Harry talpig puccban �ll az olt�r el�tt, olyan d�bbent �br�zattal, mintha azt sem tudn�, mit keres ott. K�ts�gbeesetten elt�totta a sz�j�t, ahogy �szrevett engem a v�r�s sz�nyeg m�sik v�g�n. L�thatatlan er�t�l vez�relve indultam el fel�, majd meg�lltam mellette. Hallottam, ahogy any�m az els� sorban meghatottan s�rdog�l. Harryvel cinkosan �sszevigyorogtunk, azt�n a fekete ruh�s pap fel� fordultunk.

Hihetetlen gyorsas�ggal h�zast�rsakk� nyilv�n�tottak benn�nket, azt�n a teplomkapuban kellett �llnunk, am�g a lelkes f�nyk�p�szek k�l�nb�z� be�ll�t�sokb�l lefot�ztak minket. Azt�n a sz�lben egy kicsi, polaroid k�p r�ppent fel�nk- Harry elkapta, s �gy tartotta, hogy �n is l�ssam. A fot�n m�g egy kicsit sem t�nt�nk boldognak, s�t, �pp ellenkez�leg. Karba font kezekkel �lltunk a m�siknak h�tat ford�tva, d�h�s, ut�lkoz� arccal…

BIP-BIP-BIP-BIP-BIP-BIP…

Az �les hangra azonnal felpattant a szemem. �reztem, hogy kapkodva veszem a leveg�t. Gyorsan az oldalamra fordultam, hogy l�ssam, Harry mellettem van e. Term�szetesen ott volt, �s pillant�somra megeresztett fel�m egy �lmos - hunyorg�s mosolyt, amit kis f�zisk�s�ssel viszonoztam is.

- J� reggelt, kicsim, hogy aludt�l? – k�rdezte m�ly, m�g kicsit rekedt hangon. Eszembe jutott az �lmom, �s bizonyoss�got keresve k�zelebb b�jtam Harryhez.

- Valami sz�rny�s�get �lmodtam… - f�rtam arcomat a mellkas�ba.

- Mond el, akkor nem v�lik val�ra – karolt �t � is engem. Nekem ennyi is el�g volt ahhoz a bizonyos meger�s�t�shez…

- �sszeh�zasodtunk, de mintha csak k�nyszerb�l. Eleinte, olyan haveri szinten m�g elvoltunk, de a f�nyk�pez�skor m�r j�, hogy egym�snak nem est�nk…

- Felejtsd el az eg�szet. Egyenl�re �gy t�nik, hogy… mindig szereti foglak.

- Mindig? – ism�teltem. – Hiszen ez olyan, mint az �r�kk�…

- �hm… ennyire f�rfiatlan kijelent�st tettem volna? – n�zett r�m �sszer�ncolt szem�ld�kkel.

- �gy szeretlek – r�ztam meg mosolyogva a fejem. Meg akartam cs�kolni, de mivel � is pont ekkor d�nt�tt �gy, az orraink k�z�pen �ssze�tk�ztek, �s egy eszkim�-puszi lett a dologb�l. Els�bbs�get adtam Harrynek, majd v�gre igaz�b�l cs�kol�ztunk.

Ajkaink m�r ismer�sen fon�dtak �ssze, m�gis bizserget� �rz�s volt. Soha sem fogom megunni Harryt, t�prengtem volna, ha nem veszem �szre, hogy a f�rfi ujjai m�r a p�l�m al� k�sztak, a hasamra, majd egyre f�ljebb… El�sz�r �n is �tfogtam a nyak�t, �s �szt�n�sen k�zelebb h�z�dtam hozz�, �s csak lassan fogtam fel, hogy az eszem meg�lljt parancsol. Elszakadtam Harry sz�j�t�l, �s k�rd� tekintet�re is v�laszolva �gy sz�ltam:

- Harry, �n… el fogunk k�sni!

- N�zd meg az �r�t, kicsim – mosolyodott el szinte kapkodva Harry. – F�l �r�val el�bbre �ll�tottam az �breszt�st.

- Mmmmm – motyogtam, mik�zben elkezdtem leh�mozni r�la a nadr�gj�t. – Nagyon j�l tet-H��!

- Bocsi – vigyorgott fel r�m, fogai k�z�tt p�l�m ujj�val. Tudtam, hogy hiba volt belen�zni azokba a hihetetlen z�ld szemeibe. Teljesen ell�gyultam, �s nem csak a sz�monk�r�sr�l feledkeztem el, hanem arr�l is, hogy Harry a kedvenc p�l�mat k�sz�l lecib�lni r�lam meglehet�sen brut�lis m�dszerrel. Mikor a ruhadarab m�r a f�ld�n hevert, magamban meg�g�rtem, hogy soha, de soha t�bb� nem teszek neki panaszt – felt�ve, ha nem hagyja abba a k�nyeztet�sem…

Valamivel k�s�bb kifulladva hevert�nk az �gyon. Harryhez b�jtam, �s v�rtam, hogy sz�vem viharos v�gt�ja valamelyest csillapodjon.

