- De el�ruln�tok, hogy mi okb�l besz�lgettek a szerelemr�l? – k�rdezte Ron, miut�n megszak�totta a cs�kot Hermion�val.

- Ami azt illeti… - kezdte volna Parvati, de Hermione gyorsan k�zbev�gott m�g miel�tt bek�vetkezett volna a katasztr�fa.

- Parvati azt akarta mondani, hogy nyilv�n meg�rted, hogy ez amolyan n�i dolog �s semmi k�z�d hozz�.

- Igen. Igen, pontosan – b�logatott buzg�n Luna is �s k�zben �gy, hogy senki ne vegye �szre bok�n r�gta a k�zbesz�lni k�sz�l� Parvatit.

- Ejnye, l�nyok! Hisz semmi olyat nem tudtok mondani, amir�l ne tudn�k! – nevette a v�r�s �s visszament az �p�letbe.

- Azt te csak hiszed! – morogta maga el� Hermione.

Egym�sra n�ztek Lun�val �s egyszerre eresztett�k ki a bent rekedt leveg�t. Ellenben Parvati mit sem t�r�dve ezzel r�juk d�rrent:

- M�gis mi a fene volt ez? Mi�rt nem hagyt�tok, hogy elmondjam, mi t�rt�nt Harry �s Ginny k�z�tt?

- Az�rt, te l�k�tt, mert ha nem figyelt�l volna, Harry�k nem szeretn�k, ha napvil�gra ker�lne a kapcsolatuk.

- Ugyan, Mione! Mindenki ezer �r�mmel lenne Harry Potter bar�tn�je! Mi�rt akarn�k titokban tartani?

- Nem hiszem, hogy Ginny az, aki titokban akarn� tartani, Padma! – s�hajtotta Hermione.

Id�k�zben �k is visszamentek a klubba �s helyet foglaltak egy �res asztaln�l. Rendeltek egy-egy italt �s k�zben �gyeltek r�, hogy a pasijaik egy ideig m�g ne tal�ljanak r�juk.

- Sz�val? Mit is kezdt�l el mondani, Hermione? – k�rdezte Parvati.

- Nem hinn�m, hogy Ginny az, aki titokban akarja tartani ezt a kapcsolatot, hanem Harry! Ne n�zzetek m�r �gy r�m! Gondolkozzatok! Elv�gre mi Harry? A legh�resebb var�zsl�, akit napjainkban a h�t�n hord a f�ld. Te mondtad Padma, hogy b�rki sz�vesen lenne a bar�tn�je! Nem v�letlen! �lland�an a reflektorf�nyben �ll, az emberek egyszer�en nem k�pesek megunni �t! S�t! Szerintem nem is fog elj�nni az a nap, amikor megunj�k! Harry m�r �gy is tehernek �rzi ezt az eg�szet. �s most, hogy m�g bar�tn�je is van, r�ad�sul ez a bar�tn� a legjobb bar�tja h�ga, aki m�r gyerekkora �ta ismeri, plusz az egyik legtiszteletrem�lt�bb var�zsl�csal�d l�nya! H�t, nem tudom, ti hogy vagytok vele, de ha �n �js�g�r� lenn�k, el�gg� felkapn�m a t�m�t!

Hermione mindig is j�l �rvelt. Ez mindig is k�ztudott volt. De ez az �rvel�se annyira kikezdhetetlen volt, hogy a m�g mindig vitatkoz�s t�pus� Parvati is megad�an lehajtotta a fej�t.

- Erre nem is gondoltam! – suttogta Padma.

- Sz�val nehogy b�rmelyik�t�k is elkottyintsa mag�t, mert k�l�nben jaj lesz nektek!

- Pedig olyan sz�p p�r! - s�hajtotta Luna.

- Ki sz�p p�r?

A n�gy l�ny dermedten egym�sra n�zett, mikor meghallott�k a hangot. Egy pillanattal k�s�bb Ron huppant le mell�j�k �s �rdekl�dve szeml�lni kezdte �ket. Kez�ben egy f�lig teli s�r�skors� volt �s a szemei csillog�s�b�l �t�lve, m�r nem volt t�l j�zan �llapotban.

