Hermione a szombat �jszak�t a titkos szob�ban t�lt�tte. Szok�s�hoz h�ven Harvolus Handolus S�t�t Var�zslatok k�nyv�t b�jta. M�r majdnem teljesen a v�g�re �rt, tud�sszomja egyszer�en nem engedte, hogy letegye a k�nyvet. A folyamatos gyakorl�sok �s a j�l siker�lt var�zslatok ny�jtotta siker�lm�ny m�g ink�bb �szt�n�zte �t. „M�g szerencse, hogy a j� oldalon �llok!"- elm�lkedett cseppet sem szer�nykedve a l�ny, majd hirtelen bevillant a fej�be egy k�tes gondolat. „Furcsa. M�sok ezeket a var�zslatokat val�sz�n�leg �vek alatt sem tudt�k volna megtanulni. Nekem meg siker�l n�h�ny �jszakai gyakorl�s ut�n. Pedig igen komoly ig�kr�l van sz�."- Ekkor a nyitott k�nyvre pillantott, amiben �pp a „Term�szeti er�k befog�sa" fejezetn�l j�rt.

Mik�zben Hermione kedvenc id�t�lt�s�nek h�dolt, Luna a Csillagvizsg�l�ban k�mlelte az eget Firenz�vel.
-Gondterheltnek t�nsz – jelentette ki teljes nyugalommal Luna a kedves�nek, aki homlok�t r�ncolva meredt az egyik csillagra.
-Elgondolkoztam.
-�rtem.
-Nem k�rdezed meg min?
-Ha akarod, �gyis elmondod. - Felelte a l�ny.
-Mostan�ban felt�n�en sokat �rdekl�dsz a B�jitaltan ut�n.
-Val�ban. Egyre jobban �rdekel.
-�s a k�nyveid is. Mindig van n�lad valami �j ebben a t�m�ban. Csak �gy falod �ket.
-Ez b�nt t�ged?
-Csak �rdekelne, mit�l ez a nagy v�ltoz�s. Akkora, hogy k�pes vagy �jnek �vadj�n megl�togatni Perselus Pitont az irod�j�ban.
Lun�ban ekkor megfagyott a v�r.
-K�vett�l? - K�rdezte, de hangj�ban �rz�d�tt n�mi zavarts�g.
-Nem. V�letlen�l l�ttalak meg.
-F�lre�rted a helyzetet. Sz�ks�gem volt n�h�ny �sszetev�re.
-�rtem. Ez�rt beugrott�l �jszaka Pitonhoz, �s k�rt�l t�le. Nappal nyilv�n nem �rt r�.
-Mi�rt felt�telezel ilyeneket r�lam?
-Ez nem felt�telez�s. Ez t�ny. - Mondta kiss� inger�lten a kentaur.
-M�gis mib�l gondolod, hogy akkor Piton is ott volt?
-Mert el�tted 20 perccel l�ttam befordulni a folyos�ra.
-Ennyi? �s ez alapj�n felt�telezel ilyeneket r�lam? Ha nem vagy benne biztos mi t�rt�nt, mi�rt gyan�s�tasz meg?
De Firenze nem v�laszolt. L�tszott rajta, hogy neki m�r megvan a v�lem�nye, �s az �sz�rvek nem �rdeklik.
-�gy t�nik k�l�n�sen vonz�dsz a tan�rokhoz. - B�kte ki d�h�sen. - Tal�n m�r betegesen. De vele biztos jobb, elv�gre � egy ember. Miatta nem k�ne sz�gyenkezned, ha a Roxfort befejez�se ut�n egy�tt mutatkozn�tok.
-Nem tudom honnan veszed ezt a sok s�letlens�get, de t�vedsz! Szeretlek. �s nem �rdekel sem Piton, sem senki m�s. Csak te. Ha olyan neh�z ezt felfognod, hogy valakinek csak te kellesz, akkor menj �s gy�rtsd csak a tov�bbi �sszeesk�v�s elm�leteket. B�r azt hittem, hogy kentaur l�tedre b�lcsebb vagy, mint az ostoba �tlagf�rfi. Tal�n t�vedtem.
Luna m�g n�h�ny v�rakoz�ssal teli pillant�st vetett a kentaurra, azt�n szomor�an elment.
„Ezt nem hiszem el. Mi�rt �pp velem t�rt�nik ilyen?"