- Azt hiszem, vissza�lltam elemi r�szecsk�kb�l emberr� – motyogta Harry r�snyire nyitott szemmel. Lust�n arcon cs�koltam, �s n�ztem, ahogy lassan elmosolyodik.

- Olyan mumusnak �rzem magam, de negyed �r�nk van, hogy be�rj�nk – suttogtam t�tov�n.

- Na ne! – pattantak el azonnal Harry szemei. – Hideg van �s h�tf�, mellesleg mindenre k�ptelen vagyok, ahol nem vagyunk mindketten meztelenek!

- H�t, ez remek – habogtam zavartan vigyorogva – de nem hinn�m, hogy erre lehet�s�g�nk lenne bent.

- �s mi lenne, ha nem is menn�nk be?

- Te mondtad, hogy ma gy�l�s van…

- Viszont egy gyomorront�s nem tart estig. – Egy n�ma begy�jt� b�b�jjal mag�hoz h�vott egy darab pergament �s egy penn�t. – Daniel, az a helyzet, hogy tegnap �n f�ztem vacsor�t, �s valamit nagyon elsz�rhattam, mert hajnal �ta felv�ltva h�nyjuk tele a v�c�t…

- Te ilyen szabadon besz�lsz a f�n�k�ddel? – csod�lkoztam.

- Mivel minden p�nteken vel�nk j�r sz�rakozni… vagyis, nem vel�nk, hanem, a sr�cokkal, �rted.

- Persze, vil�gos – b�lintottam. N�ztem, ahogy kanyar�t m�g p�r sz�t a lev�lhez, majd a szob�ba rep�l� Hedvig l�b�hoz k�t�zi. Ahogy a mad�r elrep�lt, fel�m fordult, �s minden sz� n�lk�l megcs�kolt.

- Harry, m�gis mit fogunk mi eg�sz nap csin�lni? – k�rdeztem, amint sz�hoz jutottam. Komiszul csillog� szemeit l�tva meg is b�ntam a k�rd�st.

- Azt hiszem, tudod te azt – suttogta a f�lembe k�t apr� puszi k�z�tt. Mit is tehettem volna? Term�szetesen megadtam magam, �s ez nem is ker�lt olyan nagy er�fesz�t�sembe…

Ilyen elk�peszt�, f�raszt�, boldog, gy�ny�r�, �s szerelmes napom m�g sosem volt, persze ez nem is csoda, ha megsz�moljuk �letem eddigi komoly kapcsolatait… Eg�sz nap szeretkezt�nk, �s enni is az �gyban ett�k, m�r ha azt a p�r falatot ev�snek lehet egy�ltal�n nevezni. Mindenhol csin�ltuk, ahol eddig valaha, �s ott is, ahol eddig m�g elk�pzelni sem mert�k. Boldog voltam, �s egy percig sem gondolkoztam azon, milyennek tal�l Harry, hiszen szerelmesek voltunk, �s minden benne volt a m�sik tekintet�ben. Alig m�lt �t �ra, �n m�gis nagyon f�radtnak �reztem magam, viszont eszem �g�ban sem volt megszak�tani a viharos cs�kot Harryvel.

- Ne, ne, k�ny�rg�m, ne is mondj semmit – mondta, mikor �szrevette, hogy sz�lni akarok. – Pontosan tudom, hogy hatkor kezd�dik a gy�l�s, �s hogy oda�rj�nk, legk�s�bb t�z perc m�lva el kell indulni. Mindent tudok… te kis kakukk. – Durc�san felszusszantam, de nem volt id�m tiltakozni. Harry a f�lemhez hajolt, �s suttogva folytatta. – Viszont m�g nem sz�nd�kozom abbahagyni…

H�t, �n sem sz�nd�koztam! �gy t�rt�nhetett az, hogy negyed �r�t k�st�nk. Mire egym�s kez�t szorongatva bebok�ztunk a zs�folt terembe, m�r annyian voltak, hogy senkinek nem t�nt�nk fel. Szerencs�re, ugyanis el�gg� kapkodva �lt�zt�nk fel, �s el�g viccesen n�ztem ki Harry ruh�iban – az eny�imet megkeresni nem volt id�nk. Egy sz�kre �lt�nk ketten, Harry az egyik sz�l�re, �n a m�sikra, a l�baimat pedig �tvetettem az �v�n, �s a mellkas�nak d�ltem. Azt m�g �szleltem, mikor v�gre elkezd�d�tt a gy�l�s, viszont elaludtam Dumbledore lelkes�t� besz�de alatt. Harry nem �gy t�nt, mint aki b�nja, mert nagyon �desen simogatta a h�tam, m�g akkor is, amikor m�r r�g �bren voltam, a t�bbieknek meg tal�n fel sem t�nt, de az�rt el�g k�nos volt.

- Most pedig hadd mutassam be leg�jabb rendtagunkat. Kimegyek �rte, mert hangszigetelt a helys�g. Mindenkit arra k�rek, hogy �rizze majd meg a nyugalm�t.

