�t�dik fejezet

Annak ellen�re, hogy nyugalmazott auror volt, Mordonnak volt m�g irod�ja a Miniszt�riumban. A hal�l�t k�vet�en m�g nem ny�ltak semmihez a szob�j�ban, �gy ha valamit ott Mordon elrejtett, azt nem vitt�k el onnan. �s Harry szent�l meg volt gy�z�dve r�la, hogy az eml�k ott van elrejtve. Ilyen k�s�i �r�n, m�r szinte alig l�zengtek a Miniszt�riumban. Csak egy p�r megsz�llott miniszt�riumi dolgoz� ide-oda az �p�letben. Harry �s bar�tai szerencs�sen elker�ltek mindenkit, bekanyarodtak egy r�vid �s s�t�t folyos�ra, �s nemsok�ra m�r be is csuk�dott maguk m�g�tt Mordon irod�j�nak ajtaja.

Az iroda a megszokott k�p�t mutatta. T�nyleg nem mozd�tottak el semmit a hely�r�l a temet�s �ta. Egym�s hegy�n-h�t�n �lltak az �lls�g detektorok �s maliciamutat�k, a k�l�nb�z� var�zsk�nyvek. Meg f�l �veg whiskyt is tal�ltak az egyik polcon.

- Hol kezdj�k a keres�st? – k�rdezte Hermione. – Kutassunk �lc�z� b�b�jok ut�n?

- Ne – v�laszolta hat�rozottan Harry. – Mint m�r mondtam, szerette szem el� rakni az elrejteni k�v�nt dolgokat. Teh�t nem haszn�lhatott �lc�z� b�b�jt.

Neki is l�ttak, hogy �tkutass�k a szob�t. Megemeltek minden egyes apr� t�rgyat, ben�ztek minden egyes zugba, s�t, m�g az asztal alatt is megn�zt�k de nem tal�ltak semmit.

Ekkor megpr�b�lkoztak Hermione javaslat�val, �s elkezdtek �lc�z� b�b�jok ut�n kutatni. De sajnos az eredm�ny ugyanaz lett, mint az el�bb.

- Biztos vagy benne, hogy itt van? – Ron �pp harmadszor n�zett be egy szekr�ny m�g�, mikor ezt k�rdezte. – Mert itt m�r mindent megn�zt�nk.

- Itt kell lennie! Musz�j!

�jabb egy �ra telt el eredm�nytelen kutat�ssal. Most m�r minden egyes b�jitalos �veget is kinyitottak, gondolv�n, hogy Mordon �tt�lt�tte az eml�ket egy m�sik �vegbe. De ez sem hozott eredm�nyt.

V�g�l Harry d�h�sen az asztalra csapott. Pedig m�r olyan k�zel �lltak hozz�! Harry nem aludt m�r napok �ta, mert azon morfond�rozott, hol lehet az eml�k, �s mikor v�gre lenne egy nyom, amin elindulhattak volna, kider�l, hogy az eg�sz egy fabatk�t sem �r.

- Menj�nk haza, Harry! – javasolta Hermione. – F�radtak vagyunk mind! Folytassuk ink�bb holnap a keres�st.

- Hermion�nak igaza van, Harry – tette a kez�t finoman Harry v�ll�ra Ginny. – Menj�nk!

Harry csal�dottan s�hajtott, de az�rt b�lintott. Bez�rt�k maguk m�g�tt az ajt�t �s elindultak hazafel�.

Az aul�ba �rve Ron megjegyezte:

- Baromira ny�zott vagy, Harry! J�t tenne neked egy j� forr� zuhany!

Harry mag�ban egyet �rtett Ronnal. T�nyleg j�l esne egy j� forr� zuhany! – gondolta. Harry haza�rek, az lesz az els� dolgom.

A sikertelen akci� mind a n�gy�ket let�rte egy kicsit. Ginny �s Hermione elvonultak k�z�s szob�jukba, Ron pedig a saj�tj�ba, amit Neville-lel osztott meg mostan�ban. Harry� volt a Black k�ria legnagyobb szob�ja. Ez �rthet� is volt, mivel Sirius keresztfi�ra hagyta a h�zat. Mi�ta a Rend jobban birtokba vette, siker�lt a k�ri�t sokkal szebb �llapotba hozni. Ez t�rt�nt Harry szob�j�val is. �s mivel eleve az volt annak idej�n a legpomp�sabb szoba, ez a fel�j�t�s ut�n sem v�ltozott. Csak egy p�lda: a vend�gek �gyai mind egyszer�, egyszem�lyes �gyak voltak, viszont a Harry szob�j�ban tal�lhat� hatalmas baldachinos �gy pomp�j�ban �s m�ret�ben is fel�lm�lt mindent. Elvileg k�tszem�lyes volt, de azt k�t szem�lyt annak idej�n val�sz�n� egy Hagriddal majdnem egyez� nagys�g� emberr�l m�retezhett�k.