M�snap reggel h�t �rakor k�t di�k pusmogott egy kihalt folyos�n.
-M�g egy b�jital? Nem csin�lt el�g bajt a m�ltkori?
-Ez egy semleges�t� f�zet. Ha Mio megissza, �jra eml�kezni fog mindenre... ami nem felt�tlen�l jelent j�t. - F�zte hozz� a l�ny.
-Szarul n�zel ki. – K�z�lte vele a mardek�ros.
Mi tagad�s, Luna nem aludt t�l sokat az �jjel, de nem volt kedve err�l besz�lgetni.
-�ntsd a pohar�ba.
-Ezt m�g �t kell gondolnom. Nem biztos, hogy j� �tlet.
-A d�nt�s rajtad �ll.
-�rdekes ez a hirtelen j�tt k�l�n�s vonzalmad a B�jitaltan ir�nt!
-Te vagy a m�sodik, aki ezt a mai nap folyam�n a fejemhez v�gja.
-De hisz csak reggel h�t �ra van! - Csod�lkozott r� Draco.
-H�t ez az! - Mondta ezt m�r inger�lten Luna, majd se sz� se besz�d, sarkon fordult, �s elment.

Seamus vas�rnap d�lut�n m�r h�romnegyed �tkor a t�rsalg�ban volt, �s izgatottan n�zte a l�nyok h�l�k�rlet�nek ajtaj�t. Azon gondolkozott, hogy lehets�ges az, hogy t�nyleg nem tal�lkozott �ssze Hermion�val p�ntek �ta. „Lehet, hogy le sem j�tt Roxmortsba h�tv�g�n." Ekkor viszont megcsikordult az ajt�, �s Hermione l�pett ki rajta. Mi tagad�s, gy�ny�r�bb volt, mint valaha! Smaragdz�ld selyem est�lyije finoman k�vette teste vonal�t eg�szen a t�rd�ig, ahol b�v�lni kezdett �s az alja m�r a f�ldet s�rolta. A k�nnyed ruhadarabot egy hajsz�lv�kony p�nt r�gz�tette Hermione hatty�nyak�hoz. Kez�n egy v�kony ez�stkarl�ncot viselt, rajta sz�pen m�velt feh�r op�lk�ves d�sz�t� elemekkel. Enyh�n hull�mos, vil�gosbarna haj�t most hagyta, hogy a v�ll�ra omoljon. Egy kis b�b�jnak k�sz�nhet�en m�g azt is el�rte, hogy aranysz�nben j�tsszon a f�ny rajta, ha egy gyertya vagy m�s vil�g�t� test k�zel�ben �ll. Seamus Finnigan t�tott sz�jjal csod�lta meg partner�t, �s persze f�lig is v�r�s�d�tt r�gt�n.

