Egy szerelem marg�j�ra

1. r�sz: �jf�li f�rd�s

A csend n�ma lepelk�nt borult a kast�lyra. Csak a f�kly�k �rny�ka t�ncolt a falon, s �n igyekeztem min�l halkabban eljutni c�lomhoz. Az els� p�r percben m�g izgultam, ut�na szinte f�ld�nt�li nyugalom sz�llt meg. Mintha el�re tudtam volna, hogy az �giek kiv�telesen p�rtfog�sukba vettek.

Egyik kezemet a derekamon tartottam, hogy v�letlen�l se ejtsem el a tal�rom al� rejtett ruhacsom�t, a m�sikkal pedig a p�lc�mat markoltam; az�rt a puszta biztons�g�rzet�rt, hogy ha akarn�m, ronggy� �tkozhatn�k b�rkit, aki csak h�tr�ltatni mer�szel. Egyszer csak mozg�st �szleltem a folyos� el�gaz�s�n�l. �s val�ban - igen megnyugtat� volt kem�nyen megszor�tani a fadarabot…

Mikor azonban megl�ttam, ki k�zeledik, csak egy hajsz�l v�lasztott el att�l, hogy megforgassam a szemem, �s kelletlen�l fels�hajtsak. A Sz�rke H�lgy lebegett ir�nyomba, ugyanolyan fens�bbs�gesen, mint mindig. Igyekeztem r� sem n�zni, de � egyre csak engem b�mult, mintha valami roppant �rdekes lenne rajtam - vagyis, �gy �rtem, a f�lrecs�szott tal�romon, a pizsam�m al� dugott gomb�con, a f�lhom�lyban m�g s�padtabbnak t�n� arcomon, �s a magamba fojtott bosszankod�st�l hatalmasra t�gult szemeimen k�v�l. Na �s persze att�l eltekintve, hogy �jszaka k�zep�n k�dorgok az � szob�ja k�zel�ben.

Pedig esk�sz�m, t�nyleg nem sz�nd�kosan j�ttem erre. �gy �rtem, csak plusz �t percnyi s�ta, most �szint�n, sz�m�t ez valamennyit? Terveim szerint nem, de a Sz�rke H�lgy megjelen�se mindent a feje tetej�re �ll�tott. Ahogy k�zelebb �rt hozz�m, mindentud�an elmosolyodott, majd teljesen v�ratlanul cinkosan r�m villantotta a szem�t. Mindent f�lre�rt, hiszen �n nem is Elijahhoz megyek... Azon kaptam magam, hogy magam el� vigyorgok a semmibe. K�pzelem, milyen arcot v�g majd Elijah, mikor a H�lgy let�madja, �s kenetteljesen �gy sz�l:

- Rem�lem, kellemesen telt az �jszak�tok! – Elijah persze csak �rtetlenkedne, a n� azonban csilingel�n felkacagna. – Ugyan, kedvesem! L�ttam a l�nyt a folyos�kon k�sz�lni, j�val takarod� ut�n. Ne is tagadd, ne is sz�lj! – �jra nevetne, �s fens�bbs�gesen tovalibbenne a d�bbent Elijah mell�l. Hm, nem is rossz – Elijah igencsak elgondolkozna azon, hogy ugyan mit csin�lok k�s� �jszaka, ha nem vele vagyok…

�jra elmosolyodtam, azt�n ell�ktem magam a falt�l. Ha valamire t�nyleg nem �rek r�, az a boh�ckod�s, gondoltam, �s tov�bb haladtam c�lom fel�.

Mi van, ha nem j� a jelsz�? Megr�ztam a fejem. Nem lehet, egyszer�en nem lehet csapda! Csak v�letlen�l hallottam meg, mir�l fecser�szik Cornelia, �si ellens�gem, �s Nicky, egy holl�h�tas prefektusl�ny.

- Ugyan – horkantott Cornelia. Biztosan ez �t�tte meg a f�lem, ez a vad�llatias hang, ami annyira hasonl�tott a l�ny term�szet�hez… - Tudod, hogy ez nem �rdekel. A f�rd�. A f�rd�r�l mes�lj!

Nicky hangosan kuncogott.

- Elismerem, hogy marha j� ott f�r�dni, de nem kell prefinek lenned, hogy haszn�lhasd…

- Most �pp szab�lyszeg�sre k�sz�lsz? Hogy lehetsz ennyire felel�ss�g-

- Ne j�tszd m�r a hercegn�t! – forgatta a szem�t Nicky. Nagyot nyeltem, �s l�tsz�lag m�g m�lyebben az �tv�ltoztat�stan jegyzetembe m�lyedtem. B�r �ltal�nos megvetetts�gnek �rvendhettem, arr�l nem tudtam, hogy sz�l�sokat is gy�rtanak r�lam. – Szappanbubor�k. Szerintem m�g az is bejut, aki hanyattesik a k�sz�b el�tt, �s bl�ff�l.

