Hetedik fejezet: �bred�s

Ginny k�t nappal k�s�bb egy karossz�kben �lt Harry �gya mellett �s egy babamagazint lapozgatott. Harry �llapota rohamosan javult �s a gy�gy�t�k azt mondt�k, most m�r b�rmikor fel�bredhet. L�za ugyan m�g volt, de m�r j�val alacsonyabb. �pphogy meghaladta a 38 fokot. Egyenletes szuszog�sa arr�l tan�skodott, hogy nyugodtan alszik. Ginny jelenl�te, val�ban var�zslatosan hatott a f�rfire.

Ginny �pp elm�ly�lten tanulm�nyozott egy „�tkez�si tan�csok kismam�knak” c�m� cikket, mikor egy hang zavarta meg az olvas�sban.

-         Ginny!

A n� felkapta a fej�t. Tudta, hogy a hang Harry�, de azt hitte, hogy f�rje megint csak �lm�ban sz�l�tja. �m amikor megl�tta a fel� fordul� smaragdz�ld szemp�rt, kiejtette a kez�b�l a magazint.

-         Harry.

-         Hello.

-         Jaj Harry! T�nyleg magadhoz t�rt�l?

Azzal odarohant a f�rj�hez �s �ssze-vissza cs�kolta. Csak amikor Harry f�jdalmasan felny�g�tt, jutott esz�be, hogy f�rfi m�g mindig beteg. El akart h�z�dni t�le.

-         Ne – suttogta er�tlen�l Harry. – Ne menj el!

-         De h�t f�jdalmat okozok.

-         Csak akkor f�j, ha hirtelen mozdulatot teszek a fejemmel.

-         Jaj Harry!

Ginny zokogva borult Harry mellkas�ra, k�nnyeivel el�ztatva f�rje pizsam�j�t. Musz�j volt s�rnia. A megk�nnyebb�l�s olyan er�vel t�rt el� bel�le, hogy musz�j volt valahogy kiadnia mag�b�l.

-         Kicsim. Mi�rt s�rsz?

-         Csak mert… annyira boldog vagyok, hogy v�gre magadhoz t�rt�l. �n… �n azt hittem elvesz�telek. Annyira f�ltem, hogy nem fogsz fel�bredni. Nem b�rtam volna elviselni, ha meghalsz. Nem!

-         Nyugodj meg �des! – Harry gy�ng�den megsimogatta Ginny k�nnyes arc�t. – �lek!

-         Igen – suttogta k�nnyek k�z�tt az asszony �s megcs�kolta f�rj�t. – �s �n annyira boldog vagyok!

-         H�t m�g �n. – Harry mag�hoz �lelte hitves�t �s a hajtincseivel kezdett j�tszani. – Azt hittem, soha t�bbet nem l�tlak. A betegs�gem el�tti p�r nap, maga volt a pokol. Azt hittem, m�r nem szeretsz. Hogy engem okolsz a sajt� miatt…

-         Harry! Ilyenre sosem gondoltam. Magamat okoltam, ami�rt m�r a sajt� is ny�ltan ellen�nk fordult. Ha tudtam volna, mennyire sz�ks�ged van r�m, ha tudtam volna, hogy beteg vagy, nem viselkedtem volna �gy.

-         Sz�val szeretsz?

-         Sosem sz�ntem meg szeretni t�ged. �letem minden egyes perc�ben t�ged szerettelek. Csak t�ged!

-         �n is szeretlek, Ginny! T�rt�njen b�rmi, szeretlek!

�jra megcs�kolt�k egym�st. Ez�ttal azonban a cs�k sokkal m�lyebb volt �s teli volt kimondatlan �g�retekkel.

-         �reztem, hogy itt volt�l velem. V�gig �reztem – mondta Harry miut�n sz�tv�ltak. – �lmaimban l�ttam az arcodat, amint r�m mosolyog. Elk�peszt� er�t adott, hogy legy�zzem a d�monokat. Azt�n csend lett �s nyugalom. V�gre megpihenhettem. Azt�n magamhoz t�rtem, de te megint csak itt volt�l mellettem. Sosem l�ttalak m�g ilyen sz�pnek.

