Negyedik fejezet

Mordon hal�la m�lyen megviselte a rendet. Senki sem sz�m�tott r�, hogy elveszthetik az id�s �s tapasztalt aurort, m�g kev�sb� azt, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt. Mint k�s�bb a hal�lfal�k besz�mol�ib�l kider�lt, Mordon az�rt nem v�dekezett, mert nem volt k�pes r�. Egy b�n�t� �tok hat�sa alatt �llt, amit az egyik hal�lfal� mondott ki r�.

Dumbledore hal�la ut�n a Rend vezet�je elm�letben McGalagony lett, viszont a gyakorlatban Mordon ir�ny�tott mindent. Az � hal�l�val a rend egys�ge el�gg� megbomlott. McGalagonynak ott volt a Roxfort is, ez�rt gyorsan kellett tal�lni egy olyan vezet�t, aki �ssze tudja tartani az embereket. Lupin a v�rfarkas m�ltja miatt nem j�hetett sz�ba, Mr. Weasley �s Kingsley pedig miniszt�riumi munk�ja miatt nem kock�ztathatta meg a vezet� szerepet. A seg�ts�g v�g�l a legv�ratlanabb helyr�l �rkezett: Dumbledore festm�nye a Roxfortban egy fiatal, fekete haj�, szem�veges var�zsl�t javasolt a rend �l�re. A tan�csot meghallgatva, hirtelen mindenki r�j�tt, hogy a v�laszt�s t�k�letes, hiszen a jel�lt fiatal, tehets�ges, ereje telj�ben van, �s ami a legfontosabb, hihetetlen var�zser� birtokosa. Harry el�sz�r k�zzel-l�bbal tiltakozott a vezet�i szerep ellen, de azt�n – a hatalmas unszol�snak engedve -, m�gis v�llalta a feladatot.

Harry �s bar�tai az elm�lt id�szak k�l�n�s esem�nyeir�l is besz�lgettek. Ugyan nem tudhatt�k, milyen eml�k van abban az �vegcs�ben, amit Dumbledore hagyott Harryre, abban azonban egyre biztosabbak voltak, hogy mi is az oka annak, hogy ilyen furcsas�gok t�rt�nnek Harryvel. Az egy�rtelm� volt, hogy Mordon �s Lupin els�re r�j�ttek a dologra, de a jelek annyira egy�rtelm�ek voltak, hogy az am�gy lass� felfog�s� Ron is – legal�bb is Hermione ennek nevezte – hamar r�j�tt a dolgok nyitj�ra. Harry �s h�rom bar�tja a fi� szob�j�ban – amit siker�lt eg�sz otthonosra berendezni – �ld�g�ltek egyik este, amikor sz�ba ker�lt a t�ma.

- Valljuk be: el�g egy�rtelm� a dolog! – sz�gezte le Hermione. – Harry Griffend�l Godrik lesz�rmazottja.

- F�ltem, hogy ezt fogod mondani! – s�hajtotta Harry.

- Ez most mi�rt baj, haver? – fordult d�bbenten bar�tj�hoz Ron. – Griffend�l �r�k�s�nek lenni baromi nagy dolog! Elv�gre a roxforti n�gyek legdics�bbik�r�l van sz�!

- Csak most ne halljon meg t�ged egy mardek�ros – kuncogta Ginny.

Harry egy pillanatra elmosolyodott, de r�gt�n ezut�n elkomorult az arca.

- Egyr�szt igazad van, Ron! Griffend�l t�nyleg nagy var�zsl� volt, de nem �rzem �gy, hogy �r�ln�m k�ne, ami�rt az �s�m.

- De mi�rt nem? – �rtetlenkedett Ron.

- Az�rt mert �gy is el�gg� a reflektorf�nyben �llok! Nem olvast�tok a Reggeli Pr�f�t�t?

Felesleges k�rd�s volt, ugyanis mindenki olvasta. Az �js�gban nyoma sem volt annak a meghurcoltat� kamp�nynak, ami Harry �t�dik �v�ben volt. Harryt kiki�ltott�k a var�zsl�vil�g h�s�nek, mindenki rem�ny�nek. � lett a kiv�lasztott. Persze a pr�f�ci�r�l fogalmuk se volt, de az�rt el�szeretettel emlegett�k �gy Harryt.

