Lassan bek�sz�nt�tt a december �s Ginny kezdte �gy �rezni, ideje volna v�glegesen eld�ntenie, hogy Blaise-zel t�lti-e a kar�csonyt vagy sem. A fi� nem is sejtette, hogy Ginnynek vannak m�g k�ts�gei. �gy v�lte, � mindent t�k�letesen elrendezett �s Ginny sehol sem �rezn� jobban mag�t, mint az impoz�ns Zambini vill�ban az � szem�lyes t�rsas�g�ban.

Egy este v�g�l Ginny is r�sz�nta mag�t a d�nt�sre, meg�rta sz�leinek, hogy Roxfortban szeretn� t�lteni az �nnepeket, mivel a di�kok szinte egyt�l-egyig �gy tesznek. A l�ny nagyot s�hajtott, kiss� sz�gyellte mag�t az �tl�tsz� hazugs�g miatt, de v�g�l �tj�ra eresztett egy iskolai gy�ngybaglyot a lev�llel. Majd lass� l�ptekkel visszament a klubhelys�gbe �s elfoglalta megszokott hely�t, ahol rendszerint Blaise-zel m�latta az id�t. Gyakran Draco �s Pansy is csatlakoztak hozz�juk itt, Ginny v�lem�nye szerint kiz�r�lag az�rt, hogy �t k�nozz�k a jelenl�t�kkel. A t�bbi di�k szem�ben ez a hely nem volt m�s, mint a mardek�rosok t�rzshelye, �ppen ez�rt igyekeztek is elker�lni.

Az, hogy Ginny oly nyugodtan �ld�g�lt itt, nem �ppen pozit�v hat�ssal volt a n�pszer�s�g�re, a griffend�lesek k�z�l volt olyan, aki egyenesen �rul�nak titul�lta. Colin Creevey rendszerint �sszeh�zott szem�ld�kkel, fejcs�v�lva m�regette a l�nyt �s j� p�rszor megeml�ttette, hogy nem �rtana valakinek egy kis rendet teremteni Ginny fej�ben. Lavender Brown pedig egy este dr�mai hangon mes�lni kezdte a l�nynak, hogy igencsak cs�nya pletyk�k keringenek r�la, m�ghozz� az, hogy a fi�kat legink�bba p�nzt�rc�juk alapj�n v�logatja. Lavender d�h�s kifakad�sra v�rt volna Ginnyt�l, � azonban csak megvonta v�ll�t.
– Az emberek �lland�an �sszevissza besz�lnek. Engem ugyan nem �rdekel, hogy mit hisznek r�lam!
Ezzel a kijelent�ssel m�g �nmag�t is siker�lt meglepnie… t�ls�gosan is �gy hangzott, mintha egy mardek�ros sz�j�t hagyta volna el. V�g�l siker�lt megnyugtatnia mag�t, hogy egy val�di mardek�ros, mint p�ld�ul Draco, Pansy vagy ak�r Blaise reakci�ja bizony�ra j�val hat�rozottban hangzott volna. 

Ginnynek nem kellett sok�ig mag�nyosan �ld�g�lnie. Draco l�pdelt oda hozz� hanyag eleganci�val zsebre v�gott k�zzel.

– Csak �gy egyed�l? Hov� lett Blaise?

– Ha minden igaz Pansyval van a k�nyvt�rban – k�z�lte Ginny, mire Draco g�nyos kis f�lmosolyra h�zta a sz�j�t �s letelepedett Ginnyvel szemben a fotelbe.
– �s mondd csak, r�g�ta v�rakozol?
Ginny felvonta kiss� a szem�ld�k�t.

– Ki mondta, hogy v�rakozom? – k�rdezett vissza l�ny, b�r val�ban Blaise-re v�rt.
– Csak gondoltam nem j�kedvedben �cs�r�gsz itt egyed�l… – vont v�llat a sz�ke fi�.

Ezut�n k�nos csend k�vetkezett, mikor is Draco �sszeh�zott szemmel m�regette Ginnyt, aki igyekezett tudom�st sem venni err�l. V�g�l a fi� sz�lalt meg.
– Egy cseppet sem vagy f�lt�keny?

