Egy r�ges-r�gi szoba egyik sark�ban �lltam. A falak mellettem h�v�s, feh�r k�b�l voltak, v�kony ruh�imon kereszt�l �reztem az �vsz�zados hideget. A berendez�s gazdag, m�r-m�r kir�lyian d�szes volt. A f�helyen egy baldachinos �gy �llt, de nem olyan, mint a Roxfort h�l�termeiben - ezerszer d�szesebb, �s val�dibb. Mellettem egy apr�, de ann�l cir�d�sabb ablakon �pp hogy bepislogott a nap, kilesve m�g f�lig lehunyt szempill�i al�l. M�g alig hajnalodott.

Mintha egy v�rban lenn�k, a hercegkisasszony h�l�term�ben, gondoltam, �s sejt�sem be is igazol�dott. Az arannyal h�mzett �gyf�gg�ny lassan elh�z�dott, �s megl�ttam az �gyban �l�, �lmos, tizen�ves l�nyt. Haja sz�k�sbarna volt, �s le�rt j�val a cs�p�je al�, szemei pedig olyan s�t�tk�kek voltak, hogy m�r ibolyasz�n�nek t�ntek. Gyorsan kin�zett az ablak fel�, majd megnyugodott, l�tva a nap �ll�s�t. Az �gy sz�le fel� cs�szott, �s lel�gatta l�b�t - de az �gy olyan magasan �llt, hogy m�g a l�bujjainak hegye sem �rintette a hideg k�padl�t. Megd�rzs�lte �lmos szemeit, de m�g ezekben a f�radt mozdulatokban is benne volt valami m�lt�s�g… S�t�t, feket�s karik�k h�z�dtak a l�ny szemei k�r�l, l�tszott, hogy egy�ltal�n nem is aludt az �jjel. M�gis m�lt�s�g sug�rzott bel�le, �s m�g valami eg�szen emberfeletti… olyannak t�nt, mint ahogy kiskoromban a szenteket k�pzeltem. A b�nat �s a szenved�s csak lassan mert�k megk�zel�teni, de b�lyeg�ket otthagyt�k valahol m�lyen a pillant�s�ban. Mindezek ellen�re b�szk�n felszegte a fej�t, �s magabiztosan, egyenes h�ttal �lt. A k�vetkez� pillanatban rekedt ki�lt�s hagyta el r�zsasz�n� ajkait.

  - Sara!

Szinte azonnal ny�lt a szoba m�sik fel�ben l�v� ajt�, �s egy szolgaruh�s, teltkarcs� n� l�pett be rajta. Az �gyhoz sietett, majd meghajolt a l�ny el�tt.

- Lady Caroline…

- Figyelj, Sara! A k�r�sem a k�vetkez�: menj le az udvarba, �s -

- A k�k ruh�j�t parancsolja? Kimostam m�r…

- Ne v�gj a szavamba! Vagy tal�n tudod, mit akarok mondani?! - villant d�h Caroline szemeiben.

- Nem, Lady, bocs�natot k�rek - hajtotta le fej�t engedelmesen a javakorabeli n�.

- Menj le teh�t az udvarba. A csel�dlakba. - Sara szeme d�bbenten, szinte f�lve t�gult hatalmasra. Caroline �szrevette ugyan, de ellentmond�st nem t�r� hangon folytatta.

 - N�gyszemk�zt k�z�ld a lov�szfi�val, hogy v�rom a h�l�szob�mba. Ha alszik, keltsd f�l. Ha tiltakozik, er�sk�dj ann�l ink�bb. Viszont j�l figyelj: �rajta k�v�l senki m�s nem tudhat err�l.

Sara riadtan n�zte �rn�j�t. Apr�, forr� v�zt�l v�r�s kez�vel kopott k�t�ny�t gy�r�gette, sz�ja sz�ra ny�lt, de hang nem hagyta el ajkait.

- Vil�gos?! - j�tt ki b�ket�r�s�b�l Caroline. 

