Potter professzor �lete els� tan�r�ja rendben ment, a harmadikos hugrabugosok meglehet�sen tehets�gesek voltak b�b�jtanb�l. Harry nagy meglepet�s�re unoka�ccse, David Dursley bizonyult a legjobbnak. K�l�nben nem kellett volna meglep�dnie ezen, hiszen hallotta Dudley-t�l, hogy a gyerek m�r kilenc h�napos kor�ban r�ptette a tort�t.

Mindazon�ltal Potter professzor kicsit agg�dott m�sodik �r�ja miatt az els�s griffend�lesekkel �s mardek�rosokkal. Nem igaz�n �r�lt neki, hogy egyszerre k�t oszt�lyt tan�tson, de Hermione �s McGalagony heteket t�lt�tt az �rarend elk�sz�t�s�vel, �gy Harry nem l�tta �rtelm�t vitatkozni Minerv�val az oszt�ly-beoszt�sokr�l.

- El�sz�r is Isten hozott az els� b�b�jtan �r�tokon! – �dv�z�lte Harry a griffend�leseket �s mardek�rosokat. – Akik nem ismern�nek, Potter professzor vagyok.

N�melyek kuncogni kezdtek: ki ne ismern� Harry Pottert?

Miut�n Harry felolvasta a n�vsort �s igyekezett megjegyezni a di�kokat n�v szerint, elkezdte a tan�t�st.

- Nos, ma az alapokkal kezdj�k. Csak a p�lc�tokra lesz sz�ks�g. Gondolom, valamennyien eregettetek m�r szikr�kat a p�lc�tokb�l, amikor megvett�tek Ollivandern�l. Szeretn�m, ha �jra megpr�b�ln�tok. Teh�t szikraes�t k�rek.

- Ez �tkozottul k�nny�! – h�zta el a sz�j�t Norbert.

- Nem v�rhatod, hogy a vid�t� b�b�jt tan�tsa az els� �r�n! – vetette oda rosszall� arccal Gilda Lockhart.

- Ki k�rdezett t�ged? – csattant fel az ifj� Malfoy �s megsuhintotta a p�lc�j�t, amely ez�st �s z�ld szikr�kat l�tt ki.

Daniel is megp�ccintette a p�lc�j�t �s neki siker�lt n�h�ny v�r�ses-arany sz�n�t kibocs�tani. Az �sszes gyereknek siker�lt szikr�kat l�vellni, legink�bb v�r�s, s�rga �s z�ld sz�n�eket.

- J�l van, l�tom, mindenkinek siker�lt – mosolygott a gyerekekre Potter professzor. – De tudj�tok, az is fontos, milyen szikr�kat �ll�tunk el�. P�ld�ul, ha vesz�lyben vagyunk, piros szikr�kat k�ld�nk fel… Meg kell tanulnotok bizonyos sz�n� �s m�ret� szikr�kat produk�lni. Most azt k�rem t�letek, hogy cikesz nagys�g� k�k szikr�kat var�zsoljatok. �gy. – Megsuhintotta a p�lc�j�t �s az azonnal kir�lyk�k, di� nagys�g� szikr�kb�l �ll� es�t bocs�tott ki. – Rajta, pr�b�lj�tok meg.

N�melyik di�knak siker�lt a feladat, m�soknak azonban gondot okozott a szikr�ik sz�ne vagy m�rete.

- Potter professzor? – Nigel Bailey, az �stolvaszt� fi� a b�jital�r�r�l, feltette a kez�t. – Van olyan var�zsige, amely seg�t a k�v�nt sz�n� �s m�ret� szikr�kat el��ll�tani?

- Nincs, Mr. Bailey. – R�zta fej�t Harry. – Ez olyan alapszint� dolog, hogy a var�zsl�k nem f�radtak azzal, hogy var�zsig�t tal�ljanak ki r�. Ez olyasmi, amit �szt�n�sen csin�lunk. Pr�b�lj koncentr�lni. Hunyd le a szemed, ha kell, �s k�pzelj magad el� di� nagys�g� k�k szikr�kat.

- Rendben. – b�lintott kiss� bizonytalanul Nigel. Daniel figyelmesen n�zte a griffend�les fi�t, ugyanis rem�lte, hogy megtanulja t�le, hogyan kell ’koncentr�lva’ elv�gezni a b�b�jt. � is ugyanazzal a probl�m�val k�zd�tt mint Nigel: szikr�i nem lettek k�kek, r�ad�sul bors� nagys�g�ak maradtak.

