Els� fejezet: A hazat�r�s

Ginny Potter imm�r harmadszor s�rta mag�t �lomba a h�ten. Nem tehetett r�la, teljesen el volt keseredve. Nem a munk�ja aggasztotta. Azzal minden rendben volt. A f�n�ke, a mugli kapcsolatok�rt felel�s �gyoszt�lyon, teljesen meg volt el�gedve vele. Volt egy szeret� f�rje, aki mindent megadott neki �s mindennap minden egyes perc�ben kimutatta, hogy mennyire szereti �t.

�s itt volt a probl�ma. B�rmennyire is szerette volna, nem tudta megh�l�lni ezt a sok j�t. Persze szerette a f�rj�t, de azt, amire minden h�zasp�r v�gyott, nem tudta megadni. M�r h�rom �ve h�zasok �s Ginny m�g mindig nem esett teherbe. Kezdett eluralkodni rajta a f�lelem. Mi lesz, ha Harrynek el�bb ut�bb elfogy a t�relme, �s m�shol fogja keresni azt, amit Ginnyt�l nem kap meg. Azt nem �lte volna t�l. T�ls�gosan szerette a f�rj�t, hogy elviselje azt a csap�st.

h

� milyen sz�ks�ge lenne most r�! Ginny mindenn�l jobban szerette volna, ha a f�rje most itt lehetne vele, de Harry jelenleg Spanyolorsz�gban tart�zkodik a miniszter test�rs�g�nek tagjak�nt. Ezzel a probl�m�val nem tud senkihez sem fordulni. Azon kevesek, akikben igaz�n megb�zik, nem �rten�k meg igaz�n a b�nat�t. A Weasleyk k�z�l m�r mindenkinek sz�letett rajta k�v�l gyereke. Ron �s Hermione is m�r a m�sodik bab�jukat v�rj�k. B�r mindenki toler�ns volt, nem tudt�k �t�rezni azt a m�ly b�natot, ami Ginnyt k�nozta, valah�nyszor r�n�zett unoka�ccseire �s h�gaira, vagy b�rmilyen m�s apr�s�gra. Ginny test�nek minden egyes porcik�j�val v�gyott az anyas�gra, de m�gsem siker�lt elnyernie. H�ny �jszak�t s�rt m�r �t emiatt? Meg sem lehetett sz�molni. �s Harry hi�nya csak m�g rosszabb� tette az eg�szet.

Ginny becsukta a szem�t �s elk�pzelte, amint egy babakocsit tol v�gig a forgalmas Abszol �ton. B�szk�n s�t�l el a rosszm�j�ak el�tt, akik �gy megkeser�tett�k az �let�t. Az �br�nd, ami m�r hetek �ta k�s�rtette, most tiszt�bb volt, mint valaha �s �jb�l k�nnyeket csalt a szem�be.

h

� nem! Hogy lehet ennyit b�n�zni? M�r r�g hazamehetett volna az �sszes auror, ha nem kellene mindenkinek r�szletes jelent�st tennie. B�r megk�nny�tett�k a dolgukat azzal, hogy egy k�z�s gy�l�sen, sz�ban jelenthettek, az �r�sos munka helyett, m�gis mindig ugyanazt v�gighallgatni t�zszer, egy kicsit f�raszt� volt. R�ad�sul, mint a csapat parancsnok�nak, Harrynek m�g al� is kellett �rnia a jegyz�k�nyvet, hogy minden hiteles legyen. Nyavaly�s hivatalnokok! Ha nem lenn�nek, m�r r�g otthon lehetne az � �des kis feles�g�n�l, akit eg�sz id� alatt rettenetesen hi�nyolt.

B�r koll�g�i gyakran cukkolt�k azzal, hogy m�g h�rom �v h�zass�g ut�n is olyan, mint egy szerelmes kamasz, Harry tudta, hogy csak az irigys�g besz�l bel�l�k. Az auror m�g mindig ugyanolyan szerelmes volt a feles�g�be, mint akkor, mikor el�sz�r cs�kolta meg a Griffend�l klubhelys�g�ben 10 �vvel ezel�tt. Az�ta ez a szerelem t�l�lt h�rom�vnyi h�bor�t, k�t�vnyi k�zdelmet, m�g v�gre �jra elnyerte kedvese sz�v�t, �s az ut�bbi �t �vet, ebb�l h�rom�vnyi h�zass�got. �s ez a szerelem most er�sebben l�ngolt, mint b�rmikor. Harry alig v�rta m�r, hogy haza�rjen, �s karjaiba z�rhassa Ginnyt.