 - I-i-igen, �rn�m… de nem h�vjam el�bb ide Lavinia-t? M�g fel sem �lt�z�tt…

- Nem! Mit gondolsz, mi�rt nem �t h�vtam, ha ruh�ra v�gyn�k?! Eredj m�r a csel�dlakba! - futotta el a m�reg v�r�se Caroline arc�t. Ugyanarra gondoltam, amire minden bizonnyal Sara is: mit akar a l�ny a lov�szfi�t�l kora hajnal, h�l�ruh�ban?

- De, de Lady… az �rfit m�g ma elviszik… hiszen; nem tudja kisasszonyom?

- Mindent tudok! - ki�ltotta Caroline. - �s azt is, hogy az ap�m megtiltotta, hogy tal�lkozzak Elijahhal! Ez�rt van a korai id�pont, ez�rt van a titkol�z�s, �s ha nem teszed, amit parancsolok, elhiheted, hogy megb�nod! - suttogta a v�g�t �sszesz�k�lt szemekkel a l�ny. Sara csak t�togott, mint a partra vetett hal, de nem mert megmozdulni.

- Indulj, m�gpedig azonnal, ha j�t akarsz magadnak! - sziszegte d�h�sen Caroline. Sara kiv�gott egy esetlen meghajl�st, azt�n futva kifel� indult a szob�b�l. Elijah? Biztosan v�letlen egybees�s, gondoltam…

L�ttam, ahogy Caroline s�hajtva im�ra kulcsolta kezeit, azt�n testtelen�l �szva a leveg�ben k�vettem Sara-t. F�jtatva rohant ki a v�rb�l, kereszt�l az op�los, hajnali f�nyben �s�toz� udvaron. Egy k�b�l �p�lt, hossz� �p�let fel� tartott, ami az ist�ll� mellett �llt, az erd� sz�l�n. Berontott az ajt�n, s az asztal k�r�l szorgoskod� asszonyok k�rd�seivel nem is t�r�dve balra fordult. M�g j� p�r m�tert ment a h�z belseje fel�, mire el�rt a kis, rozoga ajt� el�. T�tov�n bekopogott, majd azonnal be is nyitott az apr� szob�ba. A sarokban l�v� �gyon, egy telepakolt v�szonzs�k mellett, h�t�t a falnak vetve komor, elgy�t�rt tekintet�, s�padt, sz�ke fi� �lt - ELIJAH…

 - E-elijah..- f�jtatta mellkas�t lapogatva Sara. Azonban ak�rhogy igyekezett, t�bbet k�ptelen volt kiny�gni. A fi� lassan fel�llt; rajta is l�tszott, hogy nem aludt az �jszaka. - Mondd m�r, az Isten�rt! Sara, k�rlek…

- A… a Lady… - Elijah m�g jobban els�padt, ahogy halkan maga el� suttogta a l�ny nev�t.

- Sara, k�ny�rg�m, besz�lj!

- H�vat… menj fel hozz�… siess… Ahogy a mondat elhangzott, Elijah m�r rohant is. Sara kifulladva rogyott le az �gyra.

 Elijah perceken bel�l Caroline lakoszt�ly�n�l termett, �s sorra nyitotta az ajt�kat. Mikor a h�l�szob�hoz �rkezett, halkan, szinte f�lve kopogtatott. Abban a pillanatban r�snyire ny�lt az ajt�, s v�kony ujjak fon�dtak Elijah csukl�j�ra, hogy beh�zz�k a szob�ba. Caroline azonnal kulcsra z�rta az ajt�t, majd �rnyalatnyit elpirulva elengedte a fi� kez�t. - Mylady… - suttogta. - Mi�rt h�vatott? M�r nem szolg�lok a gr�f�kn�l…

- D�lt�jban �rkezik meg Schonberg earlje, hogy mag�val vigyen - folytatta halkan Caroline. Elijah tekintete zavartan a k�padl�ba f�r�dott. - Igaz, amit besz�lnek, Elijah? T�nyleg... boszork�ny vagy?