Egy perc �sszpontos�t�s ut�n Nigel Bailey sikerrel j�rt �s diadalmasan r�mosolygott Potter professzorra.

Daniel igyekezett Nigel taktik�j�t ut�nozni: lehunyta szem�t �s elk�pzelte a k�v�nt sz�n� �s m�ret� szikr�kat, azt�n megp�ccintette p�lc�j�t �s kinyitotta a szem�t.

V�r�sek. M�g mindig v�r�sek, �s kicsik.

Megad�an fels�hajtott. – Sosem fog siker�lni – motyogta, �s irigyen figyelte, amint Lancelot Weasley pomp�s k�k szikr�k �z�n�vel �rasztja el a tantermet. Kevinnek, Valentine-nek, �s Viviane-nek szint�n nem volt probl�m�ja a feladattal. Az �sszes mardek�rosnak is siker�lt.

- B�na vagyok – s�hajtotta Dan.

- Nem vagy – mondta Gilda.

- De igen! – v�gott vissza Dan.

- �, a kicsi Danny vinnyogni kezd! Mi�rt nem szaladsz apucihoz? – somolygott Donald Rookwood a szomsz�dos asztalt�l.

- Fogd be, ha nem akarod, hogy pof�n verjelek! – mordult r� Norbert a m�sik mardek�ros fi�ra. – Daniel csak egy kicsit… indiszpon�lt, de meg tudja csin�lni. Igaz, Dan? – Ellentmond�st nem t�r� pillant�st vetett bar�tj�ra.

- Aha – b�lintott Daniel, a koncentr�l�st�l r�ncos homlokkal, �s v�g�l kibocs�tott n�h�ny hatalmas k�k szikr�t, melyek v�letlen�l felgy�jtott�k Gilda Lockhart tal�rj�t.

- Seg�ts�g! – sik�tott a l�ny.

Potter professzor azonnal t�zolt� b�b�jt sz�rt a l�ny ruh�j�ra.

- Ki tette ezt? – k�rdezte �sszevont szem�ld�kkel a tan�r �r.

- �n, apa. – Dan a szok�sos m�ret�n�l is kisebbre zsugorodott. – �gy �rtem, Potter professzor.

- Baleset volt tan�r �r – v�dte a bar�tj�t Norbert. Harry most el�sz�r vette szem�gyre alaposabban a Malfoy fi�t. � volt az, akinek seg�tett felsz�llni a vonatra a King’s Crosson, an�lk�l, hogy k�sz�netet kapott volna �rte.. Ez a fi� b�multa annyira a sebhely�t.

Harry �sszevonta a szem�ld�k�t. Ez a fi� nem is t�nt Malfoynak. Egyed�l a szeme volt �sszet�veszthetetlen�l Malfoy-szer�: hideg sz�rke, �pp olyan, mint Lucius�. M�sr�szt, Harry hallotta, hogy Malfoy�knak v�mp�r �sei is voltak, nem csoda h�t, hogy a fi�nak ilyen s�t�t a haja. Arca pont olyan s�padt volt, mint csal�d t�bbi tagj��. Egy fi� v�mp�r �s�kkel… �s ez a fi� l�that�an a fia bar�tja lett. Harry megborzongott.

- J�l van, Lockhart kisasszony? – fordult v�g�l Gild�hoz.

- Igen, uram – b�lintott a l�ny.

Amikor az oszt�ly az els� var�zsig�t (Lumos) kezdte gyakorolni, Daniel zavartan k�zelebb hajolt Gild�hoz. – Sajn�lom. Nem akartalak felgy�jtani.

- Semmi baj – vont v�llat a kisl�ny – Tegnap v�letlen�l meg�t�ttelek a vonaton. Most te gy�jtott�l fel. Kvittek vagyunk.

Eb�did� volt, de Daniel nem volt �hes. Eg�sz nap nem evett semmit, de m�gis �gy �rezte, nem b�rna legy�rni egyetlen falatot sem - b�b�jtan ut�n pedig m�g ink�bb az volt az �rz�se.

Elrontotta. Olyan egyszer� dolgot sem volt k�pes v�grehajtani, mint a megfelel� szikr�k el�var�zsl�sa.

Egy�tt�rz�sb�l Norbert sem eb�delt.