Esdekelve n�zett Kingsleyre, hogy tegyen v�gre valamit, elszabadul�suk �rdek�ben. Az �reg auror kacsintott egyet, majd hat�rozott hangon megsz�lalt:

- Uraim! Nem hinn�m, hogy sz�ks�ges tov�bb h�znunk az id�t! Az aurorok f�radtak. Engedj�k �ket hazamenni. Mr. Potter al��rhatja a pap�rokat holnap is. Ez �gyis csak formas�g!

Mindenki v�rakozva n�zett a jegyz�re. T�k�letesen egyet�rtettek Kingsleyvel. M�r a h�tuk k�zep�re sem k�v�nt�k ezt az eg�szet. Abban a pillanatban, ahogy a jegyz� kelletlen�l b�lintott, Harry felpattant a sz�kb�l �s az �sszes t�bbi aurort megel�zve, els�k�nt rohant ki a teremb�l.

V�gigrohanva a folyos�n, m�g j�l hallotta Kingsley �s a t�bbiek j��z� kacag�s�t. Azonban miut�n bel�pett az aul�ban v�rakoz� liftbe �s az ajt� becsuk�dott el�tte, m�r csak sz�ve vad zakatol�sa zavarta meg a gondolatait.

h

- Itthon vagyok, �des! – ki�ltotta Harry, ahogy felv�gt�zott a l�pcs�n.

- A nappaliban vagyok – j�tt a halk v�lasz.

Harry sz�lv�szk�nt rontott be a szob�ba. Ahogy megl�tta az ablakn�l �lldog�l� Ginnyt, a f�rfit minden �pesz� gondolata elhagyta. H�rom gyors l�p�ssel �tszelte a kettej�k k�z�tt l�v� t�vols�got �s miel�tt feles�g�nek lehet�s�ge lett volna megsz�lalni, ajkait ajkaira tapasztotta. Az elm�lt k�t h�t minden egyes napj�n err�l �lmodozott �s most, hogy Ginny v�gre itt van, nem akarta elengedni. A cs�kja m�r szinte k�ny�rtelen volt. Nem t�rt semmilyen ellen�ll�st, nem mintha Ginny ellen akart volna �llni neki. Abb�l, ahogy Ginny k�szs�gesen hagyta, hogy nyelv�vel vadul sz�tfesz�tse ajkait, �s minden egyes n�gyzetcentim�tert felfedezzen, Harry biztosra vette, hogy kedvese ugyan�gy k�v�nta ezt a cs�kot, mint � maga. Csak amikor kezei feles�ge derek�r�l az arc�ra t�vedtek, vette �szre, hogy k�nnycseppek �ztatj�k Ginny orc�it. Ez azonnal visszar�ntotta a val�s�gba.

- Ginny! Valami baj van?

A n� ijedten n�zett Harryre, mint akit valami tiltott dolgon kaptak �s h�tr�lt n�h�ny l�p�st. A var�zsl� sz�ve f�jdalmasan �sszeszorult. Az � Ginnyje. A mindig �letvid�m �s b�tor Ginny, most �gy �llt el�tte, mint egy f�l�nk kis �zike.

- Ginny. Mondd el nekem, hogy mi b�nt! L�tom, hogy s�rt�l!

- Csak a hagyma, amit a vacsor�hoz haszn�ltam – motyogta Ginny. – Mindig megr�kat!

Azonban ez alatt az id� alatt v�gig a f�ldet b�multa, nem n�zett Harry szem�be �s a f�rfi r�gt�n tudta, feles�ge hazudik. Odal�pett hozz�, gy�ng�den felemelte a n� �ll�t �s l�gyan elmosolyodott.

- Nem megy ez neked, dr�g�m! – mondta halkan.

Ha Harry nem lett volna ilyen gy�ng�d, ha nem mosolygott volna ilyen l�gyan, �s szemei nem csillogtak volna ilyen meg�rt�en, Ginny tal�n uralkodni tudott volna mag�n. �gy azonban azon vette �szre mag�t, hogy elkeseredetten zokog a f�rje karjaiban.

Harry szorosan mag�hoz �lelte a n�t. Simogatta a haj�t, megpr�b�lta vigasztalni, megnyugtat� szavakat suttogott a f�l�be, k�zben azon t�prengett, mi lehetett az, ami ennyire elkeser�tette szerelm�t.

