Perselus Piton f�lvonta a szem�ld�k�t.

A dolgoz� asztal�n k�l�n�s dolog volt. Nem a b�jitalai, feljegyz�sei, esetleg �g�sre val� ken�cs�k.

Hanem egy t�ny�r szilv�s gomb�c.

Piton k�zelebb hajolt, hogy megszagolja a k�l�n�s s�tem�nyt. Mag�ban megjegyezte, hogy az illata �des, sz�vb�d�t�.

A t�ny�r sz�l�n egy villa hevert. Piton megfogta az ev�eszk�zt �s a gomb�cba sz�rta. Az, a villa fogain ment�n lil�s trutyik�nt folyt a t�ny�rra. Piton h�tra tett egy l�p�st.

Perselus Piton m�g sosem l�tott szilv�s gomb�cot.

K�rbe j�rta az asztalt, v�gig a gomb�cot n�zve. A tal�rja zseb�b�l egy pergamen darabot �s egy mugli ceruz�t vett el�. (Val�sz�n�leg egy mugli sz�rmaz�s� di�kj�t�l csente el, de ez igaz�n nem l�nyeges.)

Az asztal m�g�tt �ll� polchoz l�pett. H�t�t neki vetette �s a pergament a tenyer�be t�masztva, lejegyezte a gomb�c k�ls� jegyeit.

Mikor v�gzett, ism�t k�zelebb l�pett a sz�m�ra titokzatos s�tihez. Ujj�val nagyon �vatosan a lila valamibe ny�lt.

Ahogy megtette, r�gt�n vissza is h�zta a kez�t. Forr� volt.

A mutat� ujj�t vizsg�lta, amir�l lassan folyni kezdett a trutyi. Ragacsos, �m m�gis selymes volt.

Az illata megcsapta a b�jital tan�r bels�j�t �s � gyermeki k�v�ncsis�ggal, m�gis, kis macska m�dj�ra meg�zlelte.

Az arc�ra mosoly szer�s�g ker�lt �s � b�tors�got vett mag�hoz. Vissza l�pett az asztal elej�hez, kip�rn�zott fekete sz�k�re �lt, �s vill�t ragadott.

Cs�ndben falatozta a szilv�s gomb�cot.

Ezalatt Albus Dumbledore a nyitva felejtett ajt�ban �llt. Pontosabban az ajt� keretnek t�maszkodva. Mosolyogva n�zte a b�jital tan�rt. Nagyon k�v�ncsi volt, hogy vajon mit �rhatott Piton arra a lapra.

Megfordult �s evvel a gondolattal s�t�lt vissza a torny�ba.

Perselus Piton sosem tudta meg, hogy mik�nt ker�lt hozz� a szilv�s gomb�c �s az sem, hogy Dumbledore p�r pillanatig vid�mnak l�tta �t.

(Ha tudta volna, tal�n Dumbledore p�r �vvel el�bb hal�lozott volna el…)

2007. �rd.