Harry a tan�ri asztalt�l j�l l�tta, hogy fia hi�nyzik a Mardek�r asztal�t�l, �s sejtette, hogy mi�rt.

- Minden rendben, Harry? – k�rdezte Hermione.

- Nem igaz�n, Herm – r�zta a fej�t a fiatal var�zsl�.

- Nem ment j�l az els� k�t �r�d? – k�rdezte a boszork�ny agg�dva.

- Azokkal nem volt baj – vont v�llat Harry. – David Dursley nagyon tehets�gesnek bizonyult. Nem is gondoltam, hogy ilyen �gyes.

- Akkor mi�rt vagy ilyen szomor�?

- Daniel – s�hajtotta az ifj� apa.

- Mi t�rt�nt vele? – r�ncolta a szem�ld�k�t Hermione. – M�rmint azon k�v�l, hogy a Mardek�rba ker�lt �s borzalmas b�jitaltan �r�ja volt…?

- A legegyszer�bb b�b�jt sem tudja rendesen v�grehajtani, Hermione. – Harry letette a kanal�t, ugyanis elvesztette az �tv�gy�t. – El�sz�r egy�ltal�n nem tudott k�k szikr�kat produk�lni, �s mikor v�gre siker�lt neki, felgy�jtotta a Gilderoy l�ny tal�rj�t. Nem is ez a f� baj, �gy �rtem, nem minden var�zsl� olyan nagyon tehets�ges, de… a l�nyeg az, hogy le van t�rve miatta. L�ttam a szem�ben a f�jdalmat, Herm. Val�sz�n�leg a mosd�ban �ld�g�l mag�ba roskadva.

- Nem hiszem – r�zta a fej�t amaz. – Nem az a t�pus, aki let�rik. T�ls�gosan hasonl�t r�d, Harry. Er�s fi�. Sok mindent elvisel. Most biztosan el van keseredve, de majd er�t vesz mag�n. – B�ztat�an megszor�totta a f�rfi kez�t. – B�zz benne.

Harry f�lszegen b�lintott, �jra a ragulevesre ford�tva figyelm�t. – Ah, jut eszembe, honnan tudod, hogy Dannak borzalmas b�jitaltan �r�ja volt?

- Viv �s Val mondta, hogy Piton nem kedveli Dant, az biztos. De az �n gyerekeimet �s Kevint se szereti. Csak a szok�sos Piton-f�le viselked�s.

Harry sz�ja mosolyra h�z�dott, azt�n egyb�l elkomorodott, amint Aberforthre �s Minerv�ra n�zett. A p�r mindk�t tagja olyan volt, mint aki kar�t nyelt. �, szeg�ny �rd�g, gondolta Harry, �s sz�ve sz�nalommal telt meg Aberforth ir�nt. Biztos megint �sszeveszett McGalagonnyal. De t�nyleg megmondhatta volna neki, hogy m�r volt egy feles�ge.

* * * * *

- Az eb�dnek m�r v�ge �s �n majd �hes halok! – nyafogott Norbert, mik�zben � �s Daniel lefel� s�t�ltak a folyos�n. Dan rem�lte, hogy a s�t�t�l jobb kedvre der�l, de eddig sajnos nem javult a hangulata.

- Nem k�rtelek, hogy gyere velem s�t�lni. Menj �s eb�delj meg. �n nem vagyok �hes – felelte Dan.

- Nem hagylak egyed�l ebben az �llapotban. M�g esetleg… - Norbert hangja elhalt.

- Esetleg mit? �ngyilkoss�got k�vetek el? – Daniel hangja hideg �s g�nyos volt.

- Az �g szerelm�re, Dan! – Norbert megragadta a karj�t. – Ne is mondj ilyet!

- Ne izgulj, nem akarok k�rt tenni magamban… pl�ne, hogy nem is tudn�k. K�ptelen lenn�k olyan b�b�jt alkalmazni, amivel �rthatn�k magamnak, amellett az any�m bele is halna, ha ilyet tenn�k. T�ls�gosan szeretem ahhoz, hogy f�jdalmat okozzak neki.

- �s mi a helyzet az ap�ddal? Nem halna bele � is?

- Val�sz�n�leg – hajtotta le a fej�t Daniel. – Ha meggondolom mennyi mindent tett m�r eddig is �rtem…

- Mit tett �rted? …m�rmint azon k�v�l, hogy � nemzett? – k�rdezte Norbert �s l�tszott, hogy mulat valamin.