Ginny elv�r�s�d�tt �s lehajtotta a fej�t. Harry l�gyan felemelte a fej�t �s mosolyogva megk�rdezte a n�t�l:

-         Mit is olvast�l?

-         Csak egy magazint.

Harry felvonta a szem�ld�k�t.

-         Igen? Mi�rt �rzem, �gy, hogy valamit m�g nem mondt�l el?

-         Elmondtam neked. Csak akkor nem volt�l magadn�l.

-         �s j� dolog?

-         Nagyon j�!

-         Aha! Sz�val az volt az nagyon pozit�v energiahull�m, amit �reztem. Sz�val mir�l is van sz�?

-         �n…

-         Igen?

-         �llapotos vagyok.

-         Tess�k? – Harry szemei t�gra ny�ltak a d�bbenett�l. L�that�an nem hitt a f�l�nek. – Megism�teln�d?

-         Kisbab�nk lesz.

Harry elt�totta a sz�j�t. Majd Ginny legnagyobb d�bbenet�re fel�lt az �gyon. Megragadta feles�ge karjait �s �gy n�zett a szem�be.

-         Egy gyerek?

-         Igen.

-         A mi gyerek�nk?

-         Igen.

-         Ez igaz? T�nyleg igaz?

-         Igen az – nevette Ginny. – �r�lsz?

-         Hogy �r�l�k-e? Ez csod�latos! Mes�s! Var�zslatos! Egy kisbaba! Most m�r tudom, mi�rt gy�gyultam meg. Ginny! Ez… ez olyan, mint egy csodasz�p �lom. Szeretlek! Nagyon szeretlek!

Olyan szenved�lyesen cs�kolta meg a feles�g�t, hogy ha Ginny nem tudta volna biztosan, hogy m�g nem teljesen gy�gyult meg, azt hitte volna, hogy csak az�rt van pizsam�ban, mert most �bredt egy tizenk�t �r�s alv�sb�l. Ginny persze azonnal visszacs�kolta �s annyira belefeledkeztek egym�sba, hogy �szre se vett�k a bel�p� Ront. A v�r�shaj� f�rfi el�sz�r elt�totta a sz�j�t, majd elmosolyodott �s udvariasan kih�tr�lt a szob�b�l.

h

Harry v�g�l engedett a gy�gy�t�k k�ny�rg�s�nek �s hagyta mag�t megvizsg�lni. �gy meg�llap�tott�k, hogy Harry t�l van a nehez�n �s h�rom nap megfigyel�s ut�n haza is engedt�k. Az aurorok lelkesen v�llalt�k, hogy szemmel tartj�k a Potter h�zat, �gy megel�zv�n, hogy a k�v�ncsiskod�k �s az �js�g�r�k ellepj�k a k�rny�ket.

-         Harrynek m�g legal�bb k�t h�tig pihennie kell. Semmilyen meger�ltet� munk�t nem szabad v�geznie �s ut�na is csak lassan kell visszaszoktatnia mag�t a munk�hoz – magyar�zta Starwood gy�gy�t� Harrynek �s Ginnynek. – De azt hiszem a legjobb kezekben hagyom �nt, Mr. Potter – tette hozz� mosolyogva.

Ebben a pillanatban futott be Neville, aki elv�llalta, hogy Ginny fel�gyel� gy�gy�t�ja lesz. Amikor megl�tta, hogy Ginny a lehajol a f�ldre egy nagy kos�r burgony��rt, felki�ltott.

-         Eszedbe ne jusson!

Ginny visszaejtette a kosarat a f�ldre �s d�bbenten n�zett Nevillere.

-         Csak semmi emel�s! �s semmi meger�ltet� munka!

-         Jaj Neville! Ne kezdd m�r te is!

-         Ide figyelj Ginny! Nem akarok senkit sem megr�miszteni, de te csak hosszas pr�b�lkoz�s ut�n est�l teherbe. Ez�rt nagyon oda kell figyeln�nk ebben a sz�k 9 h�napban, mert a te eseted nem teljesen norm�lis.

