4. Hoppan�l�s fels�fokon

Az els� dolog, amit Harry �szrevett, Lupin csod�lkoz� arca volt. Mindketten a Weasley-csal�d h�za k�zel�ben h�z�d� erd�s�v mellett �lltak, ahonnan Harry hoppan�lt Pitont �ld�zve. A volt s�t�t var�zslatok kiv�d�se tan�r m�g zih�lt a fut�st�l, �s m�g�tte lassan befutott a F�nix Rendj�nek t�bbi tagja is, Mr Weasleyvel �s Tonksszal az �len. Mordon sebesen p�rg� szemmel mustr�lta Harryt, aki ekkor �szrevette, hogy a gyapj�s�l, amit Elanor adott, m�g mindig rajta van.

- Te meg hova t�nt�l, Harry? – k�rdezte Lupin �szinte megr�k�ny�d�ssel– Egy pillanatig nem volt�l itt, �s… - tekintete v�gigfutott Harryn - �s mi ez a s�l?
Harry zavartan ler�ngatta mag�r�l az �rulkod� ruhadarabot. Fogalma sem volt hogy mit mondjon. Se Dumbledore-r�l, se Pitonr�l nem besz�lhetett. A F�nix Rend minden jelenlev� tagja leplezetlen k�v�ncsis�ggal b�mult r�.

- Nos �n… h�t… azt hiszem elrontottam egy hoppan�l�st. – fejezte be sut�n, �s elv�r�s�d�tt, amikor mag�n �rezte Mordon �that� pillant�s�t. Igyekezett elz�rni az elm�j�t a j� legilimentor h�r�ben �ll� aurort�l.

- �rtem – zend�lt fel Mordon recseg� hangja - Teh�t azt a mocskos Pitont k�vetve ink�bb beugrott�l s�lat v�s�rolni, igaz, Potter? – Lupin egy rosszall� pillant�st vetett az �reg aurorra, majd Harryre n�zett.

- Rendben van Harry, ha nem akarod, nem faggatunk, de ha valami fontos t�rt�nt, el kell mondanod.

Harry nem viszonozta Lupin pillant�s�t, �s p�r pillanatig azon t�prengett, hogy mit v�laszoljon.
- Semmi olyasmi nem t�rt�nt, ami jelenleg l�tfontoss�g� a F�nix Rendj�nek – mondta v�g�l.

Mordon felhorkant, �s ves�be hatol� pillant�ssal mustr�lta Harryt.

- Rem�lem tudod Potter, hogy a Rend tagjai csapatj�t�kosok. Ha m�r felvesz�nk a tagok k�z�, szeretn�nk tudni, hogy megb�zhat� vagy-e.
Harry csod�lkozva n�zett az aurorra, de miel�tt b�rmit mondhatott volna, Tonks rosszall�an korholni kezde a f�rfit.

- Ugyan m�r Alastor. Csak nem gondolhatod komolyan, hogy Harry �t�llt Tudodki csatl�sai k�z�. Ha hallgat, akkor annak megvan az oka.

A t�bbiek egyet�rt�en mormogtak.

- �n teljesen megb�zom Harryben – mondta Lupin biztat� mosollyal, amit a fi� most viszonzott is – Ha t�rt�nt is valami, minden bizonnyal… mag�nterm�szet� volt. El�g nagy m�r ahhoz, hogy eld�ntse, mir�l kell vagy nem kell besz�lni.

Harry h�l�san n�zett r�gi tan�r�ra, majd a t�bbieken is v�gigsiklott a tekintete.
- Komolyan gondolt�k, hogy felvesznek a Rend tagjai k�z�?
- �pp ezt besz�lt�k meg a dementort�mad�s el�tt – v�laszolt Lupin – a tegnapi akci�d, �s persze az azel�ttiek is egy�rtelm�en feljogos�tanak arra, hogy teljes jog� tagja legy�l a F�nix Rendj�nek. S�t, ami azt illeti, tekintettel a k�r�lm�nyekre… b�r err�l m�g nem tartottunk szavaz�st…

Lupin kiss� zavartan v�gign�zett a Rend tagjain. �gy l�tszik mindannyian tudt�k, mir�l van sz�, mert Tonks mosolyogva b�lintott a ki nem mondott k�rd�sre, valamint Mr Weasley, Bill, �s Kingsley is biccentett. V�g�l Mordon is b�lintott, le sem v�ve a m�gikus szem�t Harryr�l.