-Igaz�n … gy.. gy�ny�r� vagy – ny�gte ki nagy nehezen, a pillanatnyi csod�latt�l m�g mindig elk�bulva.
-K�sz�n�m. - Pironkodott Mio – Te is j�l n�zel ki – Mondta, �s most m�r ugyanolyan zavarban volt, mint Finnigan. A sr�c igaz�n j�l mutatott m�lyfekete, ez�stszeg�lyes tal�rj�ban. Hermion�nak kifejezetten tetszett a fi� bozontos haja, amin l�tszott, hogy egy �stnyi f�zettel sem lehetett a forg�it megregul�zni. Ahogy n�zte Seamus h�feh�r arc�t, �s rajta a finoman elhintett szepl�ket, biztos volt benne, hogy j�l d�nt�tt. „Milyen helyes! �s Griffend�les! �s .."
-Mio! - Hallotta meg Ron csod�lkoz�ssal teli hangj�t!
-Ron! - Mosolygott r� a l�ny.
-H�, fantasztikusan n�zel ki!
-K�szi Ron! A te v�laszt�sod! - Mosolygott a l�ny. - B�r t�ny, hogy amikor felpr�b�ltam, r�m se n�zt�l.
-H�t igen – sz�gyellte el mag�t a fi�. Tudod, el�g … nyitott, �s …
-Az �n bar�tn�m – v�gta oda vicces f�lt�kenyked�ssel, fennhangon Finnigan, �s gyorsan belekarolt Hermion�ba.
S�lyos csend �lt hirtelen a t�rsalg�ra. Mindenki odakapta a fej�t Seamus kijelent�s�re, aki most m�r paprikav�r�s sz�nbe v�ltott �t.
-Vagyis, .. � … a t�ncpartnerem.
Mio zavar�ban a f�ldet b�multa, �s pr�b�lv�n megt�rni a k�nos csendet, megsz�lalt:
-Induljunk.
-��, igen. - Felelte Finnigan, majd r� sem n�zve a t�bbiekre elhagyt�k a Griffend�l H�zat.
A csarnokba �rv�n m�ly leveg�t vettek, �s a lassan h�mp�lyg� t�meggel egy�tt �k is bel�ptek az akkorra b�li d�szbe �lt�ztetett Nagyterembe. Mindketten csod�lattal b�mult�k az �nnepi dekor�ci�t, ami szinte mindent arany �s m�lyk�k sz�nben �sztatott. A csillagos �gboltt� var�zsolt mennyezet sejtelmes hangulattal ruh�zta fel a termet, �s k�bulatba ejtette az alatta gy�lekez� gyereksereget.

A hangszerek j�tszottak, a di�kok pedig �nfeledten t�ncoltak a p�rg�s �s lass� zen�kre egyar�nt. Hermione �s Seamus t�bbsz�r is elt�ncolt a Harry-Lavender p�ros mellett, de ebben a tervezettel ellent�tben m�r semmi sz�nd�koss�g nem volt. A k�t fiatal csillog� szemekkel b�multa egym�st. Lelk�k a felsz�k� dallamokkal szabadon sz�rnyalt a festett �jszak�ban. A k�r�l�tt�k l�v� vil�g lassan megsz�nt l�tezni. Minden egyes �rint�s fut�t�zk�nt perzselte fel a b�r�ket, ami ut�n �des pillant�sokkal jutalmazt�k a m�sikat.
Lavender d�h�sen n�zte a Hermione-Seamus p�rost, �s r� kellett j�nnie, hogy a "tegy�k f�lt�kenny� Seamust" terve cs�fosan megbukott. M�g a tan�rok szeme is megakadt rajtuk. Flitwick professzor hangosan meg is �llap�totta, mennyire j�l mutatnak egym�s mellett.

Egyetlen ember volt csup�n, aki m�g Lavender Brownn�l is savany�bb k�pet v�gott. Draco Malfoy. Zseb�ben ott szorongatta a Lun�t�l kapott f�zetet, az egyetlen lehet�s�g�t, amivel m�g eml�keztetheti Hermion�t, mit is �reznek �k egym�s ir�nt.
-Ostoba �tlet volt. - Csattant ki f�lhangosan, mire n�h�ny mardek�ros oda is kapta a fej�t.
"Mit �ltattam magam? T�nyleg azt hittem, hogy ez siker�lni fog? Ha akkor nem k�ld�m el, most velem t�ncolna, �s nem azzal a �r barommal!"
Hermione, maga sem tudta mi�rt hirtelen a mardek�ros t�meg fel� n�zett, egyenesen az �t m�ricsk�l� Draco szem�be. L�tta a fi� d�hvel �s f�jdalommal �titatott tekintet�t, de valahogy nem tudta meghatni. � m�r megmagyar�zta mag�nak, hogy minden ami Malfoyjal kapcsolatos, az csak rossz lehet. Pillanatokon bel�l visszafordult Seamushoz, �s tov�bb �lvezte a sr�c t�rsas�g�t.

