Harry arra �bredt a mereng�s�b�l, hogy valaki k�ts�gbeesetten d�r�mb�l az irod�ja ajtaj�n. Mikor kiv�g�dott az ajt�, a hangokb�l �t�lve t�bb ember is berontott az irod�ba.

-         Harry! – ki�ltotta Petersen. – Norrington �sszeh�vatta az aurori tan�csot. Azonnal j�nn�d kell!

-         De h�t a tan�csot nem h�vt�k �ssze m�r t�bb mint �t �ve. Mi t�rt�nt?

-         �n sem tudom, de valami nagyon nagy g�z van, mert Norrington baromira ideges.

Ez Harry balj�r�l j�tt �s a k�vetkez� pillanatban a f�rfi m�r �rezte is, amint Ron bel�karol, hogy seg�tsen neki fel�llni a sz�kb�l.

-         Hol van Ginny? – k�rdezte Harry.

-         Fogalmam sincs, haver! De az tuti, hogy most �llatira kell sietn�nk, mert k�l�nben elk�s�nk.

-         Norrington t�ged is megh�vott a tan�csra? Az hogy lehet?

-         Egyre jobbakat k�rdezel! A v�laszom ugyanaz: halv�ny lila g�z�m sincs.

Ginny hatalmas fejf�j�sra �bredt. Mikor kinyitotta a szem�t, el�sz�r csak hom�lyos foltokat l�tott, de azt�n kezdett egyre tisztulni a k�p.

Hirtelen esz�be jutottak az elm�lt n�h�ny �ra t�rt�n�sei. �ppen Roxmorts utc�in s�t�lt v�gig, amikor sikoltoz�sra lett figyelmes. Mivel a k�zelb�l hangzott, azonnal a hang ir�ny�ba futott. Mikor befordult a sz�k kis utc�ba, kider�lt, hogy zs�kutca. �s ki v�rta a zs�kutca v�g�n? H�t nem Harry. Draco Malfoy, �s m�g h�rom hal�lfal�, akiket Ginny csak l�t�sb�l ismert, vigyorogva n�ztek r�. Mind a n�gyen r� szegezt�k a p�lc�jukat. Mikor Ginny megpr�b�lt h�tr�lni, k�t er�s kar ragadta meg. Csapd�ba esett. Miel�tt a sz�r�s szag� kend�t a sz�ja el� rakt�k, m�g hallotta Malfoy g�nyos hangj�t.

-         Tudod, Weasley! A t�lzott seg�t�k�szs�g n�ha �rtalmas lehet!

Azt�n m�r csak a sz�r�s szagra eml�kezett �s ut�na els�t�t�lt minden.

Fel�lt �s r�j�tt, hogy egy apr� kamr�ban van, amiben �pphogy csak k�nyelmesen elf�r. A kamra egyik fala �vegb�l volt. Ginny fel�llt, hogy megpr�b�lja kit�rni az �veget, de az t�l er�snek bizonyult. Csal�dottan lerogyott a k�re. Malfoy elrabolta �s ide rakta be. De mi�rt? Mire j� ez az eg�sz? Ezzel csak mag�ra harag�tja az apj�t �s Harryt. Ezzel csak bajt hoz mag�ra.

Ginny ekkor vette �szre, mi van az �veg m�sik oldal�n. Elkerekedett a szeme. Te j�s�gos �g! Ez a szoba… Lehetetlen!

Hirtelen Ginny mindent meg�rtett. Harry�ket kezdett�l fogva f�lrevezett�k. Hiszen pofon egyszer� volt az eg�sz! Visszatekintve �gy m�r minden teljesen egy�rtelm�v� v�lt Ginny sz�m�ra. Ha ez igaz, nemcsak � van nagy vesz�lyben, de mindenki m�s is a j�k oldal�r�l.

Apa, Ron… Harry… Harry…

�s Ginny nem tudott kiszabadulni, hogy figyelmeztesse �ket.

-         Ezt mondja m�g egyszer! – ord�totta Ron �s felpattant a sz�kb�l.

-         Miss. Weasleyt elrabolt�k – ism�telte meg Norrington. A mindig magabiztos auror hangja, most halk volt �s bizonytalan. – Igaz�n sajn�lom, Mr. Weasley.

Harry dermedten �lt a sz�kben. �gy �rezte, hogy a k�r�l�tte l�v� vil�g teljesen �sszeomlott. T�volr�l hallotta Ron d�h�s l�pteit, Petersen tal�rj�nak susog�s�t �s a t�bbi auror izgatott sustorg�s�t, de nem igaz�n �rdekelte semmi. Egyetlen egy sz� visszhangzott a fej�ben: Ginny, Ginny, Ginny.

Sohasem gy�l�lte m�g ennyire a vaks�g�t. Ide van k�tve a parancsnoks�ghoz, mik�zben a szerelm�t lehet hogy �pp most b�ntalmazz�k brut�lisan, vagy ami m�g rosszabb, lehet, hogy m�r nem is �l. �k�lbe szorult a keze a nagy er�lk�d�st�l, nehogy kimutassa a k�ts�gbees�s�t.

-         Mit tegy�nk? – k�rdezte az egyik auror.

-         Term�szetesen megy�nk �s megmentj�k! – j�tt Ron inger�lt v�lasza.

-         �s m�gis mit javasol, hol kezdj�k? – csattant fel Norrington. – Semmi inform�ci�nk sincs az �n h�ga holl�t�r�l. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy csak �gy itt hagyjuk a parancsnoks�got �s a keres�s�re induljunk.

-         Miket besz�l?

