellte mag�t. �szk�l az �nsajn�latban, mik�zben valaki a saj�t gyerek�t siratja. Let�r�lte k�nnyeit �s szilveszter �ta bement a csata helysz�n�re, a konyh�ba. A kertben egy kereszt �llt: Lun�ra eml�keztetett mindenkit.
- Ginny! - n�zett r� Molly.
- Szia, anya - szinte lehelte ezeket a szavakat, de arra gondolt: tov�bb kell l�pni. �s k�zben att�l rettegett, hogy ebben a h�bor�ban nem csak Luna hal meg. �s akkor, tal�n el�sz�r, hatalmas gy�l�letet �rzett a sz�v�ben. Voldemort, a hal�lfal�k, az eg�sz s�t�t oldal ir�nt. �k�lbe szor�totta a szem�t �s kib�mult Luna eml�kkeresztj�re. Azt�n Neville-re gondolt, Luna bar�tj�ra. Folyamatosan zokogott, minden nap. Ginny arra gondolt, milyen lenne elvesz�teni Harry-t. De nem �rzett f�jdalmat. Szomor� volt, ha erre gondolt, de nem f�jt a sz�ve. Maga is megijedt ett�l az �rz�st�l... vagy tal�n annak hi�ny�t�l.
Ek�zben Harry a szob�ban kuksolt. � nem volt annyira elkeseredve Luna hal�l�t�l, mint Ginny, b�r � is vigasztalhatatlanul szomor� volt. Kib�mult az ablakon, �s azon gondolkozott, tal�n nem k�ne ennyire elkeseredni: elvonja a figyelmet a harcr�l. Hal�lfal�kra mindig, b�rmely percben sz�m�thattak. T�madhattak, �lhettek, rabolhattak: ez nekik nem volt b�n. Ideje tov�bbl�pni, gondolta Harry. �s t�madni. Lerohant a konyh�ba.
- Molly! - ki�ltott r� az �ppen vacsor�t f�z� asszonyra. - Gy�l�st kell tartanunk! Van egy �tletem!
- Most, Harry? Hiszen... - kezdett tiltakozni a n�, de amint megl�tta Harry arckifejez�s�t, feladta. - Rendben, h�vom a t�bbieket.
F�l �ra m�lva m�r az �sszes Rend-tag ott gy�lekezett a hatalmas konyhaasztaln�l.
- Sz�val... az lenne a tervem, hogy be�p�t�nk valakit - kezdte Harry, b�r saj�t maga sem tudta m�g a pontos akarat�t.
- Azt akarod, hogy valaki �lljon be hal�lfal�nak? - fortyant fel McGalagony.
- Nem! M�sf�le megk�zel�t�sb�l! Gondolkozzatok! - ki�ltotta Harry.
- Tal�n... egy hal�lfal� hozz�tartoz�j�n kereszt�l? - gyanakodott Remus.
- Igen. Pontosabban... Draco Malfoyon kereszt�l - mondta Harry.
- Na ne! Te Malfoyn�l akarod benyalni magad? - n�zett meg�tk�zve Ron.
- Nem, nem �n, engem ut�l. Olyan megk�zel�t�sben, hogy... sz�val egy l�nyon kereszt�l.
- NEM! - ez Ginny v�gszava volt, aki az ajt� hom�ly�ban �llt. Eddig nem l�tta senki, hogy ott van. Azt hitt�k, f�nt siratja Lun�t. Most azonban d�h�sen l�pett be a f�nybe. Szeme szikr�kat sz�rt, �s meredten n�zett Harry-re. - Tudom, mire gondolsz! �s nem csin�lom meg! - Ekkor a t�bbiek fel� fordult. - M�gis, mit gondoltatok? Ki j�r egy iskol�ba Malfoy-jal? H�t �n! ki van benne a Rendben? H�t �n... nem. De akkor is bevontatok! �s te azt akarod, hogy... hogy Draco Malfoy-jal... - zokogott Ginny, �s kirohant a konyh�b�l, egyenesen a kis kuck�j�ba. Remeg� k�zzel meggy�jtott egy cigarett�t. Hamarosan l�pteket hallott, �s k�zben a l�legzet�t is visszatartotta. Nem akarta, hogy felfedezz�k �t �s a rejtek�t. �m hamarosan megjelent Hermione arca. A l�ny bem�szott �s lekuporodott Ginny mell�, majd �t�lelte bar�tn�je v�ll�t.
- Nem �rtem! Nem �rtem Harry-t! - zokogott a cigarett�t szorongat� l�ny. - Mi�rt csin�lja ezt? Mindenn�l fontosabb neki, hogy t�rbe csaljuk Voldemortot! N�lam is fontosabb! K�sz fel�ldozni! DRACO MALFOY-jal kell �ssze�llnom, �rted?! - mondta, b�r tudta, �nz�s�g, amit mond.
- Ugyan m�r! Nagyon szeret, de... ez most egy c�l Ginny! Musz�j megcsin�lnia, k�l�nben azt mondan�k r�la, hogy... sz�val hogy te fontosabb vagy neki, mint az eg�sz vil�g... - csit�totta Hermione, s Ginny pontosan tudta, mennyire igaza van, de ezt nem b�rta bel�tni.
- De... DRACO MALFOY! - mondta reszketve Ginny. Hermione megd�rzs�lte a h�t�t.
- Igen, �. Ginny, te sz�p vagy, okos, intelligens...
- �s egy Weasley, vagyis v�r�rul� - nevetett fel Ginny kiss� reszketegen.
- Na gyere, te v�r�rul�k�m. Menj�nk be. K�nyelmes kuck�, de kiss� hideg! - nevetett vele Hermione. Kim�sztak a kuck�b�l, �s Ginny, imm�r felszegett, k�nnymentes arccal l�pett be a konyh�ba.
- Ha kell, elcsavarom Draco Malfoy fej�t. De csak a j� �gy �rdek�ben - mosolygott halv�nyan. A t�bbiek megk�nnyebb�lt arccal n�ztek fel...