- Nem kellett volna el�tt�k megcs�kolnod.

- De igen Harry, pont ez kellett – felelte Ginny apr� mosollyal Harry fels�hajtott, �s legyintett egyet.

- Eszm�letlen milyen makacs vagy.

Erre a l�ny m�r el sem rejtette sz�les mosoly�t.

- Hallgatlak, mire jutott�l a h�zi feladatoddal kapcsolatban? – tette fel Harry a k�rd�st.

- Mint ahogy arra m�r tegnap este is sz�m�tottam, a legkisebb m�rt�kben sem v�ltozott a v�lem�nyem – jelentette Ginny komolyan. – Nem �rdekel Voldemort, nekem te vagy a fontos. �s gy�va sem vagyok, hogy az � fenyeget�se b�rmit�l is elt�ntor�thasson. �s hogy a k�rd�sedre is v�laszoljak, miszerint „Mit kezdhetn�k veled?” – itt huncutul elvigyorodott. – El se tudod k�pzelni mennyi �tletem van r�.

Harry nem tudta meg�llni, hogy erre el ne nevesse mag�t, majd �that�, f�rk�sz� tekintettel vizsg�lgatta a l�ny arc�t. V�g�l fels�hajtott.

- Akkor most elmondom �n mire jutottam. Csak hallgass v�gig – k�rte, azzal belefogott. – Voldemort k�zrej�tszott az �letemben m�r alig egy �ves koromt�l. Olyan szerves r�sz�v� v�lt, mint az �tkozott sebhely a homlokomon. De abba m�g nem is gondoltam bele igaz�n, hogy ez mennyire ir�ny�totta az �letemet. Persze itt nem a sorozatos megpr�b�ltat�sokra gondolok, hiszen az nyilv�nval�, - �s m�r most figyelmeztetlek, hogy ezek nem is fognak megsz�nni m�g egy j�ideig – hanem az �rzelmeimre, f�lelmeimre. Hiszen igazad volt. Az�rt nem merek m�lyebb kapcsolatba bonyol�dni, mert ott lebeg el�ttem Voldemort �rnya, akit�l b�rmelyik pillanatban v�rhatom hogy lecsap. �s az�rt, mert eddig nem volt senki olyan, aki�rt �rdemes lett volna kock�ztatnom – n�zett sokatmond�an a l�nyra.

Majd folytatta, mert �gy �rezte tartozik Ginnynek annyival, hogy � is ny�ltan elmondja az ezzel kapcsolatos �rz�seit.

- Amikor megt�rt�nik, hogy ism�t ellenem t�r, akkor szerettem volna mindig egyed�l lenni, hogy m�snak ne eshessen baja. A szeretteim, bar�taim mindig fegyvert jelentettek ellenem, amit a s�t�t m�gus szemrebben�s n�lk�l fel is haszn�l. K�ptelen vagyok a f�lt�st �s a szorong�st nem �rezni – ingatta meg a fej�t. – De amennyiben lemondok a kapcsolatr�l, szerelemr�l, arr�l, hogy k�zel engedjek valakit magamhoz, v�g�lis �n vesz�tek, �s Voldemort gy�zedelmeskedik. Ez�rt amikor elgondolkodtam az ir�ntad val� �rz�seimr�l, be kellett ismernem, hogy tal�n m�r mindegy – fejezte be. 

Ginny izgatottan el�r�bbd�lt �lt�ben.

- Ez azt jelenti, hogy? – k�rdezte rem�nykedve, hogy biztosan nem �rtett f�lre semmit.

- Ez azt jelenti, hogy ha val�ban �gy �rzed, hogy alaposan v�giggondoltad, mindazok ut�n, amit most hallott�l t�lem, �s v�llalod a kock�zatot, akkor �n sem b�jhatok el az �rz�seim el�l – mondta Harry, majd ki�lt az �gy sz�l�re, �s m�lyen Ginny szem�be n�zett. – Ebb�l pedig m�r csak egyetlen k�rd�s ad�dik: Ginny Weasley, leszel a bar�tn�m?

