Fek�dtem az �gyamban, �s a plafont b�multam. A szob�mban s�t�t volt, �s csak az a n�h�ny foszforeszk�l� csillag �s hold vil�g�tott, amit m�g r�gebben ragasztottam a falra. A f�gg�ny nem volt teljesen elh�zva, �gy n�mi f�ny sz�r�dhetett be. Telihold volt. S�hajtva fordultam �t a m�sik oldalamra, �s szinte abban a pillanatban el is aludtam.

Az �lmomban egy londoni kis utc�ban tal�ltam magamat, pontosan egy kirakat el�tt. L�tszott, hogy j� r�gen haszn�lt�k m�r, ugyanis csak egyetlen kirakati baba volt ott, de m�r az is le�rhatatlan �llapotban. A hely t�lont�l ismer�s volt nekem. Semmik�pp nem szerettem volna bel�pni, de az �lmaimnak nem tudtam parancsolni. A M�gia�gyi Miniszt�rium mugli vil�g fel�li bej�rat�n voltam.
Hamarosan m�r az el�csarnok m�rv�nypadl�j�n kopogtam v�gig. �nk�ntelen�l is az Aurori Parancsnoks�g fel� vezetett utam; �m �szrevettem, hogy mindenki kereszt�ln�z rajtam. T�relmetlen�l kopogtam be egy hatalmas, k�tsz�rny� ajt�n. Egy s�t�t haj�, magas fiatalember nyitott ajt�t, �s z�ld szem�t belef�rta az �n tekintetembe.
– Ronald Weasley-t keresem! – mondtam a sr�cnak, pedig egy�ltal�n nem akartam tal�lkozni a b�ty�mmal.
– Nincs itt. Tal�n szolg�lat�ra lehetek �n is…? – k�rdezte a pasi m�ly hangon.
– Tal�n. J�jj�n! – intettem fel� a kezemmel, �s bel�ptem egy s�t�t rakt�rhelyis�gbe, ahol csak sz�k�sen f�rt�nk el ketten.
– Hogyan haszn�ljuk ki a helyvesztes�get…? – suttogta a sr�c, �s egyre k�zelebb hajolt. Elakadta l�legzetem, �s ekkor…

- �BRESZT������! – ord�tott fel valaki k�zvetlen�l a f�lem mellett. D�h�sen, f�jtatva szedtem le az addig fejemen tartott p�rn�t, �s morcosan fel�ltem. A fejemen sz�nakazall� gubancol�dott az am�gy selymes �s egyenes, v�r�s hajam.
– Mit akarsz a szob�mban? – morogtam oda az �breszt�mnek, szem�ly szerint Janice bar�tn�mnek, akivel egy�tt laktam (t�bbek k�z�tt).
– Reggel h������t �������ra van! �s nek�nk nyolcra kell menni!
– M�gis hova?!
- H�t dolgozni! Tudod! Amivel p�nzt keres�nk, �s amivel…
- J�l van… HOGY MI?! – jajdultam fel. – Oda nem mehet�nk!
- M�r mi�rt nem?! – n�zett r�m meg�tk�zve Janice.
– H�t mert ott van… �!
- Jaj, Ginny! – forgatta a szem�t Janice. – Ne gyerekeskedj m�r! Egy igazi n� nem gondol erre! Van egy tervem.
– Remek – ny�gtem. Ha Janicenak van egy terve, az csak rosszul v�gz�dhet.
– Megk�rem Laurent, hogy seg�tsen – pattant fel Janice, �s m�r kint is volt a szob�mb�l, hogy beh�vja lak�t�rsunkat �s egyben bar�tn�nket. Fogalmam sem volt, hogy mire k�sz�lnek, de mindketten csini-vili csajszik, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy sz�jf�ny vagy szempillaspir�l, vagy mittudom�n, mi n�lk�l menjenek dolgozni. M�g a Roxfortb�l ismertem �ket, mindketten j� bar�taim voltak, de a legeslegjobb bar�tn�m, Debbie, gy�gy�t� lett. Hi�ba gy�zk�dtem, nem akart az aurori p�ly�ra l�pni, de h�t mindenkinek sz�ve joga, hogy azt a munk�t v�gezze, amit szeret. �gy most itt maradtam, nyakamon k�t lib�val. Ok�, nem besz�lek �gy r�luk, merthogy a bar�taim. De m�gis, valahogy nem b�rtam a nyolc �v sor�n komolyabban elbesz�lgetni vel�k valamir�l. Csak a pasikr�l, meg a sminkr�l. Ja �s persze Adamr�l. Igen, igen, Adam Brooks. A pasik pasija. Sz�k�sbarna haj�, sz�rke szem�, d�g�s pasi. F�rfiasan be kell vallanom, hogy veszett�l j�k�p�. �s m�g kedves is!!!
De engem hidegen hagyott, mert ott volt nekem Harry. Igen, Harry Potterr�l besz�lek, aki az�ta nem n�z fel�m, mi�ta szak�tottunk. Cirka h�rom �ve. Na j�, csak k�t �s f�l. De az�ta m�r legy�zte Voldemortot! Rohadtul nem �rtem, mi a baja. Persze, kiszerethetett bel�lem. �n m�g csak nem is v�rtam, hogy ez velem is bek�vetkezzen. Egy szak�t�s nem fogja velem feledtetni azt az �t �vet, mikor rem�nytelen�l szerelmes voltam bel�!

