Sokáig gondolkoztam azon, írjak-e még egy részt a történetnek. A tizedik fejezet méltónak találtatott a dicső "végső posztra", de közben az is eszembe jutott, hogy semmi nincs elrendezve Harry-vel, a Renddel, a halálfalókkal. Így hát örömmel láttam neki eme történet utolsó részéhez, hiszen mindig is szerettem írni...
***

Ginny a bál után öt nappal hazautazott, az egyik hétvégén. Kis szorongással a gyomrában vált el Dracótol, akiben hasonló érzések kavarodtak, mint barátnőjében. Úgy beszélték meg, hogy Londonban találkoznak, a Grimmauld téren. Ginny is odament. Remélte, hogy az egész Rendet ott találja: nem is kellett csalódnia. Pár ember kivételével mindenki ott volt: éppen gyűlés volt. A lány halkan elment Sirius anyjának portréja mellett. Egy hosszú köpeny és egy fekete sapka volt rajta, amelyen még ott ültek a kis hópelyhek. Hosszú haja elterült a vállán. Belépett a konyhaajtó félhomályába: kísértetiesen emlékeztette ez arra az estére, mikor ugyanígy állt, és meghallotta, hogy Draco Malfoy barátnőjének kell lennie. Halványan elmosolyodott, mikor eszébej utott, milyen hevesen tiltakozott a megbízatás ellen.
A tanácskozásban éppen szünet állt be, így elérkezettnek pillantotta az időt, hogy előlépjen. Megtette.
- Ginny! - kiáltották egyszerre vagy öten is, köztük Harry, aki odarohant hozzá és éppen meg akarta csókolni a lány, de... Ginny félrefordította az arcát.
- Örömmel, tudathatom, hogy végbement a terv. Megtudtam mindent Dracóról - mondta.
- Jaj, de örülök, kis drágám! Ugye, nem volt annyira rossz? - örvendezett Molly.
- Állítsd le magad, anya. Igenis rossz volt, de... nem abból a szempontból, mint amit hisztek. Én ugyanis... - itt kissé megakadt, de elszántan nézett a Rendtagok szemébe. - Én ugyanis Dracóhoz és a Rendhez is hűséges maradok. Örökké.
Beszédét hosszan tartó néma csend fogadta. Szavai üresen pattantak vissza a konyha falán. Harry kifejezéstelen arccal, de annál többet mondó szemekkel nézte "barátnőjét".
- És Harry-hez is hűséges maradsz, ugye? - cincogta Hermione valahonnan hátulról. Ginny mélyen belenézett Harry Potter szemébe, és határozottan, ám alig észrevehetően megrázta a fejét.
- Sajnálom, Harry - suttogta rekedten, és sarkon fordult.
- Várj, Ginny! - kiáltott utána a fiú. A lány megtorpant: tudta, hogy egy búcsúzással adósa a fiúnak. Kimentek a hátsó teraszra. Sokáig csak álltak, és bambultak, de Ginny már kezdett türelmetlen lenni.
- Sajnálom Harry, tényleg, de... a dolog visszafelé sült el - mondta a lány.
- De akkor most... mi van a halálfalókkal? - kérdezte Harry. Ginny-t szíven ütötte ez a mondat. Mi van a halálfalókkal? Észrevette, Harry-t sokkal jobban érdekli ez a kérdés, minthogy elveszítette őt.
- Pont ezért, Harry... - suttogta a lány.
- Mit ezért? - nézett értetlenü la srác.
- Jobban érdekelnek a halálfalók, mint én.
- Ez nincs így, Ginny. Nem akarom, hogy átállj.
- Akkor süket is vagy. Dracóhoz és a Rendhez is hűséges maradok. Nem a halálfalókhoz, Dracóhoz.
- Ginny, csak egyvalamit... ezzel adósonm vagy. Ilyet... soha tobbé nem... - kezdte a fiú, de Ginny közelebb lépett, és röviden megcsókolta. Érzések nélkül, minden nélkül. Egy egyszerű csók volt. Nem jelentett semmit, ezt mindketten tudták.
- Ég veled, Harry - mondta a lány, bár szemében könnyek voltak. Nem szerette a fiút, nem volt belé szerelmes, mégis fájó volt elbúcsúzni tőle, ha nem is örökre...
- Ég veled, Ginny - mondta Harry, és elengedte a lány kezét. Mindketten sírtak, halkan, magányosan. Ginny lassú léptekkel kiment a házból. Kissé távolabb észrevette Dracót. Odaszaladt hozzá és megölelte.
- Indulhatunk? - kérdezte a fiú.
- Hát persze - mosolygott Ginny, letörölte könnyeit. Kézenfogták egymást és elindultak. Hamarosan elnyelte őket az éjszaka...

***
Nagyon köszönök minden segítséget! Főleg a drg-s csapatnak a befogadást; a bátorítást Masha részéről, és a sok regény, történet, novella írójának, hogy megírták azokat, s ezzel ihletet adtak, hogy én is írjak valamit. Valamint köszönöm James Blunt, a Coldplay és Loona zenéjének, amelyek rendkívül sokat segítettek egy-egy rész megírásánál. Hát, sikerült befejeznem az első fan fiction-met, és ezért köszönet mindannak, aki segített benne!