5. fejezet: Az összeomlás határán
Ötödik fejezet: Az összeomlás határán
Harry és Ginny mikor hazaértek, csalódottan tapasztalták, hogy nem változott semmi. A munka felhalmozódott és mintha az intrikák is megszaporodtak volna, mivel nem volt ott Harry, aki gátat szabhatott volna nekik.
Ginny megkérte a főnökét, had vigye haza a munkát, ami csak olaj volt a tűzre. A rosszmájúak most már hihetetlenül erős támadásokat indítottak a nő ellen. Többé Rita Vitrol sem hátrált meg.
Harry Potter házassága válságban
-Ginny Potter képtelen teherbe esni-
Rita Vitrol írása
Pedig milyen szép házasságnak indult! Harry Potter a varázslóvilág megmentője, feleségül vett egy aranyvérű boszorkányt, aki szép is volt és okos, és bátorságát számtalanszor bizonyította a háborúban. Ginny Weasley és Harry Potter. Micsoda tökéletes pár! Képzeljék el, milyenek lesznek a gyerekeik! – mondták akkor sokan.
Ma viszont úgy néz ki, hogy ezt már sohasem fogjuk megtudni. Szegény Harry Potter! Pedig igazán megérdemelne egy teljes családot. Mindannyian tudjuk, hogy több mint három éve a Potter házaspár hiába próbálkozik. Eddig még mindig nem született gyermekük.
Lehet, hogy csak idő kérdése és a varázslóvilág álompárja szétválik? Egy cseppet sem lennék meglepve, kedves olvasók. Gondoljanak csak bele! Ez a két hetes Karib-tengeri út már egy utolsó, kétségbeesett próbálkozás lehetett a házasság megmentésére. És Ginny Potter most mégis úgy döntött, elkerüli a Minisztériumot és otthon végzi a munkáját.
Hát mi ez, ha nem a széthullás kezdete? Attól tarok, ezt a kudarcot már a „hősszerelmes” Harry Potter sem képes sokáig elviselni. Ha nem történik gyorsan valami csoda, szomorú vége lesz az álomházasságnak.
Ron Weasley az asztalt verte tehetetlen dühében. Hermione pedig összegyűrte, majd tűzre dobta a már sokadszor olvasott újságcikket. A négy nappal ezelőtti Prófétában jelent meg és azóta a dolgok Harry és Ginny között csak még jobban romlottak.
Ginny teljesen magába zárkózott és már enni sem volt hajlandó. Harry első reakciója szintén olyan volt, mint most Roné, mára azonban a düh elkeseredett harcba csapott át, hogy megközelítse feleségét. Minden hiába való volt és Harryt elkezdte marcangolni az önvád, amiért hagyta, hogy így elfajuljanak a dolgok.
Hermione alig tudta visszatartani Ront attól, hogy ne menjen el a Próféta szerkesztőségébe és fojtsa meg Vitrolt. Tudta, hogy férje is szenved, hiszen a legjobb barátjáról és egyetlen húgáról van szó. Hermione is mérges volt. Ha nem kellett volna vigyáznia a hasában növekvő kisbabára, biztos ő is jobban kieresztette volna dühét.
h
Kingsley éppen az iratait rendezte, mikor egy rémült újonc rontott be az ajtón.
- Mr. Shackelbolt! Jöjjön azonnal! Mr. Pottert eszméletlenül találták az irodájában. Már értesítettük a Szent Mungót! Jöjjön gyorsan!
Kingsley lóhalálában futott az újonc mögött. Félúton csatlakozott hozzá Arthur és Ronald Weasley. Mikor benyitottak Harry irodájába, meghűlt bennük a vér. Harry holdsápadtan, verejtékben fürdő arccal feküdt a földön. Mordon mellette térdelt és a pulzusát tapogatta.