- K�sz, Nic, de kiz�rt, hogy mostan�ban kedvem t�madna bel�gni. McGali k�z�lte, hogy f�l�vkor megh�z, ha nem kapom �ssze magam.

Erre a szenved� hangs�lyra kis h�j�n felnevetettem, de szerencs�mre m�g idej�ben siker�lt torokk�sz�r�l�ss� visszafognom. Ha felfigyeltek is r�m, nem adt�k jel�t – a nagyterem zs�folt volt, �s �n j� p�r m�ternyire �ltem t�l�k. A lebuk�st teh�t meg�sztam, �s nagyon rem�nykedtem, hogy az �jjel sem csin�lok m�st, mint �szk�lok – ez�ttal egy �ri�si, gy�ny�r� medenc�ben…

Ugyanis b�rhogyan pr�b�lkoztam, a k�s�rt� gondolat nem hagyott nyugodni. Egy kis hang meg�ll�s n�lk�l mondta a mag��t, �s be kellett ismernem, hogy igaza volt. "Csak egyszer, Violet" - hajtogatta. - "Egyetlen egyszer te is megcsin�lhatsz valamit az�rt, mert v�gysz r�." H�t, az t�ny, hogy nem a legkellemesebb r�gt�n a tan�t�si �r�k ut�n zuhanyozni, csak mert akkor n�ptelenek a f�rd�k. �s ha hozz�vessz�k a retteg�st, hogy elfelejtem a z�r�var�zslatokat, �s valaki r�mt�r... "Senki nem tudn� meg, soha senki. Kiv�ve, ha valakinek el akarn�d mes�lni... p�ldaul Elijah..." T�nyleg, ut�na besz�lhetn�k vele a szob�j�ban, �s ak�r ott is maradhatok reggelig... vagyis, nem! Mit k�pzelek! Dehogyis. Erre m�g gondolnom sem szabad. "Hallottad - Cornelia nem megy, �s kev�s r� az es�ly, hogy pont a prefektusok akarn�nak takarod� ut�n megm�rt�zni..." Egy sz� mint sz�z, eld�nt�ttem, hogy megyek. �s nem is biztos, hogy a hang miatt. K�nnyen lehet, hogy �n akartam az eg�szet - ha szab�lys�rt�s �r�n is, de v�gre j�l �rezni magam. M�g akkor sem nyugodtam meg eg�szen, mikor m�r az ajt� el�tt �lltam. Nem tudom, hogy a hidegt�l-e, mindenesetre eg�szen kicsit remegtem. Mi van, ha nem j� a jelsz�, �s Corneli��k a k�vetkez� sarkon v�rnak r�m? Mi van, ha m�r van bent valaki? Ha pont Corneli��k...?!

- Szappanbubor�k - suttogtam t�tov�n, szinte k�rd�sk�nt. A lemond� hangs�lyba akaratlanul is beles�r�s�d�tt minden agg�lyom �s f�lelmem. Az ajt� olyan hangos nyikordul�ssal t�rult ki, mintha nevetne rajtam. �sszerezzentem, de azt�n ijedez�s helyett jobbnak l�ttam gyorsan besurranni, �s becsukni az ajt�t.

- �risten - motyogtam magam el�, h�tamat a falnak vetve, arcomon sz�les vigyorral. - Ezt nem hiszem el.

M�rpedig k�ts�gk�v�l val�s�g volt minden - hogy el�rtem c�lom, hogy bejutottam, �s maga a helys�g is. A magasban egy �ri�si csill�r f�gg�tt, tele gyerty�kkal; (milyen kedves, hogy gondolnak az �jszak�z�kra) a fal ment�n h�z�d� m�rv�nypadon egy hatalmas kupac t�r�lk�z� v�rta a prefektusokat (ezek szerint feleslegesen hoztam magammal a saj�tomat. De �n legal�bb nem csak j�tszom a hercegn�t; az is vagyok...), a medence pedig olyan �ri�si volt, hogy nem csak az �sszes prefektus, az �vfolyam is kellemesen elf�rt volna benne. Legal�bb sz�z aranycsap sorakozott k�r�l�tte; a sz�besz�db�l tudtam, hogy mindegyikb�l m�sf�le illat� v�z folyik.