Ginny nem hitt a f�l�nek. Olyan �r�m j�rta �t Harry arc�t n�zve, �s szavait hallgatva, hogy majd sz�tfesz�tette a mellkas�t. Felnevetett, �s Harry nyak�ba vetette mag�t, s szorosan meg�lelte.

- �vatosan! – szisszent fel Harry, mire Ginny karjai gyeng�debb� v�ltak, a fi� pedig az �l�be vonta, �s �t�lelte. Ginny a v�llg�dr�be f�rta az arc�t, m�g Harry a nyak�t megpuszilva, a haj�ba temetkezett.

Annyira j� �rz�s volt �gy �lni, egym�s karjaiban, hogy j� ideig meg sem mozdultak. Majd Harry elengedte, �s �gy igaz�totta hogy k�nnyed�n egym�sra n�zhessenek. Ginny r�emelte meleg barna tekintet�t, m�g a fi� k�t kez�be fogta az arc�t, s mag�hoz h�zva lassan megcs�kolta.

Gyeng�d volt �s �rz�ki, s Ginny m�g leveg�t is elfelejtett venni, annyira csod�latos volt az �lm�ny. Majd ahogy Harry nyelve meg�rintette ajkait, hirtelen sz�tnyitotta �ket, s leveg� ut�n kapva fogadta be a fi� nyelv�t.

Ginny odaad�an simult hozz�, mik�zben a cs�kjuk b�r j�csk�n elm�ly�lt, meg�rizte l�gys�g�t �s a tiszta szeretetet, melyet egym�s ir�nt �reztek.

Harry m�r biztosan tudta, hogy ha lemondott volna arr�l, hogy mindez az �v� legyen, �lete tal�n legnagyobb hib�j�t k�vette volna el. Ez a csod�latos illat, a l�ny �ze, �rint�sei �s odaad�sa. Ha mindezt most nem �rezhetn�…

Ginny m�g soha �let�ben nem tapasztalt hasonl�t sem. Volt m�r bar�tja, �s persze cs�kol�ztak is, de Harry eg�szen m�s volt. Mindig is annyira szerette volna, ha a fi� nem csak bar�tjak�nt vagy h�gak�nt kezeli, s most tiszt�n �rezhette �t. Tudta hogy ez a cs�k most nem puszt�n a v�gyr�l sz�lt, melyet egym�s ir�nt �reztek. Ez ann�l sokkal t�bb volt. �sszetartoztak, �s Harry imm�r mint bar�tn�j�t �leli mag�hoz, mind k�zelebb h�zva, �s er�sen tartva karjaiban. Nem akartak t�bbet, csak �rezni a m�sikat.

Mikor v�g�l Harry megszak�totta a cs�kot, �s csillog� z�ld tekintet�t a l�ny�ra emelte, mindketten tudt�k, hogy nem t�vedtek, mikor meghozt�k ezt a d�nt�st.

Harry csak n�zte Ginny kipirult arc�t, ahogy sz�ja mosolyra h�z�dik.

- Gy�ny�r� vagy – mondta ki azonnal.

- Te pedig eszm�letlen vonz� �s j�k�p� – felelte m�g pirosabb arccal Ginny. – Alig v�rom m�r, hogy kiker�lj innen. Meddig kell m�g maradnod? �s egy�ltal�n mi is t�rt�nt, ami�rt m�g itt vagy?

Harry s�hajtott egyet, majd beljebb �lt az �gyon, s Ginnyt maga mell� vonta.

- M�g egy h�tig �lvezhetem Madam Pomfrey vend�gszeretet�t. Arr�l viszont, hogy mi bajom… - szak�totta f�lbe mag�t a fej�t cs�v�lva.

- Harry, k�rlek – suttogta a l�ny, szinte k�ts�gbeesett arccal, mert a fi� megint ki akarja rekeszteni az �let�b�l, holott csak az im�nt engedett.