Az ifjabb Potter m�lyet s�hajtott. – Nos… azt hiszem, elmondhatom neked.

- Mit?

- Kviblinek sz�lettem.

- Asszem ap�m eml�tett valami ilyesmit… de azt�n � maga is k�telkedni kezdett benne, amikor hallotta, hogy v�g�l is van benned m�gia. Pontosan mi az igazs�g?

- Az igazs�g az, hogy kviblinek sz�lettem,– s�hajtotta Daniel. – Azt�n apa kifogott egy m�gikus aranyhalat a Durmstrang tav�b�l… egy olyan k�v�ns�gteljes�t� aranyhalat. Apa k�v�ns�ga az volt, hogy minden lesz�rmazottj�nak legyen var�zsereje. Sz�val �gy kaptam var�zser�t. De eredetileg nem volt. Ez�rt voltam olyan b�na ma b�b�jtanon. Biztos vagyok benne, hogy el fogom sz�rni �tv�ltoztat�stanon �s s�t�t var�zslatok kiv�d�s�n is… egyszer�en nincs bennem el�g m�gia.

- A��, ez g�z – r�zta a fej�t Norbert. – A var�zser�d nem igaz�n a ti�d… csak aj�nd�kba kaptad? Ez el�g bosszant� lehet!

- Az is. El se tudod k�pzelni, mennyire – mondta keser�en az ifj� Potter. – Az unokatestv�reim mindig jobbak n�lam. M�g a mugli sz�rmaz�s� m�sod-unokatestv�rem, David is. Ok�… most m�r tudod. Meg�rtem, ha t�bb� nem akarsz a bar�tom lenni …

- Tudod, hogy t�k h�lye vagy? – sz�lt r� az ifjabb Malfoy.

- Nos, a n�v�rem, Lily is mindig ezt mondja… - vont v�llat Dan.

Norbert a szem�t forgatta. – �gy �rtem, h�lye vagy, ha azt gondolod, hogy nem akarok a bar�tod lenni. Nem �rdekel, ha kev�sb� j� var�zsl� vagy… �s tudod, mit? Seg�tek neked mindenben, ami nem megy t�l j�l neked. Minden rendben lesz, v�g�l is azok a szikr�k is siker�ltek…

- Ja, de felgy�jtottam Gild�t.

Norbert legyintett. – Az nem sz�m�t. Meg�rdemelte… l�k�tt, �nel�g�lt ty�k. M�g mindig f�j n�h�ny helyen, ahol meg�t�tt. �r�l�k, hogy felgy�jtottad. – Tette hozz� kacsintva.

Danielnek musz�j volt vigyorognia. – T�nyleg seg�tesz nekem? Gyakorolsz velem?

- H�t persze. Bar�tok vagyunk, nem?

Az ifj� Potter b�lintott. - Bar�tok vagyunk. B�r m�g mindig nem tudom elhinni, hogy a legjobb bar�tom egy Malfoy.

- Azt lefogadom – somolygott Norbert. – Ok�, most, hogy leesett a k� a sz�vedr�l, visszamehetn�nk eb�delni v�gre?

- Nos… mehetn�nk… - mondta Daniel, azt�n hirtelen meg�llt egy ajt� el�tt, �s arc�ra ki�lt a meglepet�s.

- Mi t�rt�nt? A nagyterem a m�sik ir�nyban van – eml�keztette bar�tja, de Dan nem figyelt r�, csak lenyomta az ajt� kilincs�t. Nem ny�lt ki. – Mi�rt akarsz bemenni oda?

- Nem is vettem �szre, hogy ilyen messzire elj�tt�nk a nagyteremt�l. – mondta Dan. – Csak most j�ttem r� melyik szoba ez… vagyis, hogy melyik lehet...

- �s? Mif�le szoba ez?

- A sz�leim egykori szob�ja.

- Mi?

- Anya �s apa itt laktak, amikor hetedikesek voltak.

- Micsoda? – Norbert hitetlenkedve n�zett. – Egy�tt laktak, amikor di�kok voltak? Dumbledore megengedte nekik?

- Persze, hiszen h�zasok voltak. Legal�bb is azt hiszem ez az a szoba… csak nem tudom kinyitni az ajt�t.

Norbert v�llat vont – Alohomora!