Amikor Draco megl�tta Hermone k�z�ny�s arckifejez�s�t, m�r egyenesen tajt�kzott. Hat�rozott l�ptekkel indult el az egyik asztaln�l megpihen� p�roshoz, �s nem �ppen gyeng�den megragadva a l�ny karj�t �gy sz�lt:
-Besz�ln�nk kell! Most! - Azzal felr�ntotta az asztalt�l, �s elkezdte mag�val h�zni a kij�rat fel�. Seamus felpattant, �s ut�nuk eredt. Mio persze nem hagyta mag�t. Kicsavarta mag�t a szor�t�sb�l, de a lend�lett�l majdnem h�traesett. Szerencs�re ott �llt Finnigan, �s megtartotta �t. Hermione f�lig m�g� b�jva n�zte Draco vill�mokat sz�r� szem�t, majd ridegen megsz�lalt:
-Hagyj b�k�n. Semmi k�z�nk egym�shoz.
Malfoy egy l�p�st tett a l�ny fel�.
Seamus erre kih�zta mag�t, ezzel m�g ink�bb fedezve t�ncpartner�t. Draco a zseb�be ny�lt, kih�zta a fiol�t, �s Mio fel� ny�jtotta.
-L�ssuk, t�nyleg �gy van-e! Idd meg �s megl�tjuk, kinek van igaza!
Hermione kezdte elvesz�teni a t�relm�t. Kiragadta a mardek�ros kez�b�l az �vegcs�t, �s mindenf�le k�rdez�sk�d�s n�lk�l felhajtotta a tartalm�t. Abban a percben forogni kezdett vele a vil�g, �s k�pek jelentek meg el�tte. K�pek arr�l, hogy � Malfoyjal szemben �ll, hogy v�gyakozva megcs�kolja, hogy azt mondja neki, csak az �v� lesz, senki m�s�. Az eml�k�radat megriasztotta �s bizonytalans�g j�rta �t a test�t. Visszat�rv�n a val�s�gba viszont Malfoy g�nyos, el�gedett vigyor�val tal�lta szembe mag�t.
-Most mi a v�lem�nyed?
-Azt, hogy ideje lenne tov�bb �llnunk... Seamus!
Azzal se sz�, se besz�d, mag�ra hagyt�k a led�bbent mardek�rost.

Ez id� alatt Luna c�ltalanul bolyongott a Nagyteremben. Egyszer� barna v�szonruh�ja �s barna top�nk�ja ink�bb hasonl�tott egy ny�ri mugliviselethez, mint b�li ruh�hoz. De k�ts�gk�v�l gy�ny�r� volt benne. Az �t vizslat� fi�k szok�s szerint hidegen hagyt�k. Szomor�an vette tudom�sul a t�nyt, hogy az �ltala t�k�letesnek hitt kapcsolat egy szempillant�s alatt t�nkre ment. Bizalmatlans�g, f�lt�kenys�g, gy�l�let. Ezek a fogalmak k�r�ztek a holl�h�tas fej�ben, ezek azok a dolgok, amiket most Firenze �rezhetett.
M�ly gondolataib�l egy l�gy �rint�s z�kkentette ki. Hermione. Szavak n�lk�l is meg�rtett�k egym�st. A griffend�les meg�lelte bar�tn�j�t, aki a k�nnyeivel k�szk�d�tt.
-Nem b�zik bennem. Pedig �n feltettem mindent. Az �letem. A hal�lom. A te �leted!
Mio nem mondott semmit. Nem tudta mi t�rt�nt pontosan, �gy b�lcsebb volt hallgatni.

-� az! - Sz�lalt meg egy remeg� hang, �s a h�rom fi� egy emberk�nt kezdte el b�mulni a k�t �ssze�lelkez� l�nyt.
-Biztos vagy benne Nick? - K�rdezte Aaron.
-Viccelsz? Szerinted el fogom tudni valaha felejteni?
-T�vedsz. Nem � az. - Vetette k�zbe Mickey, akire most a m�sik kett� �rtetlen�l n�zett. - Hanem �k azok.