Hermione �s Ron a vacsor�n�l jelentett�k a baba �rkez�s�t. �gy az este tov�bbi r�sze m�r kicsit oldottabb hangulatban telt. Hermione mikor m�r nem kellett �jabb rokonok gratul�ci�it fogadni, odasomford�lt Ginnyhez.

-Szia Ginny! -mondta a l�nynak.

-Szia Hermione! Gratul�lok, kellett v�gre egy ilyen j� h�r, hogy fel�lkerekedjen a gy�szon. –mondta Ginny, �s egy nagyot s�hajtott. K�zben Hermione �jra sz�ba elegyedett vele:

-H�t igen, �n is �r�l�k neki, olyan boldog vagyok, �s Ron is. De te se szomorkodj Ginny. Lehet, hogy most megharagszol r�m, de besz�ltem Dracoval –�s egy �jabb szusszal elhadarta a mondatot, mit sem t�r�dve Ginny hangos ’Mi!?’ ki�lt�s�ra –�s, � sem utols�nak gondolta a besz�lget�seteket. Ginny m�r nem sz�lt semmit, hanem felrohant a szob�j�ba. � tudta, �rezte, hogy a fi�nak is fontos volt ez a besz�lget�s, �s, hogy nem ez volt az els� �s utols�. De viszont �gy �t�lte meg, hogy k�nnyebb lesz folytatni ezt a „bar�ts�got”, ha nem �gy �bred a fi�, hogy Ginny a h�z�ban van. Egy hirtelen �tlett�l vez�relve a h�z kapuja el� hoppan�l, majd elindul a temet� fel�. Fej�ben egym�st kergetik a gondolatok, de egy �p gondolatot keresve sem tal�l. A l�bai viszik az �ton, m�r teljesen megszokt�k az �tvonalat, annyiszor j�tt el ide mostan�ban. Akkor ocs�dik fel gondolatmenet�b�l, mikor Harry s�rj�n�l nekimegy vkinek.

-Draco! Te? –k�rdezi d�bbenten a l�ny, �gy m�g k�sz�nni is elfelejtett. A fi� is ezen az �szrev�telen volt, amelynek hangot is adott, mikor megsz�lalt:

-Neked is j� est�t Ginny!- mondta g�nyosan, de mikor folytatta m�r nyoma sem volt a g�nynak- h�t lehet nem hiszed el, de abban rem�nykedtem, hogy  itt tal�llak t�ged. De �n is k�v�ncsi lenn�k, hogy-hogy itt vagy.

-�rtem, h�t most megtal�lt�l. �n az�rt j�ttem ide, ami�rt mindig. Mi�rt is kerest�l?- k�rdezte.

-Mert, Hermione besz�lt velem.- mondta a fi�.

-Igen, tudok r�la, elmondta.- sz�lt a l�ny.

-Miut�n m�r besz�lt velem?

-Igen, az im�nt este.

-Emiatt j�tt�l ide?- k�rdezte Draco.

-H�t, ami azt illeti, igen. Pontosan emiatt. Fogalma sincs r�la, hogy mit �rzek.- Ginny lehajtotta a fej�t, hogy Draco ne l�ssa elered� k�nnyeit. A fi� azonban tudta, hogy s�r. �vatosan �tkarolta, gyeng�den mag�hoz �lelte, �s a f�l�be s�gta:

-Gyere, menj�nk el hozz�m, �s mond el, mit �rzel.- k�zben pedig let�r�lte Ginny k�nnyeit. Tudta, hogy az eff�le k�zhelyek nem megnyugtat�ak, hogy „tudom mit �rzel”, „meg�rtelek”. Egyed�l tal�n a sajn�lom jelentett egy kis megnyugv�st, ha �szint�n sz�lt.