Ginny megr�k�ny�dve tekintett Dracora.
– Szerinted �gy n�zek ki, mint aki f�lt�keny valakire? K�l�nben pedig azt hiszem semmi okom annak lenni.

– T�ls�gosan is magabiztos vagy, a Potter-szindr�ma…
– Te pedig kifejezetten bizonytalan vagy magadhoz k�pest! – v�gott vissza Ginny. – Tal�n �ppen te vagy az, aki f�lt�keny…
A l�ny bujk�l� mosollyal figyelte Draco reakci�j�t, aki a helyett, hogy d�h�sen tiltakozni kezdett volna majdhogynem elnevette mag�t. V�g�l m�gis komolyan sz�lalt meg:
– Nem, nem vagyok az. Nincs okunk megv�dolni �ket semmivel.
– Te t�nyleg komolyan gondolod, hogy Blaise meg Pansy… – Ginny befejezetlen�l hagyta a mondatot �s hitetlen arccal v�rta Draco v�lasz�t.
– Dehogy – legyintett a fi�. – Biztos vagyok benne, hogy Blaise nem merne k�zeledni Pansyhoz. Nem is pr�b�lt soha, r�ad�sul most m�g te is lek�t�d…
– �h! �rtem mire akarsz kilyukadni – kezdte megj�tszott riadalommal Ginny, val�j�ban azonban nem �rtette, m�gis mit akarhat t�le Draco. – Nem b�zol bar�tn�dben, ugye ez baj?

– �n ezt egy sz�val sem mondtam – v�laszolt Draco sejtelmes mosollyal.

– Malfoy, ne sz�vass m�r! – fakadt ki Ginny. – Mit akarsz?

Draco �rtatlan arccal t�rta sz�t a kezeit.
– Csak besz�lgetni… Mi olyan k�l�n�s ebben?

– Nem az a k�l�n�s, hogy besz�lgetni akarsz – felelte fejcs�v�lva Ginny –, hanem az, hogy �pp velem…

– Nos… biztos j� okom van r�, hogy veled besz�lgessek – m�regette tov�bb Draco Ginnyt g�nyosan mosolyogva.
– Akkor most megnyugodtam – nevette el mag�t ism�t a l�ny. Nem igaz�n vette komolyan Draco szavait. – Abban t�nyleg nincs semmi k�l�n�s, hogy valamif�le h�ts� sz�nd�kt�l vez�relve akarsz velem besz�lgetni.

Ginny els� gondolta az volt, hogy Draco minden bizonnyal egyszer�en csak sz�rakozik vele, mert �lvezi, ha kellemetlen helyzetbe hozhatja. Az id� el�rehaladt�val azonban megv�ltozott a v�lem�nye, m�r �gy v�lte, a fi� egyszer�en csak unatkozott �s val�ban besz�lgetni szeretett volna. Mindenesetre az este Draco kimondottan �rdekl�d� �s k�zl�keny volt. Ginnynek m�g az is esz�be jutott, hogy Draco esetleg valamif�le tudatm�dos�t� szer hat�sa alatt �ll, de arra jutott, hogy ez a feltev�se nem val�sz�n�, a fi� ugyanis teljesen �rtelmesen viselkedett.

Sok mindenr�l sz� esett azon az est�n a fiatalok k�z�tt, de m�g t�bb olyan k�nos t�ma volt, amit el kellett ker�lni�k. �s ker�lt�k is ezeket j� darabig. Ellenben ter�t�kre ker�lt szinte minden egyes di�k, aki megfordult a klubhelys�gbe. Draco meglehet�sen kem�ny kritik�kkal illetett mindenkit, de Ginny rendszerint egyet�rtette a v�lem�ny�vel. Amikor pedig Lavendert egy k�rog� kakaduhoz hasonl�totta, a l�ny egyenesen od�ig volt a gy�ny�r�s�gt�l.