De persze nem voln�k az, aki, ha legel�sz�r nem pakoltam volna le t�r�lk�z�met a padra, nem messze az ajt�t�l. A puha, m�lyk�k anyagot valamivel k�s�bb k�vette az iskolai egyental�r, majd az egyszer�, s�t�tk�k pamut f�rfipizsama. A szobat�rsaim miatt nem mertem h�l�inget hordani, ap�m viszont nem d�jazta volna, ha f�rfi h�l�ruh�t k�rek t�le. Szerinte egy n� legyen minden helyzetben n�; azt sem szerette, ha nadr�got viselek - h�t m�g ha tudta volna, hogy az el�z� ny�ron elcsentem Will n�h�ny ruhadarabj�t, �gy ezt a pizsam�t is. Kicsit ugyan nagy volt r�m, de nem b�ntam, hiszen ak�rhogy is �n viseltem, Will� volt - az illata, az anyaga, a r�ncai. B�r az �n v�kony bok�mat fedte el a b� sz�r, �n m�gis Willt l�ttam benne, azt az embert, aki ugyan jobban ismert engem, mint �n �nmagamat, m�gis szeretett.

El-elkalandoz� gondolataim lassan ism�t visszat�rt�k a f�rd�h�z, �s a r�m v�r� kikapcsol�d�shoz. Feh�rnem�ben a medence mell� s�t�ltam, �s sorra nyitogattam a csapokat, viszont mindegyikb�l csak egy keveset folyattam. Nem akartam olyan szagot h�zni magam ut�n, mint aki napi tizenhat �r�t dolgozik egy parf�mgy�rban - hiszen csak az hi�nyozna, a Cordeli��k egyb�l �s sz� szerint kiszagoln�k, honnan j�v�k. Ink�bb v�lasztok egy finom, de nem t�l er�s illatot, hogy az�rt picit �rz�dj�n rajtam, ha esetleg tal�lkozn�k El... vagyis... egy�ltal�n �rzik a szellemek a szagokat? Elhessegettem a gondolatot, �s b�vebben megengedtem az egyik csapot. A bel�le foly� v�z meleg�t�l az ujjaim r�gt�n kipirosodtak, az illata pedig a frissen ny�l�, tavaszi vir�gokra eml�keztetett. A t�bbi csap is megny�lt �s ezt a vizet engedte a medenc�be. A zubog�s minden m�s hangot elnyomott. A l�baimat m�r a v�zbe l�gattam, mikor eszembe jutott, hogy nem vetk�ztem le teljesen. Kelletlen�l fel�lltam, de mivel nem volt kedvem k�rbes�t�lni az egyre p�r�sabb helys�gben, a k�t kis ruhadarabot nem vittem oda a t�bbihez. El�sz�r csak ledobtam a padra, majd felkaptam egy feh�r t�r�lk�z�t, �s belecsomagoltam, �s a kupacot a fal mell� toltam. Hi�ba, megszok�s nagy �r...

A v�z b�rki m�snak �get�en forr� lett volna, de �n pont �gy szerettem. A medenc�t v�kony, feh�r habr�teg bor�totta, a leveg�ben p�ra terjengett. A v�z alatti m�rv�nypadk�ra fek�dtem, fejemet a gondosan odak�sz�tett feh�r selyemp�rn�ra hajtottam, �s ekkor megpillantottam valamit, ami �lesen el�t�tt a f�rd� feh�rs�g�t�l: a medence sz�l�n egy fekete, mugli cd lej�tsz�hoz k�s�rtetiesen hasonl�t� m�gikus szerkezet hevert, k�r�l�tte ott tekergett a f�lhallgat� v�kony fekete zsin�rja. A prefektusoknak t�nyleg nincs olyan rossz sorsuk, gondoltam mosolyogva, �s elind�tottam a zen�t.

Az id� innent�l fogva sz�rnyakon rep�lt. Csak hallgattam a kedvenc �nekesn�met, m�gnem egy furcsa zaj magamhoz nem t�r�tett - olyan volt, mintha kinyitott�k vagy �ppen becsukt�k volna az ajt�t. �sszer�ncolt szem�ld�kkel n�ztem k�r�l, de a helys�g teljesen �res volt. Meg�ll�tottam a lej�tsz�st, majd belekezdtem abba a m�veletsorba, ami�rt idej�ttem. Nagyj�b�l f�l �ra m�lva el�gedetten k�sz�l�dtam ki a medenc�b�l: v�gre �gy n�ztem ki, mint egy igazi n�. A hajam frissen mosva hullott le majdnem a cs�p�mig, �s finom illatfelh� lengett k�r�l. T�k�letesnek �reztem magam, teljesen kipihentnek, �s... boldognak.