~Pedig olyan okos l�ny Hermione, �s m�gis, olyan buta tud lenni. Ginny m�r nem mondta el neki mit �rez, hiszen Herm pontosan tudhatta, mert ott volt.~ gondolta, �s sz�pen lassan elindultak Draco h�z�nak ir�ny�ba. Ginny k�nnyei elapadtak, �s f�l�ton el is h�z�dott a fi�t�l. Akit ezzel siker�lt zavarba hoznia, de, hogy mi�rt azt maga sem tudta volna megmondani. T�z perc m�lva m�r meg is �rkeztek. Ginny seg�tett a teak�sz�t�sben, mikor m�r mindkettej�k kez�ben ott g�z�lg�tt a forr� ital, helyet foglaltak az asztal k�t oldal�n. Draco v�rta, hogy Ginny mes�ljen, de � csak hallgatott. Mikor pedig megl�tta az els� k�nnycseppet a szem�ben, s�rg�snek �rezte, hogy megsz�laljon.

-Mes�ld el, hogy mit �rzel! Hidd el megk�nnyebb�lsz t�le. Magam is megk�nnyebb�ltem, hogy tegnap �jjel ki�nthettem neked a sz�vem.

-Tudom- suttogta a l�ny.- Mi�nak fogalma sincs r�la, hogy mit �rzek, de �n sem tudn�m elmagyar�zni. Pedig … mindegy.- fejezte be hirtelen.

-Pedig? Mondd, k�rlek! –sz�lt Draco.

-Pedig, volt m�r m�s is ilyen helyzetben, az � �rz�seit meg�rtette, �s a m�sik f�lnek el is magyar�zta, hogy � is meg�rtse. De…de most az �n esetemben nem �rt meg, mert a m�sik f�l nem a bar�tja.

-Igen, tudom, hogy Hermione nem tart a bar�tj�nak. Amennyire okos, annyira tud buta is lenn i.-elm�lkedett hangosan a fi�. Ginny elnevette mag�t.

-Igen, ebben teljesen igazad van.- de, amint folytatta hangja �jra komolyra fordult- Cho Chang volt m�g olyan helyzetben, hogy akit szeretett meghalt. Ezut�n pedig k�zelebb ker�lt Harryhez, akit mindig is kedvelt. De az �rz�st nem tudom elmagyar�zni. Az � eset�t Mio meg�rtette, a mi�nket nem.- fejezte be.

-Abban m�s, mert te tal�n nem akarod elfogadni, vagy nem is �rzed azt, amit Chang Potter ir�nt.. �k nem voltak ellens�gek.

-Mi sem vagyunk ellens�gek, csak voltunk. Tudom, hogy tudod, ha nem is mondtam ki. Te mit �rzel ir�ntam? Mit gondolsz r�lunk?- k�rdezte halkan Ginny.

-Igen, fogtam az ad�st.- vigyorgott Draco.- Nem tudom, Ginny. Nem �reztem m�g ezt soha �letemben. Szeretlek. �r�l�k, ha velem vagy, boldog vagyok, �s csak az a pillanat sz�m�t. Hi�nyzol, ha nem vagy velem. �j ez az �rz�s nekem.- mondta, de m�r csak szel�den mosolyogva.

-Nekem nem �j, csak valahogy m�s, m�s szem�ly, m�s �rz�s. Ez �gy nekem is �j a gy�sz ut�n.

-R��r�nk, van id�nk. Bar�tok?- k�rdezte a fi�, �s egy vigyor k�s�ret�ben kezet ny�jtott.

-Bar�tok.- mosolygott Ginny is, �s kezet fogtak.- Na, akkor �n megyek is, mert csak �gy se sz�, se besz�d n�lk�l lel�ptem otthonr�l. Pedig �nnep van.- folytatta a l�ny, azzal fel�llt.

-Mit �nnepeltek?- k�rdezte Draco, majd � is fel�llt.

-Majd megtudod, ha Mio elmondja neked.- mosolygott Dracora Ginny.- Szi�ka!- majd hoppan�lt.

Draco pedig csak somolyogva meredt arra helyre, ahol a l�ny elt�nt.