- Sz�val ki sz�p p�r? – ism�telte meg a k�rd�s�t Ron.

Hermione k�ts�gbeesetten n�zett bar�tn�ire. � is tudta azt, hogy a lehet� legrosszabb helyzet �llna el�, ha Ron tudn� meg el�sz�r a h�rt. Elk�pzelni is rossz volt, mit tenne Ron, ha megtudn�, hogy a legjobb bar�tja az �gy�ba vitte az � kicsi h�g�t.

- H�t… h�t… te �s Hermione! – v�gta r� gyorsan Padma.

- H�t persze! – adta al� a lovat a testv�re. – Eszm�letlen p�r vagytok! Bar�tok voltatok hossz� �vekig �s ezek ut�n tal�ltatok egym�sra! Nem sok mindenki mondhatja el ezt mag�r�l!

- H�t ami igaz, az igaz! – h�zta ki mag�t Ron. – Ezt t�nyleg nem sokan mondhatj�k el magukr�l. Legfeljebb Harry �s Ginny!

- Hogy? – ki�ltott fel Hermione. – Te tudsz r�la?

- Persze – v�gta r� Ron �s k�rd�n bar�tn�j�re n�zett. – Csak nem azt gondoltad, hogy Harry nem mondja el nekem?

- Harry… elmondott… neked… mindent? – hebegte Hermione.

- Ennyit a remek te�ri�dr�l, Hermione! – motyogta maga el� Padma �s belekortyolt a kokt�lj�ba.

- M�gis mikor mondta el? – k�rdezte d�bbenten Hermione.

- H�t m�g �vekkel ezel�tt!

- �ve… �llj! �vekkel ezel�tt? – h�kkent meg Hermione �s erre m�g Padma is felkapta a fej�t.

- Persze! Harry elmondta nekem, hogy annak idej�n bele volt z�gva Ginnybe. De mivel h�bor� volt nem merte v�llalni a kapcsolatot! Ej! Pedig sz�p p�r lettek volna!

Hermione r�n�zett a l�nyokra �s tudta, mind ugyanazt gondolj�k. Azonnal besz�lni�k kell Ginnyvel.

T�bb, mint k�t h�nap telt el az�ta az �jszaka �ta, hogy Harry v�gre �jra az �v� lett �s Ginny m�g most is azt hitte, �lom volt csup�n. Harry minden nap tan�s�got tett arr�l, hogy komolyan gondolta, amit akkor mondott, m�gis Ginny hi�nyolt valamit. A n� ugyanis legsz�vesebben kikiab�lta volna a vil�gnak, hogy � �s Harry egy�tt vannak, a f�rfi azonban k�rve k�rte, tarts�k titokban a kapcsolatot. Ginny egy ideig t�relemmel viseltetett ir�nta, de most m�r elege lett. �s r�ad�sul itt van ez a dolog, amit Hermione folyton megpr�b�l elmondani neki, de h�la Ronnak �s az ikreknek, sose siker�l neki. �s r�ad�sul Harry annyira lek�t�tte a gondolatait, hogy teljesen el volt maradva a dolgozatok kijav�t�s�val �s az �rav�zlatokkal.

�m Harryn, hi�ba pr�b�lta meg kit�lteni a m�rg�t. Az elm�lt egy h�t sem �llt m�sb�l, mint veszeked�sb�l, de �rdekes m�don Harrynek valahogy mindig siker�lt el�rnie, hogy az eml�tett veszeked�st az �gyban fejezz�k be, ahol azt�n mindketten levezett�k a f�l�sleges energi�jukat. Ginny maga sem �rtette, hogy lehet ilyen gyenge. Valah�nyszor arra �bredt, hogy m�r megint Harry karjaiban fekszik, mag�ban szitkoz�dott, ami�rt hagyta mag�t elcs�b�tani. „De h�t Istenem! Olyan j� benne!”