- Sz�val �gy gondoltuk… - folytatta Lupin – Hogy mivel Dumbledore hal�l�val imm�r te vagy az egyetlen, aki tudta, hogy mire k�sz�l az utols� p�r h�napban, �t k�ne venned a Rend szellemi vezet�s�t.

Harry egy pillanatig �gy n�zett a t�bbiekre, mintha valami tr�f�t�l tartana. �m ahogy v�gign�zett az arcukon tudta, hogy komolyan gondolj�k.

- �gy �rtj�k – f�zte tov�bb a sz�t Lupint - te vagy az egyetlen, aki tudta, hogy merre j�rt Dumbledore, amikor napokra elt�nt az iskol�b�l. Nincs igazunk?

Harry b�lintott, de k�zben gondolatok sz�zai cik�ztak a fej�ben.

- �s azt is sejtj�k, hogy a tervnek titokban kell maradnia a lehet� legt�bb ember el�tt. B�r szeretn�nk, ha megosztan�d vel�nk, el tudunk k�pzelni olyan helyzetet, amikor ezt nem teheted meg. Azonban ilyenkor is felt�tlen seg�ts�gre sz�m�thatsz a Rend r�sz�r�l, �s nem fogunk k�rdezni semmit. Ahogy annak idej�n Dumbledore-t�l sem k�rdezt�nk.

Harry nem tudta, hogy mit mondjon. Esz�be jutott az igazgat� p�r perccel ezel�tti tan�csa, hogy ne z�rk�zzon el azokt�l, akik seg�teni akarnak neki. Biztons�ggal t�lt�tte el a tudat, hogy a F�nix Rendj�nek tagjai egy emberk�nt mellette �llnak. H�l�san n�zett v�gig a csapat tagjain.

- Nagyon k�sz�n�m. – mondta v�g�l, �s valahogy feln�ttebbnek �rezte mag�t, mint b�rmikor el�tte – De Dumbledore professzor hely�t nem vehetem �t. Viszont lesznek olyan dolgok, amikor megk�rem valamire a Rendet… ami tal�n �rtelmetlennek vagy feleslegesen kock�zatosnak t�nik, m�gis…

- Akkor is k�vetni fogunk – mosolygott lelkesen Tonks, �s a haja r�zsasz�n�bbnek t�nt, mint valaha – Most viszont vissza k�ne menn�nk a t�bbiekhez, szerintem Mollyt a sz�vroham ker�lgeti, hogy mi t�rt�nhetett itt.

- K�s�bb majd megbesz�lj�k a r�szleteket – mondta Lupin is, �s mindannyian visszaindultak az �nneps�g helysz�ne fel�. A t�bbieknek l�that�an fogalmuk sem volt arr�l, hogy mi t�rt�nik az erd� sz�l�n, mert m�g mindenki az esem�nyek hat�sa alatt volt.

A vend�gsereg egy r�sze dehoppan�lt, �gy el�gg� lecs�kkent a l�tsz�m. Mrs Weasley eddig er�lyesen visszatartotta Ront �s Hermion�t, hogy ne szaladjanak Harry ut�n, de most m�r nem b�rt vel�k. V�g�l a h�rom j�bar�t valahol f�l�ton tal�lkozott �ssze.

- Harry, j�l vagy? – zih�lta Hermione, olyan hanggal, mint aki az ideg�sszeroppan�st�l menek�lt meg �ppen – az a sok patr�nus-mad�r… csod�latos volt!

Ron buzg�n b�logatott. Kettej�knek �gy l�tszik nem t�nt fel Harry elt�n�se, hiszen t�volabb �lltak az esem�nyekt�l, mint a Rend tagjai.

- Ja, szuper volt. – folytatta Ron – De eddig azt hittem, hogy szarvas alak� a patr�nusod. Hogy csin�ltad?

Harrynek beleker�lt p�r m�sodperc�be, m�g r�j�tt, hogy mir�l besz�lnek a bar�tai. A var�zslatot �r�kkal ezel�tt hajtotta v�gre (legal�bbis az � szemsz�g�b�l) b�r mintha napok teltek volna el az�ta.

