A r�snyire nyitott ablakon besz�r�d�tt az es� halk kopog�sa. M�lyeket l�legeztem az es� �s a mellettem alv� Harry illat�b�l, �s igyekeztem megmaradni ebben a k�ztes, se nem alv�, se nem �ber �llapotban. A szob�ban kellemesen h�v�s volt, de alig �reztem, tekintve, hogy a l�baimmal is Harry test�re fon�dtam, �s a fejemet a nyak�ba f�rtam. �reztem, hogy karjaival gyeng�den szor�t mag�hoz, hallgattam, ahogy l�legzet�nket egybemosta az es�cseppek moraja, �s akaratom ellen�re �jra m�ly �lomba s�llyedtem…

Mikor t�nylegesen fel�bredtem, az es� �pphogy csak cs�p�g�tt. Viszont ann�l hidegebb volt. Igyekeztem kicsire �sszeh�zni magam, �s m�g szorosabban Harry karjai k�z� f�szkelni magam, de valami miatt nem siker�lt. �s�tva kinyitottam a szemem, �s teljesen megd�bbentem att�l, amit nem l�ttam. Hol lehet Harry?

Od�bb gurultam az �gyon, �s �reztem, hogy Harry hely�n is meleg m�g a leped�. Biztos csak v�c�re ment ki, vagy ilyesmi. M�g egyet �s�tottam, �s kezemet a k�z�s p�rna al� fektettem, �s �gy figyeltem az ablakon csordog�l� kis patakokat. P�r perccel k�s�bb halkan ny�lt a vend�gszoba ajtaja. Megfordultam, hogy Harryre n�zhessek.

Rajta is l�tszott, hogy nem aludtunk sokat, de a szeme vid�man csillogott, ahogy l�tta, hogy �bren vagyok, �s k�ld�tt fel�m egy mosolyt.

- J� reggelt – mosolyogtam r� �s is.

- Neked is, kicsim – �lt le az �gy sz�l�re. Az ismer�s mozdulattal ler�gta a bakancs�t, �s mell�m fek�dt. Azonnal betakartam, �s �tkarolva �t, szorosan hozz� simultam. Meglep�en h�v�s volt a teste.

- Ilyen hideg van kint?

- Ilyen meleg van bent? – ford�totta meg k�rd�semet Harry. Belenevettem a nyak�ba, mire egy kicsit megborzongott, �s k�zelebb h�z�dott hozz�m. Simogatni kezdtem a h�t�t, hogy felmelegedjen. �lmosan behunyta a szem�t, �s elmosolyodott. Egy darabig figyeltem az arcvon�sait, tekintetem elid�z�tt az ajkain. M�g mindig nem cs�kolhattam el�gszer… ki is haszn�ltam a kedvez� alkalmat, �s egy apr� puszit leheltem a sz�j�ra. � azonban, m�g mindig csukott szemmel ut�nam kapott, �s hosszan, �s nagyon gyeng�den cs�kolt tov�bb. Finoman simogattam a test�t, �s hagytam, hogy elvesszek az �rz�sben. Egyszer csak �reztem, hogy jobb kez�t a h�ta m�g� dugta.

- Harry, mi van a kezedben? - suttogtam k�v�ncsian. Egy utols� kis cs�kot adott, majd a szemembe n�zve �gy sz�lt:

- M�g semmi. El�bb besz�lgess�nk, j�? – k�zben a hajammal j�tszott. Az ujjaira csavarta, azt�n a f�lem m�g� sim�totta.

- Szeretlek! – v�gtam r� azonnal, kicsit riadtan.

- �n is t�ged – mosolyodott el, majd ujjaival tov�bb simogatta most m�r az arcomat. – Ez nem is volt k�ts�ges, pl�ne a tegnapi… mai… sz�val, j� hossz� �jszaka ut�n…

- Nekem ink�bb r�vidnek t�nt, legal�bbis az alv�ssal t�lt�tt r�sze…

- Nem �gy t�nt, mintha b�nn�d! – nevetett Harry.

- Nem is b�ntam… - csatlakoztam hozz�. – Sz�val, mir�l akarsz velem besz�lgetni?

- Arr�l, ami az elm�lt k�t h�tben t�rt�nt vel�nk. Hogy ne forduljon el� m�g egyszer.

- �. �rtem. – komolyodtam meg. – Kezdhetem �n?

