1. fejezet:
...
Piton pincéjének a hangulata magával ragadó. A feketére festett téglák, amik falnak szolgáltak a tanárnak, enyhe fullasztó levegőt ontott magából. Piton professzor az asztalánál állt, és a különböző bájitalait rendezgette rajta. Vele szemben egy méterre Ginny Weasley ült egy széken. A könyökét az előtte lévő egyszemélyes padnak támasztotta, előtte pedig a bájitaltan könyve hevert a 14. oldalon.
- Weasley, tudom, hogy úgy tűnik, mintha nem figyelnék rád, de biztosítalak, hogy látom, mit művelsz – nézett föl Piton és folytatta: - Érthető vagyok?
Ginny egy ideig állta a tanárja nézését, majd elterült a padon. Piton fekete szemei a plafonra meredtek.
- Az egész Weasley családban a figyelmetlenség az összetartó erő – mondta Piton.
- Khmhmk – hallatszottak furcsa hangok Ginny felől. Piton szemei összeszűkölten nézték a lányt.
- Weasley, ha felemelnéd azt az üres fejedet a padról, akkor érteném, hogy mit makogsz – mondta a férfi. Ginny felszegte az állát.
- Csak azt akartam mondani, hogy a családomat sok minden köti össze, de a figyelmetlenség pont nem.
- Valóban? Akkor miért fetrengsz itt a pincémben, miközben a bájitaltankönyv lapjait rágcsálod? Ha jó tudom, korrepetáláson vagy.
Ginny kihúzta magát.
- Egy pillanat – a lány vett egy nagy levegőt. – Most már kezdhetjük.
Piton rezzenéstelen arccal nézte tovább a lányt. A tanár gondolatban átkozta ezt az ostoba iskolát, a nevelési módszereket és legjobban a diákokat. Köztük is Ginny Weasleyt. Ez a lány semmibe veszi őt és a tantárgyát! Ez nagyon bosszantó dolog.
- Már tíz perce adtam föl azt a feladatot, hogy a tizenharmadik oldalt olvasd át és utána kezdhetjük – mondta Piton.
Ginny a könyvére meredt.
- Igen, már a tizennegyediket is elolvastam – próbált a lány mosolyogni.
- A Nerotimisz fejezetet?
- Igen tanár úr.
- Közlöm veled, hogy ilyen ital nem is létezik, tehát nem hinném, hogy a tizennegyedik oldalon te ezt olvastad – mondta Piton olyan gúnyosan, hogy az már fájt Ginny Weasley lelkének is.
- Villám gyorsan kezd el olvasni a tizenharmadik oldalt! – förmedt rá Piton. Ginny hátra vetette a fejét, a kezeit pedig lelógatta maga mellé.
- Rendben, de csak mert maga kérte – mondta Ginny és a kezébe vette a könyvét.
- Miért állsz ott az ajtóban? – nézett Piton gyilkos pillantással az ajtó felé. Ginny is oda fordult.
Folyt. Köv.
|