K�rbes�t�ltam a helys�get, a talpaim apr�, vizes nyomot hagytak maguk ut�n. A v�z a leveg�t is felmeleg�tette, �gy nem f�ztam, de szerettem volna megtal�lni a t�r�lk�z�met. �tkoztam magam, ami�rt k�ptelen vagyok megjegyezni, hova teszem a dolgaimat. Azt�n r�j�ttem, hogy nem velem van a hiba; a h�feh�r padon sehol sem s�t�tlett a ruh�im m�lyk�k kupaca. Eszembe jutott az a hang, amit m�g a v�zben hallottam - �s azonnal �ssze�llt a k�p.

A l�nyok direkt besz�lt�k meg pont ott, pont akkor, mi a jelsz�. Pontosan erre a reakci�ra sz�m�tottak - hogy nem b�rok ellen�llni a f�rd�nek, �s m�g ma �jjel elj�v�k. Azt�n, mikor m�r j�csk�n benne j�rtunk az �jszak�ban, Cornelia ut�nam j�tt, �s sz�p csendben elvitte a ruh�imat. Csak az�rt, hogy l�ssanak egy sz�l t�r�lk�z�ben, amint k�ny�rg�k, hogy ha a ruh�imat vissza nem is adj�k, legal�bb ezt az egy anyagot ne b�v�lj�k le r�lam... L�ttam magam el�tt, ahogy a h�l�terem sark�ban didergek, Cornelia �s Ann velem szemben �ll, kiny�jtott p�lc�val, szinte hallottam a vihog�suk, �s magamat, ahogy halkan k�rem �ket, engedjenek el, m�ris �reztem a gomb�cot a torkomban...

�sszerezzentem, ez m�r a hidegt�l volt. Menek�lj, hallottam egy suttog� hangot a gondolataim tenger�ben, min�l messzebb innen, am�g nem k�s�. Gyorsan a feh�r kupac mell� s�t�ltam, �s kapkodva kihajtogattam mindegyiket. Egyforma m�ret�ek voltak, �s tudtam, kor�ntsem akkor�k, mint a saj�tom. Felr�ngattam az als�nem�m, remeg� ujjaimmal csak harmadik nekifut�sra siker�lt hely�re illeszteni a melltart� kapcs�t. J� szorosan magam k�r� tekertem az egyik t�r�lk�z�t, ami m�g a t�rdemig se �rt, azt�n a p�lc�m ut�n ny�ltam - de az a pizsam�m mellett volt. K�ts�gbeesetten az ajkaimba haraptam, k�rmeimet pedig a tenyerembe v�jtam. Ekkor m�r tudtam, mint nem fogok csin�lni: magatehetetlen csecsem�k�nt assziszt�lni a mocskos kis j�t�kukhoz. V�rhatj�k ak�r reggelig, hogy betegyem hozz�juk a l�bam; ink�bb hal�lra fagyok valamelyik folyos�n. P�r m�sodpercet azonban m�g t�prengenem kellett ahhoz, hogy m�s megold�st tal�lhassak, de azt�n letettem r�la. Az egyetlen szem�ly, akihez mehetn�k, Elijah. V�laszthatok: megfagyok, vagy bekopogok Elijahhoz. Arra m�r gondolni sem mertem, � mit tesz majd velem...

Er�sen megmarkoltam a t�r�lk�z� sz�l�t, �s kis�t�ltam a f�rd�b�l. A hideg sz�l �gy v�gott mellbe, mint egy pofon, azonnal remegni kezdtem, �s ujjaimat m�g jobban a puha anyagba v�jtam. Mit is v�rok egy k�kast�lyt�l decemberben? Ak�r j�g is lehetett volna meztelen talpaim alatt, a k� is ugyanolyan hidegnek t�nt. Egyre jobban reszkettem, m�r att�l f�ltem, �sszecsuklik alattam a l�bam. Er�sen harapd�ltam a sz�mat, hogy ne koccanjanak �ssze a fogaim. Magam sem tudom, hogyan, de v�gre eljutottam az � folyos�r�sz�re. Felemeltem a kezem, hogy kopogjak, de hirtelen el�nt�tt a zavarts�g. Len�ztem az enyh�n szedersz�n� l�baimra, �s majdnem els�rtam magam. Nem tehetek m�st, b�znom kell Benne, k�l�nben v�gem. Olyan finoman �rintettem a kezemet a f�hoz, hogy meglep�dtem, mikor meghallottam az � dallamos hangj�t, ahogy egy "szabad"-ot mond. A bok�mra szegeztem a tekintetem, �s v�rtam, hogy � maga nyissa ki az ajt�t. Hallottam a l�pteit, �s csak v�rtam. Azt�n az ajt� kiny�lt, �s egy f�l percig csak meredt�nk egym�sra. �rtetlen �s sz�gyenl�s tekintete miatt tal�n m�g jobban remegtem.