- Ginny, dr�g�m! Mondd el v�gre, mi a baj!

- Jaj, Harry! Mi�rt? Nekem mi�rt nem lehet?

- Mi�rt nem lehet mid, Ginny?

Ginny g�rcs�sen megmarkolta Harry tal�rj�t �s olyan f�jdalmasan n�zett r�, hogy a f�rfi �gy �rezte, mintha a sz�v�t kit�pt�k volna a hely�r�l.

- Nekem mi�rt nem lehet gyerekem? Mi�rt nem vagyok m�g mindig terhes?

- � Ginny!

- Annyira, de annyira szeretn�k v�gre egy kisbab�t! Azt szeretn�m, ha v�gre b�v�lne a csal�dunk, �s… �s v�gre elmondhatn�m magamr�l, hogy… hogy… megaj�nd�koztam egy gyerekkel a nagy Harry Pottert.

- Miket besz�lsz?

- Ez suttogj�k a h�tam m�g�tt – motyogta Ginny. – Lehet, hogy Rita Vitrol �s az �js�gok miattad m�g nem mernek ny�ltan csep�lni, de hallom, mit besz�lnek az emberek. „Hogy lehet, hogy m�g mindig nem esett teherbe? H�rom �v telt el �s m�g mindig nem sz�letett gyerek�k. Sz�nalmas! Ha �n az � hely�ben lenn�k, m�r r�g megaj�nd�koztam volna Harry Pottert egy tucat gyerekkel!”

- Ezeket mondj�k?

- Igen. �s komolyan kezdek att�l f�lni, hogy… hogy…

- Mit�l? Mit�l f�lsz Ginny?

Ginny les�t�tte a szem�t �s csup�n Harry mellkas�nak besz�lt.

- Hogy el fogsz hagyni, ami�rt nem sz�l�k neked gyereket.

Harry d�bbenet�ben elt�totta a sz�j�t. Elhagyni Ginnyt? Soha! Amikor olyan volt sz�m�ra, mint az oxig�n? Hogyan tudn� elhagyni, mikor a vil�got jelenti sz�m�ra. Kezeibe fogta a n� arc�t �s felemelte a fej�t.

- Hogy mondhatsz ilyen butas�got, kicsim? Soha nem tudn�lak elhagyni!

- Most m�g ezt mondod. De mi lesz egy �jabb �v m�lva? Mi lesz, ha m�g akkor se lesz gyerek�nk?

- Akkor is boldogok lesz�nk! – v�laszolta hat�rozottan Harry �s kem�nyen Ginny szem�be n�zett. – �s �n szeretni foglak gyerekkel vagy an�lk�l.

- De Harry! Azt hittem, te is szeretn�l gyerekeket.

- Szeretn�k is. De nem ez a legfontosabb dolog, amit t�led akarok. Eg�sz �letemben az ut�n v�gyakoztam, hogy legyen egy szeret� csal�dom, ami sohasem adatott meg nekem, eg�szen mostan�ig. Te vagy sz�momra a minden! �s nem sz�m�t, mit mondanak, vagy gondolnak m�sok. Csak az�rt mondanak ilyeneket, mert irigyek r�d, mivel az �n feles�gem vagy, �s mert te vagy az a n�, akit teljes sz�vemb�l szeretek. T�ny, hogy nagyon szeretn�k gyerekeket! De nem a boldogs�gunk �r�n! Te minden nap hazav�rsz engem, mellettem �llsz, t�rt�njen b�rmi �s szeretsz. Nekem csak ez sz�m�t!

Egy pillanat m�ve volt az eg�sz. Ginny hirtelen megcs�kolta Harryt, �gy, hogy a f�rfinak m�g a l�legzete is elakadt.

- Egy �lomf�rj vagy, Harry! Annyira szeretlek! – suttogta k�nnyek k�z�tt a n�. – Nem is tudod, mennyire j�l esett most mindez. M�r annyira hi�nyozt�l! Ha nem j�tt�l volna vissza �n… nem is tudom, hogy b�rtam volna ki ezt az eg�szet. Az a sok len�z� �s g�nyos tekintet… Teljesen k�ts�gbe voltam esve! Olyan nagy sz�ks�gem lett volna az �lel�sedre! �s most v�gre itt vagy! El se hiszem!

- Pedig itt vagyok, Gin! – szor�totta mag�hoz �jb�l feles�g�t Harry. – �s nem fogom hagyni, hogy b�ntsanak!