Hermione, Tonks �s Ginny visszat�rtek a Grimmauld t�rre. Ginny alig �llt a l�b�n. Mikor bel�ptek a konyh�ba, Mrs. Weasley rohant el�j�k.

- Mi t�rt�nt? McGalagony nem mondott semmit, csak azt, hogy sz�ks�g van a Rendre. Mondjatok m�r valamit!

Ebben a pillanatban �rkezett meg Mordon, Lupin �s McGalagony. Mindh�rmukon voltak apr�bb s�r�l�sek, de l�that�an j�l voltak. Ginny azonban m�g mindig zokogott �s az �jul�s k�rny�kezte. Bill, Percy, Fred �s George rontottak be az ajt�n.

- Mi t�rt�nt? – k�rdezte Fred.

Ginny leroskadt egy sz�kre �s csak ennyit mondott:

- Harry! – majd �jra kit�rt bel�le a keserves zokog�s.

- Mi van Harryvel?

Tonks �s McGalagony Mordonra n�ztek. Az id�s auror vett egy nagy leveg�t �s kimondta a megr�z� t�nyeket.

- Harry megs�r�lt! S�lyosan! Az �llapota majdhogynem rem�nytelen!

- Micsoda? – hangzott a k�ts�gbeesett ki�lt�s.

- Hogy lehets�ges ez? – k�rdezte elcsukl� hangon Mrs. Weasley.

- Eltal�lta egy csontt�r� �tok – magyar�zta tov�bb Mordon. – �s… el�gg� rossz helyen: a h�t�n.

- De h�t ez lehetetlen! Hogy tal�lhatta el a h�t�n? – �rtetlenkedett falfeh�r arccal Fred. – Harry nem ilyen figyelmetlen…

- Az �n hib�m! – ki�ltotta Ginny. – Engem akart megv�deni. Az �tok el� ugrott, hogy nekem ne essen bajom!

A bejelent�st d�bbent csend fogatta. Senki sem tudott megmozdulni, vagy ak�r megsz�lalni. Azt�n Mrs. Weasley m�giscsak odas�t�lt a l�ny�hoz �s vigasztal�an �t�lelte.

- Ginny! Te nem tehetsz r�la!

- De igen! Ha a buta fejemmel nem megyek oda, akkor ez mind nem t�rt�nt volna meg! H�t nem �rtitek? – kiab�lta. – Nem kellett volna megv�denie, ha nem vagyok ott! L�tnotok kellet volna az arc�t, mikor az a hal�lfal� kimondta r�m a csontz�z� �tkot… l�tnotok kellett volna… Egy pillanatot sem gondolkodott! Amikor r�m zuhant, �s… �s… �reztem a v�r�t a kezemen… Istenem! – Zokogva omlott anyja karjaiba. – Nem tudtam neki mondani, hogy ne tegye, hogy nem kell… fel�ldozta mag�t, hogy �n �lhessek! Az �n hib�m!

- Ginny…

- Nem, Hermione! Ne mondd, hogy nem az �n hib�m! Tudom, hogy az! Miel�tt, miel�tt… miel�tt az eg�sz elkezd�d�tt volna… meg… meg… megcs�kolt! Ahogy… megl�ttam az arc�t, r�gt�n tudtam, hogy meg fogja tenni! �s tehetetlen voltam!

- Ginny, dr�g�m! Nyugodj meg!

- De nem tudok! H�t nem hallott�tok? �letvesz�lyben van! Ha meghal az az �n hib�m lesz! Csak az eny�m!

Ginny kit�pte mag�t anyja karjaib�l �s az ajt�hoz rohant.

- Ginny! Hova m�sz?

- A Szent Mung�ba! Mellette akarok lenni!

- Nem mehetsz! – mondta hat�rozottan Mordon. – Ron �s Dumbledore mellette vannak, b�r ahogy a helyzetet ismerem, szerintem m�g �ket sem engedik mell�!

- �n vagyok a m�gia�gyi miniszter l�nya! Most az egyszer kihaszn�lom ezt!

Az ikrek azonban lefogt�k a l�nyt. Ginny hi�ba kap�l�dzott nem tudott elszabadulni.

- R�mszemnek igaza van, Ginny! – mondta Fred. – Semmit sem tudsz tenni �rte! Csak �tban lenn�l!

- Akkor mit csin�ljak?

- V�rj! – Mordon odas�t�lt a l�nyhoz. Az ikrek elengedt�k a l�nyt. – Mi is ezt tessz�k. Ron �s Dumbledore majd inform�lnak!

Azonban alighogy le�ltek az asztalhoz, egy hatalmasat lobbant a kandall� t�ze �s egy lev�l jelent meg benne. Bill felpattant �s kivette a t�zb�l.