- H�t, alkalmaztam a t�rgysokszoroz� b�b�jt a patr�nus-var�zsra – mondta, �s k�zben ker�lte Hermione pillant�s�t. Ilyen �tletei �ltal�ban a l�nynak szoktak lenni, �s att�l tartott, hogy tal�n megs�rt�dik a dolgon.

- De h�t az lehetetlen! – �rvelt Hermione, akit szakmailag teljesen leny�g�ztek a madarak. - A Meliorus-b�b�jt nem lehet id�z�-b�b�jokra alkalmazni!

Ron bossz�san felhorkant.
- Ugyan m�r, Hermione – korholta le a l�nyt. – Azt a k�nyvek mondj�k. De te magad is l�ttad, hogy Harrynek siker�lt.

Most Lupin is bekapcsol�dott a besz�lget�sbe.
- Azt hiszem, Hermion�nak igaza van. A Meliorus-b�b�jt t�nyleg nem lehet a patr�nusok sz�m�nak vagy erej�nek megn�vel�s�re haszn�lni. Harry az igazi var�zslatot val�sz�n�leg �ntudatlanul, nonverb�lisan v�gezte el, a kimondott b�b�j teljesen hat�stalan maradt volna. – majd mosolyogva Harryhez fordult – Nem is rossz teljes�tm�ny, fogalmam sincs, hogy hogy csin�ltad.

Harry kezdte k�nyelmetlen�l �rezni mag�t.

- Az az igazs�g, hogy nekem sem. Biztos sokat jelentett, hogy meggy�z�d�sem szerint m�k�dnie kellett volna. Ez persze azt jelenti, hogy nem tanultam meg a leck�t – tette hozz� mosolyogva, �s a t�bbiek is vigyorogtak. L�tta, hogy a bar�tainak legal�bb ezer k�rd�se van, de egy szemmozdulattal jelezte Ronnak, hogy ne most, �gy bel�fojtotta a sz�t. Tudta, hogy valamennyit el kell �rulnia nekik, �s a Rend tagjainak is, csak m�g nem tudta eld�nteni, hogy mit �s hogyan.

Visszat�rtek teh�t az �nneps�g helysz�n�re.

- Nem maradtak sokan – jegyezte meg Harry Mrs. Weasleynek, aki r�gt�n odarohant hozz�, mintha saj�t szem�vel akarna meggy�z�dni a teljes testi �ps�g�r�l.

- Legal�bb t�bb marad nek�nk a tort�b�l – mondt�k vigyorogva az �ppen oda�rkez� ikrek.
- Harry, nem volt semmi az a sok patr�nus – monda George – nem hiszem, hogy Tudjukki ezut�n pr�b�lkozna dementorokkal.

Harry ezen egy pillanatig elgondolkozott. Tegnap a kezd� hal�lfal�k Bellatrix ir�ny�t�s�val, ma dementorok, akiket Piton vezetett… Voldemort tal�n az erej�t pr�b�lgatja? Szeretn� kiismerni, miel�tt a v�gs� csat�ra ker�lne a sor? Ez azt jelenti, hogy m�r nem veszi idi�ta k�ly�knek, akit b�rmikor elpuszt�that… Egy cseppnyi el�gedetts�g buzogott fel benne p�r pillanatra, de gondolataib�l nemsok�ra kiz�kkentette Ron k�rd�se.

- J�l l�ttuk, hogy Piton volt az erd� sz�l�n?
Harry b�lintott, majd sietve hozz�tette.

- De gyorsan dehoppan�lt.
- Gy�va �rul� f�reg – morgott Fred – m�g annyira sem maradt itt, hogy kapjon egy j� orrbaver�st. Nem mintha nem lenne �gy is el�g g�rbe az orra.

Ezen mindannyian nevettek, kiz�kkenve egy kicsit a b�skomor hangulatb�l. Hi�ba, gondolta Harry, az ikrek k�pesek m�g a legs�t�tebb esem�nyekben is megtal�lni a humort.

