�gy l�tszik, kimer�ltebb lehettem, mint azt hittem, ugyanis mikor fel�bredtem, a f�nyekb�l �t�lve m�r hajnalodhatott. Halkan csiripeltek kint a madarak. M�g soha nem �reztem magam ilyen b�k�ben, ilyen biztons�gban.

Pontosan tudtam, hogy Elijah szob�j�ban vagyok, �s �reztem, hogy m�g �lm�ban is hat�rozottan szor�t mag�hoz. Egy cseppet sem zavart, hogy kezei a k�zvetlen�l a cs�p�m�n pihennek, pont f�l�ton az Elijaht�l kapott ing �s nadr�g k�z�tt. Kipihentebbnek �reztem magam, mint eddig valaha, �s �gy t�nt, Elijah el�g m�lyen alszik ahhoz, hogy k�cos, sz�ke f�rtjeit kisim�tsam az arc�b�l. Mosolygott �lm�ban. V�gigsim�tottam b�rsonyos b�r�n, �s megpr�b�ltam m�g k�zelebb h�z�dni hozz�. Nem volt raja ing, mint ahogy ezt fejemet a mellkas�ra hajtva �szleltem. M�r meg sem d�bbentem azon, hogy nem dobog a sz�ve. �tkaroltam, mik�zben az�rt k�ny�r�gtem az �giekhez, hogy Elijah ne �bredjen f�l a mocorg�somra.

K�s� volt. �reztem, ahogy Elijah finoman kiny�jt�zott. Egyenesen r�m n�zett, �s nem �gy t�nt, mintha vissza k�v�nna m�g aludni.

- Semmi – motyogta. L�ttam, hogy egy darabig k�zd az �s�t�ssal, majd megadja mag�t neki. Olyan sz�pnek tal�ltam, mint m�g soha. Azt hiszem, t�nyleg van valami abban, amit a romantikus reg�nyekben ism�telgetnek f�radhatatlanul: ha igaz�n szeretsz valakit, mindig gy�ny�r�nek l�tod. F�leg kora reggel, mikor m�g olyan k�zel van az �lmaihoz…

- Mondtam �n ezt egy sz�val is? – j�tszotta az �rtatlant Elijah. De �szrevettem a szem�ben egy huncut, sz�gyenl�s szikr�t.

- Akkor felesleges tagadnom – v�laszolt lassan. M�g mindig csak n�zt�k egym�st. F�lelmetes volt, �s kellemesen borzongat�. Az iskol�ban soha, senki nem �llta ennyi ideig a tekintetem, �s persze voltak olyanok, akiknek a pillant�s�t m�r �szt�n�sen ker�ltem… Ez viszont teljesen m�s volt. Ahogy Elijah arc�t �s tekintet�t f�rk�sztem, �reztem, hogy belel�tok egyenesen a lelk�be, �s � is eny�mbe.

Megfigyeltem mindent rajta, komolyan mindent. A l�nyosan hossz� szempill�it, �s a halv�ny nevet�r�ncokat a szeme k�r�l. A barn�nak �s a borosty�nsz�nnek azt a k�l�nleges kevered�s�t a szem�ben, amivel m�shol m�g soha nem tal�lkoztam. L�gy vonal�, halv�ny r�zsasz�n ajkait. Kicsit pisze orr�t, �s a lehelethalv�ny szepl�ket rajta �s k�r�l�tte. �reztem, hogy elveszem. Hogy miben is? Ebben az eg�sz helyzetben. Elijahban.

Pillant�som visszat�vedt az ajkaira, �s nem is b�rtam elszakadni t�l�k. S�t, azon tanakodtam, hogyan ker�lhetn�k hozz�juk m�g k�zelebb…

Azt hittem, ezt m�r nem lehet fokozni. De mikor kicsit f�ljebb emeltem a tekintetem, Elijah szem�ben a saj�t v�gyamat l�ttam visszat�kr�z�dni.

A sz�vem �gy vert, hogy azt m�r �n is vil�gosan hallottam. Egy furcsa kett�ss�g volt bennem: egyfel�l mindenn�l jobban v�gytam r�, hogy Elijah megcs�koljon, m�sr�szr�l viszont futottam volna, egyenesen ki a vil�gb�l, csak hogy magam m�g�tt hagyhassam azt az �get�en fontos k�rd�st, hogy mi lenne, ha t�nyleg megcs�koln�nk egym�st…

Egy �letnek t�nt k�t pillanat, ahogy ott fek�dt�nk egym�sra meredve. Azt�n Elijah megsz�lalt, halkan, riadtan, de m�gis hat�rozottan.

- Violet. – mondta ki �gy a nevemet, hogy kir�zott t�le a hideg.

Egy csap�sra kij�zanodtam. Leveg� ut�n kaptam, de t�d�m teljesen �sszement att�l az �t�st�l, ami a sz�vemet �rte. S�rni szerettem volna, n�m�n, minden hiszti n�lk�l – hiszem a sz�vemet is �gy t�pt�k ki…

A h�tamra fordultam, �s hitetlenkedve b�multam a plafont. Azt�n be kellett csuknom a szemem, hogy m�g v�letlen�l se engedjem szabadj�ra a k�nnyeimet. K�zben gondolkodni pr�b�ltam, hogy mit mondhatn�k erre. �gy t�nt, nem sok mindent.

- Nem tal�lkozhatunk t�bb�. Halott vagyok. – mondta mesterk�lten t�rgyilagos hangon. Tudtam, hogy � is elrejti az �rzelmeit. Vagy egy�ltal�n nincsenek is neki? Csak k�pzel�d�m…?

- De… de a j�slat! – folytattam kicsit k�s�bb. – Dumbledore tud a j�slatr�l, nem?

- Az igazs�gnak, melyet kimondasz, m�ltja s j�v�je sincs. L�tezik, s nincs is t�bb dolga enn�l. Ez �gy tudom, ugyanett�l a szerz�t�l van. – v�laszolta rezzen�stelen�l.

T�nyleg halott vagy, Elijah, mert �res a sz�ved, akartam mondani, de szavak helyett zokog�sban t�rtem ki. Fel�lltam, �s �gy, ahogy voltam – Elijah ruh�iban, k�cosan �s mez�tl�b – kirohantam a szob�b�l. �gy t�nt, mintha Elijah mondott volna m�g valamit, de nem voltam benne biztos, hogy nem k�pzel�d�m - e. D�ngve becsap�dott ut�nam a neh�z faajt�, �s �n csak szaladtam, egyenesen az orrom ut�n.

Magam sem tudom, hogy, de a k�nyvt�rban k�t�ttem ki. Rajtam �s a s�padt, halv�ny napsugarakon k�v�l senki nem volt bent. Minden sz�rk�nek t�nt a hajnali f�nyben. Az egyik asztalon m�g ott volt az a k�nyv, amit a napokban kezdtem el olvasni, �s amib�l p�r perce id�ztem Eljahnak. Tenyeremmel megt�r�ltem az arcom, majd le�ltem egy sz�kre, �s tal�lomra felcsaptam a k�tetet.