Az ajt� kiny�lt, �s felt�rta a nefelejcsk�kre tap�t�zott szob�t, melynek k�zep�n egy kis emelv�nyen egy antik k�nyv fek�dt.

- H�ha, a roxforti nyilv�ntart� k�nyv! – f�ttyentett Norbert csod�lattal.

- Akkor ez t�nyleg az � szob�juk. – b�lintott Dan. - Any�nak �s ap�nak meg kellett osztania a szob�t a k�nyvvel. Az �gyuk biztosan ott �llt – mutatott a sarokba.

- M�g tal�n te is itt fogant�l ebben a szob�ban? – tette hozz� komisz mosollyal a bar�tja.

- Nem hinn�m – r�zta fej�t az ifj� Potter. – H�napokkal a sz�leim esk�v�je el�tt fogantam, �k pedig csak a h�zass�gk�t�s�k ut�n k�lt�ztek ide.

- Aha. Sz�val a n�v�red Lily �s te m�g azel�tt j�ttetek, miel�tt a sz�leitek a h�zass�g szent k�tel�k�ben egyes�ltek volna?

Daniel kiss� elpirult. – Ja. Apa �s anya egy kicsit… meggondolatlanok voltak, azt hiszem.

- Nem csak kicsit. – Norbert Devilsmoore Malfoy k�r�ln�zett a szob�ban. – Hm… mi ez? – odal�pett egy b�borsz�n� drap�ri�val bor�tott lapos t�rgyhoz, melyet vastag porr�teg fedett. Megh�zta a takar�t, amely a f�ldre hullva egy t�kr�t fedett fel.

Hatalmas t�k�r volt, faragott aranykerettel. A tetej�re �vben egy feliratot v�stek.

Edevis amen ahze erkyt docr amen.

- �ri�si! Ez Edevis t�kre! – mondta Dan csod�lattal. – Az�ta akartam megn�zni, mi�ta apa mes�lt r�la!

- Edevis?

 - Sz�ved�. – vont v�llat Dan. – Visszafel� kell olvasni.

Norbert kezdte kibet�zni a sz�veget. – Nem arcod t�kre ez, hanem a sz�ved�. H�t ez meg mit jelent?

- Egyszer�: �llj el�, �s megmutatja a sz�ved legh�bb k�v�ns�g�t. Csak neked mutatja meg, �gyhogy titokban tarthatod.

Norbert a t�k�r el� l�pett, �s belen�zett. Szeme egy pillanatra megvillant a meglepet�st�l, vagy ijedts�gt�l? Daniel nem tudta. Tal�n egyik sem. Norbert k�l�nben sem l�tszott meglepettnek: mintha m�r r�g tudta volna, mi a sz�v�nek legh�bb v�gya.

- Mit l�tsz? – k�rdezte Dan.

Az ifj� Malfoy megr�zk�dott, azt�n szembefordult �j bar�tj�val. – �… csak magamat… a sz�leimmel �s a b�ty�mmal Drac�val. Mint egy boldog csal�dot.

Dan meg�rt�en b�lintott. Biztosra vette, hogy Norbertet nem szeretik el�gg� a sz�lei, �s hallotta, hogy Draco kimondottan megveti az �ccs�t. Nem csoda, hogy Norbert a legjobban egy szeret� �s t�r�d� csal�dot szeretne.

- Te j�ssz.

Daniel a t�k�r el� l�pett, �s sz�ja g�nyos mosolyra h�z�dott. – Tudtam.

- Mit? Mit mutat neked?

- Magamat, mint nagyszer� var�zsl�t… mint griffend�lest… id�sebb vagyok, �s �gy n�zek ki, mint… apa.

- � a p�ldak�ped, ugye?

- H�t persze. Olyan akarok lenni, mint �. Nem akarok olyan h�res lenni, de szeretn�k olyan b�tor �s tehets�ges lenni… de sosem leszek az.

- Pesszimista. – r�zta fej�t Norbert. – De t�nyleg. Rendben leszel. �s ha nem, majd �n tan�talak, ahogy meg�g�rtem.

Daniel er�ltetetten elmosolyodott. – Meg kell mondanom Kevinnek, hogy nem minden mardek�ros gonosz. Igaz�n. M�g soha nem volt ilyen j� bar�tom.

Mikor elfordult, hogy megvizsg�ljon egy lez�rt szekr�nyk�t, nem l�thatta Norbert sz�nakoz� ajakbiggyeszt�s�t.