Harry �szrev�ve ezt m�lyet s�hajtott, majd meger�s�tette a k�r�j�k vont b�b�jokat. Miut�n v�gzett, komolyan fordult ism�t a l�ny fel�.

- Rendben. A teljes t�rt�netet nem mondhatom el, mert az a tud�s az eddigiekn�l is nagyobb vesz�lybe sodorna. �s nem csak t�ged. Ha Voldemort r�j�n, hogy mi tiszt�ban vagyunk ezen inform�ci�kkal, minden erej�vel tenni akar majd ellene, hogy sikerrel j�rjunk, m�rpedig akkor elveszt�nk.

Ginny k�zelebb h�z�dott hozz�, �s b�lintott, jelezve, hogy meg�rtette. A fi� apr�t s�hajtott, majd egyik kez�vel fesz�l� mellkas�t d�rzs�lgetve folytatta.

- El�g ha annyit mondok, hogy megtal�lta a m�dj�t annak, hogy majdhogynem lehetetlen, de legal�bbis meglehet�sen neh�z dolgunk legyen, amennyiben le akarn�nk gy�zni. Dumbledoreval tavaly azt kutattuk, hogyan tudn�nk megsz�ntetni azon felt�teleket, amelyek ha megmaradnak, mert nem jutott volna a tudom�sunkra, lehetetlen lenne Voldemortot egyszer �s mindenkorra a f�ld al� juttatni. Ez a kutat�s azonban cseppet sem vesz�lytelen. Mint m�r te is r�j�tt�l, Dumbledore keze is erre ment r�. El�g komoly megpr�b�ltat�sokkal ker�l�nk szembe, de ezek felt�tlen sz�ks�gesek a gy�zelemhez.

- Jaj Harry! Mi�rt mindig r�d v�rnak ezek a feladatok? – s�hajtott keser�en �s aggodalommal telve Ginny, miut�n figyelmesen v�gighallgatta.

Harry r�n�zett, majd kicsit zavartan nyelt egyet. A l�ny furcs�n, gyanakv� tekintetet vetett r�.

- Igen? – k�rdezte emeltebb hangon.

- H�t, ezt ak�r el is mondhatom – kezdte a fi�, b�r mintha feszengett volna a v�rhat� reakci� miatt. M�r akkor is ideges volt, amikor Ron�knak sz�molt be a j�slatr�l. – A Kiv�lasztotts�gr�l sz�l� j�slat sajnos nagyon is l�tezik. Mindezen megpr�b�ltat�sokat Voldemort m�rte r�nk, mikor gyerekkoromban megt�madott, s megk�zdenem is nekem kell majd vele.

Ginny csak n�zett r�.

- Nem �rtelek. Az vil�gos, hogy folyton meg kell vele k�zdened, hiszen �lland�an r�d t�mad �s t�rbe csal, de abb�l amit te mondt�l…

Harry megr�zta a fej�t, �s tenyer�be fogta a l�ny kez�t.

- Nem figyelt�l. Van egy j�slat, ami m�g a sz�let�sem el�tt hangzott el. Emiatt a j�slat miatt haltak meg a sz�leim, �s e szerint a j�slat szerint kell nekem meg�ln�m Voldemortot. Csak �n vagyok r� k�pes, �s ebben Dumbledore megingathatatlanul hisz. „Nem �lhet az egyik, m�g �l a m�sik” – id�zte Harry.

Ginny s�padtan n�zett r� vissza, �s akaratlanul is megszor�totta a fi� kez�t.

- H�t ez�rt akar t�ged olyan elsz�ntan meg�lni – mondta csendesen.

Harry lassan b�lintott.

- B�r � csup�n a j�slat elej�t ismeri, s �gy nem �rtheti mi�rt nem siker�lt m�r egy �ves koromban elint�znie, viszont az�ta j� p�rszor ker�ltem vele szembe, �s fogtam ki rajta. El�gg� ideges�thetem a j�vend�l�s n�lk�l is, m�r mindenk�ppen meg akarna �lni, m�g ha nem is l�tezne a pr�f�cia.