�n nem l�ttam semmit, �s m�g t�ls�gosan alhatn�kom volt ahhoz, hogy felemeljem a fejem. Azt�n t�bben felh�rd�ltek, Harry keze pedig megdermedt �s �k�lbe szorult.

- Micsodaaaa?

- Egy Malfoy?

- Mi�rt nem az apja m�g�tt lohol?

Hallottam a hangokat, �s d�bbenten emeltem valamivel feljebb a fejem. Dumbledore mellett nem m�s �llt, mint Draco Malfoy. Kitart�an b�multa a cip�je orr�t, de egyenesen �llt.

- Felel�ss�get v�llalok �rte – harsogta Dumbledore. – Letette a Megszeghetetlen Esk�t!

A hangzavar lassan, de elcsitult. �reztem, hogy Harry mellkasa gyorsan emelkedik �s s�llyed. Nyugtat�an megsim�tottam k�zvetlen�l a sz�ve f�l�tt, de r�m se n�zett, �gy h�t visszafordultam Dumbledore fel�.

- Tiltakozom – emelte fel a hangj�t Harry.

- Nocsak, Harry! �szre sem vett�nk. – felelt ny�jasan Dumbledore.

- M�r megszoktam – mosolyodott el rezzen�stelen szemekkel.

- V�lem�nyem szerint elker�lte figyelmedet az utols� k�t mondatom.

- Nem, nem ker�lte el. Tiltakozom – ism�telte.

- Ez a kamaszkori l�zad�reflexed egyik maradv�nya?

- Nem – v�laszolt Harry meglehet�sen bar�ts�gtalanul. – Csak nem �rtem, mi sz�ks�g�nk van r�, hogy itt legyen.

- Tal�n tudok nektek seg�teni – felelt Draco, megel�zve Dumbledore-t.

- Igen? F�nyesre nyaln�d a cip�inket? – vetette oda Harry felh�zott szem�ld�kkel.

- H�, hagyd abba! – n�ztem Harryre. Valamivel hangosabbra siker�lt, mint akartam – nem csak Harry hallotta, hanem mindenki m�s is. Felh�borodott, d�h�s pillant�st vetett r�m, amit viszonoztam is.

- Miss Weasley j�l mondta. Mr. Malfoy a rend ragja, �s esk� k�ti a j� oldalhoz. �nk�nt jelentkezett, �s �n k�szs�ggel hallgattam meg inform�ci�it, amiket majd mindenkivel megoszt, de nem ma. A k�vetkez� tal�lkoz�r�l majd megkapj�k a szok�sos �rtes�t�st.

- Mi�rt tetted? – k�rdeztem Harryt a m�r s�t�t utc�n s�t�lva hazafel�. – Mi�rt kellett porig al�znod?

- Ginny, � egy Malfoy! Az eg�sz csal�dja Voldemortot k�veti! Ki tudja, h�nyszor keresztbe tett nek�nk az iskol�ban…

- De mi�rt kellett ilyen nyilv�nosan lebalt�znod?

Harry meg�llt, �s fel�m fordult. A szemeiben d�h villant, �s l�ttam, hogy most is �k�lbe szorult a keze.

- Ginny – kezdte, mintha egy szellemi visszamaradotthoz besz�lne. – Malfoy! Honnan tudhatjuk, hogy t�nyleg h� lesz hozz�nk?

- Letette a Megszeghetetlen Esk�t…

- De ez nem el�g! – m�r majdnem kiab�lt. – Lehet, hogy Voldemortnak � csak egy b�b�! Megszerzi az inform�ci�kat, �tadja �ket, �s kampec! V�ge!

- M�rges vagy r�m? – k�rdeztem halkan. Egy pillanatra becsukta a szem�t, majd lehalk�tott hangon v�laszolt.

- Nem – s�hajtotta, majd feln�zett. – Dehogy. Ne haragudj.

- Semmi – vontam v�llat. – Csak f�ltem, hogy… sz�val, semmi – motyogtam.

- Gyere ide – t�rta sz�t a karj�t, majd meg�lelt�k egym�st. – Sajn�lom – mondta a hajamat simogatva. Feln�ztem r�. Olyan meghitt volt a l�mpa �s csillagf�nyes hidegben Nem el�sz�r �reztem �gy magam az �lel�s�ben, mintha � volna az, akit nekem sz�ntak odafenn.

Egym�sba karolva ment�nk haz�ig, majd nem sokkal k�s�bb aludni ment�nk. A t�rt�nteken r�g�dtam, �s b�r sz�delegtem a f�radts�gt�l, k�ptelen voltam becsukni a szemem. Harry m�r r�g aludt, �lm�ban is szor�tva engem mag�hoz. Draco s�padt arca lebegett lelki szemeim el�tt, �s a lehajtott, sz�ke �st�k, m�g v�g�l Harry mellkas�ba nem f�rtam az arcom. M�lyeket l�legeztem b�r�nek �des illat�b�l, �s valamivel k�s�bb m�r aludtam is…