17. Szenved�ly

P�r nappal k�s�bb Ron �s Hermione azzal �ll�tott be, hogy Ginnyt megint megpr�b�lt�k elhurcolni. �gy gondolt�k ez amiatt lehet, hogy kihaszn�lt�k az � jelenl�t�nek hi�ny�t. A l�ny b�r maga is lej�tt hozz� l�togat�ba, ezt valahogy elfelejtette megeml�teni.

Harry egy sz�t sem sz�lt, csak fel�llt az �gyr�l, �s egyenesen a gy�gy�t� irod�ja fel� tartott. Bar�tai �sszen�ztek, majd gyorsan k�vett�k. Harry bekopogtatott, majd mikor kisz�ltak hogy szabad, hat�rozottan bel�pett.

- Madam Pomfrey, szeretn�m elhagyni a gyeng�lked�t – jelentette ki egyszer�en.

A n� furcs�n n�zett r�, hiszen alig �t perce adta be a szok�sos b�jitalait a fi�nak, s akkor egy sz�val sem eml�tett semmi ilyesmit.

- Sajn�lom Mr. Potter, m�g k�t napja van h�tra – mondta v�laszul.

- Nem. �n m�r ma szeretn�k elmenni – v�gta r� Harry hat�rozottan.

- Ezt nem engedhetem – r�zta meg a fej�t Madam Pomfrey. – Nem kock�ztathatjuk a fel�p�l�s�t, emellett az igazgat��r sem hagyta j�v�.

Harry nem esett k�ts�gbe.

- Ha csak az kell, h�t h�vja le k�rem.

A gy�gy�t� most m�r kiss� inger�lten tekintett r�.

- Az igazgat��rnak bizony�ra m�s dolga is van Mr. Potter – mondta rosszall�an.

- Az�rt csak sz�ljon neki, k�rem – makacskodott a fi�, �s arckifejez�se egy�rtelm�v� tette, hogy nem mozdul, am�g nem besz�lhet Dumbledoreval.

Madam Pomfrey fels�hajtott, de v�g�l jobb �tlete nem l�v�n, megadta mag�t.

Ron �s Hermione agg�dva n�ztek bar�tjukra.

- Biztos hogy ez j� �tlet, Harry? – k�rdezte Hermione csendesen.

- T�nyleg haver. Rendesen �ssze k�ne magad szedned, mi addig figyel�nk Ginnyre – sz�lt k�zbe Ron is.

A z�ld szemek m�r-m�r b�nt�an �les tekintete fel�j�k v�gott.

- Nincs m�r az �gvil�gon semmi bajom, csak a b�jitalokat kell szednem. Sokkal jobban �rezn�m magam a toronyban, f�leg, ha ezzel megakad�lyozhatom a Ginny elleni t�mad�sokat is – felelte Harry, majd miut�n Madam Pomfrey odamorogta neki, hogy az igazgat� mindj�rt itt lesz, visszas�t�ltak a beteg�gy�hoz.

Nem teket�ri�zott, hanem a parav�n m�g�tt neki is l�tott �t�lt�zni, megszabadulva v�gre a hossz� napok �ta �lland� viselet�t�l, a pizsam�t�l.

Hermione bizonytalanul a kez�t t�rdelte, Ron pedig v�llat vonva le�lt addig az �gy sz�l�re. P�r perccel k�s�bb, mikor imm�r Harry szok�sos h�tk�znapi ruh�iban �cs�rg�tt, meg�rkezett Dumbledore.

K�k szemeivel k�rd�n n�zett a fi�ra, aki nem is v�rta meg, m�g b�rmit is sz�v� tesz.

- Igazgat��r, szeretn�m elhagyni a gyeng�lked�t. M�r j�l �rzem magam, �gy semmi �rtelme itt fetrengenem. A bar�taimnak nagyobb sz�ks�ge lenne r�m – mondta teket�ri�z�s n�lk�l.

- Gondolom a Ms. Weasleyt �rt t�mad�sra c�lzol – f�rk�szte az arc�t az id�s m�gus.