- Nem vagyok boszork�ny, mylady - v�laszolta a fi� egy apr�, titkol�sra sz�nt mosollyal. - Boszork�nynak a n�ket h�vj�k. �n var�zsl� vagyok.

 Caroline egy hossz� pillanatra behunyta a szemeit, ahogy arc�n el�ml�tt a k�ts�gbees�s. - Mi�rt, Elijah, monnd meg, mi�rt? - M�gikus hatalommal b�rok, mylady... de a kisasszony minden bizonnyal nem �gy �rtette... - v�laszolt bizonytalan hangon Elijah. - Akkor m�sk�nt k�rdezem. Honnan? Honnan tudta meg az earl, hogy m�gus vagy?

- Fogalmam sincs, mylady - szegte fel fej�t. - Schonberg k�mei... vagyis, az earl k�mei minden�tt ott vannak! �s az el�kel� n�ps�g f�l a var�zsl�kt�l �s a boszork�nyokt�l, mert azt hiszik, mindannyian az Alvil�g ur�t szolg�ljuk! �s �ppen ez a f�lelem vezet mindenkit a t�vhitek k�z�! Caroline �rdekl�dve hallgatta, nem l�tszott rajta, hogy a kiab�l�s�rt meg akarn� feddni Elijahot. � m�gis bocs�natot k�rt.

- Eln�z�st, mylady, nem a maga hib�ja.

- Hanem az ap�m�.

- Nem, lady, �n nem �gy �rtettem...

 - Elijah! - �ll�totta meg a szabadkoz�st egyetlen k�zmozdulattal a l�ny. - H�zelg�, hogy mylady-nek sz�l�tasz. - Elijah �rnyalatnyit elpirult, de �llta a r�szegez�d� tekintetet. - Rajtad k�v�l senki m�s nem h�v myladynek. Csak egyszer�en ladynek. K�sz�n�m a megtiszteltet�st.

Elijah m�g jobban elv�r�s�d�tt, sz�j�t sz�l�sra nyitotta, de v�g�l zavartan lehajtotta a fej�t.

- Ugyanakkor - folytatta a l�ny, f�rk�sz� tekintettel m�regetve Elijahot - semmivel sem szerezn�l nekem nagyobb �r�met, mintha a keresztnevemen sz�l�tan�l. T�bbsz�r is k�rtelek erre, m�g eg�szen kicsi korunkban is. De soha nem tetted meg.

 - De... mylady, �n... - habogott Elijah.

- A nevem Caroline.

- Tudom, �s m�gsem tehetem!

- M�r nem szolg�lsz az ap�mnak! A magad ura vagy, nem parancsolja meg neked senki, hogyan sz�l�ts! Mi�rt nem teszel �gy, ahogy a sz�ved k�r?

- A sz�vem? - k�rdezte d�bbenten Elijah. Caroline n�m�n b�lintott, �s csak hossz� m�sodpercek m�lva sz�lalt meg.

- Az �n sz�vem r�g a tied. - k�zelebb l�pett a fi�hoz, gyeng�den a szem�be n�zett, �s jobb kez�nek finom ujjait Elijah mellkas�ra fektette. - Ide adtam m�r r�ges r�g... vagyis ha az �n sz�vem k�r valamit, az olyan, mintha a ti�d tenn�... h�t nem �rzed?

Elijah megbabon�zva meredt a l�ny ibolyak�k szemeibe.

- Caroline... - suttogta olyan halkan, hogy alig hallottam. Annak szemeit mintha k�nnyek futott�k volna el, de nem l�thattam tiszt�n, mert az �n szemeimben percek �rta a d�h �s az elhagyatotts�g k�nnyei gy�lekeztek. A l�ny reszket� ajkakkal mosolyodott el.