- Ron �rt! – mondta, azzal felt�pte a bor�t�kot. Arca egy pillanat alatt falfeh�r lett. Feln�zett a v�rakoz�kra, majd �gy sz�lalt meg, mint akit a s�r�s ker�lget. – Csak egy sz�t �rt.

- �s mit? – k�rdezte McGalagony.

Bill leeresztette a kez�t �s behunyta a szem�t. L�tszott rajta, hogy megpr�b�l er�t venni mag�n. Mikor �jra kinyitotta a szem�t, m�gis a k�nnyeivel k�szk�d�tt.

- Haldoklik!

- NEEEM!

Ginny er�tlen�l csuklott �ssze. Mrs. Weasley s�rni kezdett, Fred pedig a kezeibe temette az arc�t. �gy �ltek ott, mint akiket megb�n�tott valamilyen k�sza �tok.

- Ez… ez nem lehet! Ez lehetetlen! – mondta George egym�s ut�n vagy �tsz�r. – Harry nem halhat meg! Nem! Nem! Nem!

- Mi�rt �! Mi�rt nem �n? - zokogta Mrs. Weasley. – �n m�r �ltem eleget! De neki… neki nem kellene…

- Hogy lehet ilyen igazs�gtalan az �let?

�r�k teltek el. A t�z lassan le�gett, de senki sem mozdult el a hely�r�l. Mindenki �res tekintettel b�mult maga el�. Mrs. Weasley m�l�n simogatta Ginny haj�t, aki gyakran fel-fels�rt. A fali�ra szerint hajnali f�l hatkor, bel�pett a konyh�ba Ron. Fred, George, Bill �s Mordon egyszerre pattantak fel. Ron s�padt volt �s reszketett, ak�r a ny�rfalev�l.

- M�g �l! – mondta halkan. – De k�m�ban van! �s nem tudni, mag�hoz t�r – e valaha!

- De �l? – k�rdezte bizonytalanul Mrs. Weasley.

- Igen. – Ron le�lt az egyik sz�kre Ginny mellet. – A gy�gy�t�k azt mondj�k, ha a k�vetkez� 72 �r�t �tv�szeli, akkor �letben marad!

- 72 �ra? 72 �ra bizonytalans�g? – Ginny �jra els�rta mag�t. – Ron! Mondd meg az igazat! A gy�gy�t�k mennyi es�lyt adnak neki?

- H�t! Nem… nem sokat! Azt mondj�k, hogy kevesebb, mint… mint �t sz�zal�k!

Ezek ut�n m�g percekig nem sz�laltak meg, majd Mrs. Weasley fel�llt �s lassan noszogatni kezdte az embereket, hogy t�rjenek nyugov�ra. Azonban senkinek sem j�tt �lom a szem�re.

M�snap megl�togatta �ket Dumbledore �s elmondta, hogy milyen s�lyos Harry �llapota: mindk�t l�ba szil�nkokra t�rt, a bal alkarja, illetve a jobb fel – �s alkarja is elt�rt, a bord�i k�z�l, �t is elt�rt, amik majdnem �tlyukasztott�k a t�dej�t, koponyat�r�st is szenvedett �s t�bb bels� v�rz�se is van.

- A gy�gy�t�k azt mondj�k, k�sz szerencse, hogy nem s�r�lt meg a gerince! Ha ez megt�rt�nt volna, m�r nem �lne!

- Bemehet�nk megl�togatni? – k�rdezte s�padtan Ginny.

- Majd tal�n holnap!

Az �r�k teltek �s a t�rsas�g minden egyes percben, mikor valami zaj t�madt, azt hitte, hogy Harry hal�lh�r�t hozz�k. Egyszer csak Dumbledore megjelent a konyh�ban �s Ginnyhez fordult.

- Most bemehetsz hozz�, de csak r�vid id�re. Egyvalakit magaddal vihetsz!

- Menjen Hermione! – mondta Ron. – �n m�r voltam bent n�la!

P�r perc m�lva a k�t n� �s Dumbledore m�r a Szent Mung�ban voltak. Harry k�rterme a legfels� emeleten volt. Mikor fel�rtek, Mr. Weasley fogadta �ket.

- Siker�lt elint�znem, hogy egy p�r percre bemenjetek! De k�sz�ljetek fel, hogy megr�z� l�tv�ny lesz!

Mikor bel�ptek a terembe, Ginny majdnem megint �sszeesett. Harryt minden oldalr�l vasr�csok vett�k k�r�l �s az �res helyek p�ly�kkal voltak kit�ltve. Harrynek szinte csak a szeme l�tszott ki a k�t�sek k�z�l. A sz�j�b�l is egy cs� l�gott ki, hogy k�nny�tse a l�gz�s�t.

- Istenem! – suttogta Ginny. – Olyan, ak�r egy �l� halott.