Ginny elhat�rozta, hogy megel�zv�n a bajt, ma este nem is megy be Harryhez, mert k�l�nben ism�t csak ugyanaz a forgat�k�nyv j�tsz�dna le. Mivel �gyis meg kellett �rni az �rav�zlatait a k�vetkez� h�tre, j� okkal lehetett t�vol. �gy h�t vacsora ut�n be�lt a tanterm�be �s dolgozni kezdett. Este nyolc fel� j�rhatott az id�, mikor �rezte, amint egy k�z sim�t v�gig a v�ll�n. Ginny f�lkapta a fej�t, k�rben�zett, de nem l�tott senkit. Azt gondolv�n, hogy a k�pzelete j�tszott vele, visszat�rt a munk�j�hoz. F�l perc sem telt el �s valaki kibontotta a haj�t a l�farokb�l. Ginny most m�r felpattant a sz�kb�l. M�g mindig semmi. De valakinek lennie kellett ott. �s ekkor olyan dolog t�rt�nt, amit�l teljesen megdermedt. L�thatatlan kezek �lelt�k �t h�tulr�l a derek�t, fogs�gba ejtve �t. Ginny k�ts�gbeesetten pr�b�lt meg kibontakozni a szor�t�sb�l, de ekkor egy t�lzottan ismer�s hang jobb bel�t�sra b�rta.

- Nyugi.

- Harry! Mi ez az eg�sz?

- K�peny.

- Oh. �s mondd csak, Mr. Potter, mi�rt vagy itt? – k�rdezte Ginny beleolvadva az �lel�sbe.

- Hm. T�bb �tletem is van.

- T�nyleg? Mondasz nekem egyet?

- Sz�p nagy asztalod van. Arra gondoltam, esetleg…

- Esetleg mi?

- Haszn�lhatn�nk.

- Itt akarsz szeretkezni velem az oszt�lyteremben? Na de Mr. Potter! Hova t�nt a tan�ri mentalit�s?

- Ugyan m�r, Szam�ca! A te fant�zi�idban m�g sosem szerepelt, hogy egy tiltott, nyilv�nos helyen csin�ld, mik�zben tudod, hogy b�rki rajtakaphat? – suttogta �rz�ki hangon Harry.

Ginny �gy �rezte, menten el�jul. Te j�s�gos �g! El�g a hangj�t hallania �s m�ris izgalomba ker�l a teste. A l�thatatlan kezek feljebb v�ndoroltak a test�n �s a melleit kezdt�k simogatni a ruh�n kereszt�l.

- Harry!

- Szeretem, amikor �gy ejted ki a nevemet. Nagyon felizgat.

- Harry!!!

A f�rfi ledobta mag�r�l a k�penyt �s Ginny d�bbenten tapasztalta, hogy egy v�kony, s�t�tk�k k�nt�s�n k�v�l nincs is rajta m�s.

- H�! Te azt�n biztosra ment�l.

- Mindig biztosra mentem.

Megford�totta Ginnyt a karjaiban �gy, hogy arcuk szemben�zzen egym�ssal, majd szenved�lyesen megcs�kolta. �lel�se olyan szoros volt, hogy Ginny akkor sem tudott volna szabadulni, ha akart volna. De az �rz�sei m�r r�g a hatalmukba ker�tett�k, �gy m�r nem is akart szabadulni. Tudta, hogy ism�t alul maradt a harcban, hi�ba pr�b�lt meg elb�jni Harry el�l, � megtal�lta. �s most m�r tudta, hogy csup�n egy b�b a karjaiban �s azt tesz vele, amit akar.

„A francba! M�rt ilyen �tkozottul tehets�ges mindenben? Az �vsz�zad legfiatalabb kviddicsj�t�kosa. De nem! Az nem el�g! Senki nem vetekszik vele okklumenci�ban �s legilimenci�ban. De ez sem el�g! Legy�zte minden id�k leghatalmasabb feketem�gus�t. De ez m�g mindig nem el�g!”

- Nem �ri meg elkezdeni gondolkodni, �des! – suttogta Harry a f�l�be. – �gyis minden �pesz� gondolatot kiverek a fejedb�l.

„A kis egoista!”

- Nem vagyok egoista, dr�g�m!

Ginny megh�kkenve n�zett Harryre. M�r megint olvasott a gondolataiban?

- Igen Szam�ca! Olvastam.