Minden esetre, nem tudni hogyan, de gyorsan h�re ment Harry �j �s csod�latos k�pess�geinek �s tetteinek.

Egy kis id� m�lt�n m�r Ron is meg�rtette, mi�rt �rez �gy Harry. Ha kitud�dna, hogy bar�tja Griffend�l lesz�rmazottja, a sajt�t m�r nem lehetne lecsillap�tani. �s ha ez�ltal a titok Voldemort f�l�be jut, abba jobb bele nem gondolni.

- Igazad van – b�lintott Ron.

- Az�rt ut�na k�ne j�rni ennek! Nem gondolod, Harry? – k�rdezte Ginny.

- De igen! Csak az a gond, hogy az egyetlen nyom, amin elindulhatunk, az Dumbledore eml�ke, �s most m�r sosem tudjuk meg, Mordon hova rejtette.

Harry eg�sz �jjel azon gondolkodott, vajon hova rejthette Mordon az �vegcs�t az eml�kkel. De egyszer�en nem jutott semmi az esz�be. Tal�n m�r az is baj volt, hogy t�l sokat gondolkodott rajta. M�r �pp �lomba szender�lt volna, mikor hatalmas d�rren�s r�ntotta vissza az �lomvil�g mezsgy�j�r�l. Odakint kit�rt a vihar.

Harry becsukta a szem�t �s megpr�b�lt �jra elaludni. Lelass�totta a l�gz�s�t, �s az eddig j�l bev�lt taktik�val megpr�b�lta ki�r�teni az elm�j�t. Most azonban, valahogy ez nem siker�lt. Percekig pr�b�lkozott, m�g v�g�l feladta.

�gy d�nt�tt, hogy lemegy a k�nyvt�rba �s keres valami k�nyvet olvasnival�k�nt. Kik�sz�l�dott az �gyb�l �s kil�pett az ajt�n. A k�nyvt�rszoba a f�ldszinten volt. A vihar ellen�re, egy l�lek sem tart�zkodott a folyos�kon. S�t! Ron szob�j�b�l hangos horkol�s hallatszott. Harry les�t�lt a l�pcs�n �s a k�nyvt�r fel� indult. R�gt�n �szrevette, hogy a szob�ban van valaki, ugyanis az ajt� alatt halv�ny f�nycs�k sz�r�d�tt ki. Harry k�v�ncsi lett, hogy vajon ki lehet az, aki szint�n nem tud aludni ma �jjel. Benyitott a szob�ba.

Ginny �lt a kanap�n, egy k�nyvvel az �l�ben, de szemmel l�that�an nem olvasott, csak b�multa a lapokat. Mikor nyikordult az ajt�, felkapta a fej�t �s csod�lkozva n�zett az �rkez�re.

- Szia! – k�sz�nt Harry. – L�tom, te se b�rsz aludni.

- H�t nem – v�laszolta halkan Ginny. – Sosem b�rtam az �jszakai viharokat.

- Csak nem f�lsz? – d�bbent meg Harry, �s becsukta az ajt�t.

Ekkor hatalmasat d�rrent az �g, �s Ginny megremegett. Harry most m�r tudta, hogy igen. A l�ny igenis f�l a vihart�l.

- Azt hittem te nem f�lsz ilyesmit�l! – Harry le�lt Ginny mell� �s megfogta a kez�t. – Hiszen ez csak egy vihar.

- Nem is a viharral van a baj! Ha nappal lenne, nem lenne vele semmi bajom. De �gy igen is van.

- �rtem. Sz�val az a baj, hogy �jszaka van.

- Igen – s�t�tte le a szem�t Ginny. – Tudod, egyszer kiskoromban egyed�l voltam otthon �jszaka, �s hatalmas vihar volt akkor. Olyan nagy, hogy egy vill�m majdnem felgy�jtotta a h�zat. Csak a szerencs�n m�lott, hogy a h�z mellet l�v� f�ba csap�dott. Az�ta f�lek �jszaka, ha vihar van.