- Rendkívül szapora a pulzus és a homloka olyan forró, hogy tojást lehetne sütni rajta – magyarázta az újonnan érkezőknek. Harry rángatózni kezdett és Rémszemnek minden testi erejére szüksége volt, hogy lefogja. – Ez már lázgörcs. Lefogadom, hogy 41 fok is megvan.
- Gi… Ginny! Gin… ny!
Ekkor érkeztek meg a gyógyítók a kórházból. Egy pillanat alatt átlátták a helyzetet, és azonnal félresöpörték Rémszemet. Hűtőbűbájokat mormoltak, miközben szorosan becsavarták Harry testét meleg takarókba. Egy perc sem telt el és máris elindultak a Szent Mungóba.
Rémszem és Kingsley, valamint a két Weasley követték őket.
A kórházban aztán óráknak tűnő várakozást követően megtudták a diagnózist. Harry szervezete a sok munkának és stressznek köszönhetően adta meg magát. Valószínűleg már egy pár napja beteg volt, csak nem szólt róla senkinek és ezért lett ilyen súlyos az állapota.
Ronnak ekkor jutott eszébe, hogy miután elolvasta Vitrol cikkét, Harry majdnem egy órát kóborolt a zuhogó esőben. Valószínű ekkor betegedhetett meg. Ron már épp megkérdezte volna, mik a kilátások, mikor beviharzott Ginny.
- Mi van az én Harrymmel? Mi történt?
- Az ön férje nagyon beteg! Az influenza egyik ritka fajtája támadta meg és nagyon magas a láza. Nem tudok semmi bíztatót mondani. Mr. Potter most csak saját magára számíthat!
- NEM! – sikoltotta Ginny majd ájultan zuhant apja karjaiba.
Miközben a gyógyítók az eszméletlen Ginnyt is elvitték, megérkezett Mrs. Weasley is és Ron hosszú évek óta először, keservesen zokogni kezdett anyja vállain.
h
Kegyelemdöfés?
Harry Pottert tegnap délután súlyos állapotban, rendkívül magas, 41.7 fokos lázzal szállították a Szent Mungó Ispotályba. Döbbenetes, hogy az a férfi, akinek mindig is erős volt a szervezete, hisz évek óta nem volt beteg és az egyetlen auror volt, aki több mint két éve nem ment szabadságra, most mégis ilyen állapotba került. Mint kiderült Mr. Potter szervezete a sok munka és stressz miatt gyengült le annyira, hogy a betegség megtámadhatta.
Most a Szent Mungó gyógyítói az életéért küzdenek, de eléggé rosszak a kilátások. Az influenza egyik elég új vállfaját kapta el, amiről még a mi gyógyítóink is keveset tudnak. Ginny Potter mikor megtudta, mi történt férjével, elájult és most őt is a Szent Mungóban ápolják. Úgy látszik fönn az égben is úgy gondolják, hogy Ginny és Harry Potter házassága halálra van ítélve.
Abban az esetben is, ha mindketten felépülnek – bár Mr. Potter esetében ez eléggé kétséges -, akkor is valószínű válás lesz a vége, hiszen Mr. Potter ennek a sok megpróbáltatásnak köszönhetően lett beteg és valószínű elege lesz az egészből. Nem lehet majd hibáztatni érte. Ha pedig Mr. Potter nem gyógyul fel…
De ilyen szörnyűségre még gondolni sem merek!
Rita Vitrol
Alig múlt el nyolc óra, mikor a tajtékzó Ronald Weasley berontott a Reggeli Próféta szerkesztőségébe. Vitrol éppen az egyik szerkesztővel beszélgetett, mikor Ron odaért hozzá.
- Maga! Alávaló, aljas kígyó! Hogy merészelte? – kiabálta.
- Mr. Weasley! Micsoda öröm, hogy…
- Ne mézesmázaskodjon itt nekem, Vitrol! Magyarázatot követelek erre! – azzal meglobogtatta a Reggeli Próféta aznapi számát. – Hogy merészelte?
- Az olvasóim tudni szeretnék az igazságot – felelte hűvösen Vitrol.