- Igen, arra – b�lintott Harry.

- Madam Pomfrey veled ellent�tben nincs r�la meggy�z�dve, hogy val�ban kiker�lhetn�l a fel�gyelete al�l.

A fi� erre csak legyintett.

- Ugyan, ha rajta m�lna m�g egy h�tig biztos benntartana – mondta.

Dumbledore erre finoman elmosolyodott. Harry sajnos val�ban t�rzsvend�gnek sz�m�tott a gyeng�lked�n.

- Nos, k�ts�gk�v�l Ms. Weasley j�l v�lasztott, mert �gy t�nik csak a te jelenl�ted g�tolta meg eddig, hogy f�nyes nappal is pr�b�lkozzanak. V�lhet�en a kisasszonyra p�ly�z�k val�ban tartanak t�led – gondolkodott el komolyabban. - �s sajn�latomra ism�t eg�rutat nyertek, �gy a visszat�rted nem is lenne t�lzottan ellenemre, de… - n�zett f�lhold szem�vege m�g�l �that�an Harryre. – Csakis abban az esetben, ha t�k�letes az eg�szs�gi �llapotod.

- M�r csak a b�jitalokat kell szednem. Azon k�v�l semmi bajom. F�jdalmaim sincsenek, szeretn�k visszat�rni a toronyba – v�laszolta azonnal a fi�.

Az igazgat� hosszan vizsg�lgatta, majd halk s�hajjal b�lintott.

- Rendben van, Harry. Amint megbesz�lt�k Madam Pomfreyel, hogy milyen gy�gyitalok szed�s�re van m�g sz�ks�ged, visszat�rhetsz a bar�taiddal.

Harry elmosolyodott.

- Nagyon k�sz�n�m, uram.

- De l�gy nagyon �vatos – figyelmeztette Dumbledore, majd intett, hogy k�vesse. – Gyere h�t, ez nem lesz egyszer� – mondta a gy�gy�t� v�rhat� tiltakoz�s�ra utalva.

T�nyleg nem volt egyszer� menet, de v�g�l kiszabadult a gyeng�lked�r�l, miut�n meg�g�rte, hogy az elk�vetkezend� k�t nap d�lut�nj�n lej�n, hogy megigya a kiutalt b�jitalokat. Illedelmesen, �s h�l�san elk�sz�ntek Dumbledoret�l, majd megkezdt�k �tjukat a Griffend�l torony fel�.

- Ginny nagyot fog n�zni – vigyorgott Ron, aki maga is �r�lt, hogy bar�tja �jb�l visszat�rhet.

Erre Harry sz�r�san r�n�zett.

- Ugye m�g v�letlen�l sem k�borol semerre egyed�l? Van vele valaki.

- M�g j� hogy! – h�borgott Ron. – A h�l�k�rletben van, �s megmondtam neki, hogy nem mozdulhat el onnan n�lk�l�nk.

- H�t nem arr�l h�res, hogy sz�t fogadjon neked, - s�hajtott fel a fekete haj� fi� - de rem�lem ez�ttal hallgatott r�d.

Erre Hermione is csatlakozott a besz�lget�shez.

- Persze Harry, ne agg�dj – nyugtatta.

- �gy is m�rges vagyok, ami�rt nem is eml�tette a dolgot, pedig ma m�r volt lent n�lam – folytatta Harry.

Miel�tt �r�ra ment volna, egy csapat bar�tn�je elk�s�rte Ginnyt l�togat�ba. El�g ideges�t� volt a somolyg�suk, pedig nem tudhatnak r�luk, mert megbesz�lt�k a l�nnyal, hogy m�g v�rnak azzal, hogy napvil�gra ker�lj�n a kapcsolatuk.

Harry szerette volna, ha min�l k�s�bb jutna a dolog Voldemort f�l�be, ezzel is megk�m�lve Ginnyt att�l, hogy m�g nagyobb bajba sodorja.