Ginny fesz�lten nyelt egyet.

- Nem csup�n az�rt tanulsz �s edzel ilyen elsz�ntan, hogy megv�dhesd magad �s harcolj ellen�k, hanem hogy v�gezni tudj majd vele, m�sk�l�nben sosem hagyna b�k�n, �s folyton �ld�zne.

Harry most kiss� meglep�dve tekintett r�. Nem gondolta hogy a l�ny ilyen gyorsan �tl�tja majd azt, amire �t az igazgat�nak kellett r�vezetnie. Igaz�b�l nem rajta �ll, hogy beteljesedik e a j�slat. Mivel Voldemort nem nyugszik, �gy elker�lhetetlen.

�gy most f�sultan fels�hajtott, �s b�lintott.

- Dumbledore szerint minden zsarnok mag�nak teremti meg a legnagyobb ellenfel�t. Vagy gyilkos lesz bel�lem, vagy �ldozat. De b�rmelyik is legyen, mindenk�p be fog k�vetkezni, mert nem fogok sem elmenek�lni, se elb�jni el�le.

Ginny erre �jfent �t�lelte, �s olyan k�ts�gbeesetten szor�totta mag�hoz a fi�t, mintha valaki m�r most el akarn� ragadni t�le. Tudta hogy hi�ba k�rn� r� Harryt, az nem futamodna meg. Ahhoz t�l sok embert elvesztett m�r, �s t�l b�tor �s kitart�an elt�k�lt volt. �s tal�n nem is k�rn� ilyenre soha.

- M�g csak most kaptalak meg. Eszem �g�ban sincs elfogadni, hogy b�rmelyik percben elvesz�thetlek – suttogta.

- � igen – v�laszolta Harry mik�zben a l�ny haj�t simogatta. – �n is �gy �reztem, mikor egyfolyt�ban figyelnem kellett r�d, �s meg kellett mentenem t�ged, mert el akartak rabolni. �gy ut�lag m�r tiszt�n l�tom mennyire f�ltem ett�l. Ennek az ok�t pedig most m�r mindketten tudjuk – tette m�g hozz� mosolyg�s hangon, hogy enyh�tsen egy kicsit ezen a komor helyzeten.

Ginny felnevetett, majd elh�z�dott t�le annyira, hogy a szem�be n�zhessen.

- Azt a makacs fejedet! – mondta a fi�nak, azzal kicsit meglegyintette az eml�tett testr�sz�t. Nem is vette el a kez�t, hanem ottfelejtve j�tszani kezdett a l�gy, �benfekete tincsekkel. Szerette meg�rinteni Harryt mindegy mir�l vagy melyik r�sz�r�l volt sz�. Ez nem is csoda, gondolta, hiszen olyan hossz� ideje v�rta m�r hogy megtehesse. �s most v�gre szabadon �rinthette, simogathatta – itt lejjebb cs�sztatva ujjait, meg is tette arc�val – n�zhette.

Harry elmosolyodott, majd szorosan mag�hoz vonta a l�nyt. Kez�t Ginny haj�ba t�rva a tark�j�ra cs�sztatta, �s finoman maga fel� h�zta, m�g ajkuk l�gyan �ssze nem �rt.

H�t�ra azonnal bec�zget� ujjak siklottak, mik�zben egyre m�lyebben belemer�ltek egym�s �rz�kel�s�be, s test�k csaknem olyan szorosan tapadt egym�shoz, mint duzzadt, forr� ajkaik.

Ginny val�s�ggal ny�sz�rg�tt a gerinc�n v�gigfut� vibr�l�st�l, �s �lvezettel adta �t mag�t Harry sz�j�nak, nyelv�nek �s simogat� kezeinek. �m a fi� m�g id�ben r�tal�lt j�zan esz�re, �s s�hajtva fejezte be az �rz�ki k�nyeztet�st. Nem engedte ki ugyan karjaib�l a l�nyt, de valamennyire elt�volodott t�le.