Sz�val ilyen �gyban aludt Harry minden �jjel, mikor a Grimmauld t�ren tart�zkodott. Ami az ut�bbi id�ben rendszeress� v�lt. Ginny, aki m�r egyszer k�tszer aludt – �s szigor�an csak aludt – abban az �gyban, �radozott r�la Hermion�nak, hogy mennyire k�nyelmes. Ron folyton azt ecsetelte, hogy nem �rti, minek Harrynek egy akkora �gy az alv�shoz – tegy�k hozz�, hogy bizony egy kicsit az irigys�g is besz�lt a f�rfib�l. Viszont a mellett nem lehetett elsiklani, hogy az �gy rendeltet�sszer� haszn�lat�hoz m�s dolgok is hozz�tartoztak… Azok a dolgok, amir�l Ron nem tudott, merthogy Ginny nem osztotta meg senkivel a titk�t, csak Hermion�val.

Ginny, egy k�k pizsam�ban �lt az �gy�n, �s egy reg�ny utols� mondatait olvasta, amit Harryt�l kapott k�lcs�n.

„Feln�zett az �ri�si arcra. Negyven �v kellett hozz�, hogy megtanulja, mif�le mosoly rejt�zik a fekete bajusz alatt. �, kegyetlen, sz�ks�gtelen f�lre�rt�s! �, konok, �nfej� sz�mkivet�s a szeret� kebelr�l! K�t ginszag� k�nnycsepp sziv�rgott le az orra t�v�be. De most m�r rendben van, minden rendben van, a k�zdelemnek v�ge. Diadalt aratott �nmaga f�l�tt. Szerette Nagy Testv�rt.”

Mikor el�gedetten becsukta a k�nyvet, elhat�rozta, hogy r�gt�n vissza is adja Harrynek, nehogy k�s�bb probl�ma legyen bel�le. El is indult h�t Harry szob�j�ba. Nem t�r�dve a formas�gokkal, kopog�s n�lk�l benyitott a helys�gbe.

- Harry! Visszahoztam a k�nyvedet, mert… - eddig jutott el a mondatban, ugyanis az el� t�rul� l�tv�nyt�l t�tva maradt a sz�ja.

Harry az �gya mellet �llt, egy heveny�szve megk�t�tt feh�r t�r�lk�z�ben. Haja �rz�ki, vizes tincsekben �llt szanasz�t, kidolgozott mellkas�n v�zcseppek peregtek lefel� �s t�ntek el izmos has�n l�v� enyhe sz�rzetben. A smaragdz�ld szemek d�bbenten meredtek a l�nyra �s a f�rfi bal keze er�sen megmarkolta a t�r�lk�z� csom�j�t a cs�p�j�n�l. Ginny nagyot nyelt. Az el�tte �ll� f�rfi olyan ellen�llhatatlanul vonz� volt, hogy a l�ny �rezte, ahogy kocsony�v� v�lnak a l�bai. Majdnem kiejtette a k�nyvet a kez�b�l.

- Jaj Harry… - kezdte. – �n nem akartam… r�d nyitni… de…

Harry elmosolyodott. „Most m�g ez is! Na ne! Mi�rt kell elmosolyodnia? Mi�rt?”

- Sz�val… - kezdte �jra. – A …k�nyvedet akartam visszahozni. Bocsi… ink�bb megyek.

Megfordult �s k�zben mag�ban ujjongott, hogy v�gre siker�lt egy �rtelmes mondatot kiny�gnie, mikor r�j�tt, hogy a k�nyv m�g mindig a kez�ben van. Halv�nyan eml�kezett r�, hogy a k�zelben kell lennie egy kisasztalnak, amin Harry Reggeli Pr�f�ta sz�mait szokta tartani. Megfordult, hogy ledobja a k�nyvet az asztalra.

- Ja! Itt a k�nyve… - megint nem jutott a mondat v�g�re, de nem most nem a l�tv�ny miatt, hanem mert Harry ajkai megakad�lyozt�k benne.