�s b�r a l�ny legsz�vesebben kiki�ltotta volna eb�d k�zben a nagyteremben a boldogs�g�t, term�szetesen belement a dologba. Tiszt�ban volt vele Harry mennyire agg�dik emiatt, �s neki b�ven el�g volt, ha csak Ron �s Hermione tudnak r�luk, hiszen �gyis csak az a fontos, hogy v�gre egy�tt vannak.

- Biztos azt gondolta, hogy csak magadat hib�ztatn�d, ami�rt nem volt�l ott, mert a gyeng�lked�n fek�dt�l – v�laszolta Hermione olyan hangon, mintha ez az � fej�ben is megfordult volna.

- Val�ban nem �r�l�k, hogy nem lehettem ott, amikor megt�madt�k – b�lintott Harry. – Ideje lenne elkapni azokat a szemeteket.

Ron egyet�rt�en morrant.

- Csak k�r�l kell n�zn�nk a Mardek�rban.

Hermione fels�hajtott.

- Ugyan Ron. Nem lehet �ltal�nos�tani. B�rmilyen meglep� is ez a sz�modra, m�g t�l�k sem t�rekszik mindenki arra, hogy hal�lfal� legyen.

- Hja! Mondj egy p�ld�t! – v�gott vissza a v�r�s haj� fi�.

Harrynek kezdett az a sanda gyan�ja t�madni, hogy ha nem l�p k�zbe, bar�tai m�r megint egym�snak fognak esni. Hermione m�r vette a leveg�t hogy v�laszoljon, de Harry gyorsan k�zbev�gott.

- N�zd Ron, nem v�dolhatunk meg mindenkit. De biztos lehetsz benne, hogy ha mernek m�g pr�b�lkozni, a lehet� legfelk�sz�ltebben v�rom majd, �s mindenk�ppen elkapom �ket.

Ron r�b�lintott.

- Ha valaki, akkor te k�pes is leszel r�.

K�zben fel�rtek a klubhelys�gbe, ahol kit�r� �r�mmel fogadt�k az �jra k�zt�k l�v� fi�t. Harry gyorsan k�rben�zett, tekintet�vel Ginnyt kutatva, de nem l�tta sehol. Mik�zben igyekezett ler�zni a t�bbieket, mag�ban arra gondolt, hogy melegen aj�nlja a l�nynak, hogy csup�n a h�l�ban legyen, �s nem volt olyan felel�tlen, hogy elm�szk�ljon, mikor vil�gosan a lelk�re k�t�tt�k, hogy maradjon veszteg.

Miut�n p�r perc m�lva elszabadult, �s mindenki biztos�totta r�la mennyire �r�lnek, hogy m�r fel�p�lt, v�gre elindulhatott a szob�juk fel� a l�pcs�n.

Mikor benyitott az ajt�n, megnyugodva l�tta, hogy Ginny az �gy�n hasal, �s egy vaskos k�nyvet olvasgat �ppen. Halkan kattant m�g�tte a z�r, majd k�zelebb l�pve n�m�n figyelte a l�nyt.

Ginny csak p�r perccel k�s�bb vette �szre, amikor felpillantott, mert egy jegyzetet keresett a kis �jjeliszekr�nyen. Szemei elkerekedtek, majd arca azonnal felder�lt, �s kiss� hitetlenkedve pattant fel az �gyr�l, hogy �dv�z�lje Harryt.

- Harry! – indult el fel�. - Mi�rt nem sz�lt�l hogy itt vagy? �s egy�ltal�n hogy ker�lsz ide?

A fi� azonban elutas�t�an keresztbe fonta a karj�t a mellkas�n.

- Mi�rt nem mondtad el? – k�rdezte.

Ginny megtorpant, �s egy pillanatig �rtetlen�l �llt, majd l�that�an r�j�tt mit akar tudni Harry. Azt�n ahelyett hogy magyar�zkod�sba kezdett volna, elmosolyodott.

- Ez�rt j�tt�l el hamarabb igaz? Csak az�rt vagy itt.

Harry felmordult.

- Persze hogy az�rt! H�nyszor mondjam m�g el, hogy baromira nem szeretn�m, ha Voldemort kez�be ker�ln�l?! – majd higgadtabban folytatta. – Madam Pomfrey nem d�jazta az �tletet, de Dumbledoreval megbesz�ltem, �gy nem volt sok v�laszt�sa.