Hermione, aki eddig mindig er�snek mutatkozott, most els�rta mag�t. Ezt l�tva Dumbledore �s Mr. Weasley kiterelt�k �ket a szob�b�l.

T�bb mint k�t h�t telt el, de Harry m�g mindig �lt. A gy�gy�t�k egyre bizakod�bbak voltak. A t�r�sek nagy r�sze m�r �sszeforrt, egyed�l a fejs�r�l�s �s a k�ma aggasztotta �ket. Ginny a nap huszonn�gy �r�j�b�l, huszonn�gyet t�lt�tt a f�rfi �gya mellett. Mr. Weasleynek siker�lt elint�znie, hogy l�nya kapjon egy �gyat Harry� mellett, �gy Ginny, ha akart le tudott fek�dni. Ezt azonban el�g ritk�n tette meg. A gy�gy�t�k most m�r Ginny miatt kezdtek agg�dni, aki egy�ltal�n nem foglalkozott az eg�szs�g�vel. Harry m�r majdnem h�rom hete volt eszm�letlen, mikor egyik nap Ginny el�jult a f�radts�gt�l. Att�l kezdve minden nap egyszer �lomitalt itattak vele, amit�l a l�ny �t �r�t aludt. Ez alatt az id� alatt, vagy valamelyik �pol�, vagy valamelyik bar�t virrasztott Harry mellett. Egyik alkalommal azonban v�letlen�l senki sem maradt a f�rfi mellett �s Ginny ny�sz�rg�sre �bredt. Kinyitotta a szem�t �s a k�vetkez� pillanatban �gy pattant fel az �gyb�l, mint akit a bolha cs�pett meg. Harry mocorogni kezdett. Ginny odasietett az �gyhoz �s simogatni kezdte Harry haj�t.

- Harry! Harry hallasz engem? �n vagyok az, Ginny!

- Ginny… - suttogta alig hallhat�an a f�rfi. – Ginny, maradj velem! Ne hagyj a s�t�ts�gben! Ginny, seg�ts! Maradj velem!

- Itt vagyok, Harry! Itt vagyok!

A n� szem�t el�nt�tt�k a k�nnyek. Megfogta Harry kez�t, �s finoman megszor�totta. Amikor a f�rfi szint�n megszor�totta, Ginny els�rta mag�t.

- Harry! Harry, itt vagyok! Nyisd ki a szemed! T�rj magadhoz!

- Ginny! F�lek! Seg�ts rajtam!

- Itt vagyok, Harry! Fogom a kezed! Gyere vissza hozz�m! Nyisd ki a szemed!

Harry kinyitotta a szem�t. A n� �r�m�ben a karjaiba borult.

- �h, Harry!

Harry sut�n megveregette Ginny v�ll�t, mire a n� �szbe kapott �s elh�z�dott. Harry azonban gyorsan fel�lt az �gyon �s ezzel siker�lt el�rnie, hogy a n� hal�lra r�m�lj�n.

- Harry! Azonnal fek�dj vissza! – ki�ltotta Ginny �s megpr�b�lta visszatuszkolni Harryt az �gyba. A f�rfi azonban egy k�nny� mozdulattal les�p�rte mag�r�l a n� karjait.

- Fek�dtem m�r eleget. Hol vagyok?

- A Szent Mung�ban. T�bb mint h�rom hetet volt�l k�m�ban.

- H�rom hetet? Ez �rdekes, nekem nagyon r�vidnek t�nt.

- Jaj, Harry! Ne viccel�dj!

- Ha m�r a viccn�l tartunk! Te nem tal�lod viccesnek, hogy korom s�t�tben besz�lget�nk? K�rlek, kapcsold fel a villanyt! L�tni szeretn�lek!

- De Harry…

- Mi van? – k�rdezte Harry �s tapogat�zni kezdett a l�ny keze ut�n. – Ginny! Teljesen idi�t�nak �rzem magam, �gyhogy l�gyszi kapcsold m�r fel a l�mp�t!

- Harry… - kezdte s�r�s hangon a n� – minden gyertya �g a szob�ban.

- Micsoda?

Ginny v�gigh�zta a kez�t Harry szeme el�tt.

- Mondd, Harry! L�tod a kezem?

- Nem.

- Semmit sem l�tsz?

- Semmit – v�laszolta k�ts�gbeesetten Harry. – Nem l�tok semmit!

- �h Harry!

Ginny zokogva borult a nyak�ba. Harry �rezte, amint a l�ny szorosan mag�hoz �leli, de l�tni, nem l�tta.

Lehet, hogy most egy kicsit gonosznak tartotok, �s olyan gondolatok j�rnak a fejetekben, hogy: Micsoda?! Harry megvakul? �r�kre? K�ptelens�g!

�n meg erre azt mondom: v�rj�tok ki a v�g�t! :)