9. fejezet:
...
Két óra múlva, pontosan 11 órakor Ginny belecsavarta magát egy törölközőbe, Draco úgyszintén. - Hát akkor... - Ginny esetlenül toporgott egy helyben, csurom vizes hajjal. Draco egy ideig mosolyogva figyelte, aztán közelebb lépett a lányhoz és hosszan megcsókolta. - Köszönöm - suttogta. - Én - mosolygott Ginny, s kéz a kézben léptek ki a prefektusi fürdőből. A folyosó végén megálltak egymással szemben. Draco magához szorította a lányt, aztán ismét megcsókolta. Egészen belefeledkeztek, és Draco már vette le Ginny törölközőjét, ám a lány reszkető mozdulatokkal lefogta és eltolta magától. - Ne... már ne - suttogta a fiú fülébe, megcsókolta a fülét és a száját, aztán lassan hátrált, majd megfordult és sebes léptekkel távozott. A folyosó kanyarulatában még visszanézett. Draco még ott állt, és utána bámult. Ginny elmosolyodott és gyorsan felrohant a Griffendél klubhelyiségbe. Mikor benézett, még voltak ott páran. ~Most mi a fenét csináljak? Nem mehetek be egy szál törölközőben!~ Gondolkozott kétségbeesve, míg végül arra jutott, nem tud másként bemenni. Halkan mászott be, s igyekezett feltűnés nélkül eloldalozni a csigalépcsők felé, ám páran még így is észrevették. Ginny ész nélkül rohant fel a csigalépcsőn, benyitott a szobájába. Becsapta az ajtót, csukott szemmel nekidőlt, s lecsúszott egészen a padlóig. Ekkor azonban egy bizonytalan hang szólította meg. - Vele voltál, igaz, Ginny? - kérdezte Clover. Ginny kelletlenül kinyitotta szemét, felállt, felvette pizsamáját és lefeküdt, csak akkor válaszolt. - És ha igen? - De miért Ginny? Már megmondtam erről a véleményem! Hogy tehetted... - kezdte a lány, de Ginny dühösen kiáltozni kezdett, nem törődve semmivel. - Mit hogy tehettem?! Mit tudod te olyan biztosan, hogy Draco is kémkedik? És egyáltalán... neked nem ilyeneket kell kérdezned! Hanem hogy milyen volt, mit csináltatok? És egyébként... utállak hogy tönkreteszed ezt! - Ordította, mit sem törődve vele, hogy ezt az egész klubhelyiségben hallják. Clover megkövülten nézett rá, aztán a szokásos, csintalan mosolyával kérdezte. - Milyen volt? - Ginny felkapta a fejét. Mindketten elvigyorodtak. Clover átugrabugrált Ginny ágyára, s a vörös mesélni kezdett...
Eközben Draco Malfoy szintén halkan, egy szál törölközőben ment be a Mardekár klubhelyiségébe, azzal a különbséggel, hogy ott senki nem volt. Mivel Draco egyedül aludt egy szobában, nem kellett izgulnia, hogy kínos kérdéseket tesznek fel neki. Lassan átöltözött pizsamába és lefeküdt, de közben végig Ginnyre gondolt. ~Már megint nem kellett volna elragadtatni magam. Hidegvér, Draco! Küldenem kell apának egy levelet, hogy még nem sikerült semmit kiszednem belőle. Kínos. De hát... mit érdekel engem a háború?! Nem fogom kitálalni a magánéletemet Ginny-vel! Ehhez nincs köze senkinek és semminek. Ráadásul ő még nem is tudja, hogy elvileg csak kihasználom... de hát szeretem! Mégis mit csináljak? Reménytelen... szegény lány! Nem akarom becsapni!~ Gondolkozott a fiú, s elhatározta, meghívja Ginny-t a bálba. Ezzel a tudattal aludt el...
A III/7-es szobában azonban még ment az élet. Ginny nagyban mesélt Clovernek, mikor egy hóbagoly kopogtatott az ablakon. - Ez Hedvig! - ugrott fel Ginny, s balsejtelmek közepette kinyitotta az ablakot. Hedvig megvárta, míg lekötözik lábáról a levelet, majd rögtön szárnyra kapott. Ginny elolvasta a levelet.
"Kedves Ginny! Türelmetlenül várjuk leveledet, melyben beszámolsz a Draco Malfoy-jal való jelenlegi kapcsolatodról! F. R., jó barátod. U.I.: Harry azt üzeni, hogyha postafordultával nem írsz vissza, reggeli közben küld neked egy rivallót, és megemlít benne pár intim dolgot. Sok sikert! Ron és Hermione."
Ginny egyre nagyobb dühvel olvasta a levelet, majd odaadta Clvoernek. Mikor barátnője is elolvasta, hatalmas megrökönyödés volt az arcára írva. - Normális ez?! - kiáltott fel tipikus Clover-tragika hangon, amit Ginny már oly jól megszokott, ha pasi volt az ügyben. - Gyere, segíts megírni a választ - morogta bosszúsan barátnője, s mindketten leheveredtek az ágyra. Nem sokat vacakoltak: az első változatot küldték el Clover baglyával, Siennával.
"Kedves Harry! Köszönöm a figyelmeztetést a rivallóval kapcsolatban, de úgy hiszem, semmi szükség rá. Mivelhogy: 1. Tudod, hogy küldhetsz tizet is, leszarom, mit szólnak a sulitársak. 2. Mivel TE uszítottál rá Dracóra, egy szavad sem lehet, mert HIVATALOSAN IS MEGCSALTALAK. És tudod, mi a legjobb? Hogy BÜNTETLENÜL. Remélem, ez elegendő magyarázat, hogy ne küldj rivallót. Ha mégsem, szívesen várom. Tudod, hogy szeretem a piros színt! Üdvözlöm a Rendet, Ront, Mionét! Ginny W."
A két lány egyetértett abban, hogy a levél tökéletes. Miután Sienna, lábán a levéllel kirepült az ablakon, Ginny és Clo lefeküdtek. Ám az előbbi óráknak tűnő percekig nem tudott elaludni. Egyszer Harry-re gondolt mérgesen, másszor Dracóra epekedve. Nagyon úgy tűnt, Draco oldalára a mérleg, legalábbis abban a pillanatban.
Ginny végül fél óra múlva aludt csak el, de akkor is gyötörte a kétely. Clover elültette benne a kétség és a félelem magját. Miszerint Draco is ugyanabból az okból van vele, mint ő a fiúval. Keserűen gondolt erre. ~Nincs okom siránkozásra. Ha ő is kémkedik, akkor... kvittek vagyunk. Nem nyafoghatok... de miért pont most figyelt fel rám?! Az első félévben ugyanúgy néztem ki, mint most, se belül, se kívül nem változtam meg!~
Efféle gyötrő gondolatokkal aludt el.
|