A megmaradt t�rsas�gnak viszont elment a kedve az �nnepl�st�l. A legt�bben kis csoportokat alkotva besz�lgettek, m�gnem teljesen bes�t�tedett. Harry igyekezett kimaradni ezekb�l, mert f�lt, hogy olyan t�m�ra terel�dik a sz�, amir�l nem besz�lhet. Amikor elmentek a vend�gek, �s Bill is elindult Fleurrel n�sz�tra Egyiptomba, seg�tett helyrerakni az asztalokat, �s a padokat.

Ron �s Hermione ek�zben v�gig arra v�rtak, hogy lecsaphassanak r�. Mikor minden a hely�re ker�lt (B�r Mrs Weasley v�ltig panaszkodott, hogy most napokig takar�that) v�gre egyed�l tal�lhatt�k.

- Harry, most m�r lenn�l sz�ves elmondani, hogy mi t�rt�nt? – k�rdezte kiss� s�rt�d�tten Ron, �s Hermione sem tiltakozott a hangnem ellen. – Hermione azt mondja, hogy l�tott t�ged p�r m�sodpercre elt�nni. �s mi volt az a s�l, amit a kezedben szorongatt�l? �s mit akart t�led a F�nix Rendje?

Harry b�nb�n�an n�zett r�juk.

- Nagyon sajn�lom… Minden el fogok mondani, de a most t�rt�nteknek nagyon nagy t�tj�k van. Nem szabad elhangozniuk csak �gy… - egy pillanatig t�prengett - Hermone, nem tudsz valami m�gikus v�delmet, ami megakad�lyozza, hogy egy titkot kihallgasson valaki, vagy a titkot birtokl�k k�z�l b�rkit k�nyszer�teni lehessen az el�rul�s�ra?

Hermione l�zasan kutatott az eml�kezet�ben.

- A Fidelius-b�b�jnak sok v�ltozata van a titkok elrejt�s�re. Tudunk olyat csin�lni, ami k�pes erre, de… Egy olyat var�zslatot sem tudok, ami ellen�llna egy nagyhatalm� m�gusnak…

- Vagyis Voldemort ki tudn� szedni b�rmelyik�nkb�l – foglalta �ssze Harry, �s bossz�san megcs�v�lta a fej�t. Igaz�b�l szerette volna elord�tani mag�t, hogy Dumbledore �l, �s Piton az � oldalukon �ll, de tudta, hogy nem teheti meg. Hossz� id� �ta most kellett el�sz�r titkol�znia a bar�tai el�tt.

- Sajn�lom, de most nem mondhatom el. M�r az is nagy vesz�lyt jelent, hogy az �n fejemben ott van minden.

- M�r megint mi az a h�sies marhas�g, amit csin�lt�l? – k�rdezte Ron most m�r hat�rozottan s�rt�d�tten. - Egy�bk�nt is mi t�rt�nhetett p�r m�sodperc alatt?

- El�g sok minden, �s nem p�r m�sodpercr�l van sz� – v�laszolt Harry, �s Hermione, akinek m�r volt dolga id�nyer�vel, egy halk „�h”-t hallatott – de p�r nap m�lva kital�lom, hogyan mondhatom el. Tal�lnunk kell egy var�zslatot, �gyhogy musz�j lesz megk�rdeznem err�l… valakit. – fejezte be kicsit furcs�n, mert m�r majdnem kimondta Dumbledore nev�t.

- H�t j�… - mondta Ron kicsit m�g mindig bossz�san – de miel�tt hal�los vesz�lybe keveredn�l, tudni szeretn�nk, hogy mi az.

- Felt�tlen�l – vigyorgott Harry, majd m�lyet szippantott az esti leveg�b�l – Nem j�tszunk egy parti sakkot, Ron?

Ron arc�ra ki�lt a szok�sos vigyor.
- Dehogynem! Hozom a t�bl�t!
Hermione sz�npadiasan az �gnek emelte a tekintet�t.
- Meg vagytok ti �r�lve? �jf�l elm�lt, �s holnap kora hajnalban indulnotok kell a hoppan�l�s vizsg�ra!
- Mi�rt? – k�rdezett vissza Harry – hiszen csak kilenckor kezd�dik!
- Pontosan! – replik�zott a l�ny - �s a Miniszt�riumban lesz, Londonban! Hogyan akarsz oda�rkezni, tal�n egy enged�ly n�lk�li hoppan�l�ssal?