- Te gazem…

Harry gyorsan cselekedett �s a cs�p�j�n�l fogva fel�ltette Ginnyt az asztalra. T�rd�vel �vatosan sz�tfesz�tette a combjait �s kezeivel bet�vedt a szokny�ja al�. Ginny feje h�trahanyatlott �s Harry abban a pillanatban l�gy cs�kokkal kezdte bebor�tani h�feh�r nyak�t, gondos figyelmet szentelve minden egyes apr� szepl�nek.

- Harry!

Ginny becs�sztatta kezeit Harry k�nt�se al� �s ujjaival apr� k�r�ket kezdett rajzolni a mellkas�ra. Harry k�jesen felny�g�tt �s belet�rt a l�ny haj�ba. �lelkez�s�k egyre szenved�lyesebb lett.

- � Harry!

Harry szinte let�pte Ginnyr�l a bl�z�t, kezei m�r k�zel j�rtak a melltart� csatj�hoz �s az � k�nt�s�nek az �ve is m�r ki volt oldva, amikor…

KOP! KOP! KOP!

Ginny szemei felpattantak. Biztos csak rosszul hallotta.

KOP! KOP! KOP!

„A francba!”

Ginny �s Harry gyorsan sz�tugrottak, de a k�vetkez� pillanatban m�r ny�lt is az ajt� �s McGalagony l�pett be rajta, egy Hugrabugos di�k k�s�ret�ben.

- Bocs�sson meg, hogy zavarom �nt Weasley professzor, de…

McGalagony ekkor n�zett fel �s �gy torpant meg, mintha falba �tk�z�tt volna. A vele l�v� Hugrabugos fi�, aki �gy harmadikos lehetett, t�tott sz�jjal figyelte a jelenetet. Weasley professzor �ppen a bl�z�t pr�b�lta meg �sszegombolni – ami rem�nytelen pr�b�lkoz�snak t�nt, mivel szinte az �sszes gomb hi�nyzott r�la –, arca v�r�s volt, a szeme csillogott �s a haja sem t�nt valami rendezettnek. Potter professzoron pedig egy heveny�szve megk�t�z�tt k�nt�s volt �s az arca… nos… olyan volt, mintha egyszerre �rezn� mag�t a mennyben �s a pokolban.

- �n… Majd besz�lek �nnel m�skor. J�jj�n Lewis!

McGalagony kir�ngatta a di�kot a teremb�l, mag�ra hagyva Harryt �s Ginnyt.

- � te j�s�gos �g! – ny�gte Harry. – � magass�gos �g!

M�snap est�re m�r az eg�sz kast�ly m�sr�l sem besz�lt, csak Harry �s Ginny kapcsolat�r�l. A di�kok err�l besz�ltek reggelin�l, a sz�netekben, eb�dkor. Mindenki hihetetlen�l fantasztikusnak tartotta, hogy a k�t kedvenc tan�r egym�sra tal�lt. B�r a nem hivatalos „Harry Potter rajong�i klub” n�h�ny tagj�nak fej�ben megfordult az �ngyilkoss�g gondolata, a t�bbiek gyorsan meggy�zt�k �ket arr�l, Harry Potter akkor is eszm�letlen pasi marad, ha megn�s�l. �s att�l m�g, hogy valakinek bar�tn�je van, nem jelenti azt, hogy… �s enn�l a r�szn�l nevette el mindenki mag�t.

A tan�rok diszkr�tebbek voltak, �s nem besz�ltek nyilv�nosan a dologr�l. Harry is csak eg�szen v�letlen�l nyitott r� Madam Pomfreyra �s Sinistra professzorra, mik�zben hangosan arr�l besz�lgettek, hogy: „Milyen szerencs�s ez a Ginny Weasley, hogy ilyen f�rfit tal�lt!” A festm�nyek megl�togatt�k egym�st �s �sszes�gtak, mikor egyik�k elhaladt el�tt�k. Egyed�l Dumbledore festm�nye maradt nyugodt �s mosolygott huncutul, mikor Ginny megbesz�l�sen volt McGalagonyn�l az igazgat�i irod�ban.

A nap v�g�re Harry teljesen kikelt mag�b�l, Ginny viszont hat�rtalanul boldog �s el�gedett volt, hogy v�gre nyilv�noss�gra ker�lt a dolog. V�g�l is � gy�z�tt.