-         Mit akarsz ezzel mondani Neville? – d�lt el�re a sz�k�ben Harry. – Ginny vesz�lyeztetett terhes?

-         Nem felt�tlen�l az, de jobb az el�vigy�zatoss�g.

-         Remek – horkant fel Harry. – Akkor most ki �pol kit?

-         Azt javaslom, am�g maga fel�p�l, Mr. Potter, fogadjanak fel egy �pol�t, vagy egy h�zvezet�t, aki rendbe tarja a h�zat – jegyezte meg Starwood. – A m�sodikat jobb �tletnek tartom, mert ha valaki a keze al� dolgozik, Mrs. Potter �polhatja Mr. Pottert. Az nem olyan meger�ltet�. Egyet�rt Mr. Longbottom?

-         Igen. T�k�letesen!

-         Azt hiszem Dobby, a h�ziman� t�k�letesen megfelel a feladatra �s m�g sz�vesen is v�llaln�. Mit gondolsz, Ginny?

-         Egyet�rtek.

-         Na ezt akkor megbesz�lt�k! Ginny! Minden h�ten l�tni akarlak kontrollvizsg�laton! Vil�gos?

-         Mit a nap, F�n�k �r! – Azzal Ginny szalut�lt Nevillenek. Erre mindenki elnevette mag�t.

h

A var�zsl�vil�g egyel�re m�g csak Harry fel�p�l�s�r�l tudott, de a f�rfi gondoskodott arr�l, hogy az �j Potter j�vev�nyr�l is mindenki tudjon. Kapcsolatba l�pett Luna apj�val �s a f�rfi r�gt�n igent mondott az exluz�v interj�ra.

-         K�sz�n�m, hogy leadja ezt a H�rver�ben, Mr. Lovegood! – mondta Harry, mik�zben lassan fel�llt a karossz�kb�l. Egy kicsit megsz�d�lt, de Ginny r�gt�n elkapta a karj�t. – H�l�s vagyok �rte!

-         Maga h�l�s? – h�kkent meg Mr. Lovegood. – Nem. �N vagyok h�l�s! Tudja h�nyan fizetn�nek �nnek, hogy megcsin�lhass�k ezt az interj�t? �n meg ingyen elk�sz�thettem. Az �v sztorij�t aj�nd�kozta ma nekem, Mr. Potter.

-         Maga sosem �rt r�lunk rosszat, Mr. Lovegood – indokolta meg a v�laszt�st Ginny. – Akkor sem, amikor m�r minden �js�g k�vette a Pr�f�t�t.

-         Hogyan is �rhattam volna b�rmi val�tlant �n�kr�l? Lun�nak nem voltak bar�tai maguk el�tt �s az�ta is csak �n�kkel �s az �n�k ismer�seivel �ll bar�ts�gban. Tartoztam ez�rt maguknak annyival, hogy nem �rok olyan felh�bor�t� cikkeket, mint Vitrol �s t�rsai. Mellesleg �n magam is v�rl�z�t�nak tal�ltam azokat az �r�sokat.

-         K�sz�nj�k, Mr. Lovegood! – Ginny el�rehajolt �s egy h�l�s puszit nyomott a f�rfi arc�ra. – Mikor adja le az interj�t a H�rver�?

-         Mozg�s�tok mindenkit a szerkeszt�s�gben �s ott lesz a holnapi c�mlapon!

h

A Potter csal�d: A kar�csonyt m�r h�rman �nnepelj�k

Tegnap d�lut�n abban a megtiszteltet�sben lehetett r�szem, hogy exluz�v interj�t k�sz�thettem, Harry �s Ginny Potterrel. Az interj�ra �k k�rtek fel �s �n boldogan v�llaltam, f�leg azut�n, hogy megtudtam, egy csod�latos h�rt k�z�lhetek.

Mr. Lovegood.: Nos Mr. Potter! Mi is az a csod�latos h�r, persze a gy�gyul�sa mellett, amit meg szeretne osztani az olvas�kkal?