Harry elv�r�s�d�tt, Ron viszont felr�h�g�tt.
- Az sz�p bel�p� lenne!

V�g�l Hermione morgol�d�s�ra megadt�k magukat, �s lemondtak a sakkr�l. Harry am�gy is hullaf�radt volt a hossz�ra ny�lt �s mozgalmas nap ut�n. A szob�j�ba be�rve Hedviget csak egy fut� mosollyal �dv�z�lte, �s a ruh�it hanyagul ledob�lva befek�dt az �gy�ba. Ezut�n m�r csak p�r pillanatig tudott t�prengeni a nap esem�nyein, hamarosan ugyanis m�ly �lomba zuhant.

--------------------------------------------------------------------------------------------------

M�snap reggel a k�t fi� csak Mrs Weasley kitart� ostroml�sa ut�n tudott fel�bredni. Hermione �gy d�nt�tt, hogy elk�s�ri �ket, �s m�r a konyh�ban v�rt. Kapkodva ettek valami reggelit, majd Mr Weasleyvel elindultak a h�z melletti gar�zshoz.

Harry igencsak meglep�d�tt, amikor a gar�zsajt�t felnyitva egy Ford Angli�t pillantott meg. P�r pillanatra azt hitte, hogy ugyanaz, ami elk�borolt a Tiltott Rengetegben, de Mr. Weasley megnyugtatta, hogy a kocsi teljesen �j szerzem�ny (b�r Vernon b�csi sz�rny�lk�d�tt volna az „�j” jelz� hallat�n) �s sietve lesz�gezte, hogy ezt nem b�tyk�lte meg semmilyen b�b�jjal.

Harry ennek ellen�re �szrevett p�r apr�s�got, ami a mugli kocsikban biztos nem fordul el�, de nem eml�tette meg Mr. Weasleynek. P�ld�ul, az utast�rben t�z szem�ly k�nyelmesen elf�rhetett, a sebess�gv�lt� mag�t�l mozgott (Harrynek volt egy olyan gyan�ja, hogy Mr Weasley am�gy sem tudn� haszn�lni) �s a m�szerfalon id�r�l id�re villog� feliratok jelentek meg, p�ld�ul „Vigy�zz a ker�t�sre, te vand�l!” �s „F�kezz, muglik az �ttesten!”.

Az �t el�g esem�nytelen�l telt el. Ronon elhatalmasodott a vizsgadrukk, �s az arca kezdett z�ldes sz�nezetet �lteni. Harry n�ha elb�biskolt, mik�zben csak felsz�nesen hallotta, hogyan nyugtatja Hermione Ront. � a r�sz�r�l v�gtelen nyugalmat �rzett. Egyr�szt el�g j�l tudott hoppan�lni, m�sr�szt imm�r k�ptelen volt olyan dolgok miatt izgulni, mint egy vizsga.

Mr Weasley v�g�l leparkolta az aut�t a sz�k sik�torban, ami a Miniszt�riumba vezetett, �s mindannyian lementek a l�togat�kat sz�ll�t� telefonf�lk�vel. Majd nagy nehezen megtal�lt�k a vizsga helysz�n�t, egy nagyobb termet a harmadik emeleten, ahol m�r n�h�ny di�k v�rakozott, legt�bben a sz�leikkel egy�tt. Val�sz�n�leg nem engedt�k el �ket egyed�l – futott �t Harry agy�n.

Miel�tt elb�cs�zott volna, Mr Weasley f�lrevonta Harryt.

- Nem tudom, hogy igazam van-e – kezdte kicsit zavartan – de sajnos azt kell mondanom, hogy a Miniszt�rium igyekszik megnehez�teni az �letedet. Persze nem nyilv�nosan, mert az k�zfelh�borod�st okozna, de nagyon is j�l j�nne nekik egy olyan h�r, hogy a nevezetes Harry Potter megbukott egy egyszer� hoppan�l�s vizsg�n… Tudom, hogy tudsz hoppan�lni, de att�l tartok, hogy igazs�gtalanok lesznek veled.

Mr Weasley az utols� p�r mondatot m�r hadarva mondta, majd Harry v�lasz�t meg sem v�rva megveregette a v�ll�t, majd a fi��t is �s elsietett.