- Most boldog vagy, mi? – k�rdezte Harry, miut�n hosszasan szeretkeztek a f�rfi �gy�ban. – Megt�rt�nt, amit akart�l. Ma m�g csak a suli tudja, holnap m�r a c�mlapon hozza a Reggeli Pr�f�ta.

- Ne mond, hogy nem engeszteltelek ki – felelte cs�bosan Ginny �s Harry egy pillanatra majdnem elfelejtette, mit is akart mondani.

- Nem err�l van sz� – mondta v�g�l �s fel�lt az �gyon. – Egy�ltal�n nem ez�rt akartam titkolni a dolgot.

- Hanem mi�rt? – pillantott r� huncut mosollyal Ginny. – Komolyan Harry, k�v�ncsi lettem! Ron sem probl�m�zott ennyit, amikor k�sz�lt neked elmondani, hogy j�r Hermion�val. Pedig � el�g probl�m�z�s t�pus.

- Ja – morogta Harry. – De Hermion�nak nincs is b�tyja.

- De te olyan vagy, mintha az lenn�l! Ez�rt is par�zott annyira, miel�tt elmondta neked!

- Meg is kapta a mag��t! Rendesen meg lett fenyegetve! – mosolyodott el Harry.

- T�nyleg? – �lt fel Ginny az �gyon. – Ezt elfelejtette eml�teni az �n dr�ga b�ty�m.

- Azt mondtam neki, hogyha b�ntani meri Hermion�t, nem leszek r� tekintettel, hogy a bar�tja vagyok.

- Ez olyan �des t�led Harry! – mosolygott Ginny, majd egy cuppan�s cs�kot nyomott Harry arc�ra.

- Ja. De Hermion�nak akkor sincsen hat b�tyja! – lett �jra komor Harry.

Ginny eddig csak-csak visszatartotta a nevet�s�t, de most m�r elvesztette a csat�t. Gy�ngy�z� kacag�sa bet�lt�tte az eg�sz szob�t.

- Mi van? – fordult s�rt�d�tten kedvese fel� Harry.

- Ne haragudj Harry! De l�tni a Fi�t Aki Legy�zte A S�t�t Nagyurat �s szemben�zett t�bb tucat hal�lfal�val, hal�lra r�m�lni hat �tlagos var�zsl�t�l, ha! Be kell l�tnod, hogy �lllatira muris!

- Muris? Szerinted ez muris? Egy�ltal�n nem fogod murisnak tartani, amikor majd a b�ty�id a kish�guk v�delme �rdek�ben sz�tt�pnek engem.

- Nem fognak sz�tt�pni! – s�hajtotta Ginny. – �r�lni fognak nek�nk. Ron mindig is szerette volna, hogy te legy�l a s�gora.

- T�nyleg?

- Elfelejtettem volna eml�teni. Besz�ltem Hermion�val ma. �s azt mondta, hogy aznap este, mikor lebuktunk el�tt�k, Ron kiny�gte, hogy sose volt ellen�nk �s sz�p p�rnak tartana minket.

- Val�ban? – vonta fel a szem�ld�k�t Harry.

- Igen. �s most gyere ide, te roxforti sz�vtipr� �s szeress engem!

Ginny sz�tt�rta a karj�t �s Harry boldogan z�rta a karjaiba �t. Gy�ng�den megcs�kolta, majd megk�rdezte:

- K�v�ns�god, sz�momra parancs, Szam�c�m! �s most?

- Csak szeress, Harry! Ilyen egyszer�.

Egym�sra tal�lt a Roxfort k�t professzora!

Tegnap �rkezett szerkeszt�s�g�nkbe a h�r, miszerint Harry Potter �s Virginia Weasley imm�r egy p�r. Megb�zhat� forr�sok �ll�tj�k, hogy a k�t professzor mostan�ban s�lve - f�ve egy�tt van �s tegnap el�tt rajta is kapt�k �ket szenved�lyes �lelkez�s k�zben.