- Ez is z�rva van. – jegyezte meg Dan.

- Akkor pr�b�ld meg kinyitni – javasolta a bar�tja. – Els� lecke: Alohomora. Rajta!

Az ifj� Potter b�lintott, p�lc�j�t a z�rra szegezve. - Alohomora!

Az ajt� meg sem mozdult.

L�tv�n Dan csal�dotts�g�t, Norbert legyintett. – Csak az�rt nem megy, mert a hangs�ly a “mo”-n van, nem az “al”-on. Pr�b�ld �jra.

- Alohomora!

A szekr�nyke ajtaja felpattant, felfedve a benne rejl� sz�mos apr� t�rgyat.

- �gy t�nik, itt tartj�k azokat a dolgokat, melyeket a di�kok elvesztettek.

- Vagy tal�n a vesz�lyesebb var�zst�rgyakat tartj�k itt! – sz�lt Dan izgatottan. El volt ragadtatva, hogy siker�lt kinyitnia az ajt�t.

- Nos, akkor l�ssuk. – Norbert el�h�zott egy furcsa form�j� t�rgyat. – Csak egy gyanuszk�p. Egy�ltal�n nem vesz�lyes.

- Mi van, ha megbabon�zt�k?

Norbert v�llat vont �s visszatette a gyanuszk�pot a szekr�nybe. – Ez meg mi?

- Fogas frizbi? Ajaj, vigy�zz, m�g leharapja az ujjad! – a frizbi t�nyleg mocorogni kezdett �s a fog�t csattogtatta, �gyhogy Norbert olyan gyorsan dobta vissza a szekr�nyk�be, ahogy csak tudta.

Daniel k�zben el�h�zott egy �rtatlannak l�tsz� pergamendarabot �s �rdekl�dve tanulm�nyozni kezdte.

- Tedd vissza, semmi �rdekes nincs rajta, �res. – mondta csal�dottan Norbert.

- Tal�n l�thatatlan tint�val �rt�k, vagy att�l fedi fel mag�t, ha r��runk valamit… nemtom, de egy pr�b�t meg�r.

Dan az asztalra tette a pergament, �s a t�sk�j�b�l el�h�zott egy penn�t meg egy �veg tint�t. Belem�rtotta a penn�t a tint�ba, �s �rni akart valamit. A penna hegye majdnem hozz��rt a pergamenhez, amikor szavak t�ntek fel rajta.

- TESZED LE R�GT�N!

Dan eldobta a penn�j�t meglepet�s�ben.

- Mi�rt? – k�rdezte.

- Mert t�nkreteszel mindent, amit alkottunk, ha �sszetint�zod ezt a pergament!

- Mi�rt, mit alkottatok? – k�rdezte Norbert vontatott hangon.

- Hogy mit alkottunk? – t�n�d�tt a pergamen. – V�g�l is megmutathatjuk neked… csak mondd ki a var�zssz�t.

- A var�zssz�t? – a k�t fi� zavarodott pillant�st v�ltott.

- ��… mutatkozz meg! – pr�b�lkozott Norbert.

- T�rd fel var�zsodat! – tette hozz� Dan.

- Szez�m t�rulj?

- Vizualicus!

- Csin�lj m�r valamit, te nyavaly�s…

- Csss… nyugodj meg, Norb – csit�totta felingerelt bar�tj�t Dan. – Ez az ostoba kis holmi nem akar mutatni nek�nk semmit. Hagyjuk itt… vagy usz�tsuk r� a fogas frizbit �s n�zz�k, hogyan szaggatja darabokra a pergament? – tette hozz� csintalan vigyorral.

Norbert szeme felragyogott a gy�ny�r�s�gt�l. – Nem gondoltam volna, hogy egy Potter ilyen is lehet… azt hittem, ti Potterek mind szentek vagytok, de kellemesen csal�dtam.

Dan megr�zta a fej�t. – Az egyetlen szent k�zt�nk, Potter gyerekek k�zt a n�v�rem, Lily. A h�rmas-ikrek mindegyike egy kis sz�rnyeteg, �s m�g a legkisebb h�gom, Lea is k�pes az �r�letbe kergetni a sz�leimet… �n a magam r�sz�r�l, messze vagyok a szentt�l. Lily gyakran mondja, hogy r�mes vagyok. Sz�val nyugodt sz�vvel �ll�thatom, hogy esk�sz�m, hogy rosszban s�ntik�lok.

