Ginny �bredt fel els�k�nt, �vatosan eld�nt�tte a m�sik ir�nyba a fi� fej�t, majd m�g egy cs�kot lehelt az arc�ra. �vatosan csukta a fi�ra az ajt�t, majd a kertbe l�pett, onnan pedig egy pukkan�s k�s�ret�ben haza dehoppan�lt. Az od�ban m�g mindig gy�szoltak, �gy nem vett�k �szre, hogy Ginny nem tart�zkodott otthol eg�sz �jjel. A konyh�ban szerencs�j�re nem tart�zkodott senki, �s a szob�j�ba vezet� �ton sem tal�lkozott senkivel. Alig �rkezett meg p�r perce, mikor az ajtaj�n vki kopogtatott.

-Gyere be! –sz�lt, majd az �rkez�re emelte tekintet�t.- Oh, te vagy az Hermione. Mi j�ratban? -folytatta.

-Szia Ginny. L�tom v�gre itthon vagy. –l�tva a l�ny reakci�j�t, gyorsan folytatta –nyugi, senki sem tudja, hogy kimaradt�l �jszaka, falaztam neked. De ha m�r itt tartunk, merre j�rt�l?

-A temet�ben �sszetal�lkoztam valakivel, aki megh�vott te�zni, �s h�t �tbesz�lgett�k az �jszak�t.

Hermione tov�bb faggatta, mivel am�gy is j� kedv�ben tal�lta Ginnyt:

-Szabad �rdekl�d�m, hogy kivel futott�l �ssze?

-Persze, tudod, hogy el�tted nincs titkom Mio! –nevetett –�r�l�k, hogy te vagy Ron feles�ge…

De Hermione k�zbev�gott:

-Tudod, hogy nem szeretem, ha bec�zgetnek, �s ezt a Ronos t�m�t m�r �tbesz�lt�k p�rszor. Ne ker�lgesd a forr� k�s�t, mond kivel t�lt�tted az �jszak�t.

-Dracoval –mondta Ginny, Hermione arc�r�l pedig lehervadt a mosoly.

-Malfoyjal? –k�rdezte megr�k�ny�dve.

-Igen- a v�r�s haj� l�ny egyszer�en nem tudta folytatni, de v�g�l is elmondta bar�tn�j�nek a t�rt�nteket, miut�n � megk�rte r�.

-H�t igen…-felelte v�g�l Hermione.

-Jaj, Hermione te volt�l, aki mellette �llt, aki megv�dte, akkor mi�rt reag�lod ennyire t�l a dolgokat, semmit nem tett�nk, csak besz�lgett�nk –Ginny j�kedve elsz�llt –l�gy sz�ves menj el, mert m�g le akarok tusolni, �s �t is kellene �lt�zni, hogy le ne bukjak. Hermione sz� n�lk�l t�vozott. Annyira az�rt nem volt j�ba Dracoval, �s nem tudta elk�pzelni, hogy pont � vegye �t Ginny �let�ben Harry szerep�t. Agy�ban csak �gy cik�ztak a gondoltatok, �gy a fi� kertj�be hoppan�lt. K�v�ncsi volt Draco v�lem�ny�re is. Ginny �rettebb lett ezek a sz�rny� �vek alatt, de m�g mindig gyerek volt, nem n�tt fel teljesen, ahogy Hermione sem. Ezekkel a gondolatokkal l�pett be a fi� lak�s�ba. A konyh�ban tal�lt r� v�g�l, egy cs�sze k�v�t sz�rcs�lt �ppen, �s az aznapi Reggeli Pr�f�t�t fix�rozta, mik�zben m�r d�lut�n 3 �ra volt.

-�h, szia Hermione! –sz�lt, ahogy �szre vette a fel� k�zeled� alakot.

-Szia Draco, mi�ta vagy ilyen k�s�n kel� t�pus? –k�rdezte csak �gy.

-Granger, ne j�tszd az ostob�t, hiszen Ginnyt�l m�r mindent tudsz. –felelte a fi�.

~Ut�lom, mikor ilyen lekezel�, hi�ba m�g nem tudta levetk�zni a r�gi st�lus�t.- H�t j�, a l�nyegre t�rek. Kedves volt t�led, amit �rte tett�l. Mindenki k�sz�nettel tartozik a Rendb�l is, de ha ki mered ilyen �llapotban haszn�lni Ginnyt, nem �llok j�t magam�rt. –hadarta Hermione.

-Hi�ba bizony�tottam be, hogy megv�ltoztam, hi�ba seg�tett�l nekem annyit, att�l f�ggetlen�l m�g mindig megb�zhatatlannak tartasz engem –mondta a fi�, k�zben arca elfacsarodott.

-Sajn�lom, de m�g mindig tudsz �gy viselkedni, ahogy r�gen. Rem�lem, nem l�psz ki az �let�b�l olyan hirtelen, ahogy most seg�tett�l neki…-, l�tszott, hogy m�g folytatni akarja, a mondatott, de Draco f�lbeszak�totta:

-Nem, nyugodj meg, � is ugyanannyit seg�tett az �jjel, mint �n neki.

-T�nyleg sajn�lom, mondta a l�ny, �s �r�l�k, hogy �gy l�tod, meg annak is, hogy elment�l Harry s�rj�hoz, rem�lem, �gy kicsit k�nnyebb lesz neked is tov�bb l�pni.

A fi� m�r nem tudott semmit hozz� f�zni, �gy csak �t�lelte a l�nyt, de nem �gy, ahogy Ginnyt. Hermione er�s l�ny, legal�bbis er�sebb Ginnyn�l, Ginny olyan t�r�keny. De mi�rt gondol ilyenekre, mi�rt �rzi mag�t ki�br�nd�tottnak, mikor a l�nyra gondol, �s mi�rt remeg meg �lland�an, amikor megl�tja. Min�l k�zelebb van a l�nyn�l, ann�l er�sebbek ezek a t�netek. Eddig mindig elgy�rte az �rzelmeket, de most csak �gy t�rnek r�. Sz�p lassan sz�tv�ltak, majd Hermione abban a pillanatban dehoppan�lt, amint a fi� kimondta, hogy szia. Eg�sz nap az elm�lt �vek esem�nyein t�prengett. De nem csak � volt �gy ezzel, Ginny is ezen gondolkodott, a faluban s�t�lgatva. Hermione is, de �t kiz�kkentette ebb�l az �llapotb�l egy hirtelen rosszull�t. Mivel nem lett jobban, �gy a Szent Mung�ba hoppan�lt, mire kider�lt a rosszull�t oka, addigra Ron is meg�rkezett.

-Hermione –k�zben odarohant hozz�, �s a karj�ba z�rta –mi a baj?

A l�ny has�t simogatva, ezt suttogta f�rje f�l�be:

-Kisbab�nk lesz Ron, annyira boldog vagyok.

Ron m�g jobban mag�hoz �lelte, �s a magasba emelte kedves�t, k�zben csillog� szemekkel n�zte a k�nnyez� Hermion�t.