Smaragdsz�n szemei most mintha sokkal s�t�tebbek lettek volna, mikor Ginny arc�ra emelte �ket.

- Hihetetlen�l akarlak – vallotta be, s csaknem elakadt a l�legzete, ahogy a l�ny, v�gyakoz�ssal telt tekintete az �v�be f�r�dott. – De term�szetesen ez lehetetlen – tette hozz� gyorsan.

- M�rmint a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt – eg�sz�tette ki Ginny remeg� hangon. – Viszont nemsok�ra kiengednek innen, �s ha m�g j�l eml�kszem egy h�l�ban alszunk.

Mindezt olyan arccal �s gesztusokkal jelentette ki, hogy Harry m�g a gondolatt�l is elv�r�s�d�tt. Ezt egyszer�en lehetetlen volt f�lre�rteni.

- Ron azonnal meg�lne – ny�gte, mert Ginny id�k�zben v�gigsim�tott mellkas�n, �s combj�n.

- Ha csak miatta agg�dsz, meg�g�rhetem, hogy t�lem nem tudja meg – biztos�totta a l�ny huncut, ugyanakkor nagyon is felvillanyoz� hangon.

Harry eltolta a kez�t, majd belecs�kolt Ginny nyak�ba, egy pillanatra meg�zlelve az �rz�keny b�rt, azt�n elh�z�dott.

A l�ny hosszan s�hajtott, mintha csak kiengedn� mag�b�l az ezid�ig benntartott felgy�lemlett leveg�t.

- Legf�k�ppen miattad agg�dom. Nem sz�nt meg az �vatoss�gom �s aggodalmam. Egy�bk�nt pedig Ron a legjobb bar�tom, k�vetkez�sk�pp nem fogok neki hazudni. M�r az el�bbi cs�k miatt is kibukott, h�t m�g mi lenne, ha tov�bb menn�nk?

- Csak az�rt „bukott ki”, mert v�ratlanul �rte – ellenkezett azonnal Ginny. - Tudod milyen nehezen vesz �szre nyilv�nval� dolgokat is. Hermione m�r r�g�ta tiszt�ban volt vele mennyire szeretn�m, ha komolyan venn�l. M�sr�szr�l pedig, Ronnak ehhez az �gvil�gon semmi k�ze.

Harry nem ellenkezett, hiszen � maga is megmondta bar�tj�nak, hogy a kapcsolatukban igaz�n csak nekik van joguk b�rmir�l is d�nteni. Ugyanakkor nem akarta elsietni a dolgokat, ak�rmennyire is v�gyta Ginnyt, �s az �ltala okozott izgalmat �s szenved�lyt.

Ezt a gondolat�t v�g�l hangosan is kimondta.

- Nem rontom el azzal, hogy elhamarkodottan cseleksz�nk – fejezte be.

A l�ny el�sz�r csal�dott, majd valami eg�szen m�s arckifejez�ssel n�zett r�.

- Mindig is tudtam, hogy te nagyon m�s vagy, mint a t�bbi fi�. �k els�re kihaszn�ln�k a k�n�lkoz� lehet�s�get – hangj�ban mintha b�szkes�g j�tszott volna.

- Ha majd mindketten �gy �rezz�k, �s k�szen �llunk r�, akkor �n sem leszek t�tlen – vigyorodott el Harry, mire Ginny csilingel�en, boldogan felnevetett.

Szeretlek, Harry Potter – gondolta mag�ban, ahogy a csillog�an z�ld szemekbe n�zett. De hangosan nem mondta ki. M�g nem merte. Egyel�re �r�lt, hogy v�gre a fi� bel�tta, hogy nem f�lhet k�t�dni m�sokhoz, �s szeretni �ket. Tudta, hogy m�g korai lenne szerelmet vallania. Azt szerette volna, ha Harry is �gy �rez majd ir�nta.

Addig pedig, csup�n �lvezi a k�zels�g�t.