- Szia - leheltem esetlen�l.

- Uramisten - n�zett rajtam v�gig m�g egyszer, hitetlenkedve. - Gyere be!

A falnak t�maszkodtam, �s pr�b�ltam nem �sszeesni. � becsukta az ajt�t, azt�n p�r m�sodpercig ism�t csak n�zett. �tfutott az agyamon, hogy vajon melyik�nk van nagyobb zavarban...

- Besz�ktem a prefektusi f�rd�be, Corneli��k meg ellopt�k a ruh�imat �s a p�lc�m - motyogtam magam el�.

- Valahogy sejtettem, hogy nem �nsz�ntadb�l... - harapta el a mondat v�g�t f�lren�zve. P�r m�sodpercig csend volt, amit csak fogaim tompa citer�z�sa t�rt meg. - Egy pillanat - kapott �szbe Elijah, majd sarkon fordult. V�rtam, hogy valami magyar�zatba kezdjen, de egy sz�t sem sz�lt. Kinyitotta a sarokban �ll� fa szekr�nyt, �s j�form�n beleb�jt. Kisv�rtatva megjelent egy kupac ruh�val a karj�n. A csomagot az �gyra helyezte, �s fel�m fordult.

- Ezeket vedd fel - intett az �gy fel�. - Addig kimegyek, sz�lj, ha v�gezt�l.

B�tor�t�an r�m mosolygott, �s kiment a szob�b�l. Az �gyhoz s�t�ltam, �s kiter�tettem a ruh�kat: a vastag, pamut nadr�got, a lenv�szon inget, �s a t�bbf�le anyagb�l �sszefont, neh�z pul�verszer�s�get. Egy pillanatig sem t�tov�ztam, ledobtam a t�r�lk�z�t, �s felvettem Elijah ruh�it, b�r nem sokat haszn�lt. Mintha egy hatalmas kutya r�zott volna a fogai k�zt.

Kinyitottam az ajt�t, ott �llt t�le nem messze, h�t�t a falnak vetve. Most igen meglepve n�zett r�m.

- Csinos vagy – mondta kedvesen, v�gign�zve rajtam.

- Ha-ha – vacogtam, ugyanis b�r Elijah nem volt sokkal magasabb n�lam, a ruh�kon l�tszott, hogy nem az eny�mek; az ing tal�n r� is nagy volt, nekem pedig minduntalan h�zkodnom kellett, hogy ne cs�sszon �t a v�llamon.

- Nem vicceltem – vonta �ssze Elijah a szem�ld�k�t. – Ez… sokkal ink�bb illik hozz�d, mint az egyenruha.

- Az lehet – mosolyodtam el. Hiszen h�nyszor gondolkodtam m�r azon, milyen lenne Elijahhal egy�tt, az � kor�ban �lni…

- M�g mindig reszketsz – mondta m�r a szob�ban. Egy szipog�ssal nyomat�kos�tottam a kijelent�st, � pedig elgondolkodva n�zte csurom vizes tincseimet. Kisv�rtatva k�zelebb l�pett, mintha meg akarna �lelni. Csakugyan, �tkarolt, �s a fejemre tettem a kez�t, amit furcs�n melegnek �reztem. N�h�nyszor v�gigh�zta ujjait a hajamon, �s meglep�dve �reztem, hogy az egyre sz�razabb. Sz�val var�zsolt, csak miattam, gondoltam. R�m emelte tekintet�t, �s megl�tta a k�nnyeket a szememben. Megfogta a kezem, �s az �gyhoz vezetett. Le�lt mell�m, �s m�lyen a szemembe n�zett. A k�nnyek szor�tott�k �s �gett�k a torkomat, de k�ptelen voltam s�rni.

- Nem fogok vigasztal�s c�m�n �sszevissza fecsegni – sz�lt, majd egyszer�en majd kit�rta a karj�t. Mintha a k�nnyeim csak erre a jelre v�rtak volna. Azonnal a mellkas�ra vetettem magam, �s kirobbant bel�lem minden f�jdalom. Csak zokogtam �s zokogtam, magam sem tudom, mennyi ideig, de �gy t�nt, Elijahot nem zavarja. Lass� mozdulatokkal simogatta a h�tamat, �s szor�tott mag�hoz. Ebben �n sem maradtam alul. Valahogy melegebbnek �reztem az � halott test�t, mint az eny�met, �gy h�t �szt�n�sen b�jtam hozz� egyre k�zelebb. V�g�l m�r szinte az �l�ben �ltem, g�rcs�sen kapaszkodva a v�ll�ba �s az ingbe, de egyre csak fogott a derekamn�l �s simogatta a h�tam. M�r alig s�rtam, mikor egyszerre n�zett le r�m, s �n f�l r�. Kicsit zavarba j�ttem, de � elmosolyodott, �s egyik kez�vel let�r�lte a k�nnypatakok maradv�nyait az arcomr�l.