Egy id� ut�n azonban Ginny t�ls�gosan is felb�torodott… Olyan j�l meg�rtett�k egym�st Dracoval, �gy v�lte szinte b�rmit megk�rdezhetne a fi�t�l. �gy t�rt�nt, hogy igencsak vesz�lyes �tra terelte a besz�lget�s�ket.
– Draco – n�zet �rtatlanul a fi�ra. –Mi�rt van �desany�d Roxfortban?

Draco arca els�t�t�lt, izmai l�that�an megfesz�ltek.

– Err�l most nem akarok besz�lni – jelentette ki v�g�l nyugodt hangon.
Ginny b�r �szrevette, hogy nem kellene er�ltetnie ilyesf�le k�nos t�m�kat, k�ptelen volt f�kezni mag�t…
– Mi t�rt�nt Dumledore hal�lakor?  Mi�rt akartad meg�lni?

Draco felpattant a fotelb�l, kezei �k�lbe szorultak, nagyot nyelt, v�g�l fojtott halkan sz�lalt meg:

– Weasley, a saj�t �rdekedben ne feszegesd tov�bb ezt a t�m�t!
– Te nem akarhattad meg�lni – jelentette ki Ginny teljes meggy�z�d�ssel, biztos volt benne, hogy a fi�, akivel �tbesz�lgette az est�t k�ptelen lett volna �lni – K�nyszer�ttetek, ugye? Nem magad miatt…

– Hallgass –Draco izz� tekintettel n�zett a l�nyra, aki riadtan h�k�lt vissza. Err�l a Dracor�l m�r el tudta k�pzelni, hogy k�pes volna �lni.

– Meg akartam �lni Dumledoret – mondta lehalk�tva hangj�t k�zelebb l�pve Ginnyhez. – �s tudod mi�rt?
– Nem akartad – ellenkezett tov�bb a l�ny. – Nem is tetted!
Draco szeme k�ny�rtelen�l megvillant �s el�r�ntott a p�lc�j�t.
– Befogod a sz�dat, vagy �n foglak…

– Malfoy, hagyd b�k�n! – hirtelen Blaise termett kett�j�k k�z�tt. – Mi fen�t akarsz Ginnyt�l?

– Tudod Blaise, m�r r�gen fel kellett volna h�vnom r� a figyelmedet, hogy sosem kellett volna egy ilyen mugliim�d� kis senkivel kezdened!

Ginny tehetetlen�l n�zte Draco �s Blaise kett�s�t, �gy t�nt a fekete haj� fi� azonnal nekiront a m�siknak. Ekkor l�pett k�zbe Pansy, aki Blaise-zel �rkezett.

– Hagyj�tok abba! – sz�lt r� hat�rozottan a fi�kra, mire Draco leeresztette a p�lc�j�t �s Blaise is a l�ny fel� fordult. – Ez az �gy nem �r annyit, hogy elkezdjetek miatta veszekedni.

Ginny megr�ndult, pontosan �rtette Pansy k�pletes szavait, � nem �r annyit, hogy miatta veszekedjenek…

– Gyere Draco – sz�lt a mardek�ros l�ny fens�bbs�gesen �s k�zen fogva elvezette a sz� n�lk�l engedelmesked� sz�ke fi�t.

Ginny cs�ndesen �lldog�lt, de Blaise csakhamar odal�pett hozz� �s �tkarolta v�ll�t.
– Mit akart Draco?
– Semmit – r�zta a fej�t a l�ny.
– B�ntott?

– Nem.
– Ginny, elmondhatod nyugodtan…
– Nem t�rt�nt semmi, egyszer�en csak volt egy kis n�zetelt�r�s�nk – mondta hat�rozottan a l�ny. – �n voltam a hib�s. Sajn�lom…

– Ugyan – �lelte �t bar�tn�j�t Blaise. – Ezt nem hiszem.
Ginny kibontakozott az �lel�sb�l.
– Pedig elhiheted – mondta szomork�san mosolyogva. – Nem szeretn�m, hogy miattam veszekedjetek… Most az hiszem, felmegyek a szob�mba – azzal otthagyta Blaiset.