Ginny v�gig a t�rd�hez besz�lt. L�tszott rajta, hogy nagyon sz�gyelli mag�t. Harry finoman megcir�gatta az arc�t, mire a l�ny feln�zett r�. Harry smaragdz�ld szemeiben annyi meg�rt�s �s gy�ng�ds�g csillogott, hogy Ginny egy pillanatra elfelejtett leveg�t venni.

- Nincs mit sz�gyellni ezen, dr�ga Ginny! – mosolyogta Harry. – Mindenkinek vannak f�lelmei. M�g nekem is.

- Neked? – kapta fel a fej�t Ginny. – Azt hittem te nem f�lsz semmit�l!

- Pedig f�lek! F�lek, hogy elvesz�tlek titeket! M�r csak ti maradtatok meg nekem, Ginny. Nem is tudom, hogyan tudn�k tov�bb harcolni, ha elvesz�ten�lek titeket!

- Biztos menne!

- Nem – felelte egyszer�en Harry.

�jb�l vill�m cik�zott �t az �gen �s nem sokat v�ratott mag�ra a mennyd�rg�s. Ginny �jb�l �sszerezzent, Harry pedig megsimogatta a l�ny karj�t.

- Akarod, hogy veled maradjak? – k�rdezte.

- Ha nem nagy gond…

- Mi�rt lenne gond. Hiszen szeretlek! – Harry maga is meglep�d�tt azon, milyen k�nny� volt ezt kimondani. Szerette Ginnyt m�r nagyon r�g. De vil�g �let�ben olyan term�szet volt, aki nehezen mutatta ki azt, amit �rez. �s jelen helyzetben a szeretet�t volt a legnehezebb kimutatni m�soknak, hiszen nem akarta, hogy Voldemort kihaszn�lja ezt. Most m�gis a szavak olyan k�nnyen hagyt�k el a sz�j�t, mint amilyen k�nnyen a patak csordog�l lefel� egy erd�s hegyoldalon.

- Szeretsz engem, Harry? – k�rdezte Ginny, mint aki nem akarja elhinni, amit a fi� mondott.

- Igen – v�laszolta a fi� �s mag�hoz h�zta a l�nyt egy szerelmes cs�kra.

�jabb mennyd�rg�s hallatszott, de Harry biztons�got ny�jt� �lel�s�ben ez m�r egy�ltal�n nem zavarta Ginnyt.

Ism�t egym�s karjaiban tal�lta �ket a reggel: Harryt �s Ginnyt. A vihar m�r elm�lt, de az �gen m�g mindig sz�rke felh�k �szk�ltak. Harry mikor kinyitotta a szem�t, csak hom�lyosan l�tta, hogy egy meleg csokol�d�barna szemp�r mered az �v�be. �pp a szem�vege ut�n akart ny�lni, mikor egy k�z meg�ll�totta.

- Ne vedd m�g fel! – hallotta Ginny hangj�t. – Olyan ritk�n l�tom �gy a szemeidet. Pedig gy�ny�r�ek! K�r, hogy azok m�g� a lencs�k m�g� kell rejtened �ket!

- El sem hiszed, mennyire meg akarok m�r szabadulni t�le – s�hajtotta Harry. – A szem�veg folyton �tban van. Ha p�rbajozok valakivel, folyton att�l f�lek, hogy az�rt fogok vesz�teni, mert leesik a szem�vegem, �s nem fogok l�tni semmit.

- Ez is nyom�s �rv, de mondjuk �n eg�sz m�s miatt szeretn�m, ha eldobn�d v�gre!

- Kell lennie valamilyen m�dszernek, arra, hogy szem�veg n�lk�l is korrig�lni tudjuk a gyeng�n l�t�somat! – morfond�rozott Harry.

- K�rdezd meg Kingsleyt, vagy a t�bbi feln�ttet. Biztos tudnak mondani valamit.

- Igazad lehet!

Harry most m�r felh�zta a szem�veg�t �s fel�lt az �gyon. Ginny odahajolt �s cs�kot lehelt az ajkaira.

- Ezt most mi�rt kaptam? – vonta fel a szem�ld�k�t csod�lkozva Harry.

- Mert h�la neked, j�l aludtam az �jjel. �vek �ta nem aludtam ilyen j�l, mik�zben �jjel vihar volt. K�sz�n�m!

- Nincs mit! Mit gondolsz! A t�bbiek felkutatt�k m�r ut�nam a h�zat?