- Kicsit jobb? – k�rdezte.

- Igen – b�lintottam. – H�la neked.

- Semmis�g - mosolyodott el halv�nyan, ujjaival m�g mindig simogatva az arcomat. Furcsa m�don az �rint�s nem hozott zavarba, �pp ellenkez�leg – m�g jobban megnyugodtam t�le, �s biztons�gban �reztem magam.

- Te reszketsz – h�z�dott el kicsit, hogy �rtetlen�l r�m n�zhessen. Hangtalanul felny�gtem, �s igyekeztem visszah�z�dni sz�les v�llainak mened�k�be.

- Nem is igaz – tiltakoztam halkan. – El�g az a meleg, amit a tested ad.

- Hogy micsoda? – n�zett r�m majdhogynem nevetve. – Violet, ez teljess�ggel lehetetlen…

- Nem �rdekel, �n �rzem, �s k�sz – fontam �t karjaimmal a nyak�t, �s a nyak�ba f�rtam az arcom. Egyik kez�t most a hajamba cs�sztatta, �s csavargatni kezdte a tincseket. Teljesen ellaz�tott. Hirtelen eszembe jutott egy kisl�nyoknak val� babona, miszerint ha egy hajtincset a gy�r�sujjad k�r� tekersz, az illet�vel mindenk�pp �sszehoz m�g a sors… tal�n �gy, hogy igazi gy�r�t is kapsz az ujjadra. Arra nem is gondoltam, hogy Elijah is ismeri ezt a kis mes�t, de �n nem akartam �k�lbe szor�tani �lmaim ujjait, �gy h�t �n is j�tszani kezdtem a haj�val. Volt valami borzongat� abban, hogy egym�s t�k�rk�peik�nt cselekedt�nk. Lassan csavargattam a f�rt�ket, majd felemeltem a kezem, �s szorosan az ujjam k�r� tekertem az egyiket. Egy pillanatig nem mozdultam, csak r�mosolyogtam a szalmasz�ke gy�r�re. Ha van egy csepp igazs�g a f�ld�n, ez a babona val�s�gg� fog v�lni.

Elijah v�ratlanul v�gigd�lt az �gyon, �n pedig �gy maradtam, ahogy eddig is voltam: szorosan a mellkas�hoz b�jva, csak imm�ron v�zszintes helyzetben.

- Ne haragudj – mondta Elijah, kett�nkre bor�tva egy vastag, neh�z takar�t. – Nem akarom, hogy beteg legy�l.

- M�r k�s� – csuktam be a szeme egy pillanatra, val�j�ban egy eg�szen m�s „betegs�g”-re gondolva. Mikor r�n�ztem, l�ttam, hogy mosolyog.

- �gy �rtem, ha megf�ztam, az m�r egy�ltal�n nem rajtad m�lt… - v�gtam ki magam, finoman ker�lve a pillant�s�t. Elhelyezkedtem a nagy, puha p�rn�n, �s Elijah fel� fordultam.

- T�nyleg nem zavarlak? – k�rdeztem halkan.

- Dehogy – r�zta meg a fej�t. – S�t, �pp ellenkez�leg.

- Biztos? – er�sk�dtem.

- Hagyd m�r abba – emelte �gnek a tekintet�t. – �r�l�k neked. �gy �rtem, a k�r�lm�nyek nem a legsz�vder�t�bbek, de az�rt…

- �rtelek – mosolyodtam el. – �s k�sz�n�m.

Hossz� ideig csak fek�dtem a karjai k�z�tt, �s az ingje madzagj�t csavargattam. Test�nek k�zels�ge kit�r�lt a fejemb�l minden �rtelmesnek mondhat� gondolatot – csak az j�rt a fejemben, vajon mit csin�lhatott Elijah m�g �let�ben, hogy ilyen izmos a mellkasa. Teljesen beleolvadtam az �lel�s�be. M�r az sem tudott �rdekelni, hogy mif�le k�nokat kell holnap ki�llnom. Az�rt a v�kony kis sz�ke gy�r��rt �nk�nt v�llaln�k m�g enn�l rosszabbakat is… Csak �pp igen kicsi az es�ly, hogy meghalok �lmomban. Arra a gondolatra, hogy minden bizonnyal �regen halok meg, amikor m�r unja a t�rsas�gom, rond�nak tal�l, �s beleszeretett m�sba, akaratlanul is �sszerezzentem.