- Persze – nevetett fel halkan Harry.

- Mi volt Suzanna �s k�zted?

- H�t, ez egy hossz� t�rt�net lesz. Jaj, Ginny, ne v�gj ilyen agg�d� k�pet! Sz�val. Amikor a b�f�ben Suzann�val l�tt�l, az nem volt m�s, mint egy lelkiseg�ly-gyorsszolg�ltat�s. Aznap reggel mentek sz�t a bar�tj�val, Adammel, r�ad�sul csak valami mondvacsin�lt �gy miatt. �s be is tudom bizony�tani, hogy �gy volt. Aznap, amikor kirohant�l a b�rb�l, egy fekete haj� cs�v� �nekelte a November Rain-t. – B�lintottam, mire folytatta. – Na, � Adam. Ha j�l sejtem, pont akkor ment�l ki, mikor �k az ajt� mellett sm�roltak.

- Te j� �g! T�nyleg! – n�ztem Harryre d�bbenten. – �s �n emiatt nem �lltam veled sz�ba hetekig…

- Hazudjam, hogy sz�ra sem �rdemes?

- Harry, �n annyira sajn�lom!

- Ugyan! – adott egy puszit a sz�mra Harry. – M�r bocs�natot k�rt�l, �s k�l�nben is, azt hiszem, ez neked is el�g nagy b�ntet�s volt…

- H�t igen – s�hajtottam, a karjai k�z� f�szkelve magam. Lassan simogatni kezdte a h�tamat.

- M�skor ink�bb k�rdezz r�, ha azt hiszed, f�lrel�pek, j�?

- �g�rem – pecs�teltem meg egy cs�kkal az adott sz�t. – Figyelj, ugye tudod, hogy David �s �n csak…?

- Bevallom, el�sz�r nem volt nyilv�nval�, hogy te tervelted ki az eg�szet…siker�lt f�lt�kenny� tenni. T�nyleg majdnem nekimentem Davidnek, csak azt�n… nem is tudom. El tudod k�pzelni r�la, hogy amint elt�n�k a k�pb�l, r�d veti mag�t, hirtelen elfelejtve, hogy bar�tn�je van? – megr�ztam a fejem, mire b�lintott, �s folytatta. – Na ugye. F�leg, hogy m�g el sem t�ntem… Az els� pillanatban nagyon eldurrant az agyam. Am�gy is lil�ban l�ttam mindent az idegess�gt�l, hogy siker�l magamra harag�tani t�ged, �s meg tudom-e magyar�zni… M�r vettem a leveg�t, hogy r�ki�ltsak Dave-re, de hirtelen beugrott, hogy amilyen ravasz n� vagy, kitelik t�led egy f�lt�kenny�tev�si-k�s�rlet.

- Aham. H�t, akkor mell� – vontam v�llat.

- Vesz�lyes egy n� vagy… �s az, hogy szeretsz valakit, kegyetlenn� tesz. Na de mes�lj! Hogy cs�kol Dave? – ezen a k�rd�sen nevetnem kellett. David, mint hivat�sos n�k b�lv�nya, igaz�n j�l cs�kol. De nekem ez nem jelentett semmit, hiszen egy percig sem �reztem ir�nta semmit.

- J�l, de a nyomodba sem �r – v�laszoltam a teljes igazs�got.

- Hm – b�logatott Harry. – K�r… �ppen be akartam bizony�tani, hogy jobb vagyok n�la.

- Tulajdonk�ppen – j�tszottam a t�preng�t – ha jobban meggondolom… - olyan hevesen cs�kolt meg, hogy meg kellett a v�ll�ban kapaszkodnom. P�r perccel k�s�bb kifulladva v�ltunk el.

- Szerelek, Harry, mondtam m�r?

- �n meg im�dlak.

- Ezt meg kell h�l�lnom valamivel, hercegem – suttogtam, miel�tt ism�t cs�kban forrtunk �ssze.

- Ja �s igen! – ugrott be percekkel k�s�bb m�g egy k�rd�s. – Ha im�dsz, hogy mondhattad azt p�r nappal ezel�tt, hogy „h�t persze, hogy bar�tok vagyunk!”?