-         Ron, nyugodj meg! – sz�lalt meg higgadtan Kingsley. – Mr. Norringtonnak igaza van. Ha most ki�r�lne a parancsnoks�g, azzal Malfoy el�rn� a c�lj�t, hiszen a miniszter v�dtelen lenne.

-         Ap�m v�llaln� ezt a kock�zatot Ginny�rt.

-         �s Malfoy is pontosan ezt v�rja! – sz�lalt meg hirtelen Harry. Egyszerre meg�rtette Malfoy logik�j�t. – R�j�tt, hogy tudunk arr�l, hogy �rul� van k�z�tt�nk �s ez�rt v�ltoztatott a terv�n. Elrabolta a miniszter l�ny�t. Ha nem tesz�nk semmit, meg�lik Ginnyt. De ha elindulunk megkeresni, nem tudjuk kell� v�delem al� helyezni Mr. Weasleyt. Ki tudja, hogy ki az �rul�? Az is lehet, hogy azok k�z�tt lesz, akiket itt hagyunk, de az is lehet, hogy a keres� csoportban. Mindk�t lehet�s�g, csak rossz k�vetkezm�nyekkel j�rhat.

-         Teh�t b�rmit tesz�nk, vesz�t�nk – mondta ki a szomor� t�nyeket Petersen �s most m�r az � l�bai sem b�rt�k tov�bb �s leroskadt egy sz�kbe.

-         Valamit m�giscsak tehet�nk! – ki�ltotta feld�ltan valaki h�tulr�l. – Olyan nincs, hogy nem tehet�nk valamit!

-         Nekem egyszer egy nagyon b�lcs ember azt mondta, hogy ha m�r mindenk�pp rossz d�nt�st kell hoznunk, akkor a kisebbik rosszat v�lasszuk. – Harry nagyot s�hajtva Norrington ir�ny�ba fordult. – �n� a d�nt�s, parancsnok!

Norrington is nagyot s�hajtott, de az�rt mikor megsz�lalt hangj�b�l nem lehetett kivenni semmilyen bizonytalans�got.

-         Maga �s �n itt maradunk a parancsnoks�gon, Mr. Potter, arra az esetre, ha az �rul�, vagy Malfoy pr�b�lkozn�nak. Mr. Petersen, Mr. Shackelbolt �s Mr. Weasley pedig a felder�t� csapattal tartanak �s �gyelnek arra, hogy esetleg az �rul� az � csapatukban van. Roxmortsban t�rt�nt az elrabl�s. Ott kezdj�k a kutat�st! A biztons�g kedv��rt csak akkor l�p�nk egym�ssal kapcsolatba, ha felt�tlen�l sz�ks�ges! Vil�gos voltam?

-         Igen, uram!

Mikor Harry Norrington oldal�n v�gigs�t�lt a parancsnoks�g folyos�j�n, furcsa �rz�s ker�tette hatalm�ba. Mi�ta megvakult rengeteg �rz�ke kifinomult, k�zt�k a legilimencia is. �rezte, hogy az �rul� a k�zelben van, mivel nagyon er�s hazugs�ghull�mok �t�tt�k meg. Azonban egy kis hang bel�l valami�rt arra figyelmeztette, hogy ne sz�ljon Norringtonnak.

A parancsnok megk�rte Harryt, v�rakozzon az irod�j�ban, am�g � besz�l Mr. Weasleyvel a fejlem�nyekr�l. Bek�s�rte a szob�ba �s le�ltette az egyik fotelba, majd t�vozott.

Harry tudta, hogy k�s�len t�ncolnak. Azzal, hogy ennyi embert elk�ldtek Ginny keres�s�re, nagyon v�dtelenn� tett�k a Miniszt�riumot. Ugyanakkor nem hagyhatt�k, hogy m�g egy �rtatlan essen �ldozatul a hal�lfal�knak. �s Ginny dupl�n nagy �r lett volna. Nemcsak, hogy az � szerelme, hanem a m�gia�gyi miniszter egyetlen l�nya. Mindketten bele�r�ltek volna az elveszt�s�be.

-         Ki? Ki j�r ezzel a legjobban k�z�l�nk? – ki�ltott fel Harry. – Mi�rt kell mindennek ilyen rosszul alakulnia?

A f�rfi a kezeibe temette az arc�t. Megpr�b�lta elfojtani a zokog�s�t, de az olyan er�vel t�rt fel bel�le, hogy v�g�l k�ptelen volt k�zdeni ellene.

Ginny ahogy megl�tta Harryt, �r�m�ben sikoltani tudott volna. � majd kiszabad�tja! De azt�n gyorsan r�j�tt, hogy Harry nem l�tja �t. Ginny hi�ba verte az �kl�vel az �veget, az cseppet sem engedett. Hi�ba kiab�lt, Harry meg se hallotta, ellenben Ginny a f�rfi minden egyes szav�t hallotta.

-         Ki? Ki j�r ezzel a legjobban k�z�l�nk? Mi�rt kell mindennek ilyen rosszul alakulnia?

Ginny sikoltozott, kiab�lt, mindhi�ba.

-         Harry! Nem lehet, hogy nem j�ssz r�! Tudom, hogy m�r nem j�rsz messze! Rakd �ssze, Harry! Rakd �ssze!

Harry azonban ekkor a kezeibe temette az arc�t.

-         Ne, Harry! Ne add fel! – kiab�lta Ginny. – Az �rul� itt van! Itt �lsz az irod�j�ban! Az �rul�…

Ebben a pillanatban azonban a n�nek a tork�n akadt a sz�, mert James Norrington egy �rd�gi mosollyal az arc�n, bel�pett a szob�ba.