- Mit akart t�led apa? – k�rdezte Ron.
- Szerinte a Miniszt�rium igyekszik megbuktatni a vizsg�n – vonta meg a v�ll�t Harry, �s megpr�b�lt elk�pzelni olyan feladatot, amit nem tud megcsin�lni.

Le�ltek a v�rakoz�k k�z�, �s hallgatt�k, amit egym�s ut�n sz�l�tj�k be a di�kokat a terembe. Nem voltak t�l sokan, �s mind Roxfortosok. Harrynek esz�be jutott, hogy most Malfoynak is itt k�ne lennie, de a fi� persze nem volt sehol. �pp megeml�tette Ronnak �s Hermion�nak a t�m�t, hogy vajon mit csin�lhat most a Mardek�ros fi�, amikor a nev�t sz�l�tott�k a teremb�l ny�l� kisebb szob�b�l.

- Potter, Harry! – mondta egy szigor� k�lsej� n� – k�rem, f�radjon be!

Harry fel�llt, majd bement a kisebb terembe. Ahogy a vizsgabizotts�gra n�zett, leesett az �lla. A szigor� k�lsej� n� mellett ott �lt Derreng professzor, a hoppan�l�s-tan�ruk, a t�le jobbra pedig… Umbridge. A n� kisl�nyos mosollyal n�zett Harryre, �s a haj�ban a masni ellenszenves lila sz�nben pomp�zott. Visszatasz�t�bb volt, mint valaha.

- Nah�t Harry, ism�t tal�lkozunk – kuncogott Umbridge – K�rlek foglalj helyet, am�g b�v�l�nk neked egy feladatot.

Harry le�lt az asztallal szemben, �s n�vekv� aggodalommal figyelte, amint Umbridge maga el� vesz egy kis arany �st�t, �s p�r mozdulatot �r le felette a p�lc�j�val. Az �stb�l kirep�lt a pergamendarab. Umbridge mosolyogva megszeml�lte (ett�l Harrynek futkosott a h�t�n a hideg) majd neg�des mosollyal fordult a t�bbiekhez, �tadva nekik a cetlit.

- Nagyon �rdekes, a huszon�t�s t�telt kapta – mondta kuncogva.

Derreng professzor arca meglepet�st t�kr�z�tt.
- De hiszen csak huszonn�gy t�tel van!

Umbridge nem hagyta abba a kuncog�st, �s Harry most m�r val�ban rosszat sejtett.
- �h, Rufus �gy gondolta, hogy azok nem tesztelik el�gg� a k�pess�geket, ez�rt betett�nk m�g n�h�nyat. B�torkodtam ma reggel elhelyezni az �stben… itt van valahol a miniszteri hat�rozat. Hova is tettem? – mondta Umbridge. Mik�zben a t�sk�j�ban keresg�lt, Derreng professzor elolvasta a cetlit, �s az arca k�zben egyre v�r�sebb lett, ami ritka jelens�g volt n�la.

- Ezt nem gondolhatja komolyan! – mondta felh�borodottan, �s a cetlit lobogtatta – l�tni akarom azt a hat�rozatot!

Umbridge el�rakta a lepecs�telt pap�rt.
- A miniszter �r rem�li, hogy �n is egyet�rt az �j�t�sokkal – mondta, �s Harry egy�rtelm� fenyeget�st �rzett a kisl�nyos affekt�l�s m�g�tt. Val�sz�n�leg ezt Derreng professzor is meg�rezte, mert zavartan Harryhez fordult.

- �hm… tess�k, itt van a feladata. Olvassa el.

Harry kiss� remeg� k�zzel �tvette a pap�rt, amin ez �llt:

„Hoppan�ljon a halad� K�bor Grimbuszra, majd vissza. Ottl�t�t a sof�r al��r�s�val igazolja”

Nem n�zett fel Umbrigde-re, �s igyekezett semmilyen �rzelmet sem el�rulni, ami nehezen ment.

- Kezdheti – mosolygott Umbridge.

Harry oda sem figyelt r�, �s pr�b�lt a c�lra gondolni, de sehogy sem siker�lt. Egyr�szt Umbridge f�rk�sz� pillant�sa miatt, m�sr�szt r� kellett j�nnie egy nyilv�nval� t�nyre, mik�zben gondolataival a c�lt kereste.