Norbert r�vigyorgott, azt�n hirtelen leveg��rt kapott. – N�zd! – mutatott a pergamenre.

A B�b�jos Bajkever�k Kell�kt�ra

b�szk�n prezent�lja

Holds�p, Tapmancs,

F�regfark �s �gas urak m�v�t:

A TEKERG�K T�RK�PE

- A Tekerg�k T�rk�pe? – Daniel szeme elkerekedett a meglepet�st�l. – Ezt nem hiszem el! Azt hittem r�ges-r�g elt�nt vagy megsemmis�lt!

- Mi�rt? Mit�l olyan nagy sz�m ez? – A bar�tja t�zetesen megvizsg�lta a n�gy n�vvel ell�tott pergament.

- Mit�l olyan nagy sz�m? – mordult fel Dan. – Ez a legkir�lyabb dolog a vil�gon! Ap�� volt egy �vig, azt�n az ifjabb Barty Kupor, R�mszem Mordonnak �lc�zva mag�t megszerezte t�le. Soha t�bbet nem kapta vissza. Nagyon sajn�lta, mert ez a kis gy�ngyszem – b�k�tt a p�lc�j�val  a pergamenre, - sok cs�nytev�sben seg�tett neki.

- Hogyan seg�tett neki? – csod�lkozott Norbert.

Mintegy v�laszk�nt a pergamenen a n�gy n�v helyett vonalak jelentek meg, att�l a pontt�l kiindulva, ahol Dan p�lc�j�nak hegye a t�rk�phez �rt. A vonalak a roxforti kast�ly bonyolult t�rk�p�be rendez�dtek.

- H� de kem�ny! – ki�ltott fel Norbert, l�tv�n k�t feliratozott p�tty�t a “b�bor szoba” felirat� helyis�gben. A k�t p�tty felirata piriny� bet�kkel “Daniel Potter” �s Norbert D. Malfoy” volt.

De ajjaj, egy harmadik p�tty k�zeledett, m�ghozz� egy “Harry Potter” felirat� p�tty.

- Oh-�… az ap�d – suttogta az ifj� Malfoy.

- M�g nem fordult be a sarkon – jegyezte meg Dan. – M�g van id�nk megl�gni. Gyer�nk.

A k�t fi� kifutott a “b�bor szob�”-b�l (Val�ban b�bor sz�n� volt egykor, miel�tt m�g nefelejcsk�kre festett�k volna, ez�rt a t�rk�p is a r�gi nev�n mutatta.)

Dan nem eml�kezett, hogy valaha �let�ben ilyen gyorsan futott volna. � �s Norbert �pp el�rt�k a l�pcs�t, amikor Harry befordult a folyos�ra.

- A francba, nyitva hagytuk az ajt�t! – k�romkodott Norbert, amint lesiettek a l�pcs�n a Mardek�r klubhelyis�g�be.

- Na �s? Apa nem tudja, ki volt ott – vont v�llat Dan. – Biztons�gban vagyunk… �s ez a kis sz�ps�g is – szor�totta mag�hoz a t�rk�pet, mintha az a vil�g leg�rt�kesebb kincse volna.

- Hogyhogy ap�d nem tal�lta meg a t�rk�pet, am�g abban a szob�ban lakott?

- Az a szekr�nyke az elkobzott var�zst�rgyakkal biztos csak akkor ker�lt a szob�ba, miut�n a sz�leim elv�gezt�k az iskol�t. Val�sz�n�leg az eg�sz szob�t t�bbsz�r �trendezt�k. �gy �rtem, p�ld�ul kivitt�k az �gyat…

Norbert b�lintott, amint oda�rtek a bej�ratot rejt� k�falhoz. – Veneum velox!

A klubhelyis�gben egy �rva lelket sem tal�ltak, az id�j�r�s ugyanis t�l kellemes volt, �s senkinek sem volt kedve bent kuksolni.

A fi�k ledobt�k magukat a z�ld k�rpitozott sz�kekre a pattog� t�z el�. M�g odakint melegen s�t�tt a nap, a f�ld alatti helyis�gben h�v�s volt, ez�rt �lland�an �gett a t�z.

Dan letette a pergament a kisasztalra �s megn�zte, hogy vajon t�nyleg csak � �s az ifjabb Malfoy vannak-e a k�zelben. Val�ban egyed�l voltak.

