3. rész (A leglegvége)
Kijavítottam a 2 fejezetet, mert nekem nem tördelte. Mostmár olvasható formában van az egész, de így a legvége nem fért bele. Így aki visszatérne újraolvasni a történetet az ne lepődjön meg. Ugyanaz a sztori, csak 3 részben van fenn. :) (Masha)
- Sziasztok lányok! – köszönt vigyorogva a fiatal varázsló.
- Ginny te meg mit csinálsz? – nyögte Parvati.
- Megfogadtam a tanácsotokat és elcsábítottam Harryt – mosolygott Ginny.
- Tényleg? Ezt tanácsolták neked? – vonta fel a szemöldökét Harry és huncut mosollyal Ginnyhez fordult. – De javíts ki, ha tévedek, mert én úgy emlékszem, hogy én csábítottalak el téged.
- De ha én nem játszottam volna a megtört kislányt és nem vallottam volna be neked, hogy szeretlek, sose rohantál volna utánam és nem is szeretkeztünk volna aznap este – kontrázott Ginny.
- Valóban? Nem is tudom, ki áradozott az ellenállhatatlan vonzerőmről aznap éjjel…
- Talán nem voltam teljesen beszámítható aznap éjjel…
- Az én vonzerőm miatt…
- Szeretnéd…
- Elég! Elég! Elég! – kiabálta Parvati. – Hagyjátok abba! Mégis mikor akartátok ezt közölni velünk?
- Egyszer – vont vállat Ginny, majd hozzábújt Harryhez.
- Egyszer??? De hiszen… de hiszen…
- Egyelőre még nem tarozik rátok – vágta rá Harry és újra Ginnyhez fordult. – Drágám! Azt hiszem ideje mennünk! Tudod! Ma este már jól rád férne…
Ginny értette a befejezetlen mondatot és pajkosan Harryre kacsintott. Kézen fogta kedvesét és rá sem hederítve a lányokra, elindult Roxfort felé. Parvati, Padma, Hermione és Luna pedig fejcsóválva néztek utánuk.
- Ó a szerelem – csóválta a fejét Padma. – Az ember sosem fogja megérteni igazán…
- Hát nem – helyeselt Hermione és az éppen kilépő Ronhoz sétált. – Pedig már mennyi teória született róla…
- És egyiknek se volt sok értelme – kuncogott Ron és megcsókolta Hermionét.
Vége
|