Hamarosan ism�t megjelent Janice, �s vele egy�tt Lauren is.
– Na mi a terv? – k�rdezte Lauren, karcs� cs�p�j�re t�ve kez�t.
– B – mutatott r�m Janice. H�, nem is tudtam, hogy a csini csajsziknak m�g k�l�n jelbesz�d�k is van…
A szomsz�d vagy nem akarta, vagy sim�n nem hallotta meg a jajvesz�kel�semet. Janice bel�k�tt a zuhany al�, �s tet�t�l talpig �td�rzs�lt valami parf�millat� kr�mmel. Azut�n, a vizes b�r�mre m�g valami olajat kent, azt�n lerad�rozott testrad�rral, kit�pkedte a szem�ld�k�met, legyant�zott, kisz�r�tott, bekr�mezett, �s a v�g�n �gy �lltam ott, mint �k. A hajam csig�kba g�nd�r�d�tt, de nem olyan ronda, k�cos csig�kba, hanem selymesen �s l�gyan hullott al�. A b�r�m valami fura sz�nt vett fel, ami nem is az eny�m volt, de hat�rozottan j�l �llt. Miniszoknya volt rajtam, �s meghat�rozhatatlan sz�n� harisnya. Fel�l pedig egy feh�r bl�z, rajta egy fekete kis iz�… dzseki? H�t nem tudom. Nagyon puccos volt, persze Lauren�. �s be kellett l�tnom, hogy el�g csinos vagyok.
– Na, akkor el�ruln�tok, hogy mire j� ez?
– Ha Harry eddig nem vett �szre, h�t akkor most �szre fog! – n�zett r�m el�gedetten Janice.
– De ezt nem tudom minden reggel megcsin�lni! F�leg nem egyed�l! – sir�nkoztam. K�t bar�tn�mnek keresztbe �llt a szeme… ez nekik val�sz�n�leg nem jelentett gondot.
– Indul�s, indul�s! – s�rgetett Lauren, mert ami igaz, az igaz, j�csk�n elk�st�nk m�r.

Lihegve rontottunk be az Aurori f�oszt�lyra. V�gigs�t�ltunk a folyos�n, tudj�tok, mint a filmekben. �n egy kicsit el�l, el�re szegezve a pillant�som, cs�p�met ringatva, mint egy kurva. Lauren �s Janice egym�s mellett, kicsit t�vol t�lem, sz�val ilyen h�romsz�get alkottunk. Megtorpantam egy sz�les ajt�n. A kis n�vt�bl�n Harry Potter neve �llt.
– Bemegy�nk, l�nyok – sz�ltam, �s kis kopog�s ut�n val�ban lenyomtam a kilincset.
– Harry, itt a jelent�s! – tettem le az asztalra egy mapp�t, amiben egy h�napnyi munk�m v�geredm�nye �llt.
– �hm… K�sz�n�m, Ginny – mondta Harry sz�ntelen hangon, �s mintha �szre sem vett volna. – Hadd mutassam be Neked Adam Brooksot!
Meglepetten fordultam meg. �s val�ban, ott �llt Adam, a maga teljes val�j�ban, sz�rke szemmel, barna hajjal, szexi alkattal, kedves mosollyal H�k�s! Nem is tudtam, hogy ezek ketten j�ban vannak! Elmosolyodtam, �s cs�p�met ism�t megringatva, odakopogtam hozz�.
– Hell�, Adam! Ginny Weasley vagyok – r�ztam vele kezet, majd Janice �s Lauren is megtett�k ezt. Adam mindh�rmunkkal kezet fogott, �s elcsevegett.
P�r perccel k�s�bb, mikro kil�pt�nk a szoba ajtaj�n, megt�rten zuhantam �ssze. Persze csak lelkileg.
– H�t csajok, ez nem j�tt be… Harry egy�ltal�n nem vett �szre! M�rmint, �gy igaz�n, nem is n�zett r�m.
– Adam viszont ann�l ink�bb! – mutatott r� Lauren.
– �, fogd be! Kit �rdekel Adam? – forgattam a szemeimet. Egyb�l ketten is jelentkeztek…