- Apa sokat mes�lt arr�l az id�r�l, amikor a t�rk�pet haszn�lta – mondta – Azt hiszem, soha nem bocs�totta meg annak az alaknak, hogy elvette t�le. 

- Ha ez eny�m lett volna, �n sem bocs�tottam volna meg annak a Kupornak. – �rtett egyet Norbert. – Jut eszembe, kik ezek: Holds�p, Nagymancs �s… ��, elfelejtettem…?

Daniel nevet�sbe t�rt ki. – Tapmancs a neve, �s egy�bk�nt Sirius Blacknek h�vj�k. Holds�p nem m�s, mint a j� �reg Lupin professzor, ami pedig �gast illeti… � volt a nagyap�m.

- James Potter?

- Aha.

- H�ha. �s mi van ezzel a F�regfarkkal? Asszem m�r hallottam r�la valahol.

- Biztosan hallott�l r�la… hal�lfal� volt, mint az ap�d. Nem s�rt�snek sz�ntam, de…

Norbert nevetve legyintett. – Nem s�rt�dtem meg. T�k�letesen tiszt�ban vagyok vele, mi volt az ap�m. Mint mindenki m�s is. Tudod… n�ha azon t�n�d�m, hogy lehet szabadl�bon, ahelyett, hogy az Azkabanban �lne.

Az ifj� Potter v�llat vont – Tal�n sok p�nzt adom�nyozott a var�zsl� �rv�k jav�ra, �s az a tet� miniszter futni hagyta cser�be.

Norbert kuncogott. – T�k�letesen igazad van. Caramel minden id�k legnagyobb tet�je. Egyszer�en nem �rtem mi�rt v�lasztj�k mindig �jra.

- Az emberek hajlamosak azt v�lasztani, ami a legrosszabb nekik – mondta Dan komolyan. – Vegy�k p�ld�ul ezt a F�regfarkot. � is a legrosszabbat v�lasztotta: Voldemortot k�vette. Legal�bb a v�g�n j�v� tette.

- Hogyan?

- Fel�ldozta mag�t az ap�m�rt.

Norbert �sszer�ncolta a szem�ld�k�t. – F�regfark? Azt gondoltam volna, hogy ahhoz t�l gy�va.

- Gy�va volt, de a v�g�n megv�ltozott. – Daniel bizonytalanul n�zett bar�tja szem�be. – Honnan tudod, milyen volt F�regfark?

- Ap�mt�l hallottam r�la – vont v�llat az ifj� Malfoy, figyelm�t visszaford�tva a t�rk�pre. – Tr�kk�s kis holmi, az biztos. N�lk�le ap�d elkapott volna, �s a Mardek�r szeg�nyebb lenne �tven ponttal.

- Nos, az�rt nem lenne olyan sz�rny�, nem? – nevetett Dan. – A Griffend�l m�nusz t�z ponttal kezdte az �vet, mert McGalagony nem t�rte, hogy Kevin meg�sse Lancelotot.

A k�t fi� besz�lget�ssel �s nevetg�l�ssel t�lt�tte a d�lut�nt �s Daniel nagy meglepet�s�re m�r nem �rezte mag�t annyira elkeseredettnek, ami�rt mardek�ros lett.

Mire a vacsora ideje el�rkezett, Dan rosszkedve majdnem elm�lt.

Mivel eg�sz nap �hezett, Daniel annyit evett a h�sos has�b�l vacsor�ra, hogy megf�jdult a gyomra.

A h�l�teremben l�v� t�bbi fi� m�r m�lyen aludt, amikor � m�g mindig nem tudta lehunyni a szem�t. Csak dob�lta mag�t �r�kon kereszt�l.

�jf�lt�jban kezdte mag�t annyira rosszul �rezni, hogy elhat�rozta, lemegy Madame Pomfrey-hez, �s k�r valami em�szt�s-seg�t�t. Megesk�d�tt mag�ban, hogy soha t�bb� nem eszik ennyit lefekv�s el�tt.

Felkelt baldachinos �gy�b�l, felvette a szem�veg�t �s a papucs�t. Amint megfogta a Tekerg�k T�rk�p�t, Abu f�l�bredt.

- Cssss! – Dan a sz�j�ra szor�totta az ujj�t, felkapta a p�lc�j�t meg a t�rk�pet, �s l�bujjhegyen kiosont a szob�b�l.

* * * * *