- Az igazságot? Ezt nevezi maga igazságnak? Ez nem más, mint egy alattomos támadás a húgom és legjobb barátom házassága ellen! És ez már nem az első eset! Mondja csak! Mit tettek maga ellen, Vitrol? Mivel érdemelték ezt ki?
- Ugyan, Mr. Weasley! – Vitrol egy cseppet sem látszott ijedtnek. – Maga is tudja, hogy tökéletesen igazam van. A maga sógorának a házassága már rég haldoklik és ez azért van, mert nem született meg a várva várt gyermek!
- Tényleg? Mondok én magának valamit, Vitrol! Addig nem volt a házasságukkal semmi baj, amíg maga és a többi rosszmájú nem kezdtek el intrikákat gyártani és megalázni a húgomat olyasvalamiért, amiről nem tehet, és ami olyan sok más emberrel is előfordult már. Tökéletes volt köztük a boldogság és nem is gondoltak arra, hogy gyermektelenek, amíg maguk fel nem hozták.
- Szóval, most engem tart felelősnek mindezért? Hiszen nagyon sokáig nem írtam a húgáról egy szót sem, tiszteletben tartva Mr. Pottert.
- Ó, micsoda nagylelkűség! – üvöltötte Ron. – De most mégis írt róluk és tette teljessé az ármányhadjáratot. Nem értem magukat! Az életüket köszönhetik Harrynek, most mégis maguk fogják megölni!
- Te… tessék? – most már Vitrol is megdöbbent és a szerkesztőségben többen is holtra vált arccal figyeltek Ronra. – Mi… mit mondott, Mr. Weasley?
- Azt – felelte hűvösen a vöröshajú férfi -, hogy Harry azután lett ilyen beteg, miután elolvasva a maguk cikkét, egy órát kószált a zuhogó esőben. Ha meghal, az egyedül a maguk hibája lesz. És nehogy azt higgyék, hogy hagyni fogom, hogy a világ azt higgye, hogy a barátom azért lett beteg, mert nem volt képes elviselni a folyamatos csalódást. Mindenki tudni fogja, hogy a maguk intrikáiba betegedett bele! – Ron most már üvöltött. – Mert maguk ültették el benne a bűntudatot, ami hosszú ideig gyötörte! Maguk miatt keletkezett a szakadék közte és a felesége között, amit Harry nem tudott áthidalni és ezért maga alá gyűrte a kétségbeesés! Ha a barátom meghal, nem a temetésén fogunk találkozni, hanem a bíróságon, mert fel fogom jelenteni magukat emberölés vádjával!
Papírkötegek zuhantak a földre, poharak hullottak és törtek össze ezer darabra, amit eddig biztos kezek tartottak és nem egy ember zuhant a székébe, vagy támaszkodott az asztalára.
- Sokan részt vettek ebben az ármánykodásban, de a sors furcsa fintora, hogy egyedül önöket lehet név szerint említeni, és egyedül önökre van kézzel fogható bizonyíték. Vajon hány ezren olvasták a Prófétát? Bizonyára rekordszámot döntött azoknak a példányoknak az eladása, amikben ezek a cikkek szerepeltek. – Ron mosolya most már olyan gonosz volt, hogy azt még Voldemort is megirigyelte volna. – És nem egy tanú van arra, hogy Harry azután mászkált összetörten az esőben, miután a maguk cikkét olvasta. És ha már csak Harry auror kollégáira gondolok, akiket szintén hajt a bosszú, amiért ez történt szeretett társukkal… Hát nem lennék a maguk, de főleg a maga helyében nem, Vitrol! – Ron arcáról eltűnt a mosoly és odalépett Vitrolhoz. Mikor megszólalt, rémületesen rideg volt a hangja. – Imádkozzon, hogy a barátom meggyógyuljon, Vitrol! Imádkozzon, mert ha meghal, akkor az Isten sem fog magának irgalmazni!
|