A fi� bizonytalanul n�zte a t�voz� Ginnyt. Olyan zavart �s riadt volt. Nem tudta higgyen-e neki. Mindenesetre m�g nem tekintette lez�rtnak az �gy�t Dracoval.

Ginny a h�l�terembe �rkezve m�rgesen dobta mag�t hanyatt az �gy�n, tudta csakis �nmag�t okolhatja a t�rt�ntek�rt. Nem kellett volna olyan er�szakosan faggatnia Dracot. V�rnia kellett volna m�g. Tal�n, egy id� ut�n megny�lt volna neki a fi�. Ekkor azonban Ginny �gy �rezte ez m�r sosem fog bek�vetkezni…

Blaiset persze m�g m�snap sem hagyt�k nyugodni az este t�rt�ntek. Nem tudta elhiggye-e Ginnynek, hogy val�ban csak egy kis n�zetelt�r�se volt Dracoval. �gy �rezte egy kis v�lem�nyk�l�nbs�g nem v�lt ki olyan heves indulatot Dracob�l, mit amilyennek el�z� nap szemtan�ja lehetett.
– Draco, besz�dem van veled �ra ut�n – vetette oda mardek�ros t�rs�nak egy igencsak hossz�nak t�n� �tv�ltoztat�stan �ra k�zben.

A sz�netben Draco a foly�s�n h�t�t a falnak vetve v�rta Blaiset.
– Hallgatlak – sz�lt oda m�sik fi�nak, mikor az kil�pett a teremb�l.

– Ginny miatt akartam veled besz�lni… Mi t�rt�nt tegnap este?
Draco elh�zta a sz�j�t.
–Semmi… csak sikeresen felideges�tett a kis bar�tn�d.
Blaise k�tkedve h�zta fel a szem�ld�k�t, mire Draco t�relmetlen�l fakadt ki.
– M�gis mire gondolt�l? Hogy szemet vetettem a kis Weasleyre?
Blaise nem v�laszolt, �s b�r eddig m�g nem mondta ki, pontosan erre gondolt.

– Eszembe nem jutna ilyesmi – folytatta Draco. – M�ghogy egy Weasley? Rem�lem, nem akarsz f�lt�kenys�gi jelenetet rendezni.
– Nem – jelentette ki Blaise t�m�ren. – Ellenben d�jazn�m, ha nem s�rtegetn�d Ginnyt.

Draco g�nyosan felhorkant.
– Eddig egy rossz sz�val nem illettem. Igaz�b�l nem gondoltam volna, hogy ennyire fontos neked… M�g a v�g�n arra a k�vetkeztet�sre jutok, hogy beleszerett�l.
– Ugyan – legyintett flegm�n Blaise. – Pontosan tudod, hogy mi a v�lem�nyem a szerelemr�l.

– Na igen, ha j�l tudom szerinted a szerelem egy eszm�nyk�p, amit a bolondok �ld�znek hal�luk napj�ig. Csak tudod azt hittem, hogy Mr. Zambini megv�ltoztatta a v�lem�ny�t…
– Nem – jelentette ki hat�rozottan Blaise. – Ginny igen csinos �s r�ad�sul sz�rakoztat�, de azt hiszem ennyi…
– A neveltet�s�vel van a f� probl�ma. Hi�nyzik bel�le az el�kel� modor, na �s persze m�g h�rb�l sem ismeri a tapintatot – ecsetelte lelkesen Draco a l�ny hib�it, k�v�ncsi volt hogy reag�l minderre a m�sik fi�.
– R�szben igazad van – helyeselt higgadtan Blaise. – De hidd el nekem, sokkal izgalmasabb, mint azok a fennh�j�z�, tartorkoz� arisztokrata l�nyok.

– Biztosan kev�sb� is k�reti mag�t, mint �k… – somolygott a sz�ke fi�.
Blaise sz�r�s szemmel n�zett r�.

– Nos azt hiszem, ez m�r nem r�d tartozik… – jegyezte meg sejtelmes arckifejez�ssel, azzal otthagyta a sz�ke mardek�rost, aki a gyakran haszn�lt g�nyos, mindentud� arckifejez�s�vel n�zett ut�na.