Mindig is tudta, hogy Harry nagyon j�l cs�kol. De ett�l az �rz�kis�gt�l m�r t�nyleg kiejtette a kez�b�l a k�nyvet. Fogalma sem volt, hogy mi t�zelhette fel Harryt ennyire, de ez a cs�k olyan volt, ak�r a forg�sz�l. Most m�r t�nyleg megadt�k magukat a l�bai. Beleomlott Harry �lel�s�be �s kezeivel megt�maszkodott az izmos mellkason. Meglep�d�tt, hogy annak ellen�re, hogy a f�rfi most j�tt a zuhany al�l, mennyire forr� a b�re. Mikor m�r �pp azt hitte, sosem lesz v�ge, Harry megszak�totta a cs�kot. Ginny csal�dottan s�hajtott. �rezte, hogy most el�sz�r nem rajta fog m�lni, hogy nem t�rt�nik meg kettej�k k�z�tt az a bizonyos dolog.

- Ne tedd ezt velem, Harry! – suttogta �s belen�zett a most meglep�en m�lyen csillog� smaragd szemekbe. Tudta, hogy a hangja er�tlen �s k�ny�rg�, de nem b�nta. – K�rlek!

Harry el�rehajolt �s m�lyen zeng� hangon belesuttogta a remeg� Ginny f�l�be:

- Mit ne tegyek, dr�ga Ginny?

- Ne hagyd abba!

Harry �s Ginny �jra cs�kban forrtak �ssze, de ez�ttal m�r a l�ny is visszacs�kolt, �s kezeivel elkezdett kalandozni az izmos testen.

Harry �tkarolta a l�ny derek�t �s �gy vonta mag�hoz. Szerelm�k m�g eddig egyszer sem teljesedett be, de Harry �gy �rezte, enn�l t�k�letesebb alkalmat aligha k�v�nhatna r�. Ginny itt reszket a karjaiban, �s eddig t�le soha nem tapasztalt szenved�llyel viszonozta az �rint�s�t. Eddig mindig csak Ginnyn m�lott, hogy nem l�ptek kapcsolatuk k�vetkez� fejezet�be �s Harry ezt t�relemmel viselte. Nem akarta siettetni Ginnyt, hi�ba v�gyott r� az ut�bbi id�ben mindenn�l jobban. Most azonban m�s volt a helyzet. Ginny egy�rtelm�en a tudt�ra adta, hogy nem k�v�n tov�bb v�rni az els� alkalomra. A l�ny h�trahajtott fejjel engedte �t a nyak�t Harry cs�kjainak, k�zben pedig ny�sz�rg�tt a v�gyt�l.

Harryt eddig sohasem tapasztalt m�don felt�zelte az, ahogy Ginny zavarba j�tt �s elkezdett hebegni-habogni. R�j�tt, hogy az � l�tv�nya volt az, ami ezt a hat�st v�ltotta ki a l�nyb�l, �s ez valami elk�peszt� magabiztoss�ggal t�lt�tte el. Eddig nem volt hajland� elfogadni azt, amit a n�k sz�zai mondogattak r�la: vagyis azt, hogy eszm�letlen pasi. Nem. Harry ezt abszol�t t�lz�snak v�lte. Most azonban l�tta, hogyan reag�lt Ginny enyh�n „hi�nyos �lt�z�k�re”. Persze ha egy t�r�lk�z�t �lt�z�knek lehet mondani. �gy elk�peszt� vonzerej�nek �jdons�lt tudat�ban l�pett oda Ginnyhez �s cs�kolta meg. Most pedig m�r, l�m ott tartanak, hogy az �gy fel� h�tr�lva cs�kolj�k egym�st.

Harry m�r �pp led�nt�tte volna Ginnyt az �gyra, mikor hangos kopog�s zavarta meg a l�zas perceket. A k�t fiatal megremegett. Harry elmormolt egy sor szitkot, m�g Ginny csal�dottan s�hajtott. �jra felhangzott a kopog�s �s most a zajhoz m�r egy hang is csatlakozott.

- Harry, haver! Zavarhatlak?

Ginny ereiben megh�lt a v�r. Ron. Ez Ron hangja. Gyorsan kibontakozott Harry �lel�s�b�l �s riadtan n�zett az ajt�ra, majd az izgatott z�ld szemp�rba. Tudta, hogy Harry is ugyanarra gondol, mint amire �: Ron nem tal�lhatja �ket itt kettesben.

- Gyorsan! – suttogta Harry. – A f�rd�szob�ba!

Ginnynek nem kellett k�tszer mondani. Besprintelt a szob�ba �s mag�ra z�rta az ajt�t. Harry gyorsan egy p�l� �s egy boxer-als� ut�n kapott, k�zben pedig kisz�lt Ronnak.