- Mi a baj? – k�rdezte Elijah, meg�rezve az akaratlan mozdulatot.

- Semmi… - suttogtam, de a hangsz�laimat m�r megszor�totta az �jra felt�r� s�r�s.

- Ez nem �gy hangzik – t�maszkodott fel fel�m fordulva, �s a szemembe n�zett. Nem volt menekv�s, r�emeltem k�nnyes tekintetem; � pedig gyeng�den let�r�lte arcomr�l az els�, t�tova k�nnycseppet.

- T�nkreteszed a sz�p szemed, ha ilyen sokat s�rsz... – mondta halkan. - Mondd, mi b�nt? Rem�lem nem b�nk�dsz ok n�lk�l… Hidd el minden j�ra fordul.

- �gy szeretn�m elhinni neked… - motyogtam, k�zelebb b�jva hozz�. Finoman simogatni kezdte a h�tamat, �n pedig csendesen s�rva, akaratom ellen�re lassan �lomba mer�ltem…

�letemben tal�n el�sz�r �bredtem teljesen kipihenten �s nyugodtan. �lomittasan �s kiss� meglep�dve vettem �szre, hogy nem a saj�t �gyamban fekszem, hanem Elijah mellett. Mit mellett… nem csak egyszer�en �tkaroltam, ami persze t�volr�l sem egyszer�… szorosan hozz�simultam, fejemet a nyak�ba f�szkeltem, kezemmel pedig egyszerre �leltem �t, �s g�rcs�sen markolta az ing�t a v�lla f�l�tt. Nem �gy t�nt, hogy b�nn�; az oldal�n fek�dt, nagyon k�zel hozz�m, egyik karja v�delmez�n a h�tamra fon�dott. Szalmasz�n tincsei k�cosan hulltak az arca el�, s �gy t�nt, m�g m�lyen alszik. M�rhetetlen boldogs�g �nt�tt el.

�s m�g csak nem is arra �bredtem, hogy r�m dobtak egy k�nyvet.

�tn�ztem a v�lla f�l�tt, az ablak ir�ny�ba. Odakint lass�, �ztat� es� hullt, a szob�ba bar�ts�gtalan, sz�rk�s f�ny �ml�tt. M�g m�lyebbre csusszantam a takar� alatt, �s r�d�bbentem, hogy semmi, de semmi kedvem nincs kim�szni a takar� alatti meleg f�szekb�l; m�g ha azt is terveztem, hogy a lehet� legkor�bban elindulok visszaszerezni a ruh�imat. Halv�nyan pisl�kolt bennem a rem�ny, hogy a l�nyok feladt�k a v�rakoz�st, �s egyszer�en csak otthagyt�k a cuccaimat a h�l�ban. Ez�rt viszont minimum azonnal fel k�ne kelnem, hogy am�g m�g alszanak, elvihessem… Ennek ellen�re meg sem mozdultam, csak kiengedtem a markomb�l Elijah ing�t, �s j�tszani kezdtem az ujjaim k�z� cs�szott hajtincs�vel. Nem t�r�dtem azzal, h�ny �ra lehet, csak �tadtam magam a pillanatnak. Az arc�t f�rk�sztem, azokat a kisfi�san szab�lyos, �s m�gis annyira �rz�ki von�sokat, az orr�t, az ajkait… �gy, hogy a karjaiban fek�dtem, nagyon k�nny� volt elfelejteni, hogy nem �l. K�nnyen el tudtam k�pzelni, hogy minden reggel �gy �bredn�k, �, de m�g milyen k�nnyen. Mivel semmi m�sra nem figyeltem, csak R�, azonnal �szrevettem, amikor megrebbent a szempill�ja; a sz�vem azonnal k�tszeres �temre kapcsolt. Kiss� �sszer�ncolta a homlok�t, majd �lmosan kinyitotta a szem�t, �s egyenesen r�m n�zett. A r�ncok kisimultak, s ahogy elmosolyodott, ajkai picit sz�tny�ltak.

�des Istenem, hadd cs�koljam meg!

Er�nek erej�vel m�s ir�nyba tereltem rakonc�tlankod� gondolataimat.

- J� reggelt – suttogtam mosolyogva.

Elijah n�h�nyat pislantott, majd megd�rzs�lte a szem�t. �lmosnak, �s… nagyon k�v�natosnak t�nt.

- Mmm, t�nyleg az – mondta �s�tva. – De csak akkor, ha m�g maradsz kicsit.