Az iskola egyik tanul�ja Lewis Marton::

„Nagyon kedvelem mindk�t tan�rt �s nem szeretn�m kih�zni n�luk a gyuf�t. De ez az igazs�g! McGalagony igazgat�n� �s �n, l�ttuk Potter �s Weasley professzorokat az egyik tanteremben �s a helyzet f�lre�rthetetlen volt. Nem akarom r�szletezni! Legyen annyi el�g, hogy nem teljesen volt hi�nytalan az �lt�z�k�k.”

Term�szetesen McGalagony igazgat�n�t is megk�rdezt�k az �gyr�l, aki csak ennyit mondott:

„M�r esed�kes volt.”

Megk�rdezt�k Ron Weasleyt is, Harry Potter legjobb bar�tj�t �s Weasley kisasszony b�tyj�t, hogy mi a v�lem�nye a dologr�l:

„Csod�latos! Mindig is nagy kritik�val illettem Ginny udvarl�it – �s akkor enyh�n fejeztem ki magam -, de ez esetben nincs semmi kifog�som! K�v�nhat-e valaki jobb partnert az egyetlen h�g�nak, mint a legjobb bar�tj�t! Nem hinn�m!”

Lehet, hogy Harry Potternek nemsok�ra bek�tik a fej�t? Meddig lesz m�g �v� az �v aggleg�nye c�m? Az id� majd v�laszt ad.

- �n megmondtam! – d�h�ng�tt Harry. – A c�mlapon!

- Higgadj m�r le! Eddig m�g egy rivall�t sem kapt�l – csit�totta Ginny. – K�rsz k�v�t?

- M�g csak az k�ne! – f�jtatott Harry �s lehuppant a tan�ri egyik sz�k�re. – �gy is a plafonon van a v�rnyom�som.

Ginny megvonta a v�ll�t.

- Akkor igy�l egy cs�sze te�t. Az megnyugtat.

- Ginny! Nem kell se k�v�, se tea! Csak akkor fogok megnyugodni, ha ennek az eg�sznek m�r v�ge lesz.

- El�g a panaszkod�sb�l! – Ginny egy ujj�t Harry ajkaira helyezte, majd az �l�be huppant. – M�gis mit gondolt�l, meddig lehet ezt titokban tartani?

- Rem�nykedtem benne, hogy m�g egy ideig.

- Nyugi! – parancsolta Ginny. – �g�rem, hogyha a b�ty�im meg tal�ln�nak �lni, tisztess�ggel eltemetetlek!

Harry szemei elkerekedtek �s elt�totta a sz�j�t. �m miel�tt, b�rmit is sz�lhatott volna, Ginny cs�kkal fojtotta bel� a sz�t.

- Csak vicceltem, te l�k�tt! – mondta p�r m�sodperc ut�n. – Nem lesz semmi baj! Hisz l�ttad, milyen j�l reag�lt, Ron! Megjegyzem, nem hinn�m, hogy m�shogy mert volna reag�lni, azok ut�n, ahogy Hermione megfenyegette! Esk�sz�m az a csaj jobban k�pes ir�ny�tani Ront, mint egykor anya! De h�t �gy l�tszik, a h�bor�s h�s f�rfiak kezes b�r�nyokk� v�ltoznak az asszonyi k�zt�l!

- Haha! Most t�nyleg megnyugodtam – s�hajtotta egykedv�en �s s�rt�d�tten Harry.

- Jaj, Harry James Potter! Mivel nyugtathatn�lak meg?

Harry szemeiben a nap folyam�n most el�sz�r huncut f�ny csillant. El�rehajolt �s ugyanazon az �rz�ki hangon, mint tegnapel�tt a f�l�be suttogta:

- Nem is egyvalamivel, Szam�c�m!

- Ginny! – lehelte Harry, miel�tt az ajkuk tal�lkozott.

Harry egyre forr�bban cs�kolta, majd �vatosan r�fek�dt Ginnyre. Mik�zben a nyelve megh�d�totta a sz�j�t, keze a test�t der�tette fel. A ruh�ikt�l m�r kor�bban megszabadultak.

Ism�t Harry h�l�szob�j�ban k�t�ttek ki. Ginny im�dta a helys�get, mert a Griffend�l klubhelys�g�re eml�keztette. Mindenhol a k�rminv�r�s �s az arany sz�nek domin�ltak, egyed�l a f�rfi mennyezetes �gya volt fekete �benf�b�l.