- A K�bor Grimbusz egyszerre t�bb helyen is van – n�zett r� Derreng professzorra �sszevont szem�l�kkel. Az eddigi hoppan�l�sain�l vil�gosan l�tta a c�lt, most viszont csak annyit �rzett, azt is halv�nyan, hogy a busz valahol D�l-Angli�ban tart�zkodik.

Derreng professzor les�t�tte a szem�t, a szigor� �br�zat� n� pedig szinte sajn�lkozva n�zett, ezzel szemben Umbridge mosolygott.

- Sz�val nem tudod megcsin�lni a feladatot, Potter? – k�rdezte diadalmas hanggal. Harry a szem�be n�zett, most el�sz�r, �s Umbridge valahogy elfelejtett mosolyogni.

Harry sz�vesen meg�tkozta volna, de k�zben t�madt egy �tlete. A buszt ugyan nem l�tja, de tal�n ha er�sen koncentr�lna a sof�rj�re, Ernie-re… Pitont is tudta k�vetni egy id�ben nem meghat�rozott helyre, tal�n Ernie-t is tudja egy t�rben hat�rozatlanra…

Felid�zte a sof�r arc�t, a s�r�s�veg-szem�vegekkel egy�tt, �s v�gre megtal�lta a c�lt! Szinte l�tta, ahogy Ernie a korm�nyt r�ngatta. Harry arc�n egy �rnyalatnyi vigyor ter�lt sz�t, �s a k�vetkez� pillanatban hoppan�lt.

K�zvetlen�l Ernie mell� �rkezett, aki meglepetten n�zett r�. Pillanatnyi figyelmetlens�ge miatt egy lovasszobor k�nytelen volt elugrani az �tj�b�l, azt�n hirtelen egy erd� k�zep�n voltak, ahol a f�k sz�d�letes gyorsas�ggal hajlottak ki a rohan� veszedelem el�l.

- Nah�t, Harry, nem gondoltam, hogy �gy beugrasz. L�tom nem siker�lt l�v� tenni�k – vigyorgott fogatlan mosoly�val.

- Valahogy �sszehoztam – mosolygott Harry – Adn�l egy al��r�st, hogy itt j�rtam?

- Nan�, hogy adok – mondta Ernie, �s elengedte a korm�nyt. Harry ijedten rezd�lt �ssze erre a moztulatra, de �gy l�tszik, a korm�nyz�s eddig se sokat seg�tett. Amennyire meg tudta �llap�tani, Harry ugyanannyi fejvesztve menek�l� villanyoszlopot, h�zat �s hegyet l�tott, mint Ernie vezet�se k�zben. V�g�l a vaksi sof�r �tny�jotta neki a cetlit, amin az al��r�sa �s a pontos id� is rajta volt, �s b�cs�z�ul ism�t r�vigyorgott.

- Meg�lljak, hogy k�nnyebben visszatal�lj? – k�rdezte.

- Nem sz�ks�ges – mondta Harry, �s felid�zte Umbridge arc�t a visszanavig�l�shoz. Meglepetten tapasztalta, hogy ez sokkal k�nnyebben ment, mint Ernie bem�r�se. – Minden j�t, Ernie – k�sz�nt el – rem�lem, Stant nemsok�ra kiengedik… - Ernie biccentett, �s figyelte, amint Harry dehoppan�l.

A vizsgabizotts�g �rdekl�dve tekintett a felbukkan� Harryre, �s a kez�ben tartott pap�rra. Umbridge egy karny�jt�snyira volt Harryt�l, �s egy ut�lkoz� mosoly k�s�ret�ben vette �t a fel� ny�jtott cetlit. �tfutotta Ernie ugr�l� bet�it, majd megsemmis�lten hagyta, hogy Derreng kivegye a kez�b�l a pap�rt.

- Azt hiszem, a feladatot remek�l teljes�tette, Mr Potter – mosolygott Derreng – ez ellen Miss Umbridge-nek sem lehet kifog�sa, ugyeb�r?