Ginny v�ltozatlanul, melegen mosolygott az el�tte �ll� fi�ra, ami l�that�an zavarba hozta Harryt. Nem pont ilyen reakci�ra sz�m�tott a sz�monk�r�se ut�n.

- Ha tudtam volna, hogy azzal, ha �rtes�lsz r�la m�r a v�rtn�l el�bb a k�zelemben tudhatlak, m�r tegnap �jszaka lelop�dztam volna, hogy elmondjam.

A fi� erre fels�hajtott.

- Ginny ez nem j�t�k. Nem hi�ba k�rtelek arra is, hogy ne nagyon mondjuk el a t�bbieknek, mi van k�zt�nk. Ha lehet, nem adn�k egy �jabb fegyvert Voldemort kez�be ellenem.

A l�ny b�lintott, �s k�zelebb ment.

- Tudom, Harry. De csak agg�dt�l volna, �s tudom mennyire ideges�t a t�tlens�g, ahogy ott fekszel a gyeng�lked�n – majd megint r�mosolygott a fi�ra. – Nagyon j�l esik, hogy most itt vagy.

Harry megvonta a v�ll�t.

- M�r csak a gy�gyitalokat kell szednem, a lelkemre is van k�tve, hogy m�g k�t napig menjek le miattuk. Semmi �rtelme nem lett volna, ha m�g maradok.

Majd v�gre felengedve egy kicsit, odas�t�lt Ginnyhez, �s szorosan mag�hoz h�zta.

- Legk�zelebb nem menek�l egyik sem – morogta elt�k�lten, �s a l�nynak nem kellett magyar�zni kire gondol.

Belesimult az er�s karokba, ahol mindig annyira biztons�gban �rezte mag�t, �s arra gondolt, hogy soha t�bb� nem is akar innen elmozdulni. Sokat jelentett neki, hogy miut�n Harry �rtes�lt a t�mad�sr�l, mindent bevetett, hogy vele lehessen, hogy vigy�zhasson r�.

A fi� v�gigsim�tott a h�t�n, majd annyira elh�z�dva, hogy hozz�f�rhessen, l�gyan r�hajolt a sz�j�ra.

- Igaz, hogy �n sem vagyok �letbiztos�t�s, f�k�nt mert nem lehetek veled a nap minden pillanat�ban – sz�lalt meg, miut�n elengedte. - B�r azt hiszem, mostant�l tal�n megpr�b�lhatn�m – tette hozz� huncutul.

Ginny boldogan felnevetett.

- �n egy sz�val sem panaszkodn�k – felelte, azzal ujjait a fekete tincsekbe f�rta ily m�don mag�hoz h�zva a fi� fej�t, ez�ttal � kezdem�nyezve a cs�kot.

Harry viszonozta, �s egyre k�zelebb h�zta, s szorosabban �lelte mag�hoz a l�nyt, m�gnem eg�sz test�kkel egym�shoz nem simultak. Ginny r�l�pett a fi� l�bfej�re, hogy t�k�letesen �rezhess�k egym�st, s ezzel kiss� lek�zdje a magass�gbeli k�l�nbs�get.

Ennek persze az volt a vesz�lye, hogy egy apr� egyens�lyveszt�st�l is azonnal egym�son k�ssenek ki. Egyre l�zasabban �lelt�k a m�sikat, Ginny a kez�vel m�g mindig Harry haj�ban j�tszott, bele-belemarkolva a tincsekbe. Cs�kjuk egyre szenved�lyesebb� v�lt, ahogy nyelv�k a m�sik�t kereste

Harry kezei v�gigfutottak oldal�n �s h�t�n, j�les� s�hajokat kiv�lta a l�nyb�l, amit m�g �sszetapadt ajkaik ellen�re is �rz�kelt a fi�. Ezzel saj�t v�gya is mind nagyobb lett, h�t m�g mikor Ginny enyh�n remeg� tenyere v�gigfutott mellkas�n, majd a derek�hoz �rve kih�zva az ingj�t a nadr�gj�b�l, bek�v�ncsiskodott a ruha al�.