- Kit �rdekel?

Harry felnevetett �s mag�hoz r�ntotta Ginnyt. A l�ny kacagva zuhant Harryre �s hagyta, hogy a fi� kezei v�gigkalandozzanak a h�t�n.

- Igazad van! Kit?

Azzal Harry megcs�kolta Ginnyt.

Harry r�gt�n aznap besz�lt Kingsleyvel a probl�m�j�r�l. Az auror elmes�lte a fi�nak, hogy van r� m�dszer, �s a Szent Mung�ban el is tudj�k v�gezni. Fel is aj�nlotta Harrynek, hogy k�r sz�m�ra egy id�pontot. Harry r�b�lintott az aj�nlatra. Mindent megadott volna, hogy megszabaduljon a szem�veg�t�l. Olyan kiszolg�ltatottnak �rezte mag�t vele. Nem akart folyton a miatt agg�dni, hogy mi lesz akkor, ha p�rharc k�zben leesik.

�m jelenleg volt most enn�l fontosabb dolga is. M�g mindig nem ker�lt el� Dumbledore neki sz�nt eml�ke. Meg kellett tudnia, Mordon hova rejtette el. Ismerve Dumbledore-t, sok mindent eltitkolt el�le, m�g �lt �s �ppen ez�rt abban az eml�kben rengeteg olyan inform�ci� lehet, ami fontos lehet Harry sz�m�ra.

Harry �s bar�tai m�r felkutatt�k az eg�sz h�zat, de nem tal�ltak semmit. Ismerve Mordont, tudt�k, hogy az auror j�l elrejthette, nehogy illet�ktelen kezekbe ker�lj�n.

M�sodszori �jrakutat�s ut�n, Harry v�gre elfogadta, hogy az eml�k nincs a h�zban, �s valahol m�shol kell keresni. Nem volt j� h�r. Nagyon nem.

Hermione �s Ron �ppen azon vitatkoztak, hogy hol kellene keresni m�g az �veget. Hermione a Roxfortot javasolta, Ron az auror h�z�t. Harry csak f�l f�llel figyelt r�juk. Eg�sz m�shol j�rtak a gondolatai. Megpr�b�lta felid�zni besz�lget�seit Mordonnal, h�tha az �reg megjegyz�seiben v�laszt kap a k�rd�seire. Mordon mindig is egy k�l�nleges egy�nis�g volt. Olyan ember, akire a t�lzottan �vatos kifejez�s is enyhe lett volna.

M�r Ron �s Hermione is abbahagyt�k a veszeked�st, amikor Harrynek hirtelen sz�get �t�tt valami a fej�ben. Esz�be jutott egy besz�lget�se Mordonnal, amikor arr�l volt sz�, hogy Hermione vajon hova rejthette el Ron el�l a sz�let�snapi aj�nd�k�t.

„- Nem tudom! De �n a hely�be olyan helyre rakn�m, ahol mindenki l�tja. Az ember hajlamos az olyan dolgokat nem �szrevenni, amik kisz�rj�k a szem�t. Legal�bb is ha �n el akarn�k rejteni valamit, azt biztos szem el� rakn�m!”

- Ha el akarsz rejteni valamit, rakd szem el�! – suttogta Harry maga el�.

- Parancsolsz? – k�rdezte Ron.

Harry hirtelen felpattant �s izgatottan az ajt� fel� kezdett rohanni. K�zben m�r egy p�lca n�lk�li var�zslattal mag�hoz h�vta a k�peny�t.

- Harry! Mi van veled? – �lltak fel bar�tai is.

- Mordon mindig azt mondta: Ha el akarsz rejteni valamit, rakd szem el�! Azt hiszem, tudom, hol kell keresn�nk az eml�ket!

- �s hol?

Most m�r Ron, Hermione �s Ginny is a k�peny�k�rt ny�ltak �s k�vett�k Harryt lefel� a l�pcs�n.

- Ir�ny a Miniszt�rium! – adta ki az utas�t�st Harry �s m�r hoppan�lt is.

Bar�tai, b�r m�g nem volt teljesen vil�gos sz�mukra a helyzet, nem haboztak, hanem azonnal k�vett�k Harryt.