Umbridge nem v�laszolt, de Harrynek felt�nt, hogy az arca most m�r sz�nben is hasonl�t egy b�k��hoz. Derreng el�vett egy z�ld �rnyalat�, lepecs�telt pergamenlamot, �s kit�lt�tte, majd al��rta. A szigor� k�lsej� n� �tfutotta a pap�rt, majd egy apr� mosollyal al��rta, �s Umbridge el� rakta. A volt SVK-tan�r nem mozdult. A pap�r fejl�c�re n�zett.

- Hogy �rti azt, hogy h�rmas kateg�ri�j� hoppan�l�si jogos�tv�nyt kap? Ez egy egyes kateg�ri�s vizsga!

Derreng mosolygott.
- Ha j�l eml�kszem, a szem�lyt k�vet� hoppan�l�s ismeretlen helyre a h�rmas kateg�ria k�vetelm�nyeit is kiel�g�ti. A magam r�sz�r�l �gy l�tom, hogy Mr Potter meg�rdemli ezt a jogos�tv�nyt.

- �n ezt nem fogom al��rni! Ez szab�lyellenes!
- Tal�n van erre is rendelete? – k�rdezte �rtatlanul Derreng. Umbridge ut�lkozva ell�kte a pap�rt maga el�l, �s felszegett fejjel kivonult. Derreng professzor m�g mindig l�zad� hangulatban volt, �s el�gedett mosollyal n�zett a n� ut�n, majd �tny�jtotta Harrynek a z�ld pergament.

- Gratul�lok, Mr Potter. Szerencs�re k�t vizsgabiztos al��r�sa is el�g a jogos�tv�ny kiad�s�hoz. Igaz�b�l Miss Umbridge csak ma reggel csatlakozott hozz�nk – mondta, enyhe �lt adva a szavainak.

- K�sz�n�m – b�lintott Harry, �s azon gondolkozott, hogy csod�lkozna, ha Derreng m�g sok�ig v�gezhetn� ezt a munk�t a Miniszt�riumban.

K�vetkez�nek Ront sz�l�tott�k be, �gy csak egy b�ztat� pillant�ssal tudta b�tor�tani, majd besz�molt Hermion�nak az esem�nyekr�l. A l�ny elismer�ssel n�zett Harryre, majd � is elmondta, amit v�rakoz�s k�zben Ronnal hallottak. Sokan ugyan elmentek m�r, de n�h�ny sz�l� a terem egyik sark�ban vitatkozott. Hermione �vatoss�gb�l lehalk�totta a hangj�t.

- Mindenki a Roxfortr�l besz�l. F�leg a sz�l�k vitatkoznak. N�h�nyan nem fogj�k visszaengedni a gyerekeiket az iskol�ba, n�h�nyan pedig �gy gondolt�k, hogy a gyerekeiknek a lehet� legt�bbet kell megtanulniuk, hogy megv�dhess�k magukat. Szorosan fog kij�nni a di�ks�g fele…

Harry egy pillanatig t�prengett, azt�n �gy d�nt�tt, hogy beavatja Hermion�t.
- �n m�gis visszamegyek j�v�re.
- Hogyhogy? – n�zett r� meglepetten a l�ny – h�t nem megy�nk el megkeresni a…

Harry gyorsan k�zbesz�lt.
- Ne itt! Igaz�b�l… hm… r�j�ttem, hogy vissza k�ne mennem. Hallottam valami olyasmit, hogy a mostani SVK-tan�runk nagyon j� lesz, �s a seg�ts�g�nkre lehet.

Hermione �sszevonta a szem�ld�k�t.
- Fogadjunk, hogy ennek k�ze van a tegnap t�rt�ntekhez.

Harry kicsit k�nyelmetlen�l �rezte mag�t. Sz�tlanul b�lintott, majd amikor a l�ny nagy leveg�t vett, hogy k�rd�sek eg�sz z�por�t z�d�tsa Harryre, megr�zta a fej�t.
- T�nyleg sajn�lom Hermione… Igyekszem elmondani, tal�n ma este ki tudok tal�lni valamit.

Hermione furcs�n n�zett r�, de v�g�l nem k�rdezett semmit. P�r perc m�lva mindketten mosolyogva gratul�ltak az enged�lyt szorongat� Ronnak, aki a megk�nnyebb�lten vigyorgott – azt a feladatot kapta, hogy hoppan�ljon a szoba m�sik sark�ba.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------