A l�ny mozdulata megbontotta eddigi egyens�lyukat, mire a legk�zelebbi �gyra d�lve k�t�ttek ki. Nem zavartatt�k magukat. Ginny r�fek�dt a fi�ra, ujjaival imm�r szabadon simogatva annak feszes has�t �s mellkas�t. Izgalma csak n�tt, ahogy Harry meleg b�r�t imm�r szabadon �rinthette.

L�gz�s�k egyre gyorsabb� v�lt, ahogy egy pillanatra megszak�tott�k a cs�kjukat, hogy Ginny halkan felny�gj�n, amikor Harry egyik keze felhajtva szokny�j�t, v�gigsim�tott meztelen combj�n.

A fi� l�tva a hat�st el sem vette a kez�t, majd Ginny sz�ja helyett ez�ttal nyak�t kezdte el cs�kolgatni, ezzel �jabb s�hajokat kiv�ltva partner�b�l. A l�ny t�relmetlen�l gombolta a Harryn l�v� inget. M�r nem volt neki el�g, ha csak puszt�n beny�lhat al�. L�tni akarta meztelen fels�testtel, �rinteni akarta mindenhol.

Ekkor egyre er�s�d� hangokat hallottak a folyos�r�l, alighanem a l�nyok tartottak felfel� szob�ikhoz, hogy a vacsora el�tt lepakolj�k feleslegess� v�lt felszerel�s�ket. Harry megdermedt egy pillanatra, mint aki r�j�tt, hogy k�lvil�g is l�tezik, majd abbahagyta ajkai izgat� j�t�k�t, �s kez�vel is ink�bb Ginny arc�t fogta k�zre.

A nagy barna, v�gyakoz�ssal tel�tett szemek belef�r�dtak az �v�be.

- Ne mondd, hogy abba akarod hagyni! – ny�gte elfull�an a l�ny.

- Dehogy akarom – v�laszolta rekedt zih�l�ssal Harry. – De musz�j lesz. Hermione b�rmikor itt lehet, hogy leh�vjon, mert vel�nk egy�tt akarnak menni vacsor�zni.

- H�t ne akarjanak – v�gta r� Ginny, �s hevesen megcs�kolta a fi�t.

Harry k�ptelen l�v�n ellen�llni, j� ideig viszonozta, �s engedett az izgalmas bizserg�snek. �m amint odakint becsap�dott egy ajt�, ism�t elszakadt a l�nyt�l.

- Jaj, Ginny – s�gta, azzal fel�lt a l�nnyal egy�tt az �gy sz�l�re, �s szorosan mag�hoz vonta az �l�ben �l� Ginnyt.

Hogy lecsillap�tsa mag�t, lassan, m�lyen l�legzett. A l�ny olyan csal�dottan s�hajtott a f�l�be, hogy ezt hallva szinte f�jdalmasan ny�g�tt fel.

- �letemben nem k�v�ntam, v�gytam �s akartam m�g �gy semmit. Mindezt �gy egy�tt – mondta halkan Harry.

Ginny felemelte a fej�t, hogy belen�zhessen a most szinte term�szetellenesen csillog� smaragd szemekbe.

- El sem tudod k�pzelni mennyire �rtem, hogy mir�l besz�lsz – s�gta m�g mindig annyi szenved�llyel a hangj�ban, hogy a fi�nak igen komoly er�fesz�t�s�be ker�lt, hogy ne d�lj�n vissza az �gyba, �s semmivel sem t�r�dve ott folytassa, ahol abbahagyt�k.

Ginny �szrevette a szem�ben villan� t�zet, ez�rt ism�t tejesen odah�z�dott Harryhez. Tiszt�n �rezte a fi�n v�gigfut� borzong�st, amikor a melleit odaszor�totta a mellkas�hoz, ahogy szorosan �t�lelte. Harry hangosan felny�g�tt.

- Mi�rt k�nzol? – k�rdezte alig hallhat�an.