 - Sosem illett�l a szolg�k k�z�, Elijah... bel�l mindig is szabad volt�l, legbel�l senki �s semmi nem k�thetett meg... - suttogta Caroline, kez�t m�g mindig Elijah minden bizonnyal hevesen dobog� sz�v�n nyugatva. A fi� lassan b�lintott. - �n sem k�thetlek meg, pedig ha mellettem maradn�l, teljes szabads�got kaphatn�l.. Tudtad, hogy az ap�m �r�k�s�v� akart tenni? Miel�tt m�g kider�lt volna, hogy...

- Igen. M�g azon a napon, mikor az earl k�ld�nce meg�rkezett, a fejemhez v�gta... hogy ennyire b�zott bennem, �s ennyire szeretett. De �n mindent t�nkretettem. Holott senki nem tehet arr�l, hogy kinek sz�letik...

  - Tudod, hogy kisl�nykoromban h�ny �jszak�t zokogtam v�gig az�rt, mert nem lehettem olyan, mint te? Olyan boldog volt�l, olyan szabad. Minden v�gyam volt levetni a fodros ruh�kat, �s mell�d k�lt�zni a csel�dlakba. M�ra minden a m�lt� lenne? Minden rem�nyem?

- M�gly�ra k�ldenek. Tal�n m�g ma - suttogta Elijah.

- Att�l m�g szerethetlek. �s szeretlek is.

- A lady nem engem �rdemel... valaki gazdagot �s nagy nev�t. Nem egy �rva lov�szfi�t, aki �r�kon bel�l a m�gly�n v�gzi...

- Nekem akkor is csak te kellesz! - suttogta elsz�ntan a l�ny. K�zelebb hajolt, mintha meg akarn� cs�kolni Elijahot, de � gyorsan megsz�lalt.

- Ne. Lady, k�rem... Caroline, ne.

- H�t ezt is sajn�lod t�lem? Egy cs�kot? Pedig �n enn�l j�val t�bbet akarok most t�led... - n�zett Elijah borosty�n szemeibe olyan szenved�lyes tekintettel, hogy nem csod�lkoztam volna, ha valami l�ngra kap a k�zel�kben. �s ekkor �szrevettem Elijah fekete �risz�ben visszat�kr�z�dni azt a v�gyat, ami Caroline-t is �gette... azt�n a l�ny nagyon halkan suttogott m�g valamit.

 - Mindig arr�l �lmodtam, hogy a feles�ged lehetek... - Elijah sz�ra nyitotta sz�j�t, de Caroline m�sik kez�nek mutat�ujj�t finoman a fi� sz�j�hoz �rintette, �s mikor l�tta, hogy az nem sz�l, lassan simogatni kezdte az �rz�keny b�rt. M�g halkabban folytatta. - Hozzuk el�re �lmaim �jszak�j�t, Elijah...

�s most t�nyleg megcs�kolta. Kapkodva �s szenved�lyesen. Felki�ltottam, �s �reztem, hogy s�llyedni kezdek a fekete �rben. El akartam t�nni az �lomb�l, de k�v�ncsi voltam, mi t�rt�nik... Pedig f�jdalmasan pontosan tudtam, mi t�rt�nik egy n�sz�jszak�n, m�g ha el�rehozott is. Egyre k�zelebbr�l hallottam ki�lt�saimat, m�g egyszer csak az �gyamban nem tal�ltam magam, �sszeg�rnyedve a zokog�st�l, arcomat m�lyen a p�rn�ba f�rva. Tomp�n hallatsz�dott a szobat�rsaim �lmos, zavart motyog�sa, azt�n hirtelen nagyon er�sen �sszer�ndult a gyomrom. Tudtam, mi k�vetkezik. M�g mindig zokogva fel�ltem, �s leh�nytam magam el�tt a takar�t azzal a p�r korty v�zzel, ami bennem volt. K�zvetlen�l magam mell�l egy undorral teli hangot hallottam:

- �risten... valaki h�vja Pomfreyt, de gyorsan!

Felzokogtam, �s �sszeg�rnyedtem a h�nyingert�l. �reztem a sz�mban a gyomorsav keser� �z�t, azt�n els�t�t�lt k�r�l�ttem minden...