- �s �n m�g agg�dtam, hogy zavarlak…

- Igaz is, err�l m�g le kell szoktatnom t�ged – nevetett halkan. �jra �s�tott, �n pedig egyenesen f�ltem, hogy v�letlen�l lebukom a nagy gy�ny�rk�d�sben. Szerencs�re ez nem t�rt�nt meg, Elijah �lmoss�g�nak k�sz�nhet�en. Egy darabig csendben fek�dt�nk, szem�ly szerint nagyon el�gedetten, mivel Elijah m�g mindig hat�rozottan fogott �t a derekamn�l, �s nem l�tszott d�h�snek, ami�rt �tkaroltam a nyak�t, �s a v�ll�ra hajtottam a fejem. Viszont lassan �bredezni kezdett bennem a lelkiismeret, �gy lassan elh�z�dtam t�le.

El�sz�r csak �sszer�ncolta a homlok�t, azt�n �rtetlenkedve kinyitotta a szem�t is.

- T�nyleg nagyon sajn�lom, de mennem k�ne. Fogalmam sincs, mennyi az id�, �s elviekben ma �r�im vannak…

- Ja – ny�g�tt fel Elijah halkan. – Te j� �g, elfelejtettem.

- Ugyan, semmi baj… csak most �pp megfelel� lenne a cuccaim keres�s�re indulnom – sz�ltam, majd kiny�jt�zkodva fel�ltem az �gyban.

- V�rj, ne menj olyan messzire… - kulcsolta ujjait a karomra. – Egy m�sodperc, �s �sszeszedem magam – �g�rte. Figyeltem, ahogy �s�tva fel�lt, �s visszah�zkodta ing�t a derek�ra. Igyekeztem a kinti es�re �sszpontos�tani, hogy v�letlen�l se v�r�s�djek el, mert a zavarts�g annak ellen�re is megk�rny�kezett, hogy erre a testre fon�dva aludtam az �jjel. Tett egy elvet�lt k�s�rletet a haja h�trasim�t�s�ra, azt�n fel�m n�zett.

- Csukd be a szemed – mosolygott huncutul. A sz�vem trambulinnak haszn�lta a gyomromat, �s a torkomba ugrott, mik�zben engedelmeskedtem a k�r�snek. Pr�b�ltam nem gondolni semmire; az �gy megreccsent, mintha Elijah fel�m hajolt volna…

- K�sz – hallottam a hangj�t, �s csal�d�somat f�lres�p�rve k�v�ncsian k�r�ln�ztem. Az �lemben gondosan �sszehajtogatott kis kupac fek�dt; legalul a tal�rom, azt�n a m�lyk�k pizsama �s a tetej�n a p�lc�m. A meghatotts�gt�l elk�nnyesedett a szemem.

- De h�t… hogyan? – habogtam Elijhra meredve.

- Var�zslat – v�laszolt zavartan mosolyogva, les�t�tt pillant�ssal. Szinte gondolkod�s n�lk�l borultam a nyak�ba, �s ha nem lett volna k�s�rtet, biztosan megfullasztottam volna. �gy viszont egy pillanattal k�s�bb �reztem, hogy �tkarol, arc�t a hajamba temetve. Kis h�j�n els�rtam magam a boldogs�gt�l. �gy f�l perccel k�s�bb elh�z�dtam t�le. Mosolyogva a haj�ba t�rtam, �s a f�le m�g� t�rtem, ujjaimat a tincsek k�z�tt felejtve. � kiss� sz�gyenl�sen elmosolyodott.

- Ez az, ami nekem soha nem ment ilyen egyszer�en…

Viszonoztam a gesztust, �s kezeimmel m�g mindig a haj�ba t�rva hozz� hajoltam, �s �vatosan arcon cs�koltam. � elv�r�s�dve b�multa a gy�r�tt takar�t, s �n is ugyanilyen arcsz�nnel h�ztam ki ujjaim a haj�b�l. Lem�sztam az �gyr�l, �s beleb�jtam a cip�mbe, amit szint�n Elijah k�sz�thetett oda. Felnyal�boltam a ruh�kat, �s a k�sz�big s�t�ltam. Mikor visszan�ztem, Elijah m�r �jra engem n�zett, n�mileg halv�nyabb arcsz�nnel.

- H�t… szia – mondtam, �s m�r vettem a leveg�t, hogy egy k�sz�n�mmel folytassam.

- Ne – r�zta meg a fej�t majdhogynem nevetve. – Meg ne k�sz�nd, mert m�g azt mondom, hogy m�skor is, sz�vesen.

Egyszerre nevett�nk fel, azt�n kil�ptem az ajt�n. Nem tudtam let�r�lni a mosolyt az arcomr�l, �s tudtam, b�rmit is mondanak Corneli��k, a kedvemet nem ronthatj�k el…