Harry finoman megharapta a f�lcimp�j�t �s ez minden gondolatot kivert Ginny fej�b�l. �rezte, hogy egyre jobban k�v�nja a f�rfit �s egyre izgatottabb. Micsoda hatalma van f�l�tte! M�g sohasem vonzotta ennyire egyetlen f�rfi sem.

- Mondd, hogy k�v�nsz! – hallotta kedvese hangj�t. Harry ujjai a combj�n kalandoztak, nyelv�vel a mell�t bec�zgette. – Mondd, hogy szeretsz!

- K�v�nlak, Harry! Ha csak meg�rintesz fell�ngol bennem a szenved�ly. Sosem hittem, hogy egyszer majd �gy fogok f�ggni egy f�rfit�l. De most m�r a r�szem vagy!

- Ez �gy van rendj�n! – d�rm�gte el�gedetten Harry. – Ennek �gy kell lennie. M�r akkor elrendeltetett, mikor el�sz�r tal�lkoztunk a kilenc �s h�romnegyedik v�g�nyon. Szeretlek, Szam�c�m!

- �n is szeretlek!

Ginny m�r csak Harryre tudott gondolni. Pillanatnyilag semmi sem volt fontosabb sz�m�ra.

A f�rfi Ginny combjai k�z� cs�sztatta a t�rd�t. Ginny kezeivel belet�rt Harry haj�ba, �gy s�rgetv�n �t. Harry igyekezett halogatni az egyes�l�st, hogy min�l messzebbre sodorja �ket a v�gy.

- Tarts er�sen! – zih�lta l�zasan Harry. – Tarts er�sen, �s soha t�bb� ne engedj el!

Ginny �s Harry szorosan �ssze�lelkeztek. A Reggeli Pr�f�ta, a megtorl�s lehet�s�ge mind nem sz�m�tottak m�r. A szerelmesek egyszerre mer�ltek al� a szenved�ly tenger�be.

- Gondolkodtam a probl�m�n! – hajolt Ginny f�l� Harry.

- Csakugyan? – k�rdezte f�lig lehunyt szemh�jai m�g�l a n�. – �s tal�lt�l r� valamilyen megold�st?

- Igen. L�gy a feles�gem!

Ginny szemei abban a pillanatban felpattantak.

- Mit mondt�l?

- Gyere hozz�m feles�g�l!

- Most biztos ugratsz!

- Eszem �g�ban sincs, �des! Komolyan mondtam az el�bb! M�r r�g elrendeltetett. Szerelmes vagyok bel�d az�ta, hogy megl�ttalak. Azt hiszem, mindig is t�ged szerettelek, csak el�sz�r t�l h�lye voltam, ut�na meg… megint csak t�l h�lye. Ginny szeretlek! Tudom, hogy amit k�rek t�led nem egy egyszer� dolog. Nem egy �tlag ember feles�ge leszel. �lland�an reflektorf�nyben lesz�nk, a m�dia minden l�p�s�nket figyelni fogja. Harry Potterb�l sosem lesz nekik el�g. Viszont ha megosztan�d velem az �letedet, megadhatn�d ennek a Harry Potternek azt, ami eddig hi�nyzott az �let�b�l: a hat�rtalan boldogs�got. Meghozn�d ezt az �ldozatot? Lenn�l a t�rsam egy �leten �t?

- � Harry! – zokogta Ginny. – H�t persze, hogy igen. Igen! Igen! Igen!

Harry Potter arc�n �vek �ta nem lehetett ilyen sz�vb�l j�v� mosolyt l�tni, mint most. Smaragdz�ld szemei csak �gy ragyogtak a boldogs�gt�l, mikor kedvese szemeibe n�ztek.

Harry �s Ginny boldogan �lelkeztek �ssze �jra. De cs�kjaik ez�ttal valahogy �desebbek voltak, mint eddig b�rmikor. Tele voltak �g�rettel egy boldog j�v�re. Egy k�z�s j�v�re.

Ginny �s Harry egy �letre megjegyezt�k a k�zkelet� mugli mond�st: V�szhelyzetben sz�letik a legjobb megold�s.

V�ge