- Hm, igazad van. K�t lehets�ges magyar�zat van. Egy- nem akartam olyan k�nnyen megadni magam, ha m�r egyszer h�bor� kezdt�l. Kett�- teljesen zizzancs voltam a hi�nyodt�l, meg att�l, hogy majdnem 39 fokos l�zzal fek�dt�l el�ttem az �gyban.

- �. M�r �rtem. Ne haragudj, hogy h�lye vagyok.

- Nem vagy te h�lye – nevetett r�m Harry. – Csak n�ha, egy eg�szen picit butus. De igyekszem mindig melletted �llni, hogy ezt adott helyzetben korrig�lhassam.

- �r�k h�l�m, h�s lovag – nevettem r� �n is. – Sz�val, akkor nincs t�bb titok – n�ztem r� .

- „Kimondom, szeretlek, ez a v�gs� titok” … M�g mindig k�v�ncsi vagy, mi van a kezemben? – k�rdezett mosolyogva Harry.

- H�t persze! – v�gtam r�, �s azonnal ny�jtogatni kezdtem a nyakam, hogy a h�ta m�g� l�thassak. � azonban egy cs�kot lehelt az ajkaimra, azt�n halkan ezt suttogta:

- Azt�n vigy�zz vele… t�vis n�lk�l m�g �n sem vagyok k�pes szerv�rozni… - azzal a kezembe helyezett egy… r�zs�t. Elt�volodtam Harryt�l, hogy jobban megn�zhessem a vir�got.

Gy�ny�r�, hossz� sz�r�, m�lyv�r�s r�zsa. Se nem bimb�, se nem teljesen ny�lt szirmok. �pp csak most kezdhetett ny�lni. Ahogy v�gigsim�tottam hamvas szirmain, �reztem, hogy m�g nedves a hajnali harmatt�l.

- Harry, ez… ez mesesz�p! - �, szint�n a r�zs�t n�zve elmosolyodott.

- Olyan, mint a kapcsolatunk. Nem?

- De, pontosan. Mi is csak most kezd�nk igaz�n kiny�lni egym�snak – mosolyogtam Harryre, azt�n �jb�l a vir�got b�multam.

- Tudod, milyen j�l lehet �zenni egy-egy sz�l r�zs�val?

- Persze! Ha j�l tudom, a v�r�s a szerelmet jelenti, a feh�r az �rtatlans�got…

- Nem-nem – r�zta meg a fej�t Harry. – Amit te mondasz, az puszt�n a sz�nek jelent�se. Ha belegondolsz, a v�r�s sz�n �nmag�ban is a szerelem jelk�pe. A r�zsa sz�nei enn�l sokkal t�bbe takarnak. Akarod, hogy mes�ljek?

- Persze – b�jtam hozz� ism�t, �s �gy helyeztem a r�zs�t, hogy mind a ketten l�thassuk.

- Ha egy r�zsa v�r�s, az azt jelenti, hogy aki adja, szerelmes, az �rzelmei nagyon magas h�fokon l�ngolnak. Ha feh�r, akkor az �rtatlans�got k�pviseli, �rtatlan, vagyis bar�ti �rzelmeket. A s�rga r�zsa az �rzelmek megbeteged�s�t, a szerelem hal�l�t jelenti. A feh�rbe hajl� r�zsasz�n szimp�ti�t jelent, hol csak bar�tilag, hol kapcsolatok legelej�n. A narancss�rga is a szenved�lyt k�pviseli, de nem mindig olyan m�lyen, mint a v�r�s, vagy csak puszt�n szenved�lyt, ami nem p�rosul szerelemmel. A m�lyr�zsasz�n a h�l�t jelk�pezi, a k�k pedig a titkot – lehet annak is titka, aki adja, �s titkot sejthet az is, aki adja. A fekete r�zsa nem eg�szen term�szetes, �ltal�ban a hal�llal �ll�tj�k p�rhuzamba, �s nem csak a kapcsolat, hanem n�ha a kedves hal�l�val is.

- �… - motyogtam d�bbenten. – Azt hiszem, t�led nem levelet fogok kapni, hanem r�zs�t.

- Mi�rt, baj?

- Dehogy! Csak k�m�lj meg a feket�t�l…

- Nem �g�rhetek biztosat, de igyekezni fogok – n�zett m�lyen a szemembe Harry, majd gyeng�den megcs�kolt. �s ez�ttal egy�ltal�n nem siett�nk az elv�l�ssal…