Ginny teljesen a sz�j�ra hajolt, de nem cs�kolta meg. Ajkai minden egyes szav�n�l finoman �rintett�k szerelm�t.

- Nem k�nozlak, dr�g�m. Csup�n �szt�n�zlek – suttogta.

Harry m�r szinte ny�sz�rg�tt a v�gyt�l, s v�g�l nem is b�rta tov�bb. Hevesen belet�rt a l�ny haj�ba, �s mag�hoz h�zva megcs�kolta. Nyelv�vel azonnal bek�v�ncsiskodott Ginny sz�j�ba, majd �tkarolva �t megford�totta, �s az �gyon a h�t�ra fektetve f�l� hajolt.

Kez�vel v�gigsim�tott a nyak�t�l indulva a karj�n, oldal�n, majd meg�llapodott a mellein�l, mire a l�ny szinte felki�ltott az �lvezett�l, �s teljesen �tadta mag�t a fi�nak.

Ginny v�gre kigombolta azt az �tkozott inget, �s mindk�t kez�t v�gigsim�totta Harry szabadd� v�l� mellkas�n. A fi� szenved�lyesen mer�lt el ism�t az ajkait cs�kolva a l�nyban, amikor hangos kopogat�st hallottak az ajtajukon.

Harry megdermedt, majd egy �ri�si s�haj k�s�ret�ben leg�rd�lt a csaknem s�rva fakad� Ginnyr�l, �s mell� fek�dt az �gyon.

Mindketten s�r�n, zih�lva vett�k a leveg�t, �gy komoly er�fesz�t�s�be ker�lt, hogy kisz�ljon.

- Ki az?

- Hermione – �rkezett a felelet. – Menn�nk vacsor�zni, j�tt�k?

- Persze, v�rjatok meg lent, r�gt�n megy�nk – t�p�szkodott fel az �gyr�l a fi�.

- Rendben – mondta Hermione, azzal elindult lefel� a klubhelys�gbe.

Ginny m�g mindig a takar�n fek�dt, kipirult arccal, �s Harry borzaszt�an gy�ny�r�nek l�tta. Ism�t f�jdalmasan s�hajtott, majd odal�pett mell�, �s a kez�t ny�jtotta.

- Gyere kicsim, jelen�s�nk van.

A l�ny elmosolyodott. A fi� most �ppen �gy nevezte, mint �ve elej�n, amikor j�tszottak, hogy ler�zza mag�r�l azt a holl�h�tas lib�t. Akkor mennyire szerette volna, ha Harry egyszer komolyan �gy h�vn�.

Belekapaszkodott a felk�n�lt er�s k�zbe, ami k�nnyed�n fel is h�zta az �gyr�l. A fi� figyelmesen lesim�tgatta a szokny�j�t, Ginny pedig nekil�tott, hogy visszagombolja a nyitott inget, m�g utolj�ra gyeng�den v�gigsim�tva Harry mellkas�n.

- Nem gondoltam volna, hogy egyszer ford�tva is megteszem majd ezt. R�ad�sul ilyen gyorsan – utalt r� mennyire nincs �ny�re, hogy a fi�t�l alig megszabad�tott ruhadarabot, most �ppen � adja r� vissza.

Harry kedvesen r�nevetett.

- Egy�bk�nt sem lett volna j� v�ge, ha elhamarkodjuk. Hiszen m�g csak n�gy napja vagy a bar�tn�m – mondta.

Ginny r�n�zett.

- Az lehet. De m�r hat �ve v�rok erre.

Harry ezt hallva �sszer�ncolta a homlok�t, �s �gy n�zett ki, mint aki nagyon elgondolkodott valamin. Mikor megsz�lalt hangja komoly volt.

- Ezt majd m�g megbesz�lj�k. De most menj�nk, mert Ron�k v�rnak.

Am�g ki nem l�ptek a szob�b�l, k�zen fogva vezette a l�nyt, de amint m�s is megl�thatta volna �ket, ism�t csup�n �gy viselkedett vele, mint a bar�tj�val.