Harry Potter: Mint azt m�r �n is tudja, hossz� ideje v�gyunk egy kisbab�ra. Sok�ig pr�b�lkoztunk mindhi�ba �s ez�rt az ut�bbi id�ben kezdt�nk egy kicsit elkeseredni, amit a m�dia t�vesen azzal azonos�tott, hogy a h�zass�gunk kezd t�nkremenni.

Mr. L.: �s nem �gy volt?

Ginny Potter: Err�l sz� sem volt! Val�ban neh�z id�szakot �lt�nk �t, de kitartottunk egym�s mellett. �gy gondolom, csup�n az �let �ll�tott minket pr�ba el�, hogy kider�lj�n, el�g er�s-e a szerelm�nk.

Mr. L.: �s amint l�tom, ki�llt�k a pr�b�t.

H. P.: Igen. Most ha lehet m�g szerelmesebbek vagyunk egym�sba, mint kor�bban. Ez a neh�z id�szak csak m�g szorosabbra f�zte a k�zt�nk l�v� k�tel�ket. �s most �gy t�nik, meg is kaptuk a jutalmunkat. (mosolyog)

Mr. L.: Ez lenne az a csod�latos h�r, amit el akarnak �js�golni?

(mindketten sz�lesen mosolyognak)

G. P.: Igen. Nagyon �gy t�nik, hogy a kar�csonyt, m�r h�rman �nnepelj�k.

H. P.: (b�szk�n mosolyog) Ugyanis teljes�l v�gre az �lmunk �s kisbab�nk lesz.

Mr. L.: Sz�vb�l gratul�lok! De elmondan�k nekem, hogy mi�rt d�nt�ttek �gy, hogy ezt a m�di�ban is k�zlik?

G. P.: Kett�s oka volt. Egyr�szt el�bb ut�bb �gy is kider�lt volna, �gy jobbnak l�ttuk bejelenteni, nehogy ut�na �jabb pletykahull�m induljon el.

H. P.: M�sr�szt azok ut�n, amit a Reggeli Pr�f�ta �rt a feles�gemr�l, �gy d�nt�tt�nk, jobb lesz, ha mindenki megtudja, hogy Ginny m�gsem illethet� azokkal a gonosz v�dakkal, hiszen most �llapotos. M�r eddig is rendk�v�l felh�bor�tott, amit aljas m�don a feles�gemr�l �rtak �s rem�lem, ha elolvass�k ezt a cikket, v�gre magukba sz�llnak! Szeretn�m, ha tudn�k, hogy t�k�letes k�zt�nk a boldogs�g. Szeretem a feles�gemet! Eddig is a vil�g legcsod�latosabb n�j�nek tartottam, de most, hogy megaj�nd�koz ezzel a kisbab�val, m�g csod�latosabbnak tartom, mint eddig!

Mr. L.: Mrs. Potter! L�tom s�r. Mi ennek az oka?

G. P.: Csak megint meghatott, ahogy a f�rjem r�lam besz�l. � mindig is szer�ny volt, mag�t sohasem hagyn� dics�rni. De el kell mondanom, hogy Harry mindig is mellettem �llt, m�g akkor is er�s volt, mikor engem m�r teljesen uralma al� vett a k�ts�gbees�s. � az �n k�szikl�m!

Mr. L.: Biztos megr�m�lt, mikor megtudta, hogy a f�rje s�lyos beteg.

G. P.: Igen nagyon megijedtem. F�ltem, hogy elvesz�tem �t, mert a gy�gy�t�k azt mondt�k, a sok lelki megpr�b�ltat�sba gyeng�lt le a szervezete �s kapta el az influenza egyik nagyon ritka fajt�j�t. De h�la Istennek, Harry meggy�gyult…

H. P.: Csak neked k�sz�nhet�en!

(ism�t k�t sz�les mosoly)

Mr. L.: M�g egyszer �szint�n gratul�lok �n�knek! Rem�lem legk�zelebb m�r a kis j�vev�ny �rkez�s�r�l sz�molhatunk be!

G. P.: Mi is �szint�n rem�lj�k!

h