- Azonnal haver.

Gyorsan mag�ra kapta a fent eml�tett ruhadarabokat, majd ajt�t nyitott Ronnak. Rem�lte, hogy bar�tja nem fog r�j�nni semmire.

- Csak az�rt j�ttem, mert gondoltam sz�ks�ged lesz valakire, akivel besz�lgetsz.

- T�nyleg? �s ugyan mi�rt lenne sz�ks�gem besz�lget�sre?

- Csak az�rt, mert nagyon let�rtnek t�nt�l ma d�lut�n – felelte Ron egyszer�en. – Gondoltam egy kicsit elkeser�tett a sikertelen akci�.

- Csak csal�dtam, Ron. Ennyi.

- M�giscsak zavarok? – n�zett k�r�l Ron, mint aki keres valamit. Harry ijedten pillantott a f�rd�szoba ajt�ra, de ezt szerencs�re v�r�s haj� bar�tja nem vette �szre. Mikor Ron visszan�zett bar�tj�ra, ravaszk�s mosoly �lt ki az arc�ra. – Na, ki vele! Hova rejtetted? – k�rdezte.

- Mi… micsod�t? – dadogta Harry. Az nem lehet, hogy r�j�tt! – gondolta mag�ban.

- Az �js�got, haver! A’szed nem tudom, hogy Playboyt olvasol?

Harry elt�totta a sz�j�t, csak�gy, mint odabent a f�rd�szob�ban Ginny. Harry �s Playboy? Na ne!

- K�pzel�dsz Ron!

- Ugyan Harry! Nem kell ezt sz�gyellni! Minden f�rfinak a kez�be ker�l ez az �js�g �let�ben. Mi�rt lenn�l, te kiv�tel?

Harry bamb�n n�zett Ronra, mire a v�r�s haj� elnevette mag�t.

- Sz�val nem akarod megmutatni? Nem is baj! A b�ty�imnak van egy csom�, amit b�rmikor k�lcs�n vehetek! H�! Nincs kedved megn�zni?

- ���…

- Remek! – ki�ltotta Ron, aki Harry hallgat�s�t beleegyez�snek v�lte. – Menj�nk! – Azzal v�llon ragadva Harryt kiterelte a f�rfit a szob�b�l.

Mikor becsuk�dott az ajt�, Ginny kil�pett a f�rd�szob�b�l. Vegyes �rz�sek kavarogtak benne. D�h�s volt, mert r�juk nyitott, csal�dott, mert nem folytathatt�k tov�bb Harryvel ezt a csod�latos dolgot, �s persze d�bbent, hogy ilyesmit tudott meg szerelm�r�l �s a b�tyjair�l. De a leger�sebb �rz�s, ami munk�lkodott benne, az a f�lelem volt.

Majdnem megt�rt�nt ma este. Majdnem lefek�dt Harryvel. Ginny mindig is romantikusnak �s gy�ng�dnek k�pzelte az els� alkalmat, de ez a mostani dolog egy�ltal�n nem hasonl�tott az elk�pzel�seihez. �gy viselkedett, mint egy…

Nem is akart bele gondolni. Egy j� ideje m�r nem az volt a legnagyobb f�lelme, hogy meghal a h�bor�ban. Egy sokkal k�zelebbi dolog aggasztotta, amir�l tudta, hogy m�sok azt mondan�k: butas�g. Ginny m�gis f�lt ett�l a dologt�l. Most, ahogy cs�ndben a szob�ja fel� indult, megpr�b�lta elhessegetni ezt az �jonnan felt�r� f�lelm�t, �s m�sfel� terelni gondolatait.

Mikor m�r az �gy�ban fek�dt, r� kellett j�nnie, hogy ez nem is olyan nagyon neh�z. Csak maga el� kellett k�pzelnie egy t�r�lk�z�ben �ll�, z�ldszem� f�rfit. Nagyot s�hajtott, amire az eddig elm�ly�lten olvas� Hermione felemelte a fej�t.

- Mit s�hajtozol te itt?

- Valami olyat l�ttam, amit el se tudsz k�pzelni – n�zett �lmodozva a plafonra Ginny.

- T�nyleg? �s mi lenne az?

- Harryt vizesen, f�lmeztelen�l.

- MICSODA???

A fejezetben tal�lhat� r�vidke k�nyvid�zet, George Orwell: 1984 c